Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1930. jebruár 13., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Ma már válogatunk a megrendelők között” Holland rendszámú, óriási kamion dübörög ki a kapun, alig tud kifordulni a kes­keny kis utcából. Az úticél Belgium. Gyakran megfor­dulnak manapság Mezőkö­vesden ennek a nyugat-euró­pai fuvarozási társaságnak a járművei. — Valóban forgalmas volt az év eddig eltelt része, nem ! is emlékszem, hogy mikor volt ilyen sikeres az évkez­dés — mondja Jacsó And­rás, a Mezőkövesdi Ruha­ipari Szövetkezet elnöke. — Évekkel ezelőtt csak téblá- boltumk januárban. ami roppant idegesítő volt. mert tudtuk, hogy azt már igen nehéz lesz bepótolni, ha egyáltalán be lehet pótolni. A folyamatos évkezdés biz­tonságot ad. — Mit leit a szövetkezet ezért a biztonságért? — Mindenekelőtt be kel­lett bizonyítanunk, hogy ér­demes velünk dolgoztatni. Vevőket, megrendelőket kel­lett találnunk. Amikor pe­dig már megismertek ben­nünket, egyszer csak azt vettük észre, hogy már vá­logathatunk is a munkák között. Ma már megtehet­jük. hogy egy-egy jobb aján­latért felmondjuk a régebbi kapcsolatunkat. És. ha már válogathatunk a megrende­lők között, természetesen ki­választjuk azokat az üzle­teket, amelyeket munkaszer­vezési okokból is a legjobb­nak tartunk. Igen örültünk az észak-amerikai Jaguár cég megrendelésének, amely a januári—februári kapaci­tásunkat kötötte le. Tapasz­talatból tudjuk, hogy az év eleji megrendeléseket meg kell becsülni, mert a nagy­tételes munkák csak a ké­sőbbi hónapokban jönnek. Ilyen okok miatt vállaltunk el egy mindössze 2300 dara­bos teniszkosztüm megren­delést a Braun cégtől. — Az óv tehát jól kezdő­dött. De hogyan zárták 1979- ct? — Jó hangulatú közgyűlés­re számítunk. A tervezett 45 és fél millió forintos árbevé­tellel szemben 47 millió 200 ezer forintot értünk el.- A többlétárbevétel jórészt nyu­gati bérmunkából származott. Igen elégedettek vagyunk a ti millió 400 ezer forintos nyereségünkkel, ez jóval meghaladja a bázisévet és a tervezettet is. Örvendetesen javultak a múlt évben a ha­tékonysági mutatók. — Milyen az arány a hazai és a külföldi munkák között? — Tavaly 20 millió forint értékű nyugati bérmunkát végeztünk, és 27 millió ér­tékben készítettünk ruházati termékeket az ÉTÉX Nagy­kereskedelmi Vállalat szá­mára. Mi férfiöltöny egyen­értékűén számolunk, eszerint 32 ezer öltönyt varrtunk ha­zai megrendelésre, és 42 ezret nyugatra. Az idén változik az arány, ötven­hatezer öltönyt varrunk- nyu­gati megrendelőinknek és mindössze húszezret a hazai piacra. A szövetkezeti és a népgazdasági érdekek is a külföldi bérmunka arányá­nak a növelését indokolják. Kihasználjuk azt a jó piaci helyzetet, amely az idén kí­nálkozik. Már most tiszta a kép, pontosan tudjuk, mikor, kinek, mit gyártunk. — Kinek dolgoznak az idén? — Az előbb említettem az amerikai Jaguár céget. Nos. ez a vállalat tová'bbi 12 ezer darabos megrendeléssel ke­resett fel bennünket. Elvál­laltuk. Az osztrák Otto Ver­sand is jóval többet, 40—50 ezer női pantallót vár. Dol­gozunk továbbá az NSZK- beli Elkont-nak, nekik női kosztümöket varrunk. Emel­lett svéd és belga megrende­léseink is vannak. Kétségte­len, hogy a holland Herzber- ger céggel kötött szerződés foglalkoztat most leginkább bennünket. Ennek a koope­rációnak két előnye is van. Az egyik, hogy három éven át biztosított az évi 20 ezer öltönyös megrendelés. Ennél azonban fontosabb — ezért is kötjük a szerződést —, hogy Herzbergerék hozzák a teljes technikát és technoló­giát. Ezek a gépek természe­tesen nálunk maradnak majd. Igen nagy szükségünk van a technikánk felfrissítésére. Sok speciális gépünk hiány­zik, a többiek is régiek ... A Mezőkövesdi Ruha­ipari Szövetkezet ítskólápél- dát produkált a múlt évek­ben arra, hogy mennyire egyenes arányban áll a ki­egyensúlyozott termelés, a stabil gazdasági helyzet és a fluktuáció. 1976—77-ben ki- lencvenen léptek ki a szövet­kezetből. A nyereség 1977-ben 182 ezer forint volt, tehát Fényes, lakkos hatást keltő alapanyagú termékek sorozat- gyártását kezdték meg az Elegant Május 1. Ruhagyár­ban. A Magyar Selyemipari Vállalat „Puszta” elnevezésű, új anyagából fekete, -bordó, egy hajszál híján ráfizetéses volt a szövetkezet. A követ­kező évtől — 1978-tól — vált biztonságossá a termelés, azó­ta stabil a létszám is. Ez ter­mészetes: egy év alatt 2499 forinttal növekedett az egy főre jutó bérszínvonal! Ta­valy az asszonyok éves át­lagjövedelme 31 700 forint volt. Az egyéni jövedelmek persze változóak, a teljesít­ménytől és a munka minő­ségétől függnek. Vonzó munkahellyé vált a „Ruhá­zati”. Jelenleg 43 tanulójuk van. minden évben sokan je­lentkeznek. — Igazán nem panaszkod­hatunk tanulóink képességé­re sem — mondja Tóth Jó­zsef szakoktató. — Két év­vel ezelőtt Sánta Judit or­szágos első helyezett lett a Szakma Kiváló Tanulója versenyen. Judit azóta is ná­lunk dolgozik, jelenleg szak­középiskolába jár. Megbe­csült fiatal munkaerő, akire mindenkor számíthat a szö­vetkezet. Az idei versenyre Kovács Ibolya és Majnán Margit nevezett be. Ibolya bejutott , az országos döntőbe és úiinden bizonnyal meg is állja olt a helyét. Igen ügyes, tehetséges tanulóink vannak az első és a második évfolyamon , is. Érdekünk, hogy nálunk maradjanak, ezért igen kedvező feltétele­ket nyújtunk a szakmunkás- vizsga után, a beilleszkedés időszakában. — A piaci helyzet, a ma­gas követelmények indokol­ják, hogy jól képzett mun­kásgárda kialakítására töre­kedjünk — fűzi hozzá a szö­vetkezet elnöke. — Koráb­ban a minden áron való lét­számfejlesztés volt; a célunk, most már a minőségi munka szerinti'létszámgazdálkodásra törekszünk, hiszen bőven van tennivalónk a munka minőségét és a mirokaszerve- zést illetően is. A soron következő közgyű­lésen erről is szó esik. Lcvay Györgyi lila és mályva divat színekben műszőrme díszítéssel sportos kivitelű dzsekiket, pilleköny- nyű kabátokat és steppelt pufajkákat készítenék. Üj- donság a bélelt ballonka­bát. műszőrme díszítéssel. Uj anyag Á takarékos tomoriak A Cserehát tetején, me­gyénk egyik legmostohább adottságú dombvidékén küz­delmes. de eredményes esz­tendő gazdálkodósának mér­legét vonhatták meg öt kis település. Tömör. Lak. Hegy- meg, Irota és Szakácsi kö­zös gazdaságának, a tömör' Petőfi Tsz-nek. zársz.ámadó és tervlárcívuló közgyűlésén Mái' hosszú évek óta a mcs- toha adottságokhoz való jó alkalmazkodás, a nagyon fe­gyelmezett. takarékos költ­séggazdálkodás jellemzi e dombvidéki tsz gazdálkodá­sát. Jól élve azzal a támo­gatással. amit az állam jut­tat az itteni . kedvezőtlen adót (ságok ellensúlyozására, évről évre a nyereség olda­lára bdlen a mérleg, s le­hetőség nyílik szerény fej­lesztésekre is. Tóth János tsz-etnök. a vezetőség beszámolóját is­mertetve most is a takaré­kosságot. s a tagság szorgal­mát említhette első helyen értékelésében. ,Ez eredmé­nyezte. hogy az előző évj 33 millió forintról 36,7 millióra nőtt a termelési érték, s 2.2 millióról 3,5 millió forintra a tiszta nyereség. De azt is hangsúlyozta az értékelés, hogy koránt sem elégedettek a hatékonysági mutatók több mint Hl százalékos javulásá­val. Sok szó esett a még ki­használatlan tartalékokról, a további lehetőségekről, ame­lyeket hasznosítaniuk kell akkor, ha az idei tervet, a 46.3 millió forintos árbevé­telt teljesíteni akarják. Ennek megvalósulását már segíteni fogja az elmúlt év < végén a Debreceni Ruha­gyárral kooperálva létesített melléküzemág, az idén már 3.3 millió forintos értéket termelő ruhagyár is, ahol közel 40 nődolgozó talál egész évi állandó munkát. És a takarékosság eredmé- > nyezte nyereség, a most sem hiányzó fejlesztési alap. va­lamint az állami támogatás további beruházásokat is le­hetővé tesz. Gépvásárlásra 1,6 millió, meliorációra 1,8 millió forint áll rendelke­zésre. megépítenek egy 700 férőhelyes juhhodályt, 100 h ek t á ron pedig legel ő fe-tójí - tást terveznek. Sok szó esett a zárszóm- adó közgyűlésen a Petőfi Tsz-hez tartozó öt kis tele­pülés háztáji gazdaságairól is. Elmondták, hogy itt a mostoha adottságok közepet­te különösen fontos a ház­tájit a közös részeként tá­mogatni. Ennek eredménye, hogy tavaly a háztáji áruér­tékesítése további félmil­lió forinttal növekedett, s elérte a 6 milliót. Az’ idei tervekben is szerepel a ház­táji ..forgalmának” további fejlesztése. Ehhez 47 vagon abrakot. 37 vagon szénát és 27 vagon takarmányrépát biztosít a közös gazdaság. És részben a háztájival kapcsolatos, a földek ter­melőképességét. Valamint a költségek csökkentését is szolgáló idei elhatározás: megjavítják a szerves trágyá­val való gazdálkodást, 1160 vagonnyi trágyát hordanak ki a majorokból, s a porták­ról a földekre. A Hórvölgye Tsz-ben Szotnolyón működik a bogácsi Hórvölgye Tsz melléküzemágaként ez a kötszercsomagoló üzem, amely a helyi női dolgozóknak ad állandó elfoglaltságot. Fotó: Szabados György A lakossági szállításokról Megnőtt a lakosság szállót tási igénye. Ezzel kapcsolat­ban a közelmúltban rendelet jelent meg. A lakosság szál­lítási megrendeléseit elsősor­ban a fuvarozási állami vál­lalatok és szövetkezeti nagy­üzemek elégítik ki. A'mező­gazdasági tsz-ek fokozott se­gítséget nyújtanak a háztáji gazdaságok gépi munkájához. Amennyiben a vállalatok és a szövetkezetek fuvarozási szolgáltatásai a lakossági megrendeléseket nem elégítik ki. akkor lehetőség nyílik, hogy a munkaviszonyban, il­letve a mezőgazdasági, vagy iparj szövetkezettel tagsági viszonyban álló magánsze­mélyek egy 30 lóerős telje­sítményű új. illetve 35 ló­erős teljesítményű használt traktort, ezek munkagépeit és a pótkocsik, vagy pedig július 1-től 1,5 tonna hasz­nos teherbírású kistehergép- kocsit üzemeltethessenek. A közgazdászok segítségével ­Érzékelhető, kedvező változások „A társadalmi tevékenység minden területén ai eddiginél is fontosabb feladattá vált a belső tartalékok feltárása." (Az MSZMP Központi Bizottságának a pórt XII. kongresszu­sába kiadott irányelveiből.) A termelésben, az irányí­tásban, a termelési szerkezet átalakításában, az anyag- és energiatakarékosságban, egy­szóval gazdasági életünkben észlelhető hiányosságokat napjainkban egyre többen észreveszik és megszünteté­sükre cselekvéssel reagálnak. A különböző társadalmi szervezetek, így a Magyar Közgazdasági Társaság Bor­sod megyei .Szervezete is cselekvőén válaszolt a meg­változott külgazdasági felté­telekkel és munkánk hiá­nyosságaival összefüggő gaz­dasági nehézségeinkre. Ko­runkban az aktív gazdasági munkát végző közgazdászok szerepe megnőtt. Érthetően, hiszen a vállalatok rövidebb és hosszabb "Távú tervezésé­ben, az elő- és utókalkuláció adatainak elemzésében, a kü­lönböző veszteségíélláró tech­nikák alkalmazásában, a munka- és üzemszervezésben, az értékelem zésben, a gyárt­mány - és gyártásfejlesztés közgazdasági, gazdasági meg­alapozottságában a közgaz­dászokra igen jelentős fel­adatok hárulnak. A közgazdászokat és a vál­lalatok nagy részéi, az úgy­nevezett jogi tagokat magá­ba tömörítő Magyar Közgaz­dasági Társaság Borsod me­gyei Szervezetének titkárá­val, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával, Bánt is Rókussal, a szervezet ez évi munkájáról és feladataitól beszélgettünk. — Melyek a legfontosabb feladatai napjainkban a szer­vezetnél>? — Alapvető feladatunk — és ebből következnek sorra a többiek is — a gazdasági vezetés elölt, álló legfonto­sabb elméleti és gyakorlati kérdések feldolgozása. Tartal­milag ez annyit jelent, hogy a központilag' is kiemelt je­lentőségű témákkal: a XII. kongresszusra való felkészü­léssel. az időszerű gazdaság­politikai. közgazdasági-gazda­sági jellegű feladatokkal kell elsősorban foglalkoznunk. — Milyen témákat jelent ez konkrétan? — Közismert, hogy gazda­ságunk előtt álló feladatok nagyok és bonyolultak. Eb­ből fakad, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten szervezetünk is minél na­gyobb részt igyekszik vállal­ni a közös munkából. Csak címszavakban említve: az 1980. évi legfontosabb tenni­valóink közé a közgazdászok felkészítése és a vállalatok se­gítése tartozik. Ezen belül foglalkoznunk kell a terme­lési tényezőkkel — a lét­számmal. az anyaggal, az energiával — való hatéko­nyabb gazdálkodással, a rö­videbb és hosszabb távú ter­vezéssel, a termelési szerke­zet elemzésével, a vállalati veszteségforrások feltárásá­val és elemzésével, s nein utolsósorban a jövedelmező­ség új forrásainak feltárásá­val. — Milyen formában, mi­lyen fórumokon kísérhető nyomon a szervezeti élet fej­lődése? Milyen eszközöket alkalmaznak az elöltünk álló gazdasági feladatok teljesíté­sének elősegítése érdekében? — Számos régi és jó né­hány új kezdeményezéssel próbálkozunk. Immár hagyo­mányosnak mondható, hogy a különböző rendezvényeken, ankétokon, kerekasztal-be­szélgetéseken ismertetjük meg a résztvevőkkel a mak­ro- és mikroszintű gazdaság­politikai döntések megérté­séhez. és a különböző szintű döntések megalapozásához szükséges aktuális, friss in­formációkat. A szabályozó rendszer mó­dosítása, az információszer­zés e módját most külön in­dokolttá teszi és tette. A gazdasági folyama tőle lénye­gi, mélyebb összefüggéseinek megismertetése és megisme­rése ma nélkülözhetetlen kö­vetelmény. — Ismeretes, hogy gazda­ságpolitikánk legfontosabb feladata a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja vi­tása. Ez határozza meg döntő részben a népgazdaság terv­szerű és kiegyensúlyozott fej­lődését is. ,4 január elsejé­től életbe lépett módosított szabályozó rendszer megis­mertetésében mit tett eddig a szervezet? — Már az elmúlt év vé­gén hozzákezdtünk az új fel­adatokra való felkészüléshez. Ennek kapcsán neves előadó­kat hívtunk meg, olyanokat, akik „elsőkézből tájékoztat­ták a szervezet tagjait az V. ötéves terv várható teljesíté­séről, a VI. ötéves terv elő­készítő munkáiról, az új ár­rendszerről, az 1980. évi hi­Sárospatakon az elmúlt évben 5,3 millió forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett a lakosság. Az idei terv­ben tíz százalékkal több munka szerepel, s 'a városi tanács terv-műszaki osztálya összeállította a társadalmi munkában elvégzendő fel­telpolitikai irányelvekről és a hitelezési gyakorlatban végrehajtott módosításokról. Ezek a rendezvények, elő­adások valamennyiünk részé­re megkönnyítették az eliga­zodást — az árrendszerben, a jövedelemgazdálkodásbem, a létszámgazdálkodásban, a hitelpolitikában stb. végre­hajtott változások jellege, mértéke, mikéntje között. — Az ei melei.i vnazlcát. n közgazdászok szakértelmet hogyan lehet a gyakorlat ap­rópénzére váltani? — Ennek megvalósítását» er. idáig számos, jól bevált gyakorlat alakult ki. Régi el­járás, hogy egyre növekvő számú rendezvényt- tartunk az úgynevezett jogi tagok­nál, többelv között az Oacii Kohászati Üzemekben, a Le­nin Kohászati Művekben, vagy a Borsodi Szénbányák Vállalatnál, amikor is az egyes vállalatok kérésének megfelelően, konkrét vállalati problémák megvitatását, és az ezekhez kapcsolódó meg­oldási javaslatokat tűzzük napirendre. A különböző munkabizott­ságaink, mint például a me­gyei pártbizottság mellett működő külkereskedelmi bi­zottság, a megyei irányító szerves és a vállalatok mun­káját segítik. Kiváló a kap­csolatunk a megyei tanács tervosztályával. Ez akárcsak a Magyar Jogász Szövetség Borsod megyei Szervezetével, a TIT megyei szervezetével, és az MTESZ megyei szer­vezetével kialakított jó mun­kakapcsolat, ugyancsak szá­mos lehetőségét teremti meg annak, hogy hozzájáruljunk a megye előtt álló gazdasági feladatok végrehajtásához. * Néhány gondolatot, tervet, tennivalót sorakoztattunk fel — a teljesség igénye nélkül — a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szer­vezetének munkájából. Hisz- szük. hogy e felsorolás is jól érzékelteti azt a pozitív vál­tozást. ami mind érzékelhe­tőbb az irányító szervek és vállalatok munkájában, de az egész közvéleményben is. adatok, jegyzékét. Megküldte ezt az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi üzemeknek, vállalatoknak, intézmények­nek. hogy válasszák lei tár­sadalmi munkavégzésre a maguknak legmegfelelőbbe­ket. B. M. Társadalmi munka Patakon )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents