Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
VTLÁG PRÓlETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 83. szám Ara: 1.20 forint Csütörtök. 108(1. április 10. A7 MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Szojuz —35 elindult a Szaljut—6-ra Szovjet űrpáros a világűrben A fedélzeten Leonyid Popov és Valerij Rjumin Szerdán délután, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor a Bajkonuri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz—35 űrhajó. Az űrhajó parancsnoka Leonyid Ivanovics Pooov ezredes, fedélzeti mérnöke Valerij Viktorovics Rjumin, a Szovjetunió hőse, aki eddig már kétszer járt a világűrben. Az űrhajó a Szaljut—6 űrállomásra viszi a két űrhajóst. A kiadott közlemény szerint feladatuk az, hogy az űrállomást megfelelően előkészítsék a további tartós űrrepülésre, elvégezzék a szükséges javításokat, előkészítsék a berendezéseket a kísérletek, megfigyelések elvégzésére. Az űrhajó a sikeres rajt után Föld körüli pályára állt, és innen jut majd a szükséges pályamódosításokkal az űrállomáshoz. Az első jelentések szerint Popov és Rjumin közérzete kitűnő, az űrhajó berendezései megfelelően működnek. A huszadik űrhajót fogadja a Szaljut—6 űrállomás, amely 1977. szeptember 29. óta kering a Föld körül. Ezúttal már a negyedik tartós expedíció tagjai indultak el az űrállomás felé. Az első három expedíció tagjai 96, 140, illetve 175 napot töltöttek a világűrben, s a Szaljut négy alkalommal látott vendégül rövidebb időszakra érkező űrpárost, köztük a három eddigi nemzetközi expedíció tagjait is: csehszlovák, lengyel és NDK-beli űrhajóst. (Mint ismeretes, a szovjet—bolgár űrexpedíció műszaki hiba miatt nem kereshette fel az űrállomást.) Az új űrexpedíció számára szükséges felszerelést március végén egy Progressz teherszállító már elvitte az űrállomásra. Leonyid Ivanovics Popov 1945. augusztus 31-én született a kirovogradi terület Alekszandria nevű helyiségében. Eredeti szakmája va- dászrepülő-pilóta; 19(Síl-ban végezte el a sernyigovi repülőtiszti iskolát. Röviddel később 1970-ben lett az űr- hajósegység tagja és elvégezte a szükséges tanfolyamokat: mind az űrhajó, mind az űrállomás irányításából kiváló eredménnyel vizsgázott. A kiképzőközpont parancsnokságának véleménye szerint Popov igen jól képzett űrhajós, aki kezdeményező képességéről is nevezetes. Bár Popovnak ez az első űrutazása, már részt vett több űrhajó, illetve a Szaljut—ö űrállomás irányításában a földi központban. 1971. óla tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Az új űrhajó fedélzeti mérnöke egyúttal az űrutazás abszolút világrekordere, Valerij Rjumin, aki alig több. mint fél éve, a múlt év augusztus 19-én tértvisz- sza társával, Vlagyimir Lja- hovval 175 napos utazásáról a Szaljut—ti űrállomásról. Rjumin azonban Ljahovnál is több időt töltött a világűrben — mivel korábban a Szojuz—25 űrhajón is volt egy rövid ideig tartó útja. Valerij Rjumin 1939-ben született az Amúr-menti Komszomolszk városában. Technikumot végzett, s ezután a szovjet hadseregben szolgált, majd 1901-ben a moszkvai erdőmérnöki főiskola hallgatója lett. annak gépesítési tanszakát végezte el. Kiváló képzettséget szerzett az elektronika, a számítógéptechnika terén és tanulmányai befejeztével azonnal egy olyan tervezőintézet munkatársa lett. ahol űrhajók, űrállomások tervezésével foglalkoztak, s a vezető tervezők nagy elismerésével végezte munkáját mint sok más. az űrhajók tervezésében részt vett fiatal mérnök, Rjuniinnak is felajánlották, hogy vegyen részi az űrhajós kiképzésben és a gyakorlatban próbálja ki a kozmikus szállítóeszközök működéséi. 1973-ban került a tanfolyamra, megtanulta az űrhajók irányítását, az űrállomások kezelését. Első rajtjára 1977. október 9-én került sor. akkor Vlagyimir Kovaljonok társaként, űrhajójukat azonban műszaki problémák miatt nem tudták összekapcsolni az űrállomással. A Szojuz—32 űrhajón azután — nem egészen másfél évvel később — 1979. február 15-én indult útnak fedélzeti mérnökként, s augusztus 19-én tért vdsz- sza. A világ eddigi leghosszabb időtartamú űrutazásán Rju- minra nagyon sok fontos feladat várt, fő szerepe volt az űrállomás berendezéseinek cseréjében, a megfigyelésekben és az ő nevéhez fűződik az eddigi leghosszabb időtartamú, a világűrben végzett munka is: ő távolította el a visszatérés előtt az űrállomásról a beakadt antenna- berendezést is. A csaknem kétméteres űrhajósnak eleinte ugyan voltak problémái útja során, de a földi irá- nyitóközpont segítségével sikerrel küzdötte le azokat. Valerij Rjumint a Szovjetunió hőse címmel és két ízben Lenin-renddel tüntették ki. Április: a földművelők hava Hetek óta tudjuk, mi több, érezzük: valami van, de még nem az igazi. Tény, tavasz van már jó három hete, a naptár szerint is, a lassan zöldülö határ, a rügyben duzzadó ágak szerint is. Mégis a tavasz fogalmán még mi, aszfaltot koplaló városiak is szebbet értünk, hideg eső, or- kánszerű szél nélküli, kellemes, lágyan simogató, napos időt. Hát még a falun élők, a földet művelők! Ok óhajtják csak igazán az ilyen „or- gonás” tavaszt. Egyelőre azonban csak óhajtanák, mert bár ápriljs a földművelők, a tavaszi munkák hava, idén minden korábbi évnél jobban mutogatja bolondos, szeszélyes jellegét naptárunk negyedik hónapja. Szép. sőt csak átlagos tavaszon is ilyenkor április derekán emberekkel, gépekkel benépesült határi talál a krónikás. Mi viszont a minap. amikor a mezőcsáti .és a mezőkövesdi járásbeli gazdaságok határait jártuk be, bizony alig találkoztunk földművelőkkel. A két fő ok közül az egyikről a helyszínen, a földeken magunk is meggyőződhettünk. Legtöbb helyen a nedves, sáros talaj még nem teszi lehetővé a munkavégzést. A másik okol jó néhány gazdaságban oda bent az irodákban tudtuk meg, ahol elmondták, hogy a tavaszi talaj- és vetési munkák első szakaszával rossz idő- ide, rossz idő oda, időben végeztek, a második szakasz munkái pedig csak a következő napokban indulnak be. (Folytatás a 2. oldalon) Vetik a tavaszi árpát a görSmbBtyi határban. A szirmai Új Elet Tsz vetöbrigádia az időjárás „jóvoltából" kénytelen betartani az ősi mondás elvét, miszerint az őszit porba, a tavaszit sárba vessük. f“ • | *r I w •• Fejlődő üzem A Kavicsbánya Vállalat alsózsolcai üzemében 1963-ban kezdődött el a termelés. 1973 óta önálló üzemként dinamikusan fejlődik. Az elmúlt évi termelésük meghaladta a 900 ezer köbmétert, amiből mintegy 120-140 ezer köbmétert exportra is szállítottak. (5. oldal) Ez If tervei (5. oldal) Országos pedagógiai tanácskozás kezdődött Kazincbarcikán Az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya és Kazincbarcika város Tanácsa harmadik alkalommal rendezte meg az országos pedagógiai tanácskozást, amely idén a szaktantermek és a munkára nevelés összefüggéseit vizsgálja. Miklósvári Sándor, minisztériumi főtanácsos, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója köszöntötte tegnap, április 9-én délelőtt az Egressy Béni Művelődési Központban az országos tanácskozás csaknem négyszáz résztvevőjét, köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Polinszky Károly oktatási minisztert, Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, dr. Vékony Ernőt, az MSZMP Kazincbarcika városi Bizottsága első titkárát és Takács Istvánt, Kazincbarcika város Tanácsának elnökét. A gyakorló pedagógusok, a pedagógiai kutatóintézetek és műhelyek vezetői, az oktatásügy irányítói, a pedagógusképző íöiskoiák és tanítóképző intézetek igazgatói részvételével megrendezett tanácskozáson ott volt Borsod megye párt-, állami és társadalmi szerveinek több más képviselője is. Dr. Vékony Ernő. a várost pártbizottság első titkára megnyitó beszédeben szolt arról, hogy Kazincbarcika pedagógus társadalma, s a város közössége egyaránt megtiszteltetésnek veszi, hogy immáron harmadik alkalommal adhatnak helyet az országos pedagógiai tanácskozásnak. Közel tíz éve, hogy épp Kazincbarcikáról kiindulva, a szaktantermi hálózat megújuló formában és tartalomban segíti a közoktatásunk előtt álló feladatok mind maradéktalanabb végrehajtását. A megnyitó után került sor az országos pedagógiai tanácskozáshoz immár hagyományosan kapcsolódó pályázat értékelésére. Amint azt Miklósvári Sándor, a tanácskozás szakmai elnöke elmondotta: A munkára nevelés a szaktantermekben témakörben negyvennégy pályamunka érkezeit be. a legtöbb — tizenhárom — Borsod megyéből. A legjobbaknak egyébként dr. Polinszl-u Károly oktatási miniszter adta át a pályadíjakat. Első dijat kapott Ungvári Imre .berettyóújfalui és Répásiné László Erzsébet kazincbarcikai pedagógus. Második dijat nyert pályamüvével dr. Solymár Istvánná pécsi tanár. harmadik dijat kapott Huba János pécsi. Náfrádi Sándor csorvási pedagógus, valamint Dudás László, a miskolci l(H)-as számú intézet tanára. Nyolcán kaptak különdíjat. köztük három borsodi pedagógus. A háromnapos tanácskozás nyitó előadásaként dr. Polinszky Károly oktatási miniszter szólt oktatáspolitikánk aktuális feladatairól. — Alig két hete fejeződött be pártunk XII. kongresszusa, amelyen értékelték hazánk gazdasági és társadalmi fejlődését, s meghatározták az előttünk álló nem könnyű, de elengedhetetlen tennivalókat — kezdte beszédét az oktatási miniszter, majd részletesen szólt arról, hogy a tudományos-technikai fejlődés, az ország gazdasági és társadalmi fejlődése állandóan növekvő igényeket. támaszt közoktatásunkkal szemben, hiszen mindinkább felismert tény. hogy az „iskolázottság, a képzettség olyan gazdasági erőforrás, amely bővíthető, mi több. bővítésre is vár”. Rendkívül fontos társadalmunk számára a jól felkészült. szakemberek képzése és közoktatásunk szerepe nem vitatható sem a mind nagyobb méreteket öltő városiasodásban, sem a szocialista életmód változásaiban. A társadalmi fejlődés — mondotta a miniszter — nem kis feladatokat ró az oktatásügyre. Az elmúlt években változott az oktatásügy irányítása, változott annak tartalma és az elsajátítandó tudásanyag. Mindinkább valóban megfelel közoktatásunk annak az elvárásnak. hogy az iskola az éleire neveljen, s mind több jól képzett, megalapozott tudással bíró. rátermett szakembert adjon a népgazdaság ■óbb területeinek. A jövőben ezt nehezebb gazdasági körülmények és rosz- szább külső körülmények között kell elvégezni, s éppen ezért elengedhetetlenül szükséges. hogy iskoláink még nyitottabbakká váljanak, s az oktatásügy érdekében mozgósítsuk ne csak a társadalmi erőket, hanem az egyéni lenniakarást. is. Dr. Polinszky Károly előadásában idézte Kádár Jánosnak a XII. kongresszuson mondott beszedenek ílom. mondatait, hogy' „az oktatási rendszer és az oktatásügy korszerűsítése az egyik legfontosabb programunk. Az atlanti oktatás minden .szintien változatlanul feladat a tehetségek kibontása, a világnézet megerősítése, a munkára és a világnézeti állasra való nevelés... Elengedhetetlen leiadat. hogy erősödjék oktatásunk szocialista jellege.” A miniszter ehhez kapcsolódva mondotta el: közoktatásunk korszerűsítését épp a párthatározatok szellemében folyamatosan v égezzük, s noha a kiindulóalap az adott iskolarendszer. távlatokban — az adott időhatárokon belül — számolnunk kell szerkezeti változásokkal. Ennek egyik jele egyébként, hogy az óvodai nevelés kiterjesztésével és az iskolára előkészítés megszervezésével (noha egyik sem iskola) tulajdonkeppen már hatéves kor alá vittük le a gyermekekkel való szervezett íoglalkó- zásl. A tankötelezettségi törvény végrehajtása lassú, de állandó javulási mulat. Jelenleg *a tankötelezettek 92.1 százaléka fejezi be az általános iskolát. A közoktatásunk előtt álló feladatokat segíti a körzetesítés, de csak akkor. ha a körzetesítéssel valóban jobb feltételeket teremtünk a gyermekek tanulásához. a pedagógusok munkájához. A szakmai képzésről szólva elmondta: jelenleg két- százegy szakmát tanítanak hazánk középfokú oktatási intézményeiben. A specializálódás és az a tény. hogy konvertábiiis felkészültségű (folytatás a 2. oldalon.)
