Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

KZAK.MAGYARORSZÁG 3 ^ 1980. április 4„ péntek Díszünnepség a Miskolci Nemzeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) egy jelképezi a gyakorlati, a személyes kapcsolatokban is megnyilvánuló szocialista in­ternacionalizmus összefogó erejét, amely a szocialista or­szágokat közös táborba tö­möríti. és a nemzetközi hala­dás meghatározó tényezőjévé teszi. Kérjük kedves vendé­geinket, hazamenve tájékoz­tassák lestvérmegyéink lakos­ságát: Magyarország — s ben­ne Borsod megye lakossága — töretlenül halad előre a maga választotta útján, a fejlett szocialista társadalom felépítése felé. Az. internacionalista szoli­daritás és együttműködés a szocializmus erőivel ma kü­lönösen aktuális az utóbbi esztendőkhöz képest szokat­lanul éles, ellentmondásokkal terhes nemzetközi viszonyok között. A nemzetközi helyzet romlása aggodalmat váltott ki közvéleményünkben. Egyre többen ismerik fel. hogy a hidegháború legrosszabb nap­jaira jellemző légkör ki­alakulásáért az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség, hogy a fe­szültség az imperializmus szélsőséges köreinek érdekeit szolgálja, kárt okoz az embe­riségnek. és árt a szocializ­mus.. a béke ügyének. Közvé­leményünk örömmel, helyes­léssel fogadta a Szovjetunió vezetőinek állásfoglalását ar­ról. hogy a Szovjetunió a jö­vőben is folytatja, eddigi bé­kepolitikáját, mindent elkö­vet a világbéke megőrzéséért. Néhány nappal • ezelőtt' fe­jezte be tanácskozását, a Ma­gyar Szocialista .Munkáspárt XII. kongresszusa. Nagy ese­ménye ez közéletünknek. Pártunk most is — mint ko­rábban annyiszor — nagy tárgyszerűséggel számot ve­tett a magyar valósággal, a nemzetközi gazdasági és poli­tikai élet legújabb fejlemé­nyeivel és tudományos igény­nyel. reálisan készítette el az elmúlt öt esztendő mérlegét, jelölte ki a soron levő fel­adatokat. Az egyik legfontosabb te­endőnk: tovább erősítsük né­pünk szilárd politikai egysé­gét, a szocializmus iránti el­kötelezettségét, tenni akarását, áldozatkészségét. Azon kell munkálkodnunk a jövőben is, hogy társadalmunkban a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az alkalmazot­tak. fiatalok és idősek, nők, férfiak, párttagok és párton- kívüüek, vallásosak és ateis­ták. magyarok és nemzetisé­giek — mindazok, akik a nép boldogulását kívánják és ezért tenni készek, szoros szövetsé­get alkossanak társadalmi céljaink valóra váltósáért. A történelmi okokból ma még meglevő társadalmi kü­lönbségek csak közös erőfe­szítéssel szüntethetők meg. Azt akarjuk, hogy minden társadalmi osztály, réleg ér­deke érvényesüljön. Hogy az ország felemelkedése egyet jelentsen minden egyes dol­gozó ember boldogulásával és felemelkedésével. Ismételten -hangsúlyozzuk, hogy a szocia­lizmust nem a kommunisták­nak, hanem az egész népnek építjük, s hogy megvalósítása nemcsak a párttagok, hanem az egész nép alkotása és ér­deme lesz. Szövetségi politi­kánk nem más, mint a közös érdekek és a közös célok alapján váló együttműködés. A széles körű nemzeti ösz- széfogás elmélyítése, az em­berek jó közérzetének fenn­tartása nem nélkülözheti a szocialista demokrácia to­vább fejlesztését. Társadalmi fejlődésünk egyik legfonto­sabb bizonvítékának tekint­jük, hogy lakosságunk mind aktívabban vesz részt a köz- ügyek intézésében, politikánk alakításában. Most, amikor szaporodnak gazdasági gond­jaink. tapasztalható. hogy egyesek szűkíteni akarják a demokráciát. Csak az „erős kéz” politikája célravezető — mondják. Nem felejthetjük — mert legújabbkori törté­nelmünk tanított meg aá —, hogy a párt, a hatalom akkor erős, ha nem szigetelődik el á néptől, ha nem parancsol­gat, hanem meggyőz, ha az emberek nem félelemből, ha­nem meggyőződésből támo- galják. Vannak türelmetle­nek is. akik vagy tájékozat­lanságból, vagy munkánk gyengeségéből a burzsoá de­mokrácia külsőségein elámul- va mondják: ott, a polgári rendszerekben van az. igazi demokrácia. Mi azt valljuk: a demokrácia tartalmát, igaz voltát az dönti el, hogy kinek a kezében van a hatalom. A mi demokráciánk a töme­gek hatalmát testesíti meg. Ugyanakkor tudjuk, hogy a rendszerünk lényegéből laka­dó szocialista demokrácia és a demokratikus módszerek és eljárások • közötti összhang megteremtése nem egyszeri feladat.-Ezért — pártunk XII. kongresszusának út mutatása nyomán *is kötelességünknek tartjuk, jobban plint bármi­kor, kihasználni demokrati­kus rendszerünk lehetősége­it, az őszinte, nyílt kritikai közszellem támogatását, a szókimondó emberek megbe­csülését, tiszteletben tarlósát. A demokratikus viták és légkör támogatásának őszin­te szándéka azonban nem tart bennünket vissza átlói, hogy határozottan vitatkoz­zunk mindazzal, amivel nem értünk egyet, amit elutasí­tunk. Pártunk XII. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított a gazdasági teen­dőkre. Ez természetes is, mert társadalmi életünknek nincs egyetlen olyan terüle­te. mely ne függne a terme­lőmunka eredményeitől. Ha­zánk az elmúlt három és fél éviizéd alalt nagyot fejlődött, közel megnégyszereződött termelőeszközeink értéke, egy iparilag elmaradott, mező­gazdaságilag közepesen fej­lett országból egy magas színvonalon, fejlett mezőgaz­dasággal ós jó közepesen fej­lett. iparral rendelkező or­szág lettünk. Ipari termelé­sünk 1938-hoz képest több • mint tízszeresére, mezőgaz­dasági termelésünk 7 száza­lékkal kisebb földterületen, 43 százalékkal kevesebb munkaerővel másfélszeresére nőit. Lakosságunk életikörül­ménye megfelel a gazdaság fejlettségének. Mindezzel azonban nem vagyunk elége­dettek. Közismert, hogy gondjaink az utóbbi eszten­dőkben számottevően meg­nőttek. Drágább lett a nyersanyag és az energia, nehezebben tudjuk értékesíteni áruinkat a világpiacon. Termékeink minőség^ sem javult a kívánt mértékben. Nem vagyunk képesek elég gyorsan a vál­tozó világpiaci szükségletek­hez igazodni. Mindezen vál­toztatnunk kell, ha meg akarjuk őrizni eddigi ered­ményeinket., ha csökkenteni akarjuk a közismert szoci­ális gondjainkat, ha javítani akarunk a nyugdíjasok, a családalapítás nagy terhei­vel küzdő fiatalok helyzetén, ha még több lakást, bölcsö­dét, óvodát, iskolát akarunk építeni. Fő feladatunk a gazdálko­dás hatékonyságának erőtel­Grósz Károly ünnepi beszédét mondja jes növelése, a népgazdaság külső egyensúlyának helyre­állítása. Ez azt igényli, hogy olyan termékek gyártását szorgalmazzuk, melyek a pi­acokon jól értékesíthetők. Ta­karékoskodjunk a munka­erővel. az anyaggal, az ener­giával. Használjuk ki jobban hazánk, megyénk természeti adottságait. Gazdaságfejlesz­tési programunk, melyet' a XII. kongresszus pontosan és tételesen megfogalmazott, csak akkor valósulhat meg viszonylag zökkenömentesen, és történelmi mértékkel mér­ve gyorsan, ha sikerül új korszakot nyitni a gazdasági közgondolkodásban. El kell érnünk, hogy min­den munkahelyen a becsüle­tesen dolgozó emberek hatá­rozzák meg a helyi közösség légkörét, hogy ez jusson ki­fejezésre a bérezésben, a ju­talmazásban is. Azok keres­senek legjobban, azoknak járjon a legnagyobb megbe­csülés, akik mögött tényleges munka és igazi teljesítmény van. Akkor lépünk előbbre a helyes közfelfogás fejleszté­sében. ha az ő szavukra, pél­dájukra figyelnek, és ha köz­ben a csak önmaguk hasznát és érdekeit szem előtt tartó ügyeskedők, önzők rosszul érzik magukat • A munka és a dolgozó em­ber megbecsülése egyúttal azt is jelenti, hogy a szoci­alista munkaerkölcs minden, a szocializmusban végzett munkát egyaránt értékel, abból kiindulva, hogy a tár­sadalomnak szüksége van a legkülönbözőbb területeken végzett tevékenységre. Na­gyon fontos, hogy minden ember érezze: munkájára igényt tartanak, és a társa­dalom bármely posztján dol­gozik is, az amit csinál, szük­séges. s ennyiben egyenérté­kű bármely más munkával. A gondolkodás hatékonysá­gának fejlesztése, a szoci­alista demokrácia kiteljese­dése megköveteli a munka- kultúra színvonalának eme­lését, a jogok és a kötele­zettségek' gyakorlásához szük­séges szellemi feltételek ál­landó javításai. Az oktatási, művelődési különbségek csökkentése egyúttal a kü­lönböző társadalmi rétegek és egyenek közötti különbsé­gek csökkenését is jelenti. Ezért a jövőben is nagy fi­gyelmet fordítunk a lenini kulturális forradalom követ­kezetes megvalósítására. En­nek lényege: az egyén aktív közreműködésével sokoldalú­vá formálni az embereket, az emberi közösségeket. Arra törekszünk, hogy minél több ember igényelje a kulturális értékeket, s azok szellemé­ben élve. önmaga formálja gondolkodását, magatartását. Soha nem titkoltuk, hogy az emberiség szellemi értékei közül a legnagyszerűbbnek, a valóság átalakítására egyet­len alkalmas eszmének a marxizmus—lenini zmus el­méletét tartjuk. Azt az el­méletet. amelyet megalkotó­ik ájlandó&n továbbfejlesztet­tek, és napjainkban is a kommunista pártok politiká­juk kialakításához — a nem­zeti sajátosságok figyelembe­vételével — vezérfonalként alkalmaznak. A közeli na­pokban a kommunisták és a haladó emberiség . szerte a világon a nemzetközi prole­tariátus halhatatlan tanító­jára. a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának szervezőjére, a szovjet állam megalapító­jára, Leninre emlékezik — születésének 110. évforduló­ján. A lenini életmű, amely­ben a szocializmusért folyó harc tudományos elmélete és a forradalmi gyakorlat egy- mástól elválaszthatatlan, szerves egységet.' alkot, nél­külözhetetlen erőforrás mai harcunkban, a fejlett szoci­alista társadalom építésében. H szánk f el s za bad u lásának 35. évfordulóját megyénk la­kossága kiemelkedő munka- sikerekkel ünnepli. A szoci­alista munkaverseny, mely pártunk XII. kongresszusa, és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozott, tömegessé vált. A vállalások teljesítése, a nehezebb és fe­szítettebb .körülmények kö­zött mindenütt fegyelmezet­tebb munkát, jobb együtt­működést igényelt és ered­ményezett. Elismerés és kö­szönet illeti mindazokat, akik vállalásaikat teljesítették, túlteljesítették. Ez a munka- verseny-mozgalom, valamint a „Sziklai Sándor” szocialista brigád kongresszusi műszak­ra való felhívása nyomán kibontakozott széles, körű fel- ' ajánlás, amely megyénk va­lamennyi ipari és mezőgaz­dasági üzemében, a hivata­lokban és intézményekben is támogatást, tenniakarást vál­tott. ki. egyik bizonyítéka an­nak, hogy felszabadult lia- znnk sorsáért érzett felelős­ség megyénk dolgozó lakos­ságát is mélyen , áthatja. Ez a mélységes elkötelezettség, a szocializmus ügyének vál­lalása három és fél évtizedes fejlődésünk egyik legnagyobb eredménye, s az eddig járt út következetes folytatásának egyetemes biztosítéka. . Éljen április 4-e. hazánk felszabadulásának nagy ün­nepe! Előre pártunk Xlf. kong­resszusa határozatának ma­radék! a ián végrehajtásáért! Az ünnepség résztvevő' Teslvérmegyéink üdvözlete Az ünnepi beszéd után testvérmegyeink delegációinak vezetői szólaltak fel. Először A. Sz. Drigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Volog­da megyei Pártbizottság .első titkára emelkedett szólásra. — Vologda megye minden dolgozója nevében őszinté szeretettel köszöntőm Önö­ket es megyéjük, . városuk egész lakosságát. Baráti tisz­telettel adjuk át üdvözletün­ket történelmük kiemelkedő eseményére emlékezve, fel- szabadulásuk harmincötödik évfordulóján — kezdte fel­szólalását. Ezután nagy elis­meréssel szólt árról a fejlő­désről, melyet hazánk a tör­ténelmileg rövid idő alatt a párt vezetésével elért. Szólt a dinamikusan fejlődő gazdasá­gi életről, a dolgozók élet­színvonalának emelkedéséről; azokról a sikerekről, melyek , a párt XI1. kongresszusán is hűen tükröződtek. Ezt követően a két nép kö­zötti. egyre erősödő barát­ságról