Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980. május 17., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ők húszán — llMG-ban jöttem ide. Ügy gondoltam, hogy a telet ki­ll úzum a vasútnál és tavas/.- szál keresek egy jobb helyet. Maradtam. Nem bántam meg. Kopcsó László akkor fiatal emberként került a miskolci biztoá'tási fenntartási főnök­séghez. A/.óla szakmát szer­zett, jó néhány kilóval gya­rapodott. Ve/.etöi és munka­társai felismerték, hogy sok emberség van benne, kitűnő pedagógiai képességekkel rendelkezik, s így 19(11 óta 'ö a Gagarin brigád vezetője. Az egykori alapítók közül — Zádori Józseffel. Farkas Bé­lával. Maginec Gyulával — már csak négyen vannak a húszra felszaporodott kis kö­zösségben. A létszám növe­lése összefüggésben van a vasút fejlesztésével, korsze­rűsítésével. Ök végzik a haj­tóművek. a jelzők, a sorom­pók a fényjelzők, a közleke­dési biztosító berendezések külső javítását: A lakatosok, esztergályosok, villa nyszerelők. asztalosok kőművesek művészei a szak­mának. Erre szükség is van. Vannak olyan berendezések, amelyeket 1915-ben szereltek fel. s vannak olyanok is. amelyek a legkorszerűbbek Európában. Kezdetben előfor­dult. hogy Mészáros Ferenc, a BFF vezetője is kijárt, té­len együtt fagyó,skodott, di­dergőit velük. Az ö munká­juk olyan, hogy zuhoghat az eső. a szél vadul hordja a havat. akár csákány-balta pereghet az égből, egy pilla­natra sem hagyhatják abba u munkát, hiszen a közleke­dés nem állhat le. Mészáros Ferenc bevallja: — Elkényelmésedtem, nem járok ki velük. Tudom, hogy amit rájuk bízok, azt, hibát­lanul elvégzik. Csaknem min­den brigádtag önállóan tud dolgozni. Egy brigádban vannak, mégis mindegyiknek más és más a tulajdonsága. Zádori József az esztergályosszak­mában van otthon. Far­kas Béla a-lakatosszakma ki- ktűnő gyakorlója, Rényi János /lakatos csodálatos ügyesség­gel tud dolgozni, Kiss László, meri a két szakma szórósán összefügg egymással, a laka- losmesterség mellé a villany­szerelési tudást is megszerez­te. Záböczki János — aki el­végezte a technikumot is — a brigád Einsteinié, új és új technikai megoldások kiötlő­je. Van* három várományos is. ll| az a szokás, hogy az új ember egyévi nróba után juthat be a brigádba. Ügy látszik, hogy Halász Ferenc­nek ezzel nem lesz gondja, ügyes kezű, jófejű gyerek, ráadásul kózépisKotaba is jár. Kopcsó László kitűnő em­berismerő. Pontosan tudja, kihez, hogyan kell szólnia. Van, akinél ezzel kell kezde­ni „légy szíves", a másiknál „gyerünk és csináljuk”, a harmadiknál „van eg,y neked való, különleges feladat”. A Gagarin origód tagjai az igazgatóság területét úgy is­merik, mint a saját tenyerü­ket. A fővonalon — három kivételével — ök szerelték lel az állomások biztosiló be­rendezéseinek külső szelvé­nyéit. Ha valahonnan bajt jeleznek, ók már előre sejtik, hogy ennek mi lehel az oka. A munkát sokszor akadályoz­za alkátrészhiany. Az alkat­részt ök a miskolci központ­ban levő műhelyben jó előre házilag állítják elő. A fék- gvűrüt például az ipar nein gyárija. Három éve újítás­ként segítettek e gondon: öntvényből ók eszterga lyoz- zák. s ök látják. cl vele az egész magyar vasutat, igv jártak egy másik újítással, az emeltyühelyettesítövel is. Nos. ha az újításnál tartunk, el kell mondani, hogy évente 15—20-at k zitenek. amely­ből 1U—12-t elfogadnak, megvalósítanak. Mi volt élete legizgalma­sabb pillanata? — Nyék és Ernőd között ki kellett kapcsolni a bal oldali vágányt a forgalomból — emlékszik vissza a brigádve­zető. — A berendezést diribT darabra szétszedtük. Még időnk sem volt rá, hogy még egyszer alaposan