Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
lv©Ü, február 2., szombat ÉSZAK-MAGYAküjoZAü b Többet tenni, minden területen Első olvasásra talán rend- /hagyónak tűnt a tanácskozás résztvevői előtt, hogy az elnökségi asztal mögötti talon a következő felirat volt olvasható: ..Erősödjék a fegyelem a társadalmi és gazdasági élet minden területén . ..”. (A kongresszusi irányelvekből.) A Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei vezetőségének, szervezeteinek munkáját és az idei feladatokat elemző beszámoló és a hozzászólások azonban tisztán, hűen tükrözték, hogy e jelszó pontosan fedi, igazolja a szövetségben végzett munkát es a tervezett éves feladatokat. A hazafias, a honvédelmi nevelés, az egészséges, edzett emberért folytatott tevékenység mellett ugyanis a politikai és gazdasági élet területén is elismerésre méltó munkát végzett és készül végezni 1980-ban is a több tízezer tagot számláló szövetség. A példa követőkre talal Evek óla egyenletes. az országos állagot meghaladó a Borsod megyei szervezetek fejlődése. Mező István alezredes, a megyei vezetőség megbízott titkára most is arról adhatott számol, hogy a taglétszám elmúlt évi növekedése jo, a megye lakosságának mintegy 4 százaléka tagja a szövetségnek — a mezőkövesdi, sátoraljaújhelyi, encsi járásokban több mint 5 száraiéit az arány — és 1979-ben is több százezer fiatal és felnőtt volt jelen a különböző versenyeken és nem mint néző, hanem mint tevékeny résztvevő! Az 529 MHSZ-klubot, s a 301) iskolai szakkört irányító járási, városi, üzemi, községi vezetőségek, a párt-, a KISZ- szervezetek, a tanácsok segítségével igen sokat tettek annak érdekében is. hogy a korántsem bőséges anyagi lehetőségeket társadalmi segítséggel, társadalmi munka szervezésével lényegesen megnöveljék. A miskolci járás területén — amint a járási titkár felszólalásában elmondotta — több községben, de elsősorban Nyekládházán a lőtér építésére kapott kétszázezer forintos összeget az MHSZ- lagság és példamulatósuk nyomán a lakosság jelentős része szinte megsokszorozta és a lőtér felépült. Így volt ez Sátoraljaújhelyen, Miskolcon és más helyeken is. Jól tervezni és jól gazdálkodni Az elmúlt év során természetesen az MHSZ megyei szervezeteinek munkájában is akadtak kisebb kudarcok, hiányosságok. A verseny- sport területén országos bajnoki címek mellett nemzetAz Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Müvénél a tervek szerint az idén 46 millió forintot fordítanak beruházási célokra A pénzösszeg egyharmadéból. 15 millió forintból folytatják a pálházi perlilörlőmű második sorának építését. A fejlesztés . eredményeként duplájára. 150 ezer tonnára növekszik a létesítmény éves "teljesítménye. Egy vasúti itrakóállomás létesítése iá közi szinten nem sikerült első helyeken végezni, még a futóvadlövészetben sem, ahol pedig erre számítottak. A második és harmadik helyek sokasága és az, hogy uz ejtőernyősök közül hárman országos válogatott kerettagok. jelzi: vannak tehetségek, van mód és lehetőség az előbbrej utasra e területen is, csak jól kell gazdálkodni az erővel, a lehetőségekkel. — Ehhez a megfelelő segítséget. támogatási a párt- szervezetek. a megyei pártvezetés is megadta és megadja a következőkben is. Elismerve. hogy az MHSZ megyei vezetése dicséretes, eredményes munkát végzett — mondta dr. Lovas Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője hozzászólásában —. el lehel mondani, hogy a Politikai Bizottság által meghatározott feladatokat a megyei vezetőség, a szövetség jól teljesítette. Azonban még tovább lepni annak a kongresszusi irányelvnek a szellemében lehet, amely itt. a feliraton olvasható: Még fegyelmezettebben. még pontosabban dolgozni. S ehhez minden területen még többet kell lenni. Tervekben, elképzelésekben bővelkedik a megyéi vezetőség 1980-as l'eladatmeghatá- rozása: A szervezel további erősítése, a „35 év szabad hazában" országos vetélkedő feladatainak jő megoldása, a sorköaelesek és általában a fiatal korosztály politikai, hazafias nevelésének további gazdagítása, a lőterek építéséhez és más munkákhoz megfelelő társadalmi segítség, társadalmi munka szervezése. Mind a felsorolt, mind a még ezt meghaladó számos tgrv azt mutatja: kemény esztendőre készül a megyei szövetség. A feltételek adottak — Ezek teljesítéséhez a lehetőségek, s nagyjából a feltételek is adottak, — mondotta Bokor József ezredes. az MHSZ főtitkárhelyettese. — Az országos vezetés minden lehető segítségei megad. Egyet azonban tudni kell. s ezt az itt ülök ismerik is. hogy anyagiakban nem adhatunk többet. Takarékoskodni kell. Még széleskörübb társadalmi segítséggel, társadalmi munkával kell megteremteni a fejlődéshez a szükséges eszközöket. Erre, jól ismervén a megyét, a politikai. a személyi feltételek megvannak. S ahol még hiányoznak, ott meg kell ezeket teremteni. keresni. Lehetne például hasznosítani, javító, szerelő munkát vállalva a jól felszerelt autójavító műhelyt. Hiszen igény van a megyében. De lehel és kell találni más lehetőségeket is. hogy az. 1980-as évet és ezzel egy ötéves időszakot minden szempontból eredményesen zárja a megyei szövetség. Barcsa S. szerepel a programban» melynek ez évi költségigénye 11 millió forint. Miután a közeljövőben megszüntetik a kisvasút at, tehergépkocsikkal szállítják majd a perlitet' Sátoraljaújhelyre, ahol vasúti vagonokba rakják a ter- melvényt. A termelést meggyorsító. megkönnyítő gépek vásárlására 11. a zeolit bá- nyászásának felfuttatására 4 millió forintot költenek az idén az ásványbányáknál. Korongok Mádról A szőlészet és borászát egyik hozójában, Mádon, a Rákóczi Szakszövetkezet asszonyai kiegészítő tevékenységként polírozó korongok gyártásával foglalkoznak. Ebben az évben a bérmunkáról szeretnének áttérni az önállásáara, kifejleszteni egy olyan rongykorongot, amellyel importot kiváltva versenyképesen, saját termékként jelentkezhetnének a hazai piacokon. Á települések jövője Fontos feladat: az egészségnevelés! fiz egészségkárosító hatások ellen A népfrontnál napirendre került áz országos település- hálózat fejlesztési koncepció rövidesen várható módosításának előkészítése, véleményezése a felgyülemlett társadalmi tapasztalatok alapján. Gyakran hallani, hogy nem célszerű egy-egy település jövőjéről önmagában számolgatni, csakis a szükebb és tágabb környezet várható változásaival egy behangol tan kell foglalkozni. Előtérbe kerül a nagy vidéki városok agglomerációjának megany- nyi kérdése a tervezésben, az ellátásban, a közlekedésben. a szolgallatásokban. Egyre több a példa a várospárok, vagy város-hármasok majdani igényeinek együttes prognosztizálása, fejlesztési elképzeléséinek illesztése nemcsak célszerűségből, hanem. mert így jobban lehet gazdálkodni az anyagiakkal és egyéb rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ezekben a napokban és hetekben formálják a 15—20 éves településfejlesztési elgondolásokat. Á Hazafias Népfront egy begyűjtött tapasztalatai szerint ez a munka nagy figyelmet érdemel. Az egeszségnevelés legfőbb feladata, hogy az emberek magatartását úgy alakítsa. hogy azok alkalmassá váljanak saját maguk és embertársaik egészségének védelmére. Nem kevés feladatot jelent ez az egészségügy területén dolgozóknak. Különösen manapság, amikor olyannyira megnövekedett a dohányzók, az alkohol- es a mértéktelen gyógyszerfo- gyasztók száma. Többek között erről tanácskoztak legutóbb Kazincbarcikán, a városi tanács ülésén. A város-, ban történő egészségnevelésről és feladatokról a következők hangzottak el: Az 1977—79-es egészségnevelési feladatok között a legfontosabb az volt. hogy a városban megteremtsék a szervezeti ‘ felépítést, meghatározzák az egészségnevelés témáit és gyakorlati módszereit. Ennek során jól működő egészségnevelési hálózatot hoztak létre az operatív feladatok ellátására. Ma a közegészségügyi és járványügyi szolgálat vezető főorvosa szervezi városi szinten az egészségnevelést, illetőleg koordinálja az ebben részt vevők munkáját. Az egészségnevelési témák kiválasztásához a Borsod megyei KÖJÁL, egészségnevelési osztályától évente kapnak segítséget, a megadott irányelvek szerint. Ezek között általában a személyi higiéniáról, a testápolásról. a helyes táplálkozásról, az aktív pihenésről, a házi ápolásról. elsősegélynyújtásról megtartott előadások szerepeltek. 1978-ban például 35 előadást tartottak, 1064 résztvevővel, 1979-ben pedig 36 előadást. 1196 résztvevővel. 1978-ban kétszer szerveztek Vetélkedőt az egészségneve- lésre vonatkozó kérdésekből. Három év alatt, több mint ötezerhatszáz röplapot, brosúrát. illetőleg plakátot adtak ki es terjesztettek a lakosság körében, amelyeken az egészségneveléssel kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről olvashattak az érdeklődők Ugyancsak a lakosság mozgósítására szerveztek különböző kampányokat, ilyen volt a fogászati hónap és az egészségügyi világnap. Elmúlt évi eredményeikhez tartozik a telefondoktor beindítása is Kazincbarcikán. Szervezésében nagy részt vállalt a városi Vöröskereszt, technikai kivitelezésében pedig a Lenin úti gyógyszer- tár vöröskeresztes aktívái. Egy év alatt 1148 alkalommal tárcsázták a telefondoktor számát, amely minden pénteken 15 es 17 óra között hívható. Az egészségnevelés hatékonyságát az ismeretek színvonalának emelkedése egyértelműen igazolja. Sajnos, a viselkedés, a magatartás és a helyes szokások ezzel párhuzamosan. nem fejlődnek kellő mértékben. Ezért az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatát a következőkben határozták meg az egészségnevelésben dolgozok részére: gyorsítani kell az egészségnevelö ismeretek és a magatartás egymáshoz való közelítését — a helyes módszerek kiterjedtebb alkalmazásával, a nevelést végző személyek ismeretközlő, meggyőző. aktivizáló tevékenységével — és változatlanul fokozni kell az egészségkárosító hatások, szokások elleni küzdelmet, a gyógyitó-mege- lözö-gondozó tevékenységhez kapcsolódó egészségnevelést. Jogászunk válaszol ki állapítja meg A DOLGOZÓ MUNKABÉRÉT? Ezt kérdezi számos levélírónk. A Munka Törvény- könyve szerint a dolgozók egyes csoportjaira vonatkozó bérrendszereket, bérformákat és a munka díjazásának egyéb feltételeit a. kollektív szerződés határozza meg. de ezekre a jogszabály kötelező előírást is adhat. A Munka Törvénykönyve módosításáról a közelmúltban megjelent jogszabály szerint kollektív szerződést kell kötni a vállalatnál. az egyéb gazdálkodó szervnél, valamint a trösztnél és a központnál, a vízgazdálkodási társulatnál, az áfész-nél. Az egyéb szövetkezeteknél, a költségvetési szervnél, az ilyen jellegű gazdálkodó szervezetnél és a pénzintézetnél munkaügyi szabályzatot kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyekben a rendezés a kollektív szerződésbe tartozik, a munkaügyi szabályzatnak kell rendeznie. A jogszabály viszont előírja, bogy a személyi alapbért a munkaszerződésben akkor is meg kell határozni, ha a dolgozó munkája után járó bér megállapításánál nem a személyi alapbért, hanem más számítási módot vesznek alapul. Ha a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést nem foglalták írásba, a munkáltató köteles a dolgozót személyi alapbéréről a munkába lépéstől számított 3 napon belül írásban értesíteni. .4 munkabért időbérben, vagy teljesitmé n y bé r-re nd szerben, illetve a kettő ösz- székapcsolása útján lehet meghatározni. A dolgozó személyi alapbére, illetve a munka alapbéré meghatározásának alapjául szolgáló bértarifákat és a bércsoportokba történő besorolás feltételeit miniszteri rendéletek állapítják meg. Lényegében lellát, az országos érvényű jogszabályok és a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) keretei között az adott munkáltató gazdasági helyzete (béralapja) és a dolgozó igényei figyelembevételével a munkahely vezetője és a dolgozó közösen egyeznek meg a munkabérben, amil a munkaszerződésben kell rögzíteni. A jogszabály előírja a munkáltató számára. hogy a dolgozó személyi alapbérének megállapításához szerezze meg a szakszervezet (bizalmi. főbizalmi, vagy szb) egyetértéséi is. A szakszervezeti egyetértési jog gyakorlása vonatkozik az új felvételes dolgozóra, a bérfejlesztésre (béremelésre) es a jutalmazásra is. A munkaügyi miniszter végrehajtási rendelete egyes esetekben korlátokat is előír, mert a dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor, é.s az azt követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos, vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átlagos személyi alapbérét, kivéve, ha áthelyezésről van szó. A dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor. é.s az azt követő egyéves időtartam alatt nem haladhatja meg a munkakörére (bércsoportjára) a jogszabályban kötelezően előirt bértétel alsó határát, ha az alkalmazását megelőző egy éven belül legalább harmadik esetben létesít munkaviszonyt, és ezen időben fennállott korábbi munkaviszonyait felmondással szüntette meg: vagy ..kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel változtat, munkahelyet. Ez.en a tilalom csak kivételes esetben enged eltérést. MIKOR LEHET A MUNKAÜGYI . DÖNTŐBIZOTTSÁGI ELJÁRÁST KÉRNI? A dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett vitában (munkaügyi vita) a munkahelyi, vagy az illetékes tanács mellett működő munkaügyi döntőbizottság jár el. A munkaügyi döntőbizottság eljárása kérelem alapján indul meg. A jogszabály előírja, hogy a munkáltató írásbeli határozatában köteles a dolgozót arról is tájékoztatni, hogy az ellen van-c helye kérelemnek, és azt, hol. meddig lehet benyújtani, valamint, hogy a kérelemnek van-e halasztó hatálya. A munkaügyi döntőbizottság eljárását megindító kérelmet a kézbesítést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott tényleges munkaszerződés- módosítás; a munkaviszony megszüntetése; a fegyelmi határozat; fegyelmi eljárás mellőzésével büntetést kiszabó határozat; munkáltatói figyelmeztetés; a kártérítésre, a leltárhiány megfizetésére és a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kötelező határozat, a fizetési folyósítás ellen. A kérelem benyújtására megjelölt határidő elmulasztása esetén a dolgozó mulasztását kimentheti. ha valószínűsíti, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt. A munkaviszonyból folyó igény 3 év. a bűncselekménynyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év. vagy a büntetőeljárás megi nd í tásá ra meghatározott elévülési idő alatt évül el Az elévülés akkor kezdődik, amikor az igény esedékessé válik. Dr. Sass Tibor Beruházások az ásványhánváknál
