Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
1980. február 20., szerda ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Már fűtik a kemencét l a IC Harmincnégymilliós felújítás unka biztonságáért A berente! központi bányamentő állomáson a lyukói bányamentők raja a szabad időt arra használja, hogy a mentési munkálatokat gyakorolják. Laczó József felv. Kezdetben meszet égettek, később téglát gyártottak itt. Aztán egy nagyarányú fejlesztéssel kezdetét vehette az üveggyártás. Ablaküveget készítettek, mégpedig úgy, hogy fújtak egy nagy burkot és azt széthasították, kisimították. Ezt a technológiát a kanalas öntés követte, mígnem eljutottak a mai, korszerű üveggyártásig. Eny- nyi — dióhéjban — a Miskolci Üveggyár története, ám ha a későbbiekben megírják majd a gyár monográfiáját, feltétlenül új fejezetet kapnak a hetvenes évek. A fénykor az ország nagy lakásépítési programjával kezdődött. Soha nem volt szükség ennyi drótüvegre, mint manapság. Az itt gyártott és csakis itt gyártott színes üvegek díszítik az ország szinte minden városának lakótelepeit. Ezek a színes erkélyek oldják a szürke panelházak egyhangúságát. Sárga, kék és zöld drótüveget gyártanak Miskolcon. Húszféle mintát tudnak előállítani, de az építők — ha válogatni lehet — ötöt kedvelnek leginkább. Ezen aztán ne múljék: már hosszú ideje ezt az öt divatosat készíti a gyár. Ebben, a máskor oly nett gyárban most példátlan a rendetlenség. A kemencék, a csarnok mögötti területen sok száz tonna ócskavas, és egyébként is minden a feje tetejére állt. Toldi Ferenc, a műszaki osztály vezetője megnyugtat: tervszerű ez a rendetlenség, mindenki és minden a helyén van. Csak- hát egy ilyen nagy munka ilyen látszólagos zűrzavarral jár. Az ötös számú kemencénél is csak pár napja rendeződtek a dolgok, ekkor állt át ez a gyártósor a síküvegről az U-profilú üveg gyártására. -At kellett állni, mert nagy az U-profilú üveg iránti igény. A négyes számú kemence meg éppen most támad fel poraiból. — A kemencéket három- évenként fél kell újítani, mert a beépített tűzálló anyag ennyi idő alatt feloldódik az üvegben, a falak elvékonyodnak — magyarázza Toldi Ferenc. — Január elején megkezdtük hát a kemence felújítását. Hagyomány a gyárban, hogy az év elején végezzük ezt a munkát. Onnan ez a hagyomány, hogy régen ilyenkor volt a leglanyhább a kereslet az üveg iránt. Ma már nem így van, egész évben kell az üveg, ezért — úgy gondoljuk —, változtatnunk is kell ezen, mert a mostani igen kemény január is nehezítette a munkákat. A munkások igen sokat szenvedtek a mínusz 15—20 fokos hidegtől. Ennek ellenére igen jól haladunk, úgy néz ki, hogy a tervezettnél valamivel korában üzembe helyezhetjük a kemencét. — Itt a kemence mellett már meleg van ... — A hatodik napja fűtjük, már 500 fokos a hőmérséklete. A felfűlési idő 12 nap. A tizenkettedik napon 1450 fokos lesz. A szárítás és a felíűtés igen kényes munka. Ezt a folyamatot sem késleltetni, sem siettetni nem szabad, egy elhibázott lépéssel tönkre tehetjük mindazt, amit nagy munkával megcsináltunk. Pár fokkal magasabb hőmérséklet már katasztrófát okozhat, beomol- hat az egész építmény. A kémlelőnyíláson bekukucskálva, szép „panoráma” tárul az ember elé. Izzanak a kékes üvegdarabok, minden egyes darabot háromnégy lángnyelvecske olvaszt. — Fokozatosan adagoljuk a kemencébe az üveget, míg meg nem telik a kód. Ha minden úgy történik, ahogyan szeretnénk, február 25- én csapolunk! — Mennyibe kerül ez a nagy munka? — Ha három év múlva ismét felújítjuk ezt a kemencét, akkor az már nem kerül többe 9—10 millió forintnál. Ez a mostani munka értéke 34 millió forint. Most ugyanis nemcsak a szokásos felújítást végezzük, hanem bővítjük, korszerűsítjük az egész mechanizmust. A drótüveg Iránti nagy kereslet indokolta ezt. A kemence — mint láttuk — készen van, de ez a kemence nagyobb, mint a régi volt. Ezenkívül 7 méterrel meghosszabbítjuk a hűtőt, a hőcserélőt a csarnokon kívülre helyezzük, korszerűsítjük a hővisszanyerő berendezést. A régi kemence havonta mintegy 9 millió forintot termelt. A bővítés, korszerűsítés után 30 százalékkal nő a teljesítménye, tehát ennyivel növekszik a gyár termelési értéke. A hőcserélő korszerűsítésével pedig jelentékenyen javul az energiagazdálkodás. A légi berendezéssel 150 Celsius-fokot, az újjal 650 Celsius-fokot tudnak visszanyerni. A felújítás utón óránként 2 millió kilokalóriát takarítanak meg. — A bővítést és a felújítást ,a múlt évben tervezte meg az osztályunk — mondja Toldi Ferenc. — A kivitelezést ezúttal nem tudtuk a saját műszakijainkkal megoldani, több külső vállalat dolgozik most is a gyárban. A kemencét a Hőtechnikai Vállalat építette, a hőcserélőt az Üvegipari Művek pásztói Szerszám- és Készülékgyára építi, a vizescsa- tornót a Földgép Vállalat, a technológiai vízrendszert és a kemence külső hűtését a KIPSZER, a hűtő meghosz- szabbítását a mi tmk-saink építik. Nekik is, nekünk is érdekünk, hogy gyorsan befejezzük a munkát. Mindvégig jó volt az összhang a kivitelezők között. A már meleg kemence mellett találkozunk a Hőtechnikai Vállalat dolgozóival. A kőművesek már befejezték munkájukat, most a lakatosok brigádja dolgozik. — Tizenheten vagyunk — mondja a szocialista brigád vezetője, Kabalecz Béla. — A közelmúltban megkezdődött az alapanyag-előkészítés rekonstrukciója a Diósgyőri Papírgyárban. Elsősorban a finom papírokat készítő üzemben a, felújítás lényegesen javítja a papír minőségét Üj őrlőüzemet A kohó- és gépipari vállalatok igazgatóinak országos értekezletén a miniszteri beszámoló említette az esetet, amikor az egyik vállalat mindössze kél és fél oldalon, a másik 14 oldalon adott jelentést arról, mire jnto'tt szervező munkájával az 1976. és 1979. közötti esztendőkben. A 14 oldalas összegezés, szinte semmit sem mondott míg a két és fél oldal tények, adatok tömör summá- zata volt, tízmillió forinton felüli hasznot írva a szervezés javára. A terjedelmes anyag összeállítói ezer dologba belekaptak, nem ismerve fel azt, hogy a formális cselekvés sem emészt kevesebb időt, energiát, mint az érdemi lépés, csak éppen hatása, eredménye nincsen. A termelőhelyek többnyire nem szántszándékkal adnak előnyt annak, ami a kirakatban áll. Sokkal inkább rábukkanhatunk verítékes igyekezetre, lótás-futási'k, amelynek értelme, célja kétséges, annak ellenére, hogy az érintettek úgy vélik, beleszakadnak a teendőkbe. S bár tagadhatatlan, hogy dőlÁltalában 115 százalékra teljesítjük terveinket, emiatt megbecsülnek minket a vállalatunknál és azokban az üzemekben is, ahol éppen dolgozunk. Nem tagadjuk, nehéz volt itt a munka, a rettenetes hideg és a huzatos csarnok nehezítette. A pásztóiak, az Üvegipari Művek dolgozói, tehát lényegében otthon vannak a Miskolci Üveggyárban is. — Azonos zsebbe dolgozunk, ha lazsálnánk, vagy rossz munkát végeznénk, az a mi /.sebünkre menne. Régi jó kapcsolatunk van a miskolciakkal, szeretünk is itt dolgozni. De otthon azért mégis jobb. Kényelmesek az itteni IBÜSZ-lakások, ahol élünk, de a család távol léte ... És a kereset is jobb otthon. Szóval, minden amellett szól, hogy cgy-egy külső munkát minél előbb befejezzünk — magyarázza Ka- szap Géza művezető. A KIPSZER Csizmár Tibor vezette, aranykoszovús ifjúsági brigádját olyan nagy tervek fűtik, amelyek keveseknek adatnak meg. — Brigádunk fele Líbiába készül — mondja a brigádvezető. — Fiatalok vagyunk mindannyian, azt hiszem érthető, hogy az a nagy út izgat bennünket, várjuk. Egy kórházat építünk ott, ennek a vízvezeték- és klímarendszerét szereljük majd. De azt hiszem, az is érthető, hogy az eddigi jó munkánkkal szolgáltunk rá a kiküldetésre. Ha most elrontanánk az üveggyárat, biztos, hogy „ugrana” Líbia. Gondolhatja: apait-anyait beleadunk ebbe a melóba. Ennek az „apainak és anyainak” pedig az lesz az eredménye, hogy az országszerte híressé vált Miskolci Üveggyár a hónap