Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1980. február 20., szerda Lázár György üdvözlő iávirala Edward Babiuchhoz Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte V'i jókívánságait Edward Babiuchnak, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökévé történt megválasztása al­kalmából. Baniszadr az iráni fegyveres erők főparancsnoka lett r (Folytatás as 1. oldalról.) Kedden délben négynapos, franciaországi tartózkodás után elutazott Párizsból Sza- degli Ghotbzadeh iráni kül­ügyminiszter. aki az exsah tevékenységének kivizsgálá­sára alakuló bizottság fel­adatairól és létrehozásának feltételeiről tárgyalt Nyugat- Európában. Teheránban már bejelentették, hogy a vizs­gálóbizottsággal kapcsolatban Ghotbzadeh beszámolójának meghallgatása után döntenek az iránit hatóságok. Ghotbzadeh franciaországi megbeszéléseit végig némi rejtély övezte, és kedden még olyan hírek is felröppentek, hogy titokban Hamilton Jor­dánnál, a Fehér Ház főtitká­rával is találkozott, méghozzá két ízben. A külügyminiszter az Orly repülőtéren, távozá­sa előtt, cáfolta ezt a hírt, előzőleg pedig egy tévéinter­júban úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy az amerikai tú­szok szabadon bocsátására két héten belül sor kerülne, mint azt az ENSZ-ben mon­dották.- A vizsgáló bizottság­nak — jegyezte meg — kü­lönben sem az a cél ja, hogy a túszokat szabadon bocsássák, és akik erről nyilatkoznak az ENSZ-ben, felelőtlenül be­szélnek. Egyelőre az első lé­pést kell megtenni, ami a bi­zottság összetételének meg­határozása. Az ENSZ székhelyén, hét­főn hivatalosan is bejelentet­ték, hogy mind Irán. mind az Egyesült Államok beleegye­zett a megbuktatott császári rezsim bűncselekményeinek kivizsgálására hivatott nem­zetközi bizottság. Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár által ja­vasolt összetételébe. Mint a TASZSZ jelenti: előzetes ér­tesülések szerint a testület algériai, venezuelai. Szíriái, francia és Sri Lanka-i jogá­szokból áll. Az amerikai diplomatákat fogva tartó iszlám diákok, kedden reggel rendkívüli ta­nácskozást tartottak az ame­rikai nagykövetség épületé­ben. A találkozón részt vett Khomeini ajatollah fia is. A diákok szóvivője közölte, hogy hamarosan nyilatkoza­tot adnak ki a nemzetközi bizottságról, és azt is leszö­gezte: álláspontjuk változat­lan. azaz a túszok szabadon bocsátása fejében továbbra is követelik a volt sah Irán­nak történő kiadatását, va­lamint vagyonának Iránba való visszajuttatását. Az amerikai túszokat csak ab­ban az esetben bocsátanák szabadon e feltételek teljesí­tése előtt, ha erre Khomeini ajatollah utasítja őket — kö­zölte a szóvivő. Ma este: Koncert a könyvtárban A Miskolci Oj Zenei Mű­hely gazdag programú kon­certtel várja a zenekedvelő­ket ma, február 20-án, este 6 órakor a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyv­tárban. A műsoron többek között Schenker, Orbán György, Weber és Sáry László zeneművei szerepel­nek. Közreműködnek Báko- nyi Tamás oboán, Pócz Ildi­kó és Varga Viktória fuvo­lán, Nagy Ferenc hegedűn, Novak József klarinéton, Pa­taki Pál szaxofonon és Sel- meczi György, valamint Kin­cses Margit zongorán. Zárszámadás a Hernádvölgye Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról.) A nagy mennyiségek, a termésrekordok értékét nö­veli; hogy tovább javult ter­mékeik minősége, és' ugyan­akkor csökkentek az önkölt­ségek. Kukoricából például 1978-ban a 82 mázsás átlag­termés mázsánkénti önkölt­sége 209 forint volt. Most a 89.7 mázsás átlagnál 23 fo­rinttal csökkent minden má­zsa önköltsége. Cukorrépából, ahol 424-ről 490 mázsára nőtt a mennyiség, 50-ről 47 fo­rintra csökkent az önköltség, s magas cukortartalmú nyers­anyaguk mázsájáért csaknem 100 forintos átlagárat fizetett a Szerencsi Cukorgyár. Egye­dül ez a 180 hektáron ter­mesztett növény 2,3 millió forint többlet árbevételt ho­zott. Az állattenyésztésben is hasonlóan jó eredményeket érlek el. Hízómarhából a ter­vezett 1169 helyett 1439 da­rabot értékesítettek olyan kiváló minőségben, hogy hús: marháik 95 százalékát élve exportálták. Sok gazdaság rá­fizetésesnek mondja a csirke­hizlalást. A Hernádvölgye Tsz tavaly 3600 mázsa pécse- nvecsirkét értékesített. Kiló­ját 24 forint 05 fillérért ál­lította elő. s 25 forint 69 fil­lérért adták el. A tehenészet­ben minden 100 tehénre ve­títve 95 (!) borjút neveltek fél. Ilyen eredmények jelzik, hogy ez az ágazat is példa­mutató növénytermesztésük nyomában jár. A jóval több, mint 10 mil­liós árutermelésű háztáji szer­vezésében és segítésében, a dolgozók szociális és munka­körülményeik megjavításá­ban. a házon belüli szak­munkásképzésben. a mellék­üzemágak fejlesztésében Is eredményes volt a Hernád­völgye Tsz elmúlt esztendeje. 1980. évi tervüket, a közel 200 millió forintos áruterme­lést, s az egyelőre szerény, 16.5 millió tiszta nyereség el­érését, mint biztosan teljesít­hető célkitűzést emelte helyi ..törvénnyé” a közgyűlés fó­ruma. A Hernádvölgye Tsz eseményének méltó befejezé­seként megjutalmazták a 16 szocialista brigád legjobbjait. Kiváló Dolgozó kitüntetést és pénzjutalmat adtak át a munka élenjáróinak Több mint két és negved millió forint megérdemelt jutalmat, prémiumot, nyereséget fizet­lek ki ezen a napon. (P. s.) Magyar felszólalás Hamburgban Kanada: isméi Trudeau a Kedden délelőtt magyar felszólalás hangzott el az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet hétfőn megnyílt tudományos fóru­mán. A fórum arra kapott meg­bízási a helsinki záróokmány aláíróitól, hogy tekintse át a tudomány jelenével és jövő­jével összefüggő problémá­kat. és keresse az, együttmű­ködés új formáit, bővítésének lehetőségeit. Straub F. Brúnó akadémikus, a fórumon részt vevő magyar küldöttség vezetője egyebek között kifejtette, hogy a mi­énkhez hasonló kis ország nem képes a tudományos­műszaki kutatás valamennyi területét átfogni, es szükség­leteit csakis nemzetközi együttműködés és informá­ciócsere révén tudja fedezni. Ezt szolgálják mindenekelőtt a KGST-tagországok közötti sokoldalú megállapodások, a nyugat-európai és észak­amerikai tudományos akadé­miákkal és tudósokkal közö­sen végrehajtott kutatási programok. A magyar küldöttség veze­tője utalt a fórum megbíza­tásával és feladatával kevés­sé összeegyeztethető, az együttműködés ellenében ha­tó megnyilatkozásokra is, amelyek az előző nap ameri­kai és brit részről hangzot­tak cl. es kijelentette: veszé­lyes dolog egy tudományos­nak szánt vitába kétes mon­dani valójú politikai elemeket bevinni, olyanokat, amelyek alááshatják a nemzetközi együttműködést. Felszólalása vegén Straub F. Brúnó a magyar álláspon­tot tolmácsolva hangsúlyoz­ta: ..Abban a reményben jöt­tünk el Hamburgba, hogy ez a találkozó jelentékeny mér­tekben mozdítja majd előre a tudomány ügyét, hangsú­lyozza a tudósok nemzetközi együttműködésének, mint a nemzetek közötti megértés lényeges elemének jótétemé­nyeit. Ennek végső soron po­zitív hatást kell gyakorolnia kinyilvánítót célunkra, arra ugyanis, hogy az enyhülés, a béke és a biztonság fennma­radjon Európában.” GerillaháberÉ Törökországban Törökországban az izmiri sztrájk és gyárfoglalás erő­szakkal történt letörése, után egy belvárosi kávéliáz tera­szán. A szerkezet felrobbant és az egyik merénylő meg­még mindig tartanak a szél­sőséges baloldali szervezetek és a karhatalmi erők közötti összecsapások: kedden me­rényletek és robbantások so­rozatával emlékeztek meg ezek a szélsőbaloldali cso­portok arról, hogy 8 évvel ezelőtt, február- 19-én a rend­őrök, Isztambulban lelőtték Ulas Bardakcit, a betiltott Népi Felszabadító Hadsereg elnevezésű szervezet vezető­jét. Ankarában, Izmirben és három kisebb városban tör­téntek robbantásos merény­letek. A fővárosban három isme­retlen fegyveres lelőtt egy fogtechnikust, a merénylők kereket oldottak — másik három terrorista robbanó­szerkezetet akart elhelyezni sérült. Izmir egyik külvárosi ká­véházában szintén robbantá­sos merénylet történt. Eb­ben két polgári személy megsebesült, majd nem sok­kal később gerillák tüzet nyitottak a félfasiszta nem­zeti mozgalom pártja helyi irodájára. Robbanás rázta meg a város egyik bankjának épületét is. A politikai erőszakhullám megfékezésére a török kor­mány kedden meghatározat­lan időre betiltotta a Politika című napilapot. A lapot a török fémipari dolgozók szak­szervezete adja ki. A szak- szervezet a szélsőbaloldali török forradalmi munkás- szakszervezetek szövetségéhez tartozik. A hétfőn megtartott kana­dai választások abszolút több­séget hoztak a liberális párt­nak és 9 hónapos konzerva­tív kormányzás után. ismét Pierre Trudeau alakít kor­mányt. A választási eredmény vajmi kevés módosulást hoz­hat az ország belpolitikájá­ban. de mérsékelheti Kanada újabban túltengőén Washing- ton-barát külpolitikai vona­lúi. Közép-európai idő szerint, a hajnali órákban Joseph Clark. Kanada tavaly május­ban' kormányra került kon­zervatív miniszterelnöke hi­vatalosan is beismerte vere­ségét. A még nem végleges adatok szerint, a liberálisok 147. a konzervatívok 100. az új demokraták 33 mandá­tumra számíthatnak az otta­wai parlamentben. A tavaly májusi választások (16 év után először) a konzervatí­vok sikerét hozták és — rö­vid élelű — kormányt ala­kíthattak. Joseph Clark, a párt 40 éves vezetője, Kana­da történelmének legfiatalabb miniszterelnöke adócsökken­tést és egyéb kedvezménye­ket ígért a polgári rétegek­nek. Ehelyett olyan gazda­ságpolitikába kezdett, amely- lyel az egyébként is népsze­rűtlen politikus elidegenítette pártjától a szavazók szinte va­lamennyi rétegét. A liberálisok visszahívták tavaly, már a párt éléről is visszavonult népszerű vezérüket, a 60 éves Pierre Trudeaut, aki •— rö­viddel szégyenteljes veresé­gük után —, elsöprő győze­lemre vezette a pártot. A liberálisoknak minden­esetre ugyanazokkal a sú­lyosbodó gazdasági gondok­kal kell szembenézniük, mint a másik nagy polgári párt­nak, és nyílt kérdés, hogyan lesz úrrá Trudeau azokon a problémákon, amelyekbe ta­valy belebukott. Joseph Clark rövidesen várható lemondása után, a brit főkormányzó bízza meg a többségi párt vezetőjét a kormányalakítással. Kínai űrkísérlet - a rakétaíegyverzet fejlesztése Saj lóforrások szerint, Kí­nában az év elején sikeres űrkísérletet hajtottak végre: kutyával a fedélzetén műhol­dat bocsátottak fel a világ­űrbe és hozták vissza a Föld­re. Megfigyelők ezzel össze­függésben emlékeztetnek rá, hogy a kínai tudományos sajtó első ízben számolt be képes riportban a kínai űr­pilóták kiképzéséről. Idézik a rakéták gyártásával foglalko­zó hetedik gépipari minisz­térium miniszterét, Szung Zsen-csiungot, aki Japánban tett látogatása alkalmával kijelentette, Kína immár ren­delkezik azzal a technikával és technológiával, amely le­hetővé teszi számára, hogy embert küldjön a világűrbe. Pekingi katonai és diplo­máciai körökben rámutatnak, hogy- az eddigi végrehajtott kínai űr- és rakétakísérletek a kínai rakétafegyverzet meg­lehetősen gyors féjlődéséröl tanúskodnak. Kína kilenc év­vel ezelőtt bocsátotta fel az első műholdat, s két alka­lommal sikeresen vissza is hozta azokat a Földre. A tervek szerint az idén és jö­vőre Kína két újabb űrkí­sérletet hajt végre az idő­közben kifejlesztett kétszáz tonnás, háromlépcsős rakéták segítségével. Olyan vélemé­nyek is vannak, hogy Kína már rendelkezik négylépcsős rakétával is. A hadsereg saj­tója az utóbbi hónapokban számos olyan képriportot kö­zölt, amelyek azt tanúsítják,’ hogy Kínában jelentős mér­tékben felgyorsult a rövid, a közepes és az interkontinen­tális hatótávolságú rakéták fejlesztése, amely közvetle­nül összefügg a kínai nuk­leáris fegyverzet fejlesztésé-! vei. Katonai források emlé­keztetnek rá, hogy 1977 no­vemberében Kína sikeres kíJ sérletet hajtott végié nukleá­ris fejjel felszerelt középha­tótávolságú rakétával. A francia „nem” utórezgései Az amerikai politikának az a törekvése, hogy látványos egységbe kényszerítse első­rendű politikai szövetségese­it a szovjetellenes vonal szol­gálatában— elszenvedte elaö, igazán komoly vereségét. E kudarc jelentőségének megértéséhez előre kell bo­csátani, hogy az Egyesült Ál­lamok három kiemelkedően fontos európai szövetségese — London, Bonn es Párizs — közül, csak Nagy-Britan- nia állt ki „teljes mellszéles­séggel” a Carter által meg­hirdetett szankciós- és boj­kottpolitika mellett. Thatcher asszony konzervatív kormá­nya most arra számít: hasi­kerül az amerikai „különle­ges kapcsolatot” feléleszteni, akkor másfél évtizedes ha­nyatlás utár), ismét megnő a szigetország politikai súlya Európában, és Anglia esetleg maga mögött tudhatja majd Washington ' támogatását azokban a gazdaságpolitika) vitákban, amelyek a Közös Piacon belül Londont Bonn­iul és Párizzsal szembeállít­ják. A másik két „első osz­tályú” szövetséges, Francia- ország és az NSZK kezdettől lógva fenntartásokkal szem­léli Carter hidegháborús tö­rekvéseit. Ebben mindkét or­szág esetében más-más té­nyezők játszottak szerepet. Franciaországban minden „atlanti csúszás” ellenére to­vább élnék a de Gaulle által kezdeményezett luggellensegi politika elemei, s ezeknek nyomását egyetlen felelős francia politikus sem hagy-, hatja figyelmen kívül. Az NSZK esetében óriási erővel « esik latba, hogy egész sor bonyolult nemzeti problémát az úgynevezett „keleti poli- itika” kibontakoztatásával le­hetett megoldani — a kél német állam ésszerű kapcso­latától kezdve Nyugat-Berlin helyzetéig. Az ehhez kapcsolt szerződésrendszer az európai stabilitás szerves részévé vált. Mindezt előrebocsátva, természetesen le kell szögez­ni, hogy mind Franciaország, mind az NSZK az atlanti katonai blokk, a NATO tag­állama. Így az Afganisztán után. mesterségesen kiélezett válsághelyzetben a legutóbbi francia—nyugatnémet csúcs­találkozón Schmidt kancellár és Giscard elnök egyaránt szükségesnek tartotta, hogy alapvető szolidaritásáról biz­tosítsa Washingtont. Ám. az amerikai politika a jelek szerint túlértékelte ezt a nyi­latkozatot, és ez vezetett mostani politikai vereségéhez. Az afganisztáni szovjet se­gítségnyújtás után, első lé­pésben Washington azt java­solta, hogy tartsanak ameri­kai—angol—francia—nyugat­német csúcstalálkozót. E terv mögött az az amerikai el­gondolás húzódott meg, hogy az angolok támogatásával az általános szolidaritási nyilat­kozaton túlmenően legmaga­sabb szinten belekényszeritik Párizst- és Bonnt a szovjet­ellenes szankciók utcájába. A francia elnök ezt a -javasla­tot nyomban elutasította. Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter ezután indítvá­nyozta, hogy a vezető tőkés országok külügyminiszteri szinten tartsanak konzultáci­ót. Az elképzelés az volt. hogy amikor Vance amerikai kül­ügyminiszter február 20-án kétnapos munkalátogatásra Bonnba érkezik, az angol, a francia és esetleg az olasz külügyminiszter is ellátogat a nyugatnémet fővárosba. Az öt külügyminiszter egyetlen alkalommal egy vacsorán ta­lálkozott volna, hogy hivata­los kötelezettségeket nem je­lentő eszmecserét folytassa­nak a nemzetközi helyzet­ről. Az amerikai diplomácia, amely már a .Schmidt—Gis­card csúcstalálkozóról kiadott közlemény hangnemét is a maga szája íze szerint érté­kelte, úgy vélte: itt az al­kalom a francia—nyugatné­met vonakodás megtörésére. A Carter-kormány különbö­ző hivatalos szóvivői olyan nyilatkozatokat lettek, hogy valójában két napig tartó k ü 1 ügym 1 n iszteri konferencia. ról van szó a válságos hely­zet megvitatására. A válasz gyors és határo­zott volt. Franciaország hi­vatalosan úgy nyilatkozott, hogy szó sem volt ilyen kon­ferencia megszervezés élői, Párizs — mondották —. haj­landó konzultatív megbeszé­léseket folytatni, de nem fo­gad el amerikai felhívást egy olyan találkozóra, amelynek feladata a kelet—nyugati konfrontáció előkészítése len­ne. Egy másik nyilatkozat­ban a franciák hozzátették: nem vesznek részt olyan megbeszélésen, amelynek „nem a nemzetközi feszültség enyhítése a célja”. Az NSZK, az amerikai külügyminiszter vendéglátója sokkal óvato­sabban viselkedett. Hallga­tott, és semmilyen kísérletet nem tett az eredeti Gen- scher-lerv megmentésére. 3 így hát kudarcot vallott az amerikai politikának az a terve, hogy ha nem állam­fői, akkor legalább külügy­miniszteri szinten nagyszabá­sú „szolidaritási demonstrá­ciót” rendezzen a maga ag­resszív irányvonala mellett. Ügy tűnik, hogy most már az eredeti terv szerint’ egyet­len közös konzultációs talál­kozóra sem kerülhet sor fe­hér asztal mellett. Az ame­rikai diplomácia jelenleg ezért a veszett fejsze nye­lének megmentésére koncent­rál. Azt igyekszik elérni, hogy Vance legalább külön-külön lalálkozhassék az. angol és a f ra nci a kii lüoymln i sz.terrel. Mindez pedig már nem egv- szerűen a ..diplomáciai fi­nomságok” kategóriájába tar­tozik. Valójában c.z amerikai hidegháborús kurzus első komoly taktikai vereségét je­lenti a NATO csúcsain.

Next

/
Thumbnails
Contents