Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

T980. április T3„ vasárnap S5IZAK-MAGYARORSZÁG 7 — Világítanom Ez kötelességem Feljegyzések öeme'er Hedvig, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze arcképéíiez Alig egy éve, hogy bú­csúzott; hogy búcsúztatták. A művészember, kivált, ha művészete, alkotásai — mint a színészé, táncosé, hangszeres előadóé, éneke­sé — együtt születnek, él­nek és múlnak el a szívé- ben-idegeiben vibráló, lük­tető pillanatokkal, különö­sen Iájón átérzi e búcsú, a nyugalmazás minden kese- | rüségét. I Emlékszem akkori beszél- j getésünkre. Demeter Hed­vig azt mondta; Befejez­tem egy darabot... Elbú­csúzom a jelmezemtől; szo­morú vagyok egy kicsit vagy nagyon, aszerint, ahogy a szerep a szívem­hez nőtt. Az életemet je­lentik ezek a szerepek! Van \ gyűjtő, aki bútort, van, aki képeket, van, aki gyufacím­két gyújt. Biztos vagyok benne, hogy a színész sze­repeket gyűjt a legszíve­sebben és erre a legbüsz­kébb. Csak gyűjti őket, és mindent elkövet, hogy még eggyel több legyen; hisz a szerep az élete!... k Félig szomorkásán — hiáb,a, az évek múlnak —, léiig tréfálva beszélt róla, hogy az ő színésszé-szaba- dulása egyidős a felszaba­dulással. Az 1945 márciusá­ban — a Dunántúlon még folytak a harcok, s Pesten, Budán az emberek még mindig szédelegtek az, éh­ségtől és hunyorogtak a napfényben a pincemélyi sötétség után — megjelent felhívásra jelentkezett ő is a Nemzeti igazgatóságán, s — felvették, színész lett. 1945. április 2-án volt a Nemzeti Színház (és Deme­ter Hedvig életének) fel- szabadulás utáni első olva­sópróbája. A rendező Apá- tby Imre volt, régi, szigo­rú, pedáns és nagy tekinté­lyű szakember. A darab; Madách Civilizátora. A fő­szereplő Rátkay Márton s női partnere — a pályakez­dő, fiatal Demeter Hedvig. Alea iacta est — illetve; fűit. A kocka el volt vetve. S Demeter Hedvig, akit édes­anyja színházszeretete is­mertetett meg gyermek- és serdülőéveiben a festett vi­lággal, végérvényesen és visszavonhatatlanul színész lett. S ha valaki pályakez­déskor olyan művészekkel játszik együtt, mint a már említett Rátkay Márton mellett Bartos Gyula, s mindenekelőtt Bajor Gizi, olyan rendezők ismertetik meg a játszott, művek esz­méivel, világával, helyze­teivel és alakjaival, mint ' Apáthy Imre és Gellert i Endre, az színész lesz és j é’ ítre-halálra színész ma- ! rád mindvégig. Az utolsó j dobbanásig. ( ★ Mily kevesen vannak ma í a megszállottak. Nem a bigottokról beszé­lek. A tehetetlenségben-ra- gadtakról, a változtatni nem tudókról. Azokról, akik tel­jes szívükkel és értelmük­kel vállalkoznak és felvál­lalnak. Nehézséget, 'kudar­cot, sok kínlódást és kese­rűséget, egy ügy és egy cél nevében. Akik tudatosan járnak a választott úton. Demeter Hedvig Ilyen színész. Ilyen volt, s ilyen marad az utolsó szívdobbn- "ásia. ★ Az első szerepek óta har­mincöt év telt el. A művész számára bizo­nyára az átlagemberénél mindenképp dúsabb, bána­tokban és örömökben, ku­darcokban és sikerekben gazdagabb három és félév- tized Volt ez. A gyűjtemény — a színész gyűjteménye — tekintélyesre növeke­dett. S mennyi küzdelem, mennyi töprengés, álmatlan éjszak^ árán. A tehetség szent lobogás, de éppen mert lobogás, éget s emészt is: idegeket, izmokat, szí­vet és elmét, életet. S kü­lönösen akkor, ha a feladat hálátlan, a társak méltatla­nok az ügyhöz, ha meg nem értés vagy közöny vagy épp áskálódó rosszindulat és kicsinyesség diktál, oly­kor zsarnoki önkénnyel, el­lentmondást nem tűrően. Ahogy a tirannusi ön­kény az élet nagy színházá­ban megbukik törvénysze­rűen, úgy buknak meg a színházi világban, a művé­szet e csapatmunkára ala­pozott, kendőző-mímelt s mégis valóságos világában az ilyen beamter tirannu- sok. Az igazi színész — legyen bármennyire hiú és önző — pontosan tudja, hogy ez a művészet — .lényegét te­kintve: önfeladás, az ügy iránti teljes odaadás, maga a tökéletes önzetlenség. k Demeter Hedvig mondta erről; Mindig jönnek az , újak és elmennek a régiek! De az idősebb pályatárs, akár a nap, míg a látóha­tár fölött van, köteles fényt árasztani, hogy lássa az if­jú színész, mifajta tereket kell majd bejárnia művé­szi élete során. Egy időben divatos mondás volt: „A színészet, kegyetlen pálya." Nem mondom, ebben van némi igazság. Hiszen annyi, mindennek kell összeállnia ahhoz, hogy egy színművész kiegyensúlyozott életet él­jen. Tehetséges legyen, sze­resse a közönség, a kritika, és nem utolsósorban a szín­házi vezetés értékelje. Mert lehet valaki akkora színész, mint Duse, Bergner és Jean Gabin együttvéve, ha nem kap szerepet, vége! Nem egy nagy színészünk járt már így. S aztán, ha bán­juk is, már késő. k A színész kiegyensúlyo­zott élete... A vidéki színészé, a mis­kolci társulat tagjáé... Az egy éve abbamaradt beszél- 1 getés folytatása végett ke­restem Demeter Hedviget az elmúlt napokban szín­házban, a színészház föld­szintjén levő miskolci la­kásukon, hiába. Játszott Egerben — Camus A fél­reértés című kamaradrá­májában nagy sikere volt döbbenetes alakításának az egri közönség körében is —, aztán próbák, férje fel­lépése az újabb egri pre­mieren, majd pesti szerep­lés a rádióban, tv-műsor, szinkron-feladatok ... A vi­déki színész kiegyensúlyo­zott élete. S lehet, valóban az még­is. Minden látszólagos zak­latottságával, szétszórtságá­val. a magánéletet szinte ki záró betáblázottságával együtt. Demeter Hedvig és Simon György, a két kitű­nő színész együttélése, há­zasságuk harmóniája, ösz- szetartozásuk nem lazuló rendje oly sok civil ma­gánélet jó példája lehetne. ★ ,\ Mondom, többször keres­tem őket, de hiába. Bedob­tam hát egy levélkét az aj­tó levélnyílásán. Azt írtam: Kedves Hódike! Gratulálok megérdemelt magas kitün­tetéséhez. Papp Bajos A Gát utcai bérház udvara József Attila szülőháza Gát utca 5L Ferencvárosi bérház. Körfolyosós, soklaká­sos. Olyan, mint a többi jobbról-batról körű­ié. Csak ez, a Gát utcai most újrafestelt, frissen mosdatott. Egyik földszinti lakásába tömegesen jönnek a láto­gatók, az ünneplők. Cso­dálkozva, vagy meghatot- tan, kíváncsian és tisztelet­tel, nézik, olvassák, tanul­mányozzák a kisméretű szoba-konyha berendezési tárgyait, a falra, vitrinbe rakott iratokat, fényképe­ket, könyveket. József Attila szülőháza az elmúlt 75 évben nem sokat változott. Emléktábla jelzi a kapu mellett, hogy itt született a legnagyobb proletárköltő, a lakást em­lékmúzeumnak rendezték be még 1964-ben. A konyha alacsony, rozs­dás tűzhellyel, petróleum- lámpával, ütött-kopott asz­talával, szénvasalóval, az egyszerű faládával, tálassal olyan, mint amikor Pőcze Borbála gyerekeivel itt la­kott. A konyha köve ere­deti. a szobában akkor ha­jópadló volt. Attila volt a hatodik gyerek, de három testvére még az ő születése előtt meghalt. Két nővére —• Jolán és Etus — mellettük Attila, s a szülők fényké­pe mintha családi idillt sej­tetne. Pedig alig volt há­roméves József Attila, amikor apja, a jóeszű, de nyugtalan természetű szap­panfőző munkás elhagyja családját, hogy Amerikába vándoroljon. A három gyerek ellátá­sa, eltartásának gondja a gyenge testalkatú anyára maradt. Két kisebb gyere­két Öcsödre, paraszti ne­velőszülőkhöz kénytelen adni. „Öcsödön rossz volt.. — írta József Attila. Amikor három év múlva visszakészülnek a Mamá­hoz a gyerekek, már a Páva utca 11-ben laknak. Hasonló bérházak, hasonló nyomorúságos proletárlaká­sok, a Ferencvárosban 15 helyen laktak, gyakran köl­A konyha töztek tovább a kilakolta­tások után. Versek, kéziratok, a 1G éves József Attila első verseskötete, a „Szépség koldusa’*. Fényképek József Attilá­ról, környezetéről, testvé­reiről. Iskolai bizonyítvá­nya, könyvei, iratai. Az asztalon egy szál tu­lipán. A szomszérfban. a múze­um melletti lakásokban ma is munkáscsaládok élnek. A ház legrégibb lakója, a múzeum gondnoka, Zsíros Jánosné azt mondja: is­merte Etust és Jolánt, be­szélt Szántó Judittal, s mindent elolvasott a köl­tőről, amit csak talált. S szeretettel, sok ismerettel mesél az emlékmúzeumba betérő iskolásoknak, felnőt­teknek József Attiláról, „aki máig a legnagyobb .. .** K. M. A három gyérét: és a Mama A gyerek József Attila

Next

/
Thumbnails
Contents