Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

VTLÁG PRÓlETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 83. szám Ara: 1.20 forint Csütörtök. 108(1. április 10. A7 MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Szojuz —35 elindult a Szaljut—6-ra Szovjet űrpáros a világűrben A fedélzeten Leonyid Popov és Valerij Rjumin Szerdán délután, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor a Bajkonuri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz—35 űrhajó. Az űr­hajó parancsnoka Leonyid Ivanovics Pooov ezredes, fedélzeti mérnöke Valerij Viktorovics Rjumin, a Szovjetunió hőse, aki eddig már kétszer járt a világűrben. Az űrhajó a Szaljut—6 űrállomásra viszi a két űrhajóst. A ki­adott közlemény szerint feladatuk az, hogy az űrállomást meg­felelően előkészítsék a további tartós űrrepülésre, elvégezzék a szükséges javításokat, előkészítsék a berendezéseket a kísérletek, megfigyelések elvégzésére. Az űrhajó a sikeres rajt után Föld körüli pályára állt, és innen jut majd a szükséges pályamódosításokkal az űrállomáshoz. Az első jelentések szerint Popov és Rjumin közérzete kitűnő, az űr­hajó berendezései megfelelően működnek. A huszadik űrhajót fogadja a Szaljut—6 űrállomás, amely 1977. szeptember 29. óta kering a Föld körül. Ezúttal már a negyedik tartós expedíció tagjai indultak el az űrállomás felé. Az első há­rom expedíció tagjai 96, 140, illetve 175 napot töltöttek a világ­űrben, s a Szaljut négy alkalommal látott vendégül rövidebb idő­szakra érkező űrpárost, köztük a három eddigi nemzetközi expe­díció tagjait is: csehszlovák, lengyel és NDK-beli űrhajóst. (Mint ismeretes, a szovjet—bolgár űrexpedíció műszaki hiba miatt nem kereshette fel az űrállomást.) Az új űrexpedíció számára szüksé­ges felszerelést március végén egy Progressz teherszállító már elvitte az űrállomásra. Leonyid Ivanovics Popov 1945. augusztus 31-én szüle­tett a kirovogradi terület Alekszandria nevű helyisé­gében. Eredeti szakmája va- dászrepülő-pilóta; 19(Síl-ban végezte el a sernyigovi re­pülőtiszti iskolát. Röviddel később 1970-ben lett az űr- hajósegység tagja és elvé­gezte a szükséges tanfolya­mokat: mind az űrhajó, mind az űrállomás irányítá­sából kiváló eredménnyel vizsgázott. A kiképzőköz­pont parancsnokságának vé­leménye szerint Popov igen jól képzett űrhajós, aki kez­deményező képességéről is nevezetes. Bár Popovnak ez az első űrutazása, már részt vett több űrhajó, illetve a Szal­jut—ö űrállomás irányításá­ban a földi központban. 1971. óla tagja a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak. Az új űrhajó fedélzeti mérnöke egyúttal az űruta­zás abszolút világrekordere, Valerij Rjumin, aki alig több. mint fél éve, a múlt év augusztus 19-én tértvisz- sza társával, Vlagyimir Lja- hovval 175 napos utazásáról a Szaljut—ti űrállomásról. Rjumin azonban Ljahovnál is több időt töltött a világ­űrben — mivel korábban a Szojuz—25 űrhajón is volt egy rövid ideig tartó útja. Valerij Rjumin 1939-ben született az Amúr-menti Komszomolszk városában. Technikumot végzett, s ez­után a szovjet hadseregben szolgált, majd 1901-ben a moszkvai erdőmérnöki főis­kola hallgatója lett. annak gépesítési tanszakát végezte el. Kiváló képzettséget szer­zett az elektronika, a szá­mítógéptechnika terén és ta­nulmányai befejeztével azon­nal egy olyan tervezőintézet munkatársa lett. ahol űrha­jók, űrállomások tervezésé­vel foglalkoztak, s a vezető tervezők nagy elismerésével végezte munkáját mint sok más. az űrhajók tervezésé­ben részt vett fiatal mérnök, Rjuniinnak is felajánlották, hogy vegyen részi az űrha­jós kiképzésben és a gya­korlatban próbálja ki a koz­mikus szállítóeszközök mű­ködéséi. 1973-ban került a tanfolyamra, megtanulta az űrhajók irányítását, az űr­állomások kezelését. Első rajtjára 1977. október 9-én került sor. akkor Vlagyimir Kovaljonok társaként, űrha­jójukat azonban műszaki problémák miatt nem tud­ták összekapcsolni az űrál­lomással. A Szojuz—32 űr­hajón azután — nem egé­szen másfél évvel később — 1979. február 15-én indult útnak fedélzeti mérnökként, s augusztus 19-én tért vdsz- sza. A világ eddigi leghosszabb időtartamú űrutazásán Rju- minra nagyon sok fontos fel­adat várt, fő szerepe volt az űrállomás berendezéseinek cseréjében, a megfigyelések­ben és az ő nevéhez fűződik az eddigi leghosszabb időtar­tamú, a világűrben végzett munka is: ő távolította el a visszatérés előtt az űrállo­másról a beakadt antenna- berendezést is. A csaknem kétméteres űrhajósnak ele­inte ugyan voltak problémái útja során, de a földi irá- nyitóközpont segítségével si­kerrel küzdötte le azokat. Valerij Rjumint a Szov­jetunió hőse címmel és két ízben Lenin-renddel tüntet­ték ki. Április: a földművelők hava Hetek óta tudjuk, mi több, érezzük: valami van, de még nem az igazi. Tény, tavasz van már jó három hete, a naptár szerint is, a lassan zöldülö határ, a rügyben duz­zadó ágak szerint is. Mégis a tavasz fogalmán még mi, aszfaltot koplaló városiak is szebbet értünk, hideg eső, or- kánszerű szél nélküli, kelle­mes, lágyan simogató, napos időt. Hát még a falun élők, a földet művelők! Ok óhajt­ják csak igazán az ilyen „or- gonás” tavaszt. Egyelőre azon­ban csak óhajtanák, mert bár ápriljs a földművelők, a ta­vaszi munkák hava, idén minden korábbi évnél job­ban mutogatja bolondos, sze­szélyes jellegét naptárunk negyedik hónapja. Szép. sőt csak átlagos ta­vaszon is ilyenkor április de­rekán emberekkel, gépekkel benépesült határi talál a krónikás. Mi viszont a mi­nap. amikor a mezőcsáti .és a mezőkövesdi járásbeli gaz­daságok határait jártuk be, bizony alig találkoztunk föld­művelőkkel. A két fő ok kö­zül az egyikről a helyszínen, a földeken magunk is meg­győződhettünk. Legtöbb he­lyen a nedves, sáros talaj még nem teszi lehetővé a munkavégzést. A másik okol jó néhány gazdaságban oda bent az irodákban tudtuk meg, ahol elmondták, hogy a tavaszi talaj- és vetési mun­kák első szakaszával rossz idő- ide, rossz idő oda, időben végeztek, a második szakasz munkái pedig csak a követ­kező napokban indulnak be. (Folytatás a 2. oldalon) Vetik a tavaszi árpát a görSmbBtyi határban. A szirmai Új Elet Tsz vetöbrigádia az időjárás „jóvoltából" kénytelen betartani az ősi mondás elvét, miszerint az őszit porba, a tavaszit sárba vessük. f“ • | *r I w •• Fejlődő üzem A Kavicsbánya Vállalat alsózsolcai üzemében 1963-ban kezdődött el a termelés. 1973 óta önálló üzemként dina­mikusan fejlődik. Az elmúlt évi termelésük meghaladta a 900 ezer köbmétert, amiből mintegy 120-140 ezer köbmétert exportra is szállítottak. (5. oldal) Ez If tervei (5. oldal) Országos pedagógiai tanácskozás kezdődött Kazincbarcikán Az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Mi­nisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya és Kazincbar­cika város Tanácsa harmadik alkalommal ren­dezte meg az országos pedagógiai tanácsko­zást, amely idén a szaktantermek és a munkára nevelés összefüggéseit vizsgálja. Miklósvári Sán­dor, minisztériumi főtanácsos, az Országos Pe­dagógiai Intézet főigazgatója köszöntötte teg­nap, április 9-én délelőtt az Egressy Béni Mű­velődési Központban az országos tanácskozás csaknem négyszáz résztvevőjét, köztük az elnök­ségben helyet foglaló dr. Polinszky Károly okta­tási minisztert, Grósz Károlyt, a Központi Bizott­ság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, dr. Vékony Ernőt, az MSZMP Kazincbarcika vá­rosi Bizottsága első titkárát és Takács Istvánt, Kazincbarcika város Tanácsának elnökét. A gya­korló pedagógusok, a pedagógiai kutatóintéze­tek és műhelyek vezetői, az oktatásügy irányítói, a pedagógusképző íöiskoiák és tanítóképző in­tézetek igazgatói részvételével megrendezett tanácskozáson ott volt Borsod megye párt-, állami és társadalmi szerveinek több más kép­viselője is. Dr. Vékony Ernő. a vá­rost pártbizottság első titká­ra megnyitó beszédeben szolt arról, hogy Kazincbarcika pedagógus társadalma, s a város közössége egyaránt megtiszteltetésnek veszi, hogy immáron harmadik alka­lommal adhatnak helyet az országos pedagógiai tanács­kozásnak. Közel tíz éve, hogy épp Kazincbarcikáról kiindulva, a szaktantermi hálózat megújuló formában és tartalomban