Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-23 / 70. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1T98Q. március 23,, vasárnap Gönc határa — a hegyvidékre jellemző szénaszántással A hordók mértékadója A gönci hordó évszázadokon át űr mérték ül szolgált országszerte, sőt még a határokon túl is — .nem utolsósorban lengyel földön. De miért éppen a gönci hordó lett ilyen mértékadó? Annyi bizonyos, hogy a Hegyalja borának fontos szerepe volt ebben! Kunz, azaz Konrád Hegyalja ugyanannak a Zempléni-hegyvidéknek a keleti, lépcsős szegélye, amely- nek nyugati, a Hernád felé ereszkedő peremlépcsője a Dűlő. Ez utóbbi részen található Gönc, közel a szlovák határhoz. A XII. század közepén keletkezhetett, amikor az A ba új vártól délre eső vidékre németeket telepítettek, tíz falut alapítva, közöttük azt is, amelyik azután Gunch, Kunch — egy ízben Kunczelsdorf, arrti tán a Kunz, azaz Konrád névre utal — Gwnch, Gwncz stb. névalakban tűnt fel az oklevelekben, tizedfizetési lajstromokban. Éspedig először 1219-ben egy per kapcsán, amikor is négy gönci lakost tüzesvas-próbára Váradra idéztek. Kemény legények lehettek ezek a gönciek, mert kiállták a próbát, s ártatlannak találtattak! Oppidum nostrum GÖNC Kassával összekötő kereskedelmi úton. Ráadásul épp ott csatlakozott emebbe a Telkibánya felől érkező út. A vár alatt Nagy Lajos király kolostort s templomot alapított a pálos szerzeteseknek.f Bizonyára volt mit a tejbe aprítaniuk a gönci polgároknak, hiszen Zsigmond király 1387- ben a minden ingó és ingatlan birtok hetedeként kivetett adó fejében ezer forintot és ötszáz hordó bort rótt ki a településre, de aztán „hű polgárainak s vendég népeinek” a bort elengedte. A „mi városunk” A következő Század elején már mezőváros volt Gönc, mégpedig Kassa után a legnagyobb Abaúj megyében. Mátyás király vámmentességet adományozva „oppidum nostrum”-nak, a „mi városunkénak nevezte. Száz évvel később, 1570-ben Abaúj megye székhelyét is oda helyezték, s ott gyűlésezett a megye nemessége 1640-ig. Ez idő alatt, a XVI. század végén volt Gönc papja Kái'oli Gáspár, aki először fordította magyarra a teljes bibliát, s több mint másfél évet töltött itt Szenczi Molnár Albert is, a zsoltárok fordítója. Később a sárospataki isban sok viszontagsággal, hadi pusztulással járt. De Gönc kiheverte. Hány icce egy hordó? S amikor 1772-ben Mária Terézia urbáriuma megszabta a szolgáltatásokat. Göncre évi ezer forintot vetettek ki, s egyebek között — ami számunkra érdekesebb — kötelezték szüretkor száz szedőt állítani és százi hordót lefuvarozni a Hegyaljára. A városka számos céhének mesterei a környező hegyek dongára való fájából készítették a híres gönci hordókat, amelyeknek űrtartalma országos mértékül is szolgált: a XVI. században 480, a XVIII. században 180, a múlt században pedig 160 budai Icce volt — így fogyott 407, 24-ről 135,75 literre. Akit érdekel a híres hordók kisöccse, megtekintheti a múltjára sokat adó községben. Már sok éve ápolta e múltat egy 'kis falumúzeum a tanácsháznál. Azóta arról is értesülhettünk, hogy a hagyomány szerint huszita házak egyikét felújították. E régi polgárházak, értékes emlékei Gönc múltjának, noha annak ezeknél jóval régebbi tanúi is vannak. Mindenekelőtt a