Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

1980. március 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Differenciálni mindenütt lehet Se bérezés gazdasás io megszerveze- és politikai szempontból egyaránt fontos feladat. Jelentősége egyre fo­kozódik. hiszen a nagyobb feladatokra buzdítani első­sorban a bérek helyes dif­ferenciálásával. a munka sze­rinti elosztás elvének követ­kezetes betartásával lehet. A bér ugyanis nemcsak az élet- színvonal szabályozásának fontos eszköze, hanem ki­emelkedő szerepet játszik a munkatermelékenység növe­lésében. a személyes anyagi érdekeltség biztosításában. A szellemi munkaköröknél is A bérezés megszervezése a munkások bérezésénél sem könnyű, pedig itt a teljesít­mény, a végzett munka mennyisege és minősége, a szakképzettség, a felelősség és a lelkiismeretesség még Viszonylag könnyen mérhe­tő. A bérfeszültségeket, a bérvitákat és az egyenlősdi- re irányuló erőfesz! léseket ismerve, azonban kitűnik: a fizikai munkát végző dolgo­zók bérének megállapításá­nál sincsenek könnyű hely­zetben a gazdasági, a párt­ós a szakszervezeti vezetők. Finnél is nehezebb a dol­guk, ha a szellemi munkát kell valamilyen formában mérni. Sokszor nem bizonyul elegendőnek: a beosztás és az ezzel járó felelősség, a szakmai gyakorlat, a szak­képzettség, de a munkában eltöltött gyakorlati idő sem. Mégis, itt is. az alkalma­zotti munkaköröknél, a szel­lemi munkát, végzőknél is lehet, sőt kell differenciál­ni. De hogyan? A Borsod megyei Beruhá­zási Vállalat gazdasági és társadalmi vezetői az év ele­jén pályázati felhívást bo­csátottak ki abból a célból, hogy a vállalati dolgozók­nak. az üzemi demokrácia kiszélesítése mellett módjuk legyen javaslatot tenni a vállalat rendelkezésére álló bérfejlesztés célszerű, a kö­vetelményekhez igazodó el­osztására. A vállalatvezetést segítik A pályázati felhívás nagy visszhangra talált, a dolgo­zók köreben. Én e utal az is. hogy az összlétszám közel 10 százaléka — egyénileg, illet­ve kollektiven, a szocialista brigádok — részt vett a pá­lyázaton. és javaslataikkal segítik a vállalati vezetés munkáját. Nagy dolog ez ... A beér­kezett javaslatok ugyanis egyfelől hasznosítható ötlete­ket tartalmaznak, másrészt a a kollektíva véleményét hor­dozzák. tartalmazzák: igenis szükséges és indokolt a mun­ka szerinti differenciálás. Nézzünk néhány javasla­tot azok közül, amelyek az 1980. évi bérfejlesztés felosz­tására. a jutalmazásra, a pre­mizálásra vonatkoznak. Ezek szerint — es ezek az összes javaslatban vissza-vissza- csengenek és talán általáno­síthatók is — a bérfejlesz­tés alapbéresítésénél figye­lembe kell venni a dolgozó „vállalati hűségét", a törzs- gárdatagság idejét. Lényeges szempont, hogy az eredmé­nyesebb feladatvégzés érde­kében a dolgozó műszaki, gazdasági. politikai téren rendszeresen képezi-e ma­gát. Az. sem közömbös — so­rolja az egyik javaslat —. hogy milyen mértékben sa­játította el a dolgozó a szük­séges tudnivalókat, milyen a kapcsolata, a viszonya a ve­zetőihez, kollégáihoz és a partnervállalatokhoz. Fontos­nak tartják azt is. hogy a dolgozó végez-e a tevékeny­ség! körébe nem tartozó, ám a fejlesztés megvalósításá­hoz nélkülözhetetlen felada­tokat. Szempontok Jutalmazásnál. értékelési szempontul elsősorban a több es jobb minőségű mun­kavégzés — és minden olyan tényező, amely a bérfejlesz­tésnél számításba jön — ke­rülhet előtérbe, kell, hogy érvényre jusson. A premizá­lási feltételeket a dolgozók ugyancsak szigorúan szabták meg. A kollektívának, de ön­maguknak is... Így a ja­vaslatok között szerepelt, hogy prémiumfeladatként kell meghatározni a megvei tanács áltat kiemelt létesít­mények megvalósításának, a hagyományos vázas, alagút­zsalus stb. lakóépületek, a gyermekintézmények, a szol­gáltatóipari és termelő jelle­gű létesítmények beruházá­sának ..kézben tartását”. Az a dolgozó, akinek prémium- feladatot tűznek ki. egysze­mélyiben legyen felelős — mondják a javaslatok — a pénzügyi, az előkészítési, a műszaki ellenőrzési, a hasz­nálatbavételi és az aktivál- hatósági feladatokért. A javaslatok sokaságából a gazdasági és társadalmi ve­zetésnek most már csak vá­logatni kell a gazdasági és a jogszabályok adta lehetősé­gek korlátain belül.- az egyén és a kollektíva érdekében. Lépést tartva a követelmé­nyekkel. s így a kongiész- szusi irányelvekkel is. hogy „A keresetek a valóságos teljesítmények alapján diffe­renciálódjanak és segítsék elő a munka termelékenysé­gének gyorsabb növekedé­sét”. Bm'hert Miklós Az ELZEIÍ Müvek sátoraljaújhelyi üzemében Az ELZETT Müvek sátoraljaújhelyi üzeme a Zsiguli-programban 1970 töl vesz részt. Minden év ben 300 ezer darab GAZ-gépkocsihoz gyá.-tanak komplett zárgainitúiát. Fotó: Laczó József A nehézipar nemzetközi kapcsolatai A következő években to­vább erősödnek, bővülnek a nehézipari ágazat gazdasági kapcsolatai. A szocialista or­szágokkal tavaly tíz kor­mányközi egyezményt kötöt­tek. A magyar—szovjet ag­rokémiai egyezmény bővíté­sei rögzítő jegyzőkönyvben vállalt kétoldalú szállítások értéke 1981 és 1985 között meghaladja az 500—500 mil­lió rubelt. A magyar vegy­ipar hatféle növényvédő szert szállít, amit a szovjet part­nerek különböző műanyagok­kal és vegvi alapanyagokkal viszonoznak. Kétoldalú kap­csolatokat erősiti a .magyar —bolgár vegyipar 1981 és 1985 közötti gazdasági es m ű szaki-1 udomán yos egy ű 11 - működéséről aláirt egyez­mény is. Ennék megfelelően, az idén a két fél érintett vállalatai növényvédő sze­rek. műszaki gumiáruk, ipari segédanyagok, gyógy­szerek kölcsönös szállításáról, g vá rt ásszá k os í tásá ró! kötnek szerződéseket. A lengvel partnerekkel aláírt megaila- pod.us szerint a következő években is folytatjuk a szin­tetikus vegyiszálak cseréjét. Környezet- és természetvédelmi társadalmi őrséi Megyénk egyik rendkívül szép, természeti értékekben gazdag, egy több, mint hat­millió köbméteres ivóvíztáro­zót körülölelő vidéke, az öt esztendeje tájvédelmi körzet­té nyilvánított lázbérei táj új pártfogókra, önkéntes termé­szetvédőkre talált. A megyei környezetvédelmi társadalmi akciósorozatra vonatkozó fel­hívás nyomán, a Hazafias Népfront és a tájvédelmi körzet kezelésével megbízott Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szervezte meg ezt a bizonyára másutt is köve­tőkre találó környezet- és természetvédelmi önkéntes társadalmi őrséget. Uppony- ból. Bánhorvátiból, Nagybar- cáról és más környező tele­pülésekről 11 természetbarát, köztük több bányász vállalta elsőként ezt az újszerű tár­sadalmi munkát. Mert sajnos, a kis létszámú „hivatalos" őr­ség nem tud mindenütt ott lenni a 8500 hektárnyi, vé­delmet érdemlő, s arra bi­zony rá is szoruló, felbecsül­hetetlen értékű területen. Óvni kell itt a legkisebb szennyeződéstől is több mint százezer ember ivóvizét, s megvédeni, átmenteni az up-, poriyi sziklaszoros szurdok- völgyének különleges geomor­fológiai képződményeit, a ritka növényeket, így a vető­virágot, a sziklai perjét, a bíboros kosbort, valamint a madárvilág olyan