végiggon­doljuk, hogy mindent jól * csináltunk-e. közelgett a gyorsvonat. Szörnyű érzés fo­gott el: valamit rosszul csi­náltunk. sőt. úgy. láttam, hogy a százkilométeres se­bességgel rohanó vonal mel­lékvágányra fut, s ez a se­besség mellékvágányon ki­siklással jár. Felkészültem a tragédiára, a következmé­nyekre is, Szerencsére a vo­nat, szépen elzúgott, mellet­tünk. Ha rágondolok, ma is kiver a veríték. — A legnehezebb mun­kánk? 1978 novemberében kezdtük meg a HCM biztosí­tóberendezéseinek a szere­lését. Ott fenn, a miskolci rendező pályaudvar gurulójá­nak a tetején dolgoztunk. Mínusz 20—22 Celsius-fok volt a hideg, még bundában is reszkettünk. Idegfeszítő munka volt, hiszen a szere­lés miatt a gurílás egy pilla­natra sem szünetelhetett. Megkönnyebbülten lélegez­tünk fel, amikor tavaly már­ciusban készen voltunk és át­adhattuk a berendezést. A feladatok mindig várat­lanok. Például reggel 8 óra- kór jön a rendelkezés, itt, vagy ott baj van. A brigád­tagok a szükséges felszerelé­sekkel. alkatrészekkel vonat­ra szállnak, kiutaznak a helyszínre. Lehet hőség, zu­hoghat az eső, lehet csikorgó hideg, amíg el nem készül­nek. meg sem állnak. Tavaly harminc ilven esel fordult elő. Iiz év januárjának első munkanapja is Így mutatko­zott be. Tizenhárom ember­nek a sátoraljaújhelyi vonal­ra kellett, kiutaznia. A jobb oldali vágányt végig korsze­rűsítették. de a bál oldali fölött eljárt az idő. s azt ki kellett a forgalomból kap­csolni. Evéseii e'iv-zerre négy állomáson kellett a biztosító­berendezést alaiakíia ni. Ti­zenkét ember szerelt, a bri- gádvezelö az állomások kö­zött „ingázott”, s idegeske­dett. Elég egyetlen meglazuló csavar, órák hosszán át ke­reshetik a'hibát, amíg rájön­nek. Szerencsére minden si­mán ment. — Összetartó, jó csapat ez — jellemzi a brigádot Far­kas Béla. — Mind a húszán eg.vfelé húzunk, szinte kita­láljuk egymás gondolatait is". Másképpen nem is tudnánk feladatainkat .elvégez™. Csak akkor tudunk nyugodt lélek­kel hazaindulni, ha a fel­adattal elkészülünk. S, hogy közben éjfélre jár az idő mire hazaérünk? Ez a szak­mánk. ez a hivatásunk. A brigád most kitört az is­meretlenségből. Az igazgató­ság területén ez az egyetlen kis közösség, amelyet a MÁV Vezérigazgatósága és a Vas­utasok Szakszervezetének el­nöksége a Magyar Állam­vasutak Kiváló Brigádja cím­mel tüntet éti ki. Áz ünnepi pillanat elröp­pent. A műhelyben esztergá­lyosok. lakatosok készítik a tartalék alkatrészeket. Több brigádtag az igazgatóság kü­lönböző területein megszokott felelősséggel szereli be az új alkatrészt a megkopott he­lyére. igyekszik megszüntet­ni a hibák okait. Mi ebből utasok semmit sem látunk, semmit sem érzünk. Termé­szetesnek tartjuk, ha a vo­natok pont osa n \ k özl eked nek, s bosszankodunk a legkisebb késés miaP is. Csorba Barnabás gítve a .fiatalok felkészítését a haza védelmére. A megnyitóünnepség a ko­ra esti órákban a csanyiki KlSZ-iskolán folytatódott, ahol Béres Zoltán, az Ifjú Gárda alapító tagja nyitotta meg az 1G megyei történe­iét bemutató kiállítást. Ez­után az Ifjú Gárda megyei fúvószehekara. a Munkásőr­ség énekkara és egy. me­gyénkben’ tartózkodó szovjet pol-beat együttes adott ün­Tegnap délután Miskolcon, a Felszabadulás téren ünne­pélyes keretek közölt meg-, nyitották az Ifjú Gárda mun.kásör szakalegységek 111. országos találkozóját. Az or­szág minden megyéjéből és Budapestről érkezett csapa­tokat és a megnyitó résztve­vői!— többek között a KISZ Központi Bizottságának, me­gyei bizottságának, a Mun­kásőrség országos és megyei pr .........,'iokságának. a me­á llami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, fegyveres erők és testületek megjelent képviselőit — Lajtos Ilona, a KISZ megyéi bizottságá­nak titkára köszöntötte. Ezt követően Soós Ottó. a Mun­kásőrség megyei parancsno­ka méltatta a találkozó ie- lenlőségét. az Ifjú Gárda és a Munkásőrség szerepéi, együttműködését a fiatalok szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmus­fU Ifjú Gárda szakalegységei a Felszabadulás téren Képviselőjelöltjeink Tornán Károlyné ' Dr. Tóth István Munkájúról így beszélt: nehezen szok­tam nu-g. de már .semmi pénzért nem mondanék le róla. Szerencsés ember va­gyok. olyan asszonyokkal dolgozom együtt, akiktől szinte bármit kérhetek. Ezelőtt hét évvel egy fiatalasszony ko­pogtatón a nyékládházi MEZÖPANEL fel; vételi irodájának ajtaján. Épült a ház. el­fogyott a megtakarított pénz, a férj kere­sete kevésnek bizonyult, s igv bizony nem maradt más választás, munkát kellett ke­resni. Ha lehel közel, ha lehel a község­ben. hiszen két gyermekkel — a kislánya akkor csak egyéves volt- — nehéz boldo­gulni. A vasszerelés nem könnyű munka, főleg annak, aki elölte csak a háztartásban 'dolgozott.! Szokatlan volt. ismeretlen és megerőltető. És mégis, mindössze két év kellett ahhoz, hogy a brigád Tornán Ká- rolynet válassza meg vezetőjének. A miér­tet így fogalmazta meg: hasonló a hason­lónak örül. A mi brigádunkban családos asszonyok dolgoznak. Gondjaink, leiada­taink szinte ugyanazok. A munkahelyen és otthon is. Így a vezetőnek ugyanazt az utasítást kell adnia, amit magának tenne fel. Biztos követni fogják. A Tyereskova brigád kétszer lett arany- koszorús szocialista brigád. Ha óvodát épí­tették a községben, ott voltak, ha a terv „csúszott", társadalmi munkában bent ma­radtak. ha patronálni kellett valakit, el­sőnek a kilenc asszony kollektívája jelent­kezett. Így nem csoda, hogy Tornán Ká- rolyné kétszer kapta meg a Vállalat Ki­váló Dolgozója kitüntetést. A Hazafias Népfront, a 7-es számú választókörzetben jelölte képviselőnek. Tizenkilenc község tartozik ehhez; a képviselőnek Bócstöl Nyékládházáig, Harsánytól Kesznyétenig kell megismerkednie választóinak minden­napjaival. Az asszonyok, akikkel egy bri­gádban dolgozik, azokból a falvakból ér­keznek munkába műszakkezdésre, amelye­ket — ha megválasztják — majd képvisel­nie keik És ök már előlegezték a bizalmat, mert sorolni kezdték a gondokat. Encs négy körzeti orvosa megosztja egy­más között a területet. Így aztán a nagy­községi körzőién kívül dr. Tóth István ügyel Gibárt és Fügöd lakóinak egészségé­re is. akit az encsi járás északi községei­nek lakói jelöltek országgyűlési képviselő- lüknek. Ugv tartja, az orvos közelitől érzékeli a gondokat, amelyek egy-egv település éle­tében jelentkeznek. Elhozzak magukkal a betegei. „Csakhogy amíg az ismert beteg­ségre könnyű felírni » gyógyszert (Nézze, én kiszaladok a körzetembe rendelési időn kívül is. s néha elég csak bepillantani a kerítésen, hogy tudjam. X. Y. néni ott lesz a rendelőben, mert a tilalom ellenére is serénykedett a kertben!, a társadalmi gon­dokat csak közösen oldhatjuk meg: együtt a járás, a községek vezetői, a lakosok és a képviselő. Gondjaink? Kevés az üzem. a helvbeli munkaalkalom, sok az eljáró, a falvak jó része elöregedik... S a fiatalok­kal is többel kellene törődni. Járási sport­orvosként nap mint nap tapasztalom: ki­esi az állóképességük, nagyra nőnek es nem törődnek a testtartásukkal. Nagyon kellene Encsen az uszoda, nemcsak a test­edzéshez. a gyógyításhoz is. Ha bizalmat szavaznak, ezeket a mindennap érzékelt gondokat viszem magammal az ország gyűlésébe .. Tapasztalatait nemcsak orvosként szer­zi. bár talán természetes, hogy az egész­ségügy feladatai állnak hozzá a legköze­lebb. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság, a TIT járási szervezete tagjaként is sok­rétűen tájékozódik. Ormosbányán, Miskolcon. Debrecenben vegezte iskoláit. Hejőpapi, Encs — orvosi szolgálati hglyei. Harminchét éves. Amikor jelölték, néhányan elszomorodva megálla­pították: „Ne menjen el tőlünk doktor úr!” A mindennapi gyógyítás mellett most éppen a bútorgyár fiataljaihoz készül — beszélgetésre. Egy hír margójára A hír: a/, országos tejtermelés! versenyben, a s/.á/. hektár területre juio tejtermelésben kiemelkedő eredménnyel, első len a Nagymiskolci Állami Gasdasag. Horváth Mihály, a gazda­ság igazgatója ezelőtt hét év­vel mondta: — Minden ter­vünket. minden fejlesztési irányvonalunkat a város kö­zelsége határozza meg. Mis- . kole ellátását kell szem elölt tartanunk, tehát el­képzeléseinket, mégha koc­kázatosnak ' tűnnek is, ez a cél határozza meg. Egy évtizede már. hogy a mennyiség, a 'minőség és a gazdaságosság jegyében gon­dolkoznak a gazdaság szak­emberei. Mert a cél világos: egységnyi területről, a lehe­tő legolcsóbban; nagy termés- mennyiséget és a lehető legna­gyobb jövedelmet biztosítani. Más kérdés volt. hogyan le­het ezt a népgazdasági, üze­mi és a városellátási érde­kekkel egyeztetni. A hetve­nes évek kezdetén. — nem a legjobb közgazdasági szabá­lyozók között —. a tehené­szet fejlesztése mellett dön- s lőttek. A meglevő magyar- tarka állományukat hozzáér­tő, lelkiismeretes munkával mentesítették a betegségek­től, majd az Ongai Állami Gazdasággal történt egyesü­lés után a Kaliforniából származó feketefriz állo­mánnyal kezdődött meg a tenyésztői munka, amely eh­hez a kiemelkedő eredmény­hez vezetett? Visszatekintve a megtett útra. el kell mondani, hogy az meglehetősen „rázós" volt. Mert a nagy tejtermelő ké­pességű feketéfriz. amely mind a három feltételi, a nagy hozamot, az olcsóságot, s a gazdaságosságot biztosí­totta, bizony nehezen szokta meg a -hazai viszonyokat. Banha György, a gazdaság főállattenyésztöje mondotta hogy kezdetben a legnagyobb gondot az okozta: — min­den más hazai fajtával el­lentétben — a feketefriz nem akkumuláló, hanem transz- formáló szervezel. Vagyis a takarmányt azonnal átalakít­ja és nem tárolja, s ha úgy lakarmán-vozzák, mint a ma­gyartarkát. azonnal élettani betegségek lennek ('el. Ami­kor erre rájöttek, ugrásszerű­en emelkedtek az eredmé­nyek. A programnak jelentős be­ruházási igénye volt. s így hasznát többen megkérdője­lezték. Üj. korszerű, minden igényt kielégítő szabadtarla- sos tehenészeti telep épült lel. amelynek csak a íejöbe- rendezése, közel nyolcmillió forint értékű. A Vetésszerke­zetet az állattenyésztés igé­nyének rendelték alá. Nagy teljesítményű, korszerű gépe­kei vásároltak, amelyekkel meg tudták oldani a tömeg-, és szálas takarmányok opti­mális időben, jó minőségben ' "énő betakarítását így nem csoda, hogy, az eredmények ugrásszerűén ja­vultak. Az elmúlt esztendő­ben'5417 literre növellek a tehenenként) iejhozamot. Ami összességében azt jelenti, hogy 82(1 ezer literrel több tejel szállítottak el a telepek­ről. mint tavalv. s a gazda­ságban fejt te’ mennyisége megközelítette a hatmillió li­tert. Ráadásul az állale°ész- ségügvi állomás vizsgálatai szerint, a borsod: üzemek közül a Nágymiskolci Álla­mi Gazdaság adta a leainNh minőségű tejterméket. A vá­ros: -évente közel hatmillió liier letel, a1 gazdaság pedig hétmillió forintot nver vr'on az elképzelésen, amely tíz év­vel ezelőtt alakult ki. — kármán —• 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents