Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
T980. április T3„ vasárnap S5IZAK-MAGYARORSZÁG 7 — Világítanom Ez kötelességem Feljegyzések öeme'er Hedvig, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze arcképéíiez Alig egy éve, hogy búcsúzott; hogy búcsúztatták. A művészember, kivált, ha művészete, alkotásai — mint a színészé, táncosé, hangszeres előadóé, énekesé — együtt születnek, élnek és múlnak el a szívé- ben-idegeiben vibráló, lüktető pillanatokkal, különösen Iájón átérzi e búcsú, a nyugalmazás minden kese- | rüségét. I Emlékszem akkori beszél- j getésünkre. Demeter Hedvig azt mondta; Befejeztem egy darabot... Elbúcsúzom a jelmezemtől; szomorú vagyok egy kicsit vagy nagyon, aszerint, ahogy a szerep a szívemhez nőtt. Az életemet jelentik ezek a szerepek! Van \ gyűjtő, aki bútort, van, aki képeket, van, aki gyufacímkét gyújt. Biztos vagyok benne, hogy a színész szerepeket gyűjt a legszívesebben és erre a legbüszkébb. Csak gyűjti őket, és mindent elkövet, hogy még eggyel több legyen; hisz a szerep az élete!... k Félig szomorkásán — hiáb,a, az évek múlnak —, léiig tréfálva beszélt róla, hogy az ő színésszé-szaba- dulása egyidős a felszabadulással. Az 1945 márciusában — a Dunántúlon még folytak a harcok, s Pesten, Budán az emberek még mindig szédelegtek az, éhségtől és hunyorogtak a napfényben a pincemélyi sötétség után — megjelent felhívásra jelentkezett ő is a Nemzeti igazgatóságán, s — felvették, színész lett. 1945. április 2-án volt a Nemzeti Színház (és Demeter Hedvig életének) fel- szabadulás utáni első olvasópróbája. A rendező Apá- tby Imre volt, régi, szigorú, pedáns és nagy tekintélyű szakember. A darab; Madách Civilizátora. A főszereplő Rátkay Márton s női partnere — a pályakezdő, fiatal Demeter Hedvig. Alea iacta est — illetve; fűit. A kocka el volt vetve. S Demeter Hedvig, akit édesanyja színházszeretete ismertetett meg gyermek- és serdülőéveiben a festett világgal, végérvényesen és visszavonhatatlanul színész lett. S ha valaki pályakezdéskor olyan művészekkel játszik együtt, mint a már említett Rátkay Márton mellett Bartos Gyula, s mindenekelőtt Bajor Gizi, olyan rendezők ismertetik meg a játszott, művek eszméivel, világával, helyzeteivel és alakjaival, mint ' Apáthy Imre és Gellert i Endre, az színész lesz és j é’ ítre-halálra színész ma- ! rád mindvégig. Az utolsó j dobbanásig. ( ★ Mily kevesen vannak ma í a megszállottak. Nem a bigottokról beszélek. A tehetetlenségben-ra- gadtakról, a változtatni nem tudókról. Azokról, akik teljes szívükkel és értelmükkel vállalkoznak és felvállalnak. Nehézséget, 'kudarcot, sok kínlódást és keserűséget, egy ügy és egy cél nevében. Akik tudatosan járnak a választott úton. Demeter Hedvig Ilyen színész. Ilyen volt, s ilyen marad az utolsó szívdobbn- "ásia. ★ Az első szerepek óta harmincöt év telt el. A művész számára bizonyára az átlagemberénél mindenképp dúsabb, bánatokban és örömökben, kudarcokban és sikerekben gazdagabb három és félév- tized Volt ez. A gyűjtemény — a színész gyűjteménye — tekintélyesre növekedett. S mennyi küzdelem, mennyi töprengés, álmatlan éjszak^ árán. A tehetség szent lobogás, de éppen mert lobogás, éget s emészt is: idegeket, izmokat, szívet és elmét, életet. S különösen akkor, ha a feladat hálátlan, a társak méltatlanok az ügyhöz, ha meg nem értés vagy közöny vagy épp áskálódó rosszindulat és kicsinyesség diktál, olykor zsarnoki önkénnyel, ellentmondást nem tűrően. Ahogy a tirannusi önkény az élet nagy színházában megbukik törvényszerűen, úgy buknak meg a színházi világban, a művészet e csapatmunkára alapozott, kendőző-mímelt s mégis valóságos világában az ilyen beamter tirannu- sok. Az igazi színész — legyen bármennyire hiú és önző — pontosan tudja, hogy ez a művészet — .lényegét tekintve: önfeladás, az ügy iránti teljes odaadás, maga a tökéletes önzetlenség. k Demeter Hedvig mondta erről; Mindig jönnek az , újak és elmennek a régiek! De az idősebb pályatárs, akár a nap, míg a látóhatár fölött van, köteles fényt árasztani, hogy lássa az ifjú színész, mifajta tereket kell majd bejárnia művészi élete során. Egy időben divatos mondás volt: „A színészet, kegyetlen pálya." Nem mondom, ebben van némi igazság. Hiszen annyi, mindennek kell összeállnia ahhoz, hogy egy színművész kiegyensúlyozott életet éljen. Tehetséges legyen, szeresse a közönség, a kritika, és nem utolsósorban a színházi vezetés értékelje. Mert lehet valaki akkora színész, mint Duse, Bergner és Jean Gabin együttvéve, ha nem kap szerepet, vége! Nem egy nagy színészünk járt már így. S aztán, ha bánjuk is, már késő. k A színész kiegyensúlyozott élete... A vidéki színészé, a miskolci társulat tagjáé... Az egy éve abbamaradt beszél- 1 getés folytatása végett kerestem Demeter Hedviget az elmúlt napokban színházban, a színészház földszintjén levő miskolci lakásukon, hiába. Játszott Egerben — Camus A félreértés című kamaradrámájában nagy sikere volt döbbenetes alakításának az egri közönség körében is —, aztán próbák, férje fellépése az újabb egri premieren, majd pesti szereplés a rádióban, tv-műsor, szinkron-feladatok ... A vidéki színész kiegyensúlyozott élete. S lehet, valóban az mégis. Minden látszólagos zaklatottságával, szétszórtságával. a magánéletet szinte ki záró betáblázottságával együtt. Demeter Hedvig és Simon György, a két kitűnő színész együttélése, házasságuk harmóniája, ösz- szetartozásuk nem lazuló rendje oly sok civil magánélet jó példája lehetne. ★ ,\ Mondom, többször kerestem őket, de hiába. Bedobtam hát egy levélkét az ajtó levélnyílásán. Azt írtam: Kedves Hódike! Gratulálok megérdemelt magas kitüntetéséhez. Papp Bajos A Gát utcai bérház udvara József Attila szülőháza Gát utca 5L Ferencvárosi bérház. Körfolyosós, soklakásos. Olyan, mint a többi jobbról-batról körűié. Csak ez, a Gát utcai most újrafestelt, frissen mosdatott. Egyik földszinti lakásába tömegesen jönnek a látogatók, az ünneplők. Csodálkozva, vagy meghatot- tan, kíváncsian és tisztelettel, nézik, olvassák, tanulmányozzák a kisméretű szoba-konyha berendezési tárgyait, a falra, vitrinbe rakott iratokat, fényképeket, könyveket. József Attila szülőháza az elmúlt 75 évben nem sokat változott. Emléktábla jelzi a kapu mellett, hogy itt született a legnagyobb proletárköltő, a lakást emlékmúzeumnak rendezték be még 1964-ben. A konyha alacsony, rozsdás tűzhellyel, petróleum- lámpával, ütött-kopott asztalával, szénvasalóval, az egyszerű faládával, tálassal olyan, mint amikor Pőcze Borbála gyerekeivel itt lakott. A konyha köve eredeti. a szobában akkor hajópadló volt. Attila volt a hatodik gyerek, de három testvére még az ő születése előtt meghalt. Két nővére —• Jolán és Etus — mellettük Attila, s a szülők fényképe mintha családi idillt sejtetne. Pedig alig volt hároméves József Attila, amikor apja, a jóeszű, de nyugtalan természetű szappanfőző munkás elhagyja családját, hogy Amerikába vándoroljon. A három gyerek ellátása, eltartásának gondja a gyenge testalkatú anyára maradt. Két kisebb gyerekét Öcsödre, paraszti nevelőszülőkhöz kénytelen adni. „Öcsödön rossz volt.. — írta József Attila. Amikor három év múlva visszakészülnek a Mamához a gyerekek, már a Páva utca 11-ben laknak. Hasonló bérházak, hasonló nyomorúságos proletárlakások, a Ferencvárosban 15 helyen laktak, gyakran kölA konyha töztek tovább a kilakoltatások után. Versek, kéziratok, a 1G éves József Attila első verseskötete, a „Szépség koldusa’*. Fényképek József Attiláról, környezetéről, testvéreiről. Iskolai bizonyítványa, könyvei, iratai. Az asztalon egy szál tulipán. A szomszérfban. a múzeum melletti lakásokban ma is munkáscsaládok élnek. A ház legrégibb lakója, a múzeum gondnoka, Zsíros Jánosné azt mondja: ismerte Etust és Jolánt, beszélt Szántó Judittal, s mindent elolvasott a költőről, amit csak talált. S szeretettel, sok ismerettel mesél az emlékmúzeumba betérő iskolásoknak, felnőtteknek József Attiláról, „aki máig a legnagyobb .. .** K. M. A három gyérét: és a Mama A gyerek József Attila