templom, amelynek barokk jegyei a renováláskor elfedett' gótikus épületet rejlik. Kívüle vár- és koloslormaradványok is vannak a község területén. kólának is otthont adott egy időre Gönc. Ez az idő — a XVII század vége — azonVára is volt valaha Göncnek, amely fontos helyen feküdt: a bortermő Hegyalját Egy felújított huszita ház Versenyben a . A sebesség növelésére való törekvés egyidős a vasút történetével, de még soha nem volt annyira időszerű, mint napjainkban. A vasútnak ugyanis, ha versenyben kíván maradni a többi személyszállítási móddal. az utazási kényelem és a biztonság fokozása mellett csökkentenie kel! a menetidőkét. növelnie kell a sebességet. A Nemzetközi Vas- útegylet ' (UIC) célkitűzései szerint a vasúti utazási időnek a Személyautó által elérhető időhöz kell igazodnia, annak „háztól házig” való közlekedését számítva. Az UIC a gépkocsi utazási sebességét 90 km ó-nak tételezi fel. aminek figyelembevételével a vasúti utazási sebességre óránként 135 km-t irányoz elő. Ez az utazási sebesség 160 km/ó vonali sebességet kíván, ami azonba'n nem érhető el mindenütt, ezért kiegyenlítésül az arra alkalmas vonalszakaszokon 180—200 km/óra sebességre is szükség lehet. Ebből következően belátható, hogy a minden más közlekedési ággal is versenyképes vasúti személyszállítás csak korszerű vonalvezetésű, jó állapotban levő, nagy sebességű pályán valósulhat meg. Persze azért sok más feltétele is van a nagy sebességű vasúti közlekedésnek (pl. automatikus vonalbefolyásolás, megfelelő felépítésű mozdonyok, szerelvények slb.). A sebességek növekedésével az ellenállások mind nagyobb részét teszi ki a légellenállás. Nyilvánvaló tehát, hogy egyre fokozottabb jelentősége van az áramvo- r-Ons formának. Ez zári moto, vonatoknál kedvezőbbén alakítható ki, mint mozdonyos üzemnél, ezért 200 km/ó körüli sebességeknél már mindenképpen motorvonatokat kell alkalmazni. Képünkön erre látunk példát, előállítás közben szemlélhetjük' meg a repülőgéptörzsre emlékeztető alakú 2100 lóerős (1546 kW-os) motorvonat-vontatókocsit, amely a brit vasutak nagy sebességű vasúti közlekedése számára készül, s 200—230 km/ó sebességgel száguld majd. Éllí jós JpÉl Egy fiatal ja-pán elektronikai szakember felvételi kérelemmel fordult egy nagy japán céghez. Elbeszélgettek vele, megnézték diplomáját és más dokumentumait, majd megkérték, hogy menjen a 222-es irodába. Ott a mérnököt egy idős, kopasz férfi fogadta íróasztala mögött, amelyen egy kisebb komputer és néhány más műszer állt. Az idős úr lemérte a fiatalember koponyáját, megvizsgálta jobb kezének vonalait, megnézte a kézírását, majd a kapott adatokat a komputeren feldolgozta, s csak azután közölte: minden rendben. Bármilyen különösen hangzik is. az irodában a cég állami jósa ült! Japánban jelenleg több mint 200 000 jós működik teljesen hivatalosan, akiknek a szolgálatát jelentős vállalatok és konszernek is igénybe veszik. Lev Malinszkij: Nyolc harminc. A munkaidő kezdete. Megérkezik Pavel Grigorjevics, a közgazdász. Jó kedve van. Bélyegeket gyűjt, és most rakja be az albumba. Berepül Ny in öcs ka, a titkárnő. Tizennyolc éves. Egy angyal. Az angyalnak új import- szárnyacskái vannak. Jó kedve van. Megmutatja szá r n y acsk u i t. Megérkezik Marfa Kuzmi- nyicsna, a pénztárosnő. Jó kedve van. Megöntözi a kaktuszokat Bejön Szigyako. egy fiatalember, hősszerelmes. Ű a főnökhely ellesünk. Jó kedve van. Fölhívja barátnőit. A mai napra négy randevúi buszéi meg. Szép teljesítmény. Mindenkinek jó kedve van. Mindenkinek van elfoglaltsága. Csuk nekem nincs. A falra tudnék mászni! Nincs mit tenni, dolgoznom kell... „A pipa ültetik” Az egészségügyi felvilágosítás jóvoltából egyre többet tudunk a dohányzásnak az emberi szervezetre gyakorolt kóros hatásáról. A dohányzás elleni küzdelem hosz- szú múltra tekint vissza. Hazánkban a XVI. század derekán kezdtek hódolni az emberek a hódító füstnek. A kővetkező században már egymást, érték a tiltó ren- deietek Erdélyben és Magyarországon egyaránt. Apafi Mihály erdélyi fejedelem — rövid ideig ugyan maga is rabja volt az ajándékba kapott illatos török dohánynak — 1662—63-ban kiadta élsö tilalmi rendeletét. A gyulafehérvári országgyűlés 1670-ben törvényt hozott: ..A tabak meg- tíla-lmazásáról, s aki behozná, annak büntetéséről’'. A (örvény 13. szakasza arról intézkedik, hogy „senkinek e hazának effélét behozni szabad nem lészen, sőt akinek mostan tu bakja van, az országgyűlés elbomlása után csak 15 napig árulhassa és ne tovább. A tubákkal élő birtokos és nemes 50, egytelkű nemes 12. a jobbágy 6 forinttal büntessék.” Az 1683-as országgyűlés ( határozottabb intézkedéseket hozott: a dohányt „senki e hazába se levelenként, se összetekerve be ne hozza. Akik mégis behozták, minden ekkor velük levő ruhájukat, akik termesztik, minden vagyonukat veszítsék el.” Magyarországon országos törvény nem tiltotta a dohányzást, de az egyes vármegyék, városok igen változatos rendeleteket hoztak. Vas megyében megtiltották a dohány termesztéséi. A sértettek a királyhoz fordultak panaszukkal, előadták többek között, hogy a dohányt az orvosok gyógyításra is használják, tehát nem lehel ártalmas az ember számára. A király megengedte a vasiaknak a 'dohánytermesztést. Máshol az utcán és a gyúlékony épületek közelében tiltották a dohányzást. Gömör megyében a dohányzás okozta1 tűzkárért parasztembernek 24 bot ütés járt. Abaúj megyében elrendelték a pipázók összeírását. Az első tiltó bejegyzést igen korán, 1665. április 2-án' találjuk meg a Debrecen városi Tanács jegyzőkönyvében: „azt kit dohán szíváson rajta érnek”, 12 forintra megbüntetik. 1676 márciusában már nemcsak a szívást. hanem a dohányárusitást is tilalmazták. Ügy látszik, nem csökkent, söl talán növekedett a dohányzók száma, mert Debrecen városa 16111 májusában még szigorúbb rendeletet tett, „három nap alatt az. városból a dohául ki vigyék 'semmiképpen a Boltokban árulni meg nem engedtetik”. A legdrasztikusabb jogszabályt a dohányzó hentesek ellen léptette éleibe 1863-ban a tanács: „Valamelyik hentest dohán szíváson érik az esztendőre a mesterségtől el- tiltati1:". A XVI11. század elején még .akadt elvétve tiltó bejegyzés, de ezek ereje, határozottsága már megkopott. A debreceniek rászoktak a dohányzásra, sót 1887-ben már megkezdte működését a debreceni dohánygyár, napjainkban pedig Debrecenben található a magyar dohányipar központja, a Dohányipari Tröszt. A dohányzás elleni küzdelem napjainkban is - tovább tart, persze más módszerekkel, mint a XVII. században. G. I.