végén megkezdheti a drótü'vegek gyártását. Az ittenieken nem múlnak tehát a lakásátadások. Milyen bonyolult is a világ! Néhány szakállas, a líbiai útikönyvet böngésző fiú nakalandvágya is közrejátszik a lakáshoz jutó csalódok nagy örömében. Léray Györgyi építenek, megoldják az adagolás folyamatosságát, korszerűsítik a szállítást és az osztályozórendszert. A korszerűsítés az importanyagok jobb hasznosítását is lehetővé teszi. goznak, nem gondolták végig, miért, merre és hogyan lépjenek, csak az járt az eszükben: nekünk is fel kell mutatni1 valamit. Emiatt történik azután, hogy a felületesen összerakott berendezés eljut ugyan a külföldi kiállításra, de az első órában fölmondja a szolgálatot, s attól kezdve nem mozdul kérő szóra, káromkodásra se; szerelő kellene hozzá, aki pótolná az otthon mulasztottakat. Emiatt ezután megtörténik: 6 hónap alatt — amint az a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet vizsgálataiból kiderült — termékek sora — összesen 362 árucikk — bizonyult a forgalomba hozatalra alkalmatlannak, súlyos minőséghibák, a rendeltetésszerű használat minimumának hiánya miatt. Megmásítanánk a valóságot, ha arról nem esnék szó: a formális cselekvésnek némileg kedvezett, táptalajt A hazai. így a borsodi szénbányákban is egyre korszerűbb biztonsági berendezéseket használnak a nagy tömegtermelő munkahelyeken. Baleset azonban ennek ellenére előfordul. Éppen ezért a legfontosabb feladatuknak tartják ezeknek a megelőzését. Blaha Béla, a Magyar Szénbányászati Tröszt bánya- biztonsági önálló osztályának főmérnöke elmondotta, hogy tröszti szinten az idén biztonságtechnikai és egészség- védelmi célokra több mint 322 millió forintot fordítanak. Ebből megfelelő módon részesedik a Borsodi SzénA legjobb akarattal sem állíthatják aknájukról a tervtáréi bányászok, hogy elkényezteti őket. Rendkívül rosszak itt a geológiai körülmények: állandó jelenség a víz, a sár, s a széntelep folytonosságát megszakító vető. Hasonló nehézségek hátráltatják a K/5-ös fronton dolgozó Komarov szocialista brigád termelőmunkáját is. — Az elmúlt év, november 13-án indítottuk ezt a fejtést — mondotta ottjártunkkor Farkas Csaba harmad vezető vájár. — Kezdetben ment is minden a maga rendjén, de idővel egyre sűrűsödtek a gondok. Egyszerre négy 40— 90 centiméteres vető is húnyújtolt. az eddig érvényben volt szabályozás, a szent tehénként . tisztelt bázis-elv, azaz aki a könnyebb utat kereste, az meglelte, kellő mentségekkel, magyarázatokkal egyetemben. Nem számított ritkaságnak, hogy a formálisan haladókat kedvezőbb színben láttatta a gazdasági környezet, mint azokat, akik ténylegesen előbbre mentek, ám nem érteitek ahhoz — vagy még inkább: nem akartak érteni hozzá —, miként „adják el” a felügyeleti szerveknél hathatós lépéseik bizonyítékait. Ez a fonák helyzet újra meg újra átírta a társadalmi érdekeltség szolgálatában kapott rangok listáját, olykor azt tüntetve fel élen állónak, aki mást sem tett, mint mindig frissen tartotta a — kirakatát. S mert élen állhatott, az ilyen, a látszateredményektől óvakodók elbizonytalanodtak, kérdőjelekkel néztek nél most folyik a VI. ötéves terv további bányabiztonságot javító feladatainak a megállapítása. A jövőben sokkal nagyobb felelősség hárul e téren a műszaki, a gazdasági vezetésre is. Tervezik a bányamentés fejlesztését. A már meglevő hálózat mellett egy országos bányamentő állomás létrehozásáról is szó van tatabányai központtal. Mint a főmérnök hangsúlyozta, ez igen indokolt lenne, hiszen egyrészt megkönnyítené a bányamen- téseket, másrészt összefogná a bányamentő állomások működését zódott a száz méter szeles fejtési homlokon. Jelenleg már „csak” kettő van belőle, ám vetőből a kevesebb is sok. Szeretnénk minél előbb kilábalni belőle. A 23 tagú kollektíva 12 ■éve dolgozik együtt, az alapítás óta természetesen már jelentősen megváltozott az összetétele. Az elmúlt évi munkája alapján a közösség elnyerte az ezüstkoszorút, az idén megpályázza az arany fokozatot. Az akna vezetői az első negyedévben 14 763 tonna szén felszínre küldését várják a Komarov-brigádtól, a bányászok ennek feltétlenül eleget akarnak tenni. S ígérik, hogy a 3 százalékos pótvállalást is teljesítik. szembe, talán a kísértés is megérintette őket, nem lenne jobb, ha ők is ... Szerencsére: a formális és a tényleges cselekvés között éles különbséget tevők többnyire nem követték, nem másolták a téves példát, mert számot vetettek hosszú távú érdekeikkel, holnapjuk megalapozottságának követelményeivel. Most, amikor az új szabályozás határozott lépést tett a valós eredmények kikényszerítésére, a formális cselekvés nem egyszerűen magatartásbeli hibák ódiumát vállaltatja az érintett közösséggel, hanem gazdálkodási hibákét, tévedésekét! S ez nagy különbség. A korábbiaknál tisztább, világosabb kép rajzolódhat ki a termelőhelyi kollektívák előtt arról, mit ér az, amit tesznek. S ez a mérlegelés nagyon is gyakorlati jelentőségű; a holnapot vetíti elénk. V. T. Az idén a bányamentés területén nemzetközi viszonylatban is előrelépésre törekednek, mivel a KGST- egyezmény alapján, kétoldalú szerződéseket kötnek, amelyek magukba foglalják a kölcsönös szaktanácsadást, a technológiai ismeretek átadását, amennyiben szükséges a közvetlen segítségnyújtást, illetve a megfelelő bánya felszerelések átadását is szükség esetén. Az egyezményeit konkretizálása most van folyamatban. A biztonságtechnikai és egészségvédelmi feladatokon belül nagy gondot fordítanak a bányatűzvédelmi tevékenységre is. Mint Podhorányi László, a Borsodi Szénbányák Vállalat berentei központi bányamentő állomásának vezetője elmondotta: az elmúlt, tíz esztendőben a borsodi szénmedencében csak három olyan tűzeset fordult elő, amelyet külső behatás okozott. A többi bányatűz öngyulladás következménye volt. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál két bányamentő állomás van, az egyik Be- rentén, a másik Farkaslyukon. Mind a kettő el van látva a megfelelő felszerelésekkel. Itt állandóan egy-egy bányamentő raj tart egy-egy hétig szolgálatot arra az esetre, hogy ha kell, azonnal beavatkozhassanak. A bányamentők általában a legjobb bányászokból kerülnek ki, akik szigorú orvosi vizsgálaton esnek át. A bányamentő állomáson eltöltött egy-egy hetes szolgálat alatt nemcsak készenlétben vannak, hanem továbbképezik magukat és gyakorolják a bányamentő készülékek kezelését is. Borsodi vállalatok a szegedi ipari vásáron Az idén, július 18. és 2Si között rendezik meg Szegőt den az immár hagyományos ipari vásárt és kiállítást. EdJ dig már 250 hazai iparválla-: lat, szövetkezet, mezőgazda*) sági szövetkezet és több ma-: gánkisiparos jelentette be részvételét. Borsod megyéből kiállítja termékeit az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Tiszai Vegyikombinát, az Ózdi Kohászati Üzemek, a nyéklád- házi MEZÖPANEL és a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet, Az idei, szegedi ipari vásár az újdonságoknak ad elsőrendű szerepet; ezzel is hozzá akarnak járulni a termelők, a kereskedelem és a fogyasztók találkozásához. A hazai kiállítókon kivül — immár hagyományosan — Jugoszláviából közel száz kiállítót. várnak, de meghívták Szeged testvérvárosainak termelő vállalatait is; a Szovjetunióból Ogyesszát, Len-1 gyelországból Lódzot és Finnországból Turkut. Ilyen értelemben tehát egyáltalán nem lokális jellegű bemutatóról van szó, hiszen ez a kiállítás országos érdeklődésre tarthat számot. A kiállítás területét a tervek szerint az idén egy újabb, közel ezer négyzet- méter alapterületű, fedett csarnokkal kívánják gyarapítani. Mint eddig is, megrendezik a szakmai napokat, a külföldi kiállítók külön vásári napot tartanak, ezenkívül kooperációs tárgyalásokra is sor kerül. A vásár látogatóinak a MÁV utazása kedvezményt nyújt Papírgyári rekonstrukció bányák Vállalat is. A trösztAz arany fokozatért dolgoznak...