beszélt. Elmondotta, hogy Vologda és Borsod me­gye párt-, állami és társadal­mi szerveinek, munkáskol­lektíváinak mindinkább szé­lesedő testvéri kapcsolatai to­vább mélyítik a barátságot. A kölcsönös látogatások na­gyon hasznosak, jo álltáimul szolgálnak a tapasztalatok ki­cserélésére. és érzelmileg is gazdagítják barátságunkat. A későbbiekben Vologda megye népének munkasike­reit. eredményeit érzékeltette, majd a barátság jelképéként átnyújtotta V. I. Lenin port­réját (Nvikolaj Baszkakov vologdai művész alkotását) megyei pártbizottságunk első titkárának. Ezután K'azimierz Mielcza- rek. a Katowicéi megyei Párt- bizottság titkára szólt az egy­begyűltekhez. — Nagy ünnepük, Magyar- ország felszabadulásnáak 35. évfordulója alkalmából a ka- towicei vajdaság összes dol­gozója nevében forró, barati üdvözletünket és jókívánsá­gunkat nyújtjuk át önöknek és a megye valamennyi dol­gozójának — kezdte felszóla­lását. Ezután elmondotta, hogy a lengyel népet nagy .meg­elégedettséggel tölti el az az eredmény, melyet a magyar nép a szocializmus építésében elért. Elismeréssel szólt a nemzeti egységet mindjobban megalapozó szocialista de­mokrácia megerősítéséről. El­mondotta: jól tudják, hogy megyénk milyen Tonlos gaz­dasági központja hazánknak. Az itt elért eredmények, me­lyekhez gratulál — nagymér­tékben hozzájárulnak az egesz ország és egyben a szocialis­ta közösség fejlődéséhez is. Szólt a XII. kongresszusról, mely ugyancsak igazolta a magyar kommunisták politi­kai stratégiájának helyessé­gét. és egyben a társadalmi és gazdasági átalakulás to­vábbi széles programját ha­tározta meg. ♦ ♦ Ezt követően Heinz Sim- kotL'ski, a neubrandenburgi megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a megyei tanács elnöke emelkedett szólásra. — Magyarország fasizmus • alóli felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából üd­vözöljük a megye valamenv- nyi kommunistáját, dolgozó­ját Neubrar.denburg megye lakossága nevében — kezdte felszólalását. Ezt követően el­mondotta, hogy e napon há­♦ Ezután Vojtech Majkut. a Kelet-szlovákiai Pártbizottság titkára kért szót. Elmondotta, hogy Kelet- Szlovákia dolgozói nagy fi­gyelemmel kísérik a magyar- országi eseményeket, különö­sen figyelték a párt XII. kongresszusát, őszintén örül­nek mindannak, ami' az el­múlt évtizedekben a szocia­lizmus fejlesztését elősegítet­te. Magyarország számos, új ipari üzemet épített, fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. A munkásosztály bebizonyí­totta, hogy a termelőszövet­kezet! dolgozókkal és a tár­sadalom többi rétesével ké­pes a saját hatalmát az egész dolaozó néo tavára, boldogu­lására fordítani. Ebben naav szerep jut Borsod megyének is. A későbbiekben saját ha­zájának eredményeiről szolt, láva! emlékezünk a dicsősé­ges szovjet hadseregre, a fel­szabadítókra, akik a német fasizmus felett aratott győ­zelmükkel biztosították az utat a forradalmi átalakulás­hoz, a szocializmus építésé­hez. Megyénkről szólva meg­állapította, hogy ma már Borsod is modern - ipari és agrár megyévé fejlődött, a párthatározatok teljesítésével sikeresen hozzájárult a szo­cialista társadalom kialakí­tásához. ♦ + melyből Kelet-Szlovákia népe ugyancsak kiveszi részét. Örömmel beszélt róla. hogy Kelet-Szlovákia es Borsod megye népe között a barát­ság. az együttműködés mind­inkább erősödik, és ez mind­két terület előnyére válik. Végezetül sok sikert kívánt a további munkánkhoz. A testvérmeeyék képvise­lőinek jókívánságait megkö­szönve Diötös László ismer­tette azt a táviratot, melvet a miskolci ünnepségre Jan Pirc. a Kelet-szlovákiai Párt­bizottság első titkára küldött, ugyancsak jókívánságait tol­mácsolva. Az ünnepség eisö része az Internacionálé hang- búval árt véget. A díszünnepsés második részében az egybegyűltek a színház gazdag, szép műso­rában gyönyörködtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents