Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
ÉSZAK-MAGYAROfcSZÁG 2 1980, dfMfl'is T1., péntek Szakmai előadásait, bemutató foglalkozások (Folytatás az 1. oldalról.) időben, mert a felnőtt társadalomban is élezhető, kitapintható egy olyan törekvés, amely a munka hatékonyságát kívánja fokozni, s ez teremt igen kedvező lehetőségeket az iskola számara is.” S amit ehhez még hozzátehetünk — s lényegeben a tegnap délelőtti plenáris ülésen erről szólt dr. Kálmán György, az Oktatási Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetője: — Rengeteg lehetőség van még a tanórákban ahhoz, hogy a pedagógusok segítsék a munkára n eveiéi hatékonyságának kibontakozását. Mindenekelőtt azzal, hogy valóban munkáltató, kevés ..tiresjá- ratú” órát tartanak. A szak- tanterrni rendszerben éppen a tanórák munkáltató jelleget lehet felerősíteni. A társadalom és az iskola kapcsolatáról szólva mondotta el, hogy kétségtelen tény: az iskola sok tekintetben tükörképe a társadalmi jelenségeknek. Ha a társadalomban jelentkeznek bizonyos ellentmondások, adott esetben például a munkához való viszonyban, akkor ezek az ellentmondások az iskolában is jelentkeznek. Csakhogy az iskola nem képviselhet mást, mint a társadalmi-ideológiai szempontból ideális eszményt, s az eszményt nem lehet redukálni. Azaz az iskolában törekedni kel) arra. hogy a tanulói öntevékenység kibontásával. megfelelő önértékeléssel. a munkához való szocialista viszony helyességére ébresszék rá a gyerekeket: a tanórán és a nevelői folyamatban rendkívüli jelentőséggel bíró társadalmi és őszi mezőgazdasági munkaakciókon. Ma szekcióüléseken folytatja munkáját az országos pedagógiai tanácskozás. E szekcióüléseken a gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodva (a résztvevők szerdán a borsodi szaktantermekkel ismerkedtek, tegnap pedig bemutató foglalkozásokon vettek részt a kazincbarcikai iskolákban) vitatják meg a munkára nevelés gyakorlati kérdéseit. S a mai napon kerül sor a háromnapos országos tanácskozás zárására is. Felmentés A kormány Várkonyi Pétért, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tisztségébói, az Elnöki Tanács államtitkári funkciójából — érdemei elismerése mellett — a NépJogászok értekezlete A' Magyar Villamos Művek Tröszt rendezésében kétnapos tanácskozás kezdődött ma, pénteken reggel a villamos energia iparág vezető jogtanácsosai számára az Eszak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Zsóri- fürdői üdülőjében. A jogi szakemberek megtárgyalják az új gazdasági szabályozókból fakadó tennivalókat, a joggyakorlat időszerű kérdékinevezés szabadság főszerkesztőjévé történt kinevezése miatt — felmentette. Egyidejűleg Bajnok Zsoltot a Minisztertanács a Tájékoztatási Hivatal elnökévé, az Elnöki Tanács pedig államtitkárrá nevezte ki. villamos energiáról seit. Szót ejtenek a vállalatok közötti szerződéses fegyelemről;, a fogyasztók, valamint az erőművek, a tervezők, a kivitelezők és az áram- szolgáltató vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok módjairól. A villamos energia iparágnak az ország minden részéből összegyűlt jogi szakemberei számos új rendelkezésről tárgyalnak még a mezőkövesdi üdülőben. r Az MHSZ munkájáról tanácskoztak Első ízben került sor Sá- . rospatakon arra, hogy a városi szintű agitáeiós es pro- pagandaértekezleten tárgyalják meg az MHSZ-ben és klubjaiban folyó politikai nevelő irmunkat, az ifjúság honvédelmi, a hazafiságra és proletár internacionalizmusra váló nevelésének feladatait. A városban kifejtett agi- táeios és propagandamunkáról Aranyosi Miklós, az MHSZ városi titkára tartott beszámolót. A beszámolóban és a vitában is kifejezésre jutott, hogy javult a szövetségben a politikai munka, a •ijik.ősság és a fiatalság körében mind nagyobb megértésre talál a honvédelem iránt érzett felelősség. Az elmúlt évben négy új klub alakult (ÁFÉSZ. EMÁSZ. Rákóczi Gimnázium é.s a Tanítóképző Főiskolán). Nagy jelentősége van az utóbbi két intézményben a klub megalakulásának, mivel az itt kifejtett honvédelmi oktató-nevelő munka meghatározó a fiatalok, honvédelmi nevelésében. A rádiós- és modellezöklub a maga sajátos módszereivel is nagymértékben tud segíteni — modellezőbemuta- tók tartásával, a rádiósok a világ minden pontjával történő összeköttetés, útján — a propagandamunka területén. A vitában felszólalt Nagy László, a városi pártbizottság titkára is. aki megállapította. hogy az aktívaérte- kezlel jól szolgálta a szövetségben folyó politikai munkát. A résztvevők közül tizen fejtették ki véleményüket. Főleg arról szóltak, hogy fokozni kell a klubokban a hazafias-honvédelmi nevelést, kiindulva a XII. kongresz- szus határozatából. Érícsííjük Kedves Megrendelőinket, hogy FORTE, valamint ORWO diafilm hívását Miskolc város területén 72 órán belül, a megyében 12 napra vállaljuk Miskolci Fényképész Szövetkezet A képen: Ligeti János átveszi a Kiváló Munkáért Érdemérmet Vlagyimir Jakovlevics Pavlovtól, a Szovjetunió magyarországi nagykövetétől. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Kun Béla ifjúsági brigád hat tagját — az Uszty Ilimszk-i Fa- és Cel- lulózipari Kombinát építkezésén három éven át, végzett kitűnő munkájuk elismeréséül — kitüntetésben részesítette. A Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki Baliga Sándort, a BKV szobafestő-mázolójat, Horváth Antalt, a Kanizsa Bútorgyár asztalosát és Csizmadia Sándort, a Zala megyei Tanács Építőipari Vállalatának kőműveset. A Munka Dicsőségéért. Érdeméremmel tüntette ki Ruszin Tibort, a pusztamogyoródi Üj Elet Mg. Tsz növényvédelmi szakmérnökét. Kiváló Munkáért Érdemérmet kapott Ligeti János, a Miskolci Postaigazgatóság műszaki ellenőre és Nagy Ferenc, a Győri 1KV asztalosa. A magas kitüntetéseket csütörtökön a budapesti szovjet nagykövetségen Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete nyújtotta át. Mim * ,r r I« les es Kinevezés rség országos par A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Papp Árpád vezérőrnagyot, a Munkásőrség országos parancsnokát — érdemei elismerése mellett — tisztsége alól felmentette és nyugállományba helyezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borbély Sándort vezérőrnaggyá, a Minisztertanács pedig a Munkásőrség országos parancsnokává nevezte ki. Csütörtökön a Munkásőrség országos parancsnokságán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkári a Központi Bizottság nevében köszönte meg Papp Árpádnak a munkásmozgalomban és a Munkásőrségben végzett több évtizedes, eredményes munkáját, és átnyújtotta a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Vörös Zászló Érdemrendet. Mezőgazdasági szaktiizetisági alakuló lés A Miskolci Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szak- bizottsága ma, április 11-én 14 órai kezdettel tartja alakuló ülését Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanácstermében. Az alakuló ülésen tír. Terplán Zénó, a műszaki tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a MAB titkára tart tájékoztatót a MAB szerepéről és feladatairól, valamint a szakbizottságok megalakulásáról. Ezután dr. Szalai György, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a mezőgazdasági szakbizottság elnöke is- ; merteti a szakbizottság cél- í kitűzéseit. Az ülés alkalma- [ val sor kerül a szakbizottság 1980. évi munkatervének előterjesztésére és jóváhagyására is. I Díszünnepség Budapesten Emlékezés József Attilára Aczéí György mondott beszédet A magyar lira, a magyar szocialista költészet nemzetközi .jelentőségű klasszikusa, József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából csütörtökön este diszünnepséget rendeztek a József Attila Színházban. A József Attila Emlékbizottság ünnepi estjén részt vetlek: Aczéí György, a Minisztertanács elnökhelyettese. a József Attila Emlékbizottság elnöke. Méhes Lajos. az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára. Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A díszünnepséget Benjamin László Kossuth-di jas költő nyitotta meg. Ezt követően Aczél György mondott ünnepi beszédet. Aczél György beszédében a költőre emlékezve elmondotta, hogy nemzetünk világirodalmi rangú művészére emlékezünk, aki most, 7a évesen itt ülhetne közöttünk. Nem a megszokás helyezi el koszorúját a költő szobránál. Másról, nagyobb ügyről van szó, ugyanarról, amit Petőfire, Adyra, Móriczra emlékezve képviseltünk. Petőfi és Madách mellett nincs költőnk, akinek annyi sora vált volna szállóigévé. Sokan és sokféleképpen értelmezték és értelmezik ma is életművet, S ez érthető: mert sokszólamú ez az örökség. Vannak azonban, akik kisajátítani vagy éppen megcsonkítani igyekeznek alkotásait, s ezáltal önmagukat is szegényítik. Az igazság áz, hogy József Attilához fel kell nőnie a kornak. Már életében is voltak írók. kritikusok, szervezett munkások, akik értőn és szeret eltel szóllak róla. De az élők közt is alig volt. aki tudta, hogy közöttük el a kor legnagyobb költője. A szónok a továbbiakban elmondotta, hogy a hivatalos Magyarország hallgatott róla. Ami mégis a legfájdalmasabb: hogy kora munkás- mozgalma sem ismerte fel időben, életében legnagyobb alkotóját. Munkásságának értő birtokbavételé egy ritmusú a szocializmust meghurcolt önismeretével és forradalmi megújulásával. Ha a meg nem értettségre gondolunk, akkor sem indokolt József Attilát magányos szigetnek tekinteni. Nem volt társak nélkül sem a magyar, sem a világkultúrában. A mai magyar társadalom és a progresszív világ az ő életművével együtt eleven örökségként tartja számon Petőfi es Munkácsy, Ady és Móricz, Derkovits és Bartók, Dési Huber, Radnóti Miklós, Kodály Zoltán és Lukács György munkásságát. A szocializmusnak már keserű tapasztalata '’an arról is, mennyit ért a torz hagyománykultusz a műnek és az utókornak egyaránt. Amikor azt mondjuk: Petőfi—Ady— József Attila, nem rekeszt>- jük ki Csokonait. Vörösman- tyt Aranyt, Babitsot, Kosztolányit, Kassákot es másokat. József Attila egyetemes költészetet nem kisajátítani, hanem elsajátítani akarjuk. Aczél György ezután a költő életrajzával foglalkozott és arról, hogy egész költészetében végigvonul a szerelem, a felszabadító egy- másralalálás és egybeolvadás vágya. Verseiben ezerféleképpen jeleni meg a munka, amely számára egyszerre volt a kizsákmányolás színtere és az emberi gazdagság forrása. Tudta, hogy a szabadság rend nélkül embertelen anarchia. Forradalmár volt és nemcsak ígérte azt, ami majd eljön, hanem a múlt, a jelen és a jövő között a tudatos emberi cselekvéssel teremt történelmi foly-í tonosságot. Az ünnepi szonok beszedő további részében kifejtette, hogy József Attila nem „munkásköltő”, hanem a munkásosztály költője, az utca és ja föld fiának tudta magát, s költőként azt fejezte ki, amit ma nemzeti egységnek, internacionalizmust is magába foglaló szocialista hazaíiságnak nevezünk. Kommunista volt. S mi lenne, ha ma élné — folytatta a szónok —, mert felteszik a történelmietlen kérdést. Kapna-e levegőt? Igen. de bizonyara elégedetlen volna. Ahogyan látjuk mi is, látná ö is azt a vajúdást. ahogy a szabadság a rendet — s a rend a szabadságot — világra hozza. Talán elégedetlen lenne a dolgozó nép gyülekezetével, mert még nem eléggé okosak, de osztozna törekvéseinkben, hogy azzá legyenek, hogy felnőjenek történelmi felelőssegük-* hoz. Aczél György így fejezte be beszédét: Itt az ideje már kimondanunk: nem vizsgáz-* tató tanárai, hanem tanítványai akarunk lenni annak a költőnek, aki ma már valóban egész népét tanítja, % nem középiskolás fokon. Ülést tartott tegnap a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés résztvevői első napirendi pontként annak a vizsgálatnak a tapasztalatairól tájékozódlak, amelyet a megyei NEB az SZMT munkavédelmi bizottságával közösen — 197(3. és 1979. között végzett az ipari, mezőgazdasági. építési és közlekedési vállalatoknál, gazdálkodó egységeknél a munka- és egészségvédelem, valamint a munkahelyi szociális ellátottság területén. A 18 gazdálkodó egységre kiterjedő ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a vizsgál! egységek — külön-külön ugyan eltérő eredményekkel '— együttesen bizonyos mértékben javuló tendenciát mulató összéredményeket értek el. A vizsgált időszak kezdetén még nőtt a balesetek száma, de 1977-töl csökkentek a 8 napon belül, illetve 8 napon túl gyógyuló balesetek. A súlyosabb — 20 napon túl gyógyuló, vagy csonkulásos — balesetek száma azonban csak 1979-től csökkent. A vizsgált vállalatoknál ezen időszakban csak 1 halálos kimenetélű üzemi baleset történt. A vizsgált időszak elején számottevő volt a kártérítésre vonatkozó jogszabályok helytelen értelmezéséből és alkalmazásából származó hiányosságok száma, de ez 1979-re csökkent. Jóllehet, javultak a szociális körülmények is. azonban nem kellő mértékben. Ugyanígy hiányosságok tapasztalhatók az üzemegészségügyi ellátásban. A bekövetkezett balesetek vizsgálatai arról tanúskodnak. hogy a műszaki eredetű üzemi baleseteknél ‘ kevés a. műszaki intézkedés. Olt. ahol a baleset oka a munkafegyelem megsértése, ritkán történik meg a fegyelmi felelősségre vonás. A baleseti jegyzőkönyvek egy részében nincs megjelölve a baleset oka, illetve az ok elhárítására tett intézkedés. Hiányosságok tapasztalhatók a munkavédelmi oktatásban is. hiszen ezeket sok helyen csak formálisan hajtják végre, s sokszor elmarad ezek ellenőrzése is. Az egyik gyár egységénél évente keltett volna lennie szemlének, amelyen a vezérigazgató, illetve a gyár főmérnöke részt vesz. Négy év alatt egyszer sem volt ilyen. Az egyik tsz-ben az üzemorvos négy év alatt csak egyszer vett részt munkavédelmi szemlén. Ugyanennél a tsz-nél nincs megszervezve a munkavédelmi őrmozgalom. Egy vállalatnál nem rendezeti az új dolgozók munkavédelmi oktatása, illetve — iia van is ilyen — a munkavédelmi ismeretek visszakérdezése. Egy másiknál több évre visszamenőleg nincs dokumentálva az ismétlődő oktatások tematikája és ténye, s egy személy sincs a vállalatnál, aki baleset esetén a sérültet szakképzetten elsősegélyben tudná részesíteni. A munkavédelmi feladatok hatékonyabb megoldásának gátló fényeire is rávilágít a vizsgálat. A nagyobb horderejű mun ka vedel mi feladatok megoldása például sokkal többe kerül, mint azt a vállalatok anyagi lehetőségei biztosíthatnák. Sok helyen még mindig gondot okoz az egyéni védőfelszerelések minőségi színvonala, s nem egyedi gond. hogy nem egy helyen az egyéni védőfelszerelések használatának betartatása is hiányos. A NEB a továbbiakban megtárgyalta a szociális és kulturális, béren kívüli juttatások helyzeté! és értékelte az utóvizsgálatok tapasztalatait.