ritkaságait, mint a vándorsólyom és a kerecsensólyom; Ezt vállalta el társadalmi munkában a 11 természetbarát, akiket az el­múlt napokban ünnepélyes keretek között természetőri igazolványokkal is ellátott a Hazafias Népfront és az KVÍZIG. Nemcsak a figyelés, az őrködés, a felelőtlen s/en.v- riyezők. a környezetkárosítók kezének megfogása, az eset­leg szükséges hatósági intéz­kedések megtételének kezde­ményezése lesz a feladatuk. Elsősorban azt vállalták, hogy a példamutatás, a meggyőzés, a szép szó erejével vesznek részt a közvélemény, az em­ber tudatának formálásában, hogy mindannyiunk minden­napi ügyévé váljon a kör­nyezet- és természetvédelem. (p. s.) Kiskertekből, hátsó udvarokból Nyolcvanhároininilüó forintos felvásárlási terv Javaslatokat a takarékosságra A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének elnöksége felhí­vással lordul a 150 ezres tagságot tömörítő társadal­mi szervezethez, hogy a párt- kongresszus tisztelet éré dol­gozzanak ki anyag- és ener­giát a kárekosssági javasla­tokat. Ezeket a javaslatokat a megbízott EnergiagazdálV kodási Tudományos Egyesület titkárságára kell beküldeni május 15-ig. Évente sok-sok millió dol­lárért importálunk nyugati tőkés országokból különböző termékeket. Ezeknek jó ré­sze fejlődésünk nélkülözhe­tetlen eleme; vállalataink műszaki fejlesztéséhez. a termékszerkezet korszerűsí­téséhez nélkülözhetetlenül Szükséges.. Vannak azonban olyan termékek is, amelyek ko­rántsem tartoznak az élen járó technikát képviselő ter­melő berendezések, számí­tástechnikai felszerelések, elektronikai és orvosi készü­lékek. eröműví berendezések stb. körébe. Ezekhez a termékekhez — amelyek nem is munkaigé­nyesek. nem is igényelnek korszerű technikát — a ha­zai állami, illetve szövetke­Elpazarolt dollármilliók zeti. iparunk felszereltsége is bőven elegendő lenne,. Senki sem hiheti ugyanis, hogy gombostűt. kaszát, kapát, seprőnyelet —- és még ho.sz- szan lehetne sorolni ezeket az áruféleségekét — a ma­gyar ipar képtelen előállí­tani. A tény ezzel szemben mégis az. hogy évente mintegy 800 millió dollárért importálunk ilven terméke­ket. Ez a számadat egv ki­csit elgondolkoztató. Tény­leg nagyon gazdagok va­gyunk. ha eddig nem. vagy alig akadt olyan vállalat, üzem. szövetkezet, amely e termékek kellő mennyiség­ben való gyártását elvállalta volna. Évről évre rendszeresen visszatér a sajtóban, de a televízióban is. hogy milyen széles a hiánycikkek köre. Különböző kereskedelmi vál­lalatok hiánycikk-kiállításo­kat szerveznek, vállalkozó kedvű termelő egységek meg­nyerése érdekében. Ez ideig, úgv tűnik, kevés eredmény­nyel .. Most, a Magyar Közgaz­dasági Társaság Borsod me­gyei Szervezete is beállt azok sorába, akik azon töp­rengenek. hogyan lehetne legalább a megyében né­hány szövetkezetei, esetleg termelőszövetkezet mellék­üzemágai megnyerni — eset­leg megfelelő hitelnyújtással is — arra. hogy legalább ezekből a termékekből ne szoruljunk importra. Hogy a boltokban végre kapható legven magvar gombostű is. és. hogv a ma- gvav seprőn vél re erösiíeM ci­rokkal ne söpörjük ki a pénzt az ablakon. — budiért — A Mezőkövesd és Vidéké A fesz a körzetéhez tartozó város e.s a környező tizenegy község kiskertjeiből hatsó udvaraiból, a fólia alatti zöldségtől kezdve a mezig, a tojásig s a különböző házi­állatokig tavaly mintegy 77 millió forint értéket vásárolt lei. Hatalmas mennyiségű áru. élelmiszer ez. Az elmúlt évben felvásár­lási tevékenységük több mint 70 százalékát a szakcsoporti árutermelés adta. ami közel 50 millió forint volt. Figye­lemre méltó, hogy 7 millió forint értékben exportáltak primőr árut. mézet, nyulat. babot és mákot, hozzájárulva népgazdaságunk export fel- adalainak teljesítéséhez. Sertéstenyésztő szakcsoport­jaik termelése fejlődött a leg­dinamikusabban az utóbbi években. Az 1978. évi 9 ezer darabbal szemben, tavaly már 12 ezer hízót értékesítettek, mintegy 40 millió forint ér­tékben. A növekvő tenyész­tési kedvet elősegítette a he­lyes árpolitika, a szövetkezet által teremtett értékesítési biztonság, a jó takarmány- ellátás. A termelők az áfész húsüzem igényeinek megfe­lelő. korszerű sertésfajták tartására tértek át. Az elmúlt év őszén, amikor megkezdték az újabb 3 éves szerződések kötését, igen rövid idő alatt 12 ezer darabra szerződtek a gazdák, s ez biztosítja a ta­valyi szint tartását. A kisállattenyésztőknél csökkenő termelési eredmé­nyek mutatkoznak, ami a mezőkövesdi szakcsoport nál jelentősebb. Ehhez némiképp hozzájárult a nyúltáp rend- szertelen biztosítása. Ez a gond csak az év végére ol­dódott meg. Dicséretes a bükkzsérciek szakcsoportja, ahol évről évre növelik a ter­melést. A már megoldott ta- karmán.vellátás és a remélhe­tőleg nagyobb ' tenyésztési kedv bizonyára lehetővé teszi a tervezett 1150 mázsa hazi- nyúl felvásárlását. A néhány év óta beindult galambtenyésztő szakcsoport a tervezett 40 mázsa helyett, mindössze 30 mázsát adott le. Az. a lesz kedvező intézkedé­sekkel akarja megakadályoz­ni a további csökkenést. Idei tervük 40 mázsa felvásárlása. Méhészeik az országosan jó méztermelés mellett is kitel­tek . magukért. Felerősített méhcsaládokkal kezdtek meg a termelést es a méhészetre kedvezően alakult időjárás hatására az előző évi 185 má­zsával -szemben. 420 mázsát sikerült éltékesíteni e fontos exporton; tünkből. A -zöldstgler.r.elöknek is jelentős segítséget nyújtottak. Önköltségi ar alatt biztosítot­ták részükre a-palántát, gon­doskodtak a szükséges ter­mesztő berendezésekről, esz­közökről. kemikáliákról. A felvásárlási árak kialakításá­nál messzemenően figyelembe vették a termelők érdekeit. Gyümölcstermesztő szak­csoportjaik 1978 év végén ala­kultak. így termelési értékük még elég szolidnak mondható. Idén egyik fő feladat lesz a mennyiség növelése, s meg­felelő növényvédelemmel a minőség javítása. A három szakcsoport a munkához egv- egy motoros permetező gépet kapott az áfész-től. Az elmúlt évektől a szö­vetkezel felvásárlási tevé­kenységet sokkal jobb körül­mények között. végezheti, mert elkészült komplex leí­rása rlótelep ük. ahol jelentős tárolási kapacitással is ren- ' delkeznek. A fogyasztási szövetkezet felvásárlása évről évre nö­vekszik. Az idén már 83 mil­lió forintos felvásárlást ter­veznek. elsősorban a 25 szak­csoportba tömörült, közel 2200 kistermelőtől. (Csanálosi) Elektronika a mezőgazdaságban A termelés ugrásszerű fej­lődése a mezőgazdaságban is egyre' inkább szükségszerűvé teszi a modern elektronika alkalmazását. Ezek a beren­dezések képesek megfeleli gyors es hatékony tájékoz­tatást adni a különböző fo­lyamatokról. s ezzel biztosít­ják a gyors beavatkozás le­hetőségét is. A Magyar Agrártudományi Egyesület és a gödöllői Agrártudománvi Egyetem rendezésében csü­törtökön megtartott szimpo- üumon ilyen berendezések működésével as a mikropro­cesszoros technika alkalma­zásával ismerkedtek meg a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó hazai kutatók, szakemberek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents