Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

GSZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. február 2., szombat Valóságfilmek éves mérlegen A nagyközönségnek a tény­irodalom, a valóságot tükrö­ző dokumentarista művek iránti, egyre fokozódó érdek­lődése az utóbbi években mindinkább kitapintható új dokumentumfilmjeinkben. A MAFILM Híradó- és Doku­mentumfilm Stúdiójában az elmúlt évben elkészült tizen­hat íilm összessége tanúsítja ezt. A közelmúltban mód nyílt az egész évi termés együttes áttekintésére, s így az egymás után látott filmek összességéből nemcsak az egyes filmekre vonhatók le megállapítások. következte- tesek. hanem a stúdióban je­lenlevő tendenciák is felis­merhetők. Érdemes e bemu­tatósorozat egy-két tanulsá­gai feljegyezni. Pozitívokat es negatívokat egyaránt. Amennyire az alkotói'szán- dek kiteljesedésé korlátjá­nak tűnt a korábban meg­szabott 17 perces időhatár, . annyira ngm válik minden műnek a hasznára e korlát eltüntetése. Egyik-másik al­kotó rendkívül szabadon gaz­dálkodik az idővel, mintha megfeledkeznék a művészi tömörítés szükségességéről, a vágás eszközeiről, nem utol­sósorban arról, hogy a fil­meket nem a szakmának, hanem a nagyközönségnek készítik, amely nem biztos, hogy megfelelő türelemmel nézi majd az oktalanul el­nyújtott, sokszor szinte művi fésületlenséget is árulóan felmutató munkákat. Egyik tanulság hát, hogy még a,jó témaválasztás esetében is károsan befolyásolja a film értékítéletét az idővel való rossz gazdálkodás, a közön­ség türelmével való vissza­élés, s az, ha a rendezőnek . nincs szive az egyszer lefor­gatott jeleneteket kihagyni, tömöríteni, megvágni. Figyelmet érdemel a tizen­hat film témaválasztása. Rendkívüli mértékben meg- növekedett a ina lényeges kérdéséi felé forduló filmek aránya, szinte alig akadt pe­riférikus, vagy ahhoz köze­lítő téma, s egyre inkább a friss reagálás, a társadal­munkat napjainkban foglal­koztató kérdések megfogal- mazása került előtérbe. Kü­lönösen ' izgalmas e tekintet­ben Magyar József Görön­gyös úton ideiglenes című, valamint Gyöngyössy Imre— Kabay Barna Orvos vagyok, illetve Lábadozás ideiglenes című munkája, amely — jól­lehet, mindkettő egész mű­soridőt tóit be — olyan té­mákat dolgoz fel. amelyek megérik a ráfordított időt, elsősorban Magyar József munkájánál, s amelyek mél­tán számíthatnak érdeklődés­re és elismerésre. Magyar filmjét egyébként már a fa­lusi filmnapok keretében hi­hetőleg Borsodban is látjuk és mindkét film szerepel Pé­csett, a játékfilmek szemlé­jének információs program­jában is. Egy-két filmről érdemes külön is szólni. Elsősorban az itt említett két hosszú doku- mentumfilmröl. Magyar filmje egy lsz-elnök életének tükrében ad igen hiteles ké­pet a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, an­nak munkáiéiról, a maguk emberi erényeivel és gyen­géivel- Igen sajátos eszkö­zökkel élt a rendező, oly te­kintetben, hogy a valódi tsz- einök szerepeltetése mellett életének egyes mozzanatait színésszel, illetve színészek­kel rekonstruálja, még izgal­masabbá, vonzóbbá téve az amúgy is feszült drámaiságú történetet, amelyből nem pusztán egy elnök, vagy egy tsz, hanem társadalmi fej­lődésünk egyik igen jelentős szakasza rajzolódik fel. Alig­hanem ez a film tekinthető a stúdió legkiemelkedőbb múlt évi termésének. (Csak érdekességként említendő, hogy a tsz-elnököt a rekonst­ruált jelenetekben Polgár Géza miskolci színész alakít­ja. és igen jelentős szerepet kapott az ugyancsak miskol­ci Páva Ibolya is.) A másik, az Orvos vagyok című film hasonló eszközökkel élt. az­az a valódi szereplők és szí­nészek alkalmazásával és e filmből egy nagyon is hiva- tásszerelö. hivatásáért áldoz­ni is tudó. elkötelezett értel­miségi portréja áll elénk, sajnos helyenként oktalanul nyújtottan, bizonyos hullám­zásokkal, ami a néző figyel­mét lankaszthatjal Feltétlenül kiemelendő Darday István Tékozló nél­külözés című filmje, amely egy falusi művelődési ház, úgynevezett faluház építése körüli visszásságokat tár fel. Igazán kár, hogy a nagyon értékes téma az elnyúló és nemritkán önismétlő dialó­gusokban valahol „leül”, s mire a film vége felé a forr- ponlhoz érne, már-már kifá­radtunk a nézésében. Dárday nem gazdálkodott elég öko­nomikusán saját anyagával. Hasonlót lehet elmondani Dobray György Mese az öreg­emberről című filmjéről, amelyben egy idős, magá­nyos bácsi lakásgondjának megoldásában segít egy szo­cialista brigád. Ebben a sok önismétlő dialógus mellett negatívumként . jegyezhető még fel, hogy éppen a legiz­galmasabb kérdés, az öreg­ember és a szocialista brigád egymásra találása nem kap megfelelő ábrázolást. A rö- videbb filmék közül a legki­tűnőbbnek kell tartanunk Fehéri Tamás Protokoll sze­rint című müvét, amely a protokolláris eseményeknek azokat az apró mozzanatait mutatja be minden kommen­tálás nélkül, amelyeket a nagyközönség soha, vagy igen ritkán láthat, és a nagy országos protokollok mellett, az alsóbb szintű, jelenlékte­Előadás és A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központ támogatásával működő kertszövetkezetek akadémiájának legközelebbi előadására február 3-án, va­sárnap délelőtt 10 órai kez­dettel kerül sor Miskolcon a Bartók Béla Művelődési Ház II. emeleti termében. A me­len események erőszakolt protokolljának már-már szá­nalmas akarnokoskodását ál­lítja görbe tükör elé. Ha­rang-ügy címmel egy elha­gyott. falu harangjának el­adásáról készített Gulyás Já­nos kicsit elnyújtott, és igaz- ságkere.sésében is vitatható filmet. E körül a film körül bizonyára sok vita kereke­dik még. Gárdos Péter Ket­rec című filmje játékfilmes eszközökkel mutatja be egy fiatal fiúnak a féltékenység­ből elkövetett gyilkosságig megtelt útját. Alkalmi filmnek készült, de Inessze túl ezen értékes Moldován Domokos A ma­gyar leünyv ünnepe című. a könyvhét 50. évfordulójára készült kitűnő alkotása, amelynek középpontjában Cserépfalvi Imre áll. Tisz­tességesen elkészített jó do- kumenlumfilm a Charter (Bokor László), amely a Kambodzsának juttatott gyógy szerszóllitmány útját mutatja be, az Allendc kol­légium (Kis József) a Ma­gyarországon tanuló ázsiai- afrikai diákok életéről, a Boldog ember (Fehéri Ta­mási Cs. Kovács László szob­rászművészről, a Kettős kö­tés (Sántha László) egy tsz- elnökröl, s meg kell még említeni a Vietnam min­dennapjairól szóló Megtör- hetetlenek (dr. Székely Fe­renc), a Györ-Sopron—Eben- furti Vasutat bemutató Ál­lomások (Wiedermann Ká­roly), valamint a súlyemelő­sportról szóló A világ leg­utolsó súlycmclöversenye nyomásban (Oláh Gábor) című filmet. Bemutatták még az energiagazdálkodással kap­csolatos Az ég tüze című. dr. Székely Ferenc rendezte fil­met is, ez azonban nem do­kumentumfilm, sokkal in­kább népszerű ismeretter­jesztő munka. Végül itt kell megemlíteni, bár az előző ti­zenhatban nem szerepelt, mert nem ebben a stúdióban készült, Jancsó Miklós Jelen­lét című kéttételes” kis re­mekművét. az olaszliszkai és bodrogkeresztúri egykori zsi­nagógákról és zsidó teme­tőkről, amelyet a 10. miskol­ci filmfesztivál idején már méltattunk, s amelyet a nagyközönség már a mozik­ban láthatott. Vázlatosan ilyennek tűnik hát a Híradó- és Dokumen- tumfilm Stúdió elmúlt évi termése. A mérlegelésnél fel­tétlenül a pozitívumok felé billen a mutató. Benedek Miklós filmvetítés zögazdasági könyvhónap ke­retében megtartandó rendez­vényen ezúttal a bogyós gyü- mölcsüek (málna, ribiszke, köszméte slb.) termesztéséről hallhatnak ismeretterjesztőt a résztvevő kertbarátok. Az előadást színes szakfilmek vetítése követi. Sikátör Kertész Ákos Sikátor cimü regénye nemrégen jelent meg újra. Most a „30 év” sorozat aranyborítású köntösében. A regényből tizennégy évvel ezelőtt készített filmet Rényi Tamás. Ezt a hajdan nagy sikerű magyar filmet láthatjuk ma este 20.05 órakor a televízió képernyőjén a 2. műsorban/ A képen a női főszereplő: Töröcsik Mari filmbeli kisfiával. További főszereplők: ,Sinkovits Imre és Koncz Gábor. Kézimunka­Mezőkövesdi, tardi és szent ist váni kézimunkákból, hímzésekből nyílt kiállítás a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság Mezőségi Sertést»- lepén. A MESE KlSZ-alai*- szervezetének kezdeménye­zésére gyűjtötték össze nő­dolgozóik legszebb kézimun­káit, hogy mint a matyóvi­dék egyik legjelentősebb me­zőgazdasági nagyüzeme, ápol­ják, megőrizzék és bemutas­sák a környék népművészeti értékeit. A kiállítás kereté­ben néprajzi előadást is tar­tottak. A legszebb matyó ké­zimunkákat szakmai zsűrizés és közönségszavazatok alap­ján díjazzák. A kiállítás feb­ruár 4-ig tekinthető meg a MESE telepén. •Ha az elnök... Kulturális alat) — „üzletekben'’ Huszonhét település (a Hegyköz teljes egészében é.s a Bodrogköz határ menti te­rülete Pácinig), hatezernégy­száz, tag, ötszáznegyvenöt dolgozó: röviden (és nem is sokatmondóan) ennyi jel­lemzőt lehetne idesorakoztat- mi a Sátoraljaújhelyi és Vidé­ke Afész működési területé­ről. És mindehhez még so­rolni lehetne a „működés” üzleti területeit, a felvásár­lástól a kisvendéglői tevé­kenységig — ettől azonban tekintsünk most el, lévén hogy nem „üzleti ügyben” ültünk le beszélgetni az áfész igazgatóságának elnö­kével, Kocsi Károllyal. A szövetkezet tagjainak és dolgozóinak művelődéséért, kulturálódásáért érzett fele­lősség és elvégzett cselekvés ugyanis egyáltalán nem üz­leti dolog ... Pro és kontra érzékeltetendő mindezt, áll­jon itt, véleménycserénk né­hány mondata: — ... és szlovák nyelvtan­folyamot szerveztünk dolgo­zóink részére — mondja egyebek között az elnök —, igen jelentős ugyanis a ha­tár menti forgalmunk, annyi­ra az, hogy az alapvető ke­reskedelmi áru ismeretet „szlovákul is tudniuk kell" a boltokban, üzletekben dolgo­zóknak ... Mi ez — kérdezhetné akár­ki —. ha nem üzlet? — Közös fenntartásban — és nem is kis pénzösszeggel — járulunk hozzá a Hegyal­ja Néptáncegyüttes létéhez és munkájának anyagi fenntar­tásához — mondja ismét Ko­csi Károly —, ezt kettős fon­tosságú és hasznú teendőnél: tartjuk. A táneospk tagjai a; áfésznek, egyrészt tehát hoz­zájárulunk az ő igényeik ki­elégítéséhez, aktív művelő­déséhez. Másrészt az ő tevé­kenységük megjelenese — vagyis a produkció — szóra­kozást, élményt ad tagjaink­nak és dolgozóinknak. Elhi­heti, hogy ez a támogatás semmi más „üzleti fogás­ként” nem jelentkezik ... Ha az elnök mondja, egé­szen biztosan így van. Egyéb­ként is oly buzgalommal be­szél a fentiek szükségességé­ről. hogy hallgatni is jó. (De erre még majd visszatérünk.) Volt persze beszélgetni valónk a nyelvtanfolyamtól a mű­vészeti együttes támogatásá­ig több is. Az asztalon olt voltak a szocialista brigádok naplói, közeleg ugyanis az el­múlt évi munka értékelése... — Szövetkezetünknél ti­zennyolc brigád (százkilenc- ven taggal) verseng a külön­böző címekért. A vállalások között első helyen szerepel az oktatás különböző formái­ban — elsősorban a politikai oktatásban — való részvétel, meg a szakmai ismeretszer­zés. Mi támogatjuk dolgozó­ink tanulását — évente öt­venezer forintot fordítunk e célra —. ösztöndíjakat bizto­sítunk a nappalin tanulók­nak. munkaidő-kedvezményt, utazási hozzájárulást. tan­könyveket a munka mellett oktatásban résztvevőknek. Találomra belelapozok egy — Pálházán, a kisvendéglő­ben dolgozó — brigád -napló­jába: rendszeres kapcsolat a helyi könyvtárral; részvétel a politikai oktatásban; egy tag középfokú oktatásra jár: ket­ten szakmunkásiskolába, pat­ronálnak két ipari tanulót: Ady-emlékezést tartottak és így tovább . . — Az elmúlt évben — mondja az elnök — százhu­szonötezer .forint jutott szö­vetkezetünkben a kulturális alapra. Ebből vetélkedők szervezésére, különböző kul­turális rendezvényekre és a már említett Hegyalja lámo­ga fására futotta. Emellett húszezer forintot fordítot­tunk sportcélokra, spartaki- ádra, felszerelésekre, a SZÖ- VOSZ-kupaban való részvé­telre . .. Igazán elismerésre méltó az a törekvés és cselekvés, amit a lehetőségekhez mér­ten ennél az áfésznél a ta­gok és a dolgozók érdekében fogalmaznak meg. Csak az említés erejéig hadd jegyez­zük fel az alábbi két tényt: megszervezték é.s biztosítják a gyes-en levő nők részére a szakképesítést adó okta­tást ... A dolgozók gyerme­keinek nyári táborozásához (gyermekenként) kétszáz fo­rinttal járulnak hozzá min­den évben . .. * ★ A jelentés szárazságé tény- fel.sorolás végén ide kívánko­zik néhány szubjektív meg­jegyzés. Arról, hogy a vál­lalatok. üzemek, szövetkeze­tek első számú Vezetőinek is lehetnek „hobbijai”. És nem kis öröm — hu vannak kö­zöttük „kultúrával fertőzöt­tek” is. Mint például Kocsi Károly .. . Különösen vonzó­dik a folklórhoz, szívügyé­nek tekinti a hagyományőr­zést. Talán, voltak is már, akik szemére vetették ezt... hisz’ sport is van a vilá­gon ... A szövetkezet tagjai azonban így arrg lehetnek büszkék, hogy az övéké is a, megye- és országhatáron túl is ismert. Hegyalja Néptánc- együttes... És. mint a ko­rábbiakban láthattuk., emel­lett azért még jut oktatás­ra. közművelődésre. • meg sportra is. Figyelem is, pénz is... (Icnagy) MISKOLCON. A NÓGRÁDI SÁNDOR U. 10. SZ. ALATT (REPÜLŐTÉRNÉL) megkezdte értékesítését a Metalloglobus - UNIÓ Afész lerakató I Nehéz-, színesfémek, íclgjártmányok, műanyagok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents