Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. május 17., szombat 20. MISKOLCI TÉVÉFESZTIVÁL Erősödjék a televízió Napié II. közéleti fórum szerepe Ankét a pártkongresszus utáni feladatokról Az aktíva elnöksége: dr. Fodor László, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese, Erdős András, az MTV Politikai Adások Föszerkesztöségének vezetője, Grósz Károly, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese. P énteken már igazi fesztiválnap volt. Mondhatni azt is: felpörgött a 20. miskolci fesztivál/ motorja. A délelőtti órákban vagy másfél százan vetlek részt azon a gondolatgazdag ankéton — Feladataink a kongresszus után —. amelyről lapunk más helyén részletesen számot adunk, délután pedig megkezdődlek a fesztiválszékházun kívüli rendezvények, találkozók. Két találkozót tartottak vidéken. Szerencsen az egyiket. Encsen a másikat. Mindkét helyen világjáró televíziósokkal találkoztak az érdeklődök. Miskolcon három helyen volt találkozó: a Volán 2-as számú Vállalatánál külpolitikai .jellegű, a fotóklubban szakmai tájékoztató jelleggel, a pamutfonóban pedig, az elsősorban nőket foglalkoztató üzem dolgozóinak egy olyan Delta-műsort mutattak be. amely a háztartási munkát megkönnyítő találmányokról adott képet. Ugyanakkor megkezdődlek a mozikban is az elmúlt 19 év díjnyertes filmjeinek bemutatói, és a miskolci Hevesy Iván Filmklubban délután, este pedig ugyancsak Miskolcon a Táncsics moziban mutattak be egy- egy ilyen összeállítást. Végül Edelényben megtartották .a Mikor megszülettem című riportfilm ősbemutatóját. Ezekkel párhuzamosán természetesen folyt a fesztivál versenyprogramja is a Rónai Sándor Művelődési Központban. Hét versenyíilm és négy híradóesemény pergett a két vetítés keretében a’ közönség nagyarányú érdeklődése melleit. Igaz, hogy a program lapzártakor még javában tartott, de az első filmek fogadtatása igen kedvezőnek mutatkozott és semmi kétség, hogy még a késő esti, mondhatni éjszakai órákban is nagy érdeklődéssel figyelik a nézők. Például a Viharos olimpia című, a rendes műsorban nemrégen felújított, az 1956-os olimpia izgalmait felidéző dokumentum- filmre már este 10 óra után került sor, de változatlan érdeklődés mellett. Igaz, hogy otthon is lehet a fesztivál programját nézni, de az igazi mégiscsak az, ha színes monitoron latjuk a fesztivál székhazában, és találkozunk az alkotókkal, a televíziósokkal. A fesztivál klubja pedig *— mint minden évben — most is kitűnő alkalom, illetve keret a spontán eszmecserékhez. (Folytatás az 1. oldatról) szeles körű megismertetésében és feldolgozásában. Ezt követően azt elemezte, milyen az a 'politikai közeg, amelyben dolgoznunk kell. A továbbiakban a párt propagandamunkájának és eltol elválaszthatatlanul a televízió propagandaleladatainak néhány fontos vonását elemezte, hangsúlyozva, hogy propagandamunkánk módszerein nem változtatni, hanem á változó körülményeknek megfelelően igazítani kell. Sok értékes gondolatkör közül csak egyet idézünk; nevezetesen» hogy a „Miskolc” A fesztiválok hagyományainak megfelelően a nyitóünnepség után olyan film pergett a képernyőn, amely kifejezetten a fesztivál köszöntésére születeti. Csányi 'Miklós rendezésében láthattuk a „Miskolc” (A Tévé köszönti Miskolcot) című, közel oü perces, hangulatos, színes filmet. Jó zenére vágva viliództak elöltünk Miskolc általunk jól ismert épületei, városképi részletei, közintézmények belsői, rövidke képsorok aritmikusan visszatérő egymásutánjából alakítva ki a mozaikképet városunkról. Több képsor lé_ gifelvélel volt, s azon olyan szögből láthattuk a város egyes pontjait, ahonnan általában ritkán látható, s a kíváncsi televíziós kamerája előttünk is sok-sok érdekespropagandamunkának alapvető feladata a meglevő jó, nyugodt politikai légkörben megőrizni a társadalom folyamatos érdeklődését a propaganda iránt. A tanácskozás — az előadás és az előadás értékű hozzászólás után — néhány telszólalással folytatódott, majd Erdős András azzal a gondolattal zárta be, hogy szombattól már szőkébb szakmai témakörökben folytatja a fesztivál a gondolat- cseréket. Így kerül sor ma délelőtt 10 órakor a televízió gazdaságpolitikai munkájának megvitatására. séget fedezett tel a városban. Hosszan sorolhatnánk, mik szerepeltek az egymást váltó, szinte egymásra torlódó rövidke képsorokban. Természetesen szerepelt az elmaradhatatlan csapolás és szikraeső a kohászatból, de a film egésze nem az. ipari arcát mutatta Miskolcnak, sokkal inkább a várost, ahol élünk, * ahol az utcasarkon buszra várunk, ahol hangulatos régi borházak vannak az Avason és hatalmas szürke betontömb-panelházsorok törik meg a természet harmóniáját, s ahol az ősember kőszakócái láthatók a múzeumban. gyermekelőadás a színházban, ahol ölelkezik a modern és a régi világ, ahol a diósgyőri vár komor tornyai ugyanúgy megtalálhatók, mint a vidám fiatalok. Nem tadom, nem is akarok jósolni, a verseny szoros mezőnyében milyen „pontszámot” kap majd a Vitézy László rendezte ABC. Azt viszont bízvást merem állítani, hogy az uj ábécéskönyvekkel kapcsolalusan kiirt pályázat „eredménye” ürügyén olyan' kérdésekről is szó esett, ha csak érintőlegesen is, amelyek messze túlnőnek egy tankönyvpályázatból kinőtt vitán. Sót, valahol a szívem legmélyén arról is meg vagyok győződve, hogy az oktatásügy területén is. Ámbár ki tudja? Annyit illik talán hozzátenni, hogy egy regebben, de mindenképpen e film televíziós bemutatása után, illetékes minisztériumi személyiségek úgy nyilatkoztak : engedik a Lovászné-féle olvasókönyvet is „futni”; s így végül is lesz választási lehetőségük majd az első osztályos tanítónőknek, hogy alkatukhoz, pedagógiai elképzeléseikhez igazítsák .módszereiket. Talán mondani i» fölösleges; a szent cél érdekében! Mármint, hogy a gyerekek ne csak minél jobban megtanuljanak olvasni, hanem szeressenek is olvasni .. . , Engem tulajdonkeppen eg}’ dolog izgatott, izgat, s nemcsak a film nézésé közben. Tudniillik az, hogy eléggé felnőttként kezeljük-e mi, eléggé szakmájukat, hivatásukat értőknek, szeretőknek ismerjük-e el a tanítókat? Szóval; hogy megengedhető-e kerek-perec olyasmit mondani róluk, hogy nem ismernek mást. csak amit 10—20 évvel ezelőtt megtanultak? S mindezt hivatalos vélemény- nyilvánításként. Kézből kontrázhatnánk. S tulajdonképpen kellene is kontráznunk — talán egy másik film erre is vállalkozhatna —, mert ez a — most hiányzó — válasz korántsem módszertani kérdés. Itt már egeszen másról van szó. Miskolc városért. Miskolc megyei Város Tanácsa ez év március 20-án tartott ülésén hozott határozatot, hogy a miskolci tévé- fesztivál intéző bizottságának a város szellemi értékeinek gyarapításában kifejtett kiemelkedő érdemeiért és munkásságáért a Miskolc városért kitüntetést adományozza. A kitüntetést tegnap, május l(i-án délután adta át Rózsa Kálmán, a város tanácselnöke. Az intéző bizottság nevében Kovals György, a megyei művelődési központ igazgatója vette ál a város kitüntetését. Dramaturg, dokumenlumfilmmel Szántó Erika, dramaturg, 15 éve munkatársa a tévének. — Ez hétköznapi nyelven olyan témák keresését jelenti — mondta beszélgetésünkkor —, melyeket fontosnak érzek ahhoz, hogy tévés drámákban megjeleljen. A témát vagy magam érzékelem, vagy íróit anyagokra — szociográfia, riport, novella — támaszkodva dolgozom fel. A lényeg: megérteni, mi az, ami körülvesz minket es amiről szólni kell. A dramaturg dolga tehát egy fontos téma eljuttatása A levés megjelenésig... A versenyprogramban do- kumenlumfilm-al kötőként, találkoztunk nevével <A kalandor szerelme, avagy a romantikus asszony című alkotásról van szó): — A dramaturgnak is szüksége van a . valósággal való közvetlen találkozásra, ez tulajdonképpen az elfáradás es rutin elleni küzdés megnyilvánulása ... Schulze Évával és Bánhegyi István operatőrrel már elkészítettük második filmünket is, ezt nyáron sugározza a tévé Pályakorrekció címmel... Nyolc újabb v.ersenyfilm bemutatásával folytatódik ma a fesztivál programja. Az V. fesztivál vetítésen mutatják be a Segítség és a Jazz parlandó című filmeket A VI. teszti,válvetítésen kerül a közönség elé a Háború a Szaharában, a Mozgó rajzok, a Kuba gazdasága, A Tisza mentén és Az ötvenesek című alkotás. Kiegészítő rendezvényekben is gazdag lesz a mai nap. Üzemi szakemberek és a tömegkommunikáció munkatársainak részvételével rendeznek an kálót ’ a ’ fesztivál palotában ..Gazdaságpolitika a tv-ben” címmel. Az ankét előadója Földes István. a Népszabadság főszerkesztő- helyet lese. Délelőtt 10 órakor szakmai találkozón vesz részt a miskolci totó- klubban Ráday Mihály operatőr. A taktaharkányi bejáró dulgozók klubjába látogat Chrudinák Alajos; külpolitikai tájékoztatója délután 5 órakor kezdődik. Ma lesz — déli 12 órakor, a feszt iválpalota színháztermében — a Rádiőkaburé nyilvános felvétele. Délután két órakor veszi kezdetét a majális programja: kétnapos, hangulatos, sokszínű kavaj- kád. amelyben népművészeti kirakodóvásártól a fórumig, pol-beal műsortól az Önök kérték-ig sokféle szórakozás kínáltatik. Korábbi díjnyertes. filmekből Kazincbarcikán rendeznek bemutatót, es- le 7 órakor., Mezönagymihá- lyön pedig ősbemutatót tartanak: a Vészcsengö című film kerüj bemutatásra. Dinmés és dalai j Előbb essünk túl a címeken. Nem Dinnyés József dalainak címein, hanem azokon, melyek a róla szóló írások éléről valók: „Ha Cseli Tamás leveleket énekel, a Dinnyés: röplapokat!”... „Versbein fürdető!”... „A magány énekese!” ..............Az a matőrök között profi, a profik között amatőr!'’... „Hasznos csavargó!” ... Meg. persze, lehelne címeket mondani róla, s a róla mondott szövegekről. Kinek, kinek. Én úgy gondolom, ami benne a lényeg, s ami belőle megmarad a vele-találko- zókból. az a címbe rögzíthe- . lő szavaknál és mondatoknál mégiscsak sokkal lágabb skálájú. Kevesebbel is kapunk tőié — és ugyanakkor többet is. Végül is. maradhatnánk. róla szólva, a saját-címénél : „clallulajdonoS”... S ha ö találta ki, ebben van valami egyértelmű-sokféleség .. . Régóta keresem már Diny- nyés dalaiban, s benne, az egyszál-gitáros előadóban a sokrétegűség nevezőjét. Mert hisz’, ha nem lenne meg ez benne, akkor r.em lenne — nem lehetne — több mutatványosnál. Márpedig nem az! Csak ha itt. a megyében testközelségből végighallgatott műsorait idézem fel. akkor is hiszek abban, amit csinált: Hogy tudott mit mondani Abaújszántón. egy nyári táborban. szakmunkásképzőben tanuló diákoknak ... S tudott gondolatot-hangot találni a Lenin Kohászati Müvekben, egy könyvnapi műszakváltás után. a munkásokkal ... És tudott . figyelmet-íesy^lmet teremteni a nyomdászok klubjában. legutóbb, miskolci ittlétekor... Itt van most is. a miskolci tévéfesztiválon. Ha kell, kezébe yeszi gitárját es énekel. Énekel — ha az esemény (események) úgy kívánják. De ezúttal sem ez a lényeg ... „Közéleti dalt akarok” — mondotta égy beszélgetésünk alkalmával, s aki ezt és így akarja, az sohá nem kötődik dátumokkal ellátott programokhoz, eseményekhez. És alighanem ez Dinnyés József (csak zárójelben írom le, hogy „közéletidal -énekes") klubokban, művelődési házakban. üzemekben, táborokban és másült-jelenletének az odavoiízó oka. Mert restek vagyunk, többségben legalábbis restek. Szembenézni saját dolgainkkal; és kell valaki, aki tükröt tartson eletik: olyat, amelytől nem lordil- hatjuk el az arcunk ... Röviden: tükröknek tarlóm Dinnyés József dalait. LetL- légyenek azok saját gondolatból fogantatott szövegüek — vagy költők (ahogyan ö mondja: „versalkotók”,) szö- vegei-versei. Ma egyre többször halljuk gitárja húrjain megszólalni költők sorait, gondolatait. Ezt jelezve is öt kell idézni: „Csak olyan költők verseit gondolom éneklésre érdemesnek, akik közügyről; akik emberekről ^szólnak, az emberek gondjairól” ... Könnyű lenne persze vísz- szakérdezni: és, mit tehet a dal, ha sokszorozva mondja őket tovább? Mit ér és miben használ, ha szétviszi egy dalos az országban? Nem kérdeztem erről . .. Inkább, a könnyebb utat választva, idemásolok néhány sort Weöres Sándor — Dinnyés-énekelle — verséből: „Arany égen ül a bárány. / Belezendíl cile- ráján. / Aki kéri neki szánnám. / Akinek kell sose bánnám !” ... Kérdésül azért, ha már itt találkoztunk, kötelező penzumként azért kimondtam: „Mi jut eszedbe, ha azt hallod: Borsod-Abaúj-Zemplén?” ... Azt válaszolta: ..Miskolc, Diósgyőr. Sárospatak, Özd, Kazincbarcika... az ODOT. három éve: szinját- szófeszti válók Barcikán; és sok kis falu. Edelénv környékén ... bejáró munkások, munkásszállások... ipari megye.. ” És mielőtt meg sokat beszéltünk volna — indult enekelni... fi. n. j.) A vizuális nevelés műhelyei Üt tanárképző loiskola — Pécs. Szeged, Nyíregyháza, Eger es Szombathely — rajz és művészettörténeti tanszékei mutatkoznak be a Herman Oltó Múzeum Képtárában. Miskolcon. A tegnap, május 16-an, délután megnyílt kiállítás tulajdonképpen a tárlatsorozat második bemutatója: korábban már láthattuk a Képzőművészeti Főiskola vizuális nevelés tanszékének anyagát, s a jövőben hasonló témával jelentkeznek a tanítóképző intézetek. az óvónőképzők, s végezetül sor kerül egy összegző kiállításra is. Mindebből talán már kiderül: a tanszékig bemutatkozásoknak nem elsődleges célja. hogy dokumentálják a hallgatók művészi kvalitásait. Azaz nemcsak a rajztu- náí'kéozés módszereinek bemutatásán van a hanasűlv sokkal inkább azon. hogy a tanszékek, ezek á módszertani műhelyek .mit tesznek (egyáltalán mit tehetnek?) és hoavan a gyermekek viz-uá- lis .kultúrájának neveléséért. S ez messze nem csak a rajzolni lanitast foglalja magában! Tágabban fogalmazva arról van szó. hogy hozzásegítsék a gyerekeket ahhoz, hogy felnőtt fejjel esztétikus környezetet tudjanak maguk körül kialakítani, befogad- ják s alakítsák maguk körül a világot. Nem véletlen tehát, hogy a hallgatói tanulmányrujzok, kisplasztikái alkotások mellett számos színdinamikai kísérlet anyagát láthatjuk, — nagyon érdekes például a pécsiek logikai kirakós iátéka —. óratervekkel, szakdolgozatokkal is találkozhatunk. A kiállítást tegnap nyitotta meg Kedves Ferenc, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. A kiállításhoz kapcsolódva egyébként ma ankétot rendeznek, amelven a főiskolák, az Oktatási Minisztérium és a gyakorló rajztanárok képviselői vesznek részt. Vörös kakas” Lángoló házak, létrán me- nekvö emberek, tűzoltóautók, spriccelő fecskendők, a lűz oko/la pánik, a házakra felröppenő „vörös kakastól” való félelem: ezek alkotják a témáit annak a gyermekrajz- kiállilásnuk, amelyet május 19-én nyitnak meg a mis, kolci Molnár Béla Ifjúsági es Üttörűházban délután fél 6- kor. A kiállítást évek óla hagyományosan megrendezi a miskolci városi lűzoliópa- rancsnoksáa általános iskolás gyerekek munkáiból.
