Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

19S0. február 14., csütörtölc ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az elmúlt években me­gyénk különböző munkahe­lyein is több alkalommal szóba került, hogy a meg­változott gazdasági, társa­dalmi viszonyoknak megíele- löen. szükség lenne a Munka Törvénykönyve egyes rendel­kezéseinek j módosítására, korszerűsítésére. Az 1967-ben megalkotóit Munka Tör­vénykönyve. és annak egyes . végrehajtási rendelkezései ugyanis már nem mindenben tudtak eleget tenni azoknak az igényeknek, amelyeket a gazdasági életben bekövetke­zett változások megkívánnak. Az utóbbi időben változások történtek egyes jogszabá­lyokban, így a Polgári Tör­vénykönyv, a szövetkezeti törvény . é.s más jogszabályok területén is, amelyék ugyan­csak indokolták a Munka Törvénykönyve eddigi egyes szabályainak megváltoztatá­sát, és a megfelelő összhang megteremtését, isiseknek az igényeknek kíván eleget ten­ni az 1980. január 1-én élet­be lépett Munka Törvény- könyve módosítása. A MUNKAERÖ- GAZDÁLKODAS ELŐSEGÍTÉSE A népgazdaság fejlődésé­ben bekövetkezett jelentős változások fokozottabban elő­térbe helyezik a munkaerő- gazdálkodás hatékonyabbá tételét, a munkaidő jobb ki­használását és a munkafe­gyelem megszilárdítását. A munkaerő-gazdálkodást se­gíti és a munkaerő ésszerű elosztását teszi lehetővé az az új szabályozás, amely mó­dot ad arra, hogy a munkál­tató a dolgozóval több mun­kakör betöltésére is megál­lapodhat. Lehetőség van ar­ra, hogy a dolgozó a mun­kaszerződéstől eltérően, más nmnkakörben, vagy más munkahelyen foglalkoztatha­tó legyen. Ez naptári éven­ként' 3 hónapos időtartam le­het, van azonban lehetőség hosszabb foglalkoztatásra is, ha a körülmények ezt szük­ségessé teszik. A munkálta­tónak joga van .arra, hogy a munkavállalót az általa be­töltött munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvég­zésére. vizsga letételére kö­telezze. ’ ’ A jövőben nagyobb szük­ség lesz bizonyos munkaterü­letekről való átcsoportosítás­ra, Ennek előmozdítását szol­gálja az a rendelkezés, mely szériáit a munkavállalóval való egyetértés után az át­csoportosításra áthelyezéssel kerüljön sor. Ez az intézke­dés a dolgozó érdekeit is szolgálja, mert az áthelye­zéssel nem éri hátrány az új vállalatnál, vagy az új be­osztásában. Az eddigiek során több esetben tapasztalható volt, hogy a gazdálkodó és egyéb szervek, olyan másod- és mellékfoglalkoztatásra kö­töttek munkaszerződést, amely nem járt hatékony munkavégzéssel. Ezek meg­szüntetését és a munkáltató jogainak bővítését teszi le­hetővé az új szabályozás: az eredeti munkáltatónak lehe­tősége van rá. hogy dolgozó­ját, a rendes munkaidőt meghaladóan akár a munka­köréhez kapcsolódó, vagy egyéb munkakörben foglal­koztassa. Ezért a dolgozót a túlmunkára vonatkozó sza­bályok. illetve a mellékfog­lalkozásra vonatkozó rendel­kezések szerinti díjazás ille­ti meg. A MUNKAFEGYELEM ERŐSÍTÉSE A munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében a mun­káltatónak eddig is megfelelő jogi eszköz állt rendelkezé­sére. Megyénk területén mai- több esetben hangzott el vé­lemény, mely szerint a mun­kaügyi döntőbizottságok, de különösen a munkaügyi bí­róság nem támogatják eléggé a vállalat vezetését a mun­kafegyelem megszilárdításá­ban, mert döntéseiket sok esetben megváltoztatják, és enyhébb fegyelmi büntetési szabnak ki. A megyei főügyészség az elmúlt időszakban elemezte a Miskolci Munkaügyi Bíróság fegyelmi ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatát. Az elemzés alapján megái la lát­ható, hogy a munkaügyi bí­róság munkáját — az eseti törvénysértések előfordulása ellenére — általánosságban törvényesnek, kiegyensúlyo-. zottnak. indokolatlan enyhí­tésre irányuló tendenciától mentesnek kell megítélni. Az ügyek nagy többségében ho­zott törvényes ítéletek meg­felelően segítik a vállalatok munka fegyelmi helyzetének javítását. A munkaügyi bí­róság a dolgozók át tál indí­tott 168 ügyben az enyhítés­re irányuló keresetet 108 esetben elutasította, míg 60 ügyben a keresetnek részben vagy egészben való helvl- adásóval enyhítette a válla­lat által kiszabott büntetést. A megyei főügyészség mind­össze 2 ügyben állapított' meg törvénysértést, azok kö­zül az ügyek közül, ame­lyekben enyhítésre került sor. A munkaügyi bíróság a 'vállalatok keresete alapján 53 perben folytatott eljárást. Ebből a bíróság 37 esetben a keresetnek részben, vagy egészben helyt adott, és sú­lyosbította a munkaügyi döntőbizottság által alkal­mazott büntetést. Az eluta­sított döntések közül a fő­ügyészség mindössze 1 ügy­ben' találta törvénysértőnek az ítéletet. A fegyelmi ügyekkel kap­csolatos iratok vizsgálata alapján az is megállapítható volt. hogy a vállalatok és eg.yéb szervek büntetéskisza­bási gyakorlata sem minden­ben kielégítő. A főügyész­ség 10 ügyben találta a vál­lalat által kiszabott fegyel­mi büntetést oly mértékben enyhének, hogy az a bünte­tési céloknak nem felelt meg. elsősorban az ittasság­gal összefüggő fegyelmi vét­ségek esetében. A jövőben is az a követelmény — bár a Munka Törvénykönyve mó­dosítása lehetőséget nyújt a fegyelmi eljárások egysze­rűbbé, gyorsabbá tételére —, hogy megfelelő bizonyítékok álljanak rendelkezésre a dol­gozó vétkességének megálla­píthatóságához. A megállapí­tott tényállásnak megfelelő­en, a jogpolitikai elvekei is figyelembe véve. a cselek­mény súlyának, az elkövető vétkességével arányban álló fegyelmi büntetés kiszabásá­ra legyen lehetőség. Az eddigi szabályozás sze­rint. amennyiben a dolgozó a - fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezménye alól men­tesülni kívánt, ezt munka