segíti a köz­oktatásunk előtt álló fel­adatok mind maradéktala­nabb végrehajtását. A megnyitó után került sor az országos pedagógiai tanácskozáshoz immár ha­gyományosan kapcsolódó pá­lyázat értékelésére. Amint azt Miklósvári Sándor, a ta­nácskozás szakmai elnöke elmondotta: A munkára ne­velés a szaktantermekben témakörben negyvennégy pá­lyamunka érkezeit be. a leg­több — tizenhárom — Bor­sod megyéből. A legjobbak­nak egyébként dr. Polinszl-u Károly oktatási miniszter ad­ta át a pályadíjakat. Első dijat kapott Ungvári Imre .berettyóújfalui és Répásiné László Erzsébet kazincbarci­kai pedagógus. Második di­jat nyert pályamüvével dr. Solymár Istvánná pécsi ta­nár. harmadik dijat kapott Huba János pécsi. Náfrádi Sándor csorvási pedagógus, valamint Dudás László, a miskolci l(H)-as számú in­tézet tanára. Nyolcán kap­tak különdíjat. köztük há­rom borsodi pedagógus. A háromnapos tanácskozás nyitó előadásaként dr. Po­linszky Károly oktatási mi­niszter szólt oktatáspoliti­kánk aktuális feladatairól. — Alig két hete fejező­dött be pártunk XII. kong­resszusa, amelyen értékelték hazánk gazdasági és társa­dalmi fejlődését, s meghatá­rozták az előttünk álló nem könnyű, de elengedhetetlen tennivalókat — kezdte be­szédét az oktatási miniszter, majd részletesen szólt arról, hogy a tudományos-techni­kai fejlődés, az ország gaz­dasági és társadalmi fejlő­dése állandóan növekvő igé­nyeket. támaszt közoktatá­sunkkal szemben, hiszen mindinkább felismert tény. hogy az „iskolázottság, a képzettség olyan gazdasági erőforrás, amely bővíthető, mi több. bővítésre is vár”. Rendkívül fontos társadal­munk számára a jól felké­szült. szakemberek képzése és közoktatásunk szerepe nem vitatható sem a mind nagyobb méreteket öltő vá­rosiasodásban, sem a szo­cialista életmód változásai­ban. A társadalmi fejlődés — mondotta a miniszter — nem kis feladatokat ró az oktatásügyre. Az elmúlt években változott az okta­tásügy irányítása, változott annak tartalma és az elsajá­títandó tudásanyag. Mindin­kább valóban megfelel köz­oktatásunk annak az elvá­rásnak. hogy az iskola az éleire neveljen, s mind több jól képzett, megalapozott tu­dással bíró. rátermett szak­embert adjon a népgazdaság ■óbb területeinek. A jövőben ezt nehezebb gaz­dasági körülmények és rosz- szább külső körülmények kö­zött kell elvégezni, s éppen ezért elengedhetetlenül szük­séges. hogy iskoláink még nyitottabbakká váljanak, s az oktatásügy érdekében mozgósítsuk ne csak a tár­sadalmi erőket, hanem az egyéni lenniakarást. is. Dr. Polinszky Károly elő­adásában idézte Kádár Já­nosnak a XII. kongresszu­son mondott beszedenek ílom. mondatait, hogy' „az oktatá­si rendszer és az oktatás­ügy korszerűsítése az egyik legfontosabb programunk. Az atlanti oktatás minden .szint­ien változatlanul feladat a tehetségek kibontása, a vi­lágnézet megerősítése, a munkára és a világnézeti ál­lasra való nevelés... Elen­gedhetetlen leiadat. hogy erősödjék oktatásunk szo­cialista jellege.” A minisz­ter ehhez kapcsolódva mon­dotta el: közoktatásunk kor­szerűsítését épp a párthatá­rozatok szellemében folya­matosan v égezzük, s noha a kiindulóalap az adott isko­larendszer. távlatokban — az adott időhatárokon belül — számolnunk kell szerke­zeti változásokkal. Ennek egyik jele egyébként, hogy az óvodai nevelés kiterjesz­tésével és az iskolára előké­szítés megszervezésével (no­ha egyik sem iskola) tulaj­donkeppen már hatéves kor alá vittük le a gyermekek­kel való szervezett íoglalkó- zásl. A tankötelezettségi tör­vény végrehajtása lassú, de állandó javulási mulat. Je­lenleg *a tankötelezettek 92.1 százaléka fejezi be az álta­lános iskolát. A közoktatásunk előtt álló feladatokat segíti a körzetesítés, de csak ak­kor. ha a körzetesítéssel valóban jobb feltételeket te­remtünk a gyermekek tanu­lásához. a pedagógusok munkájához. A szakmai képzésről szól­va elmondta: jelenleg két- százegy szakmát tanítanak hazánk középfokú oktatási intézményeiben. A speciali­zálódás és az a tény. hogy konvertábiiis felkészültségű (folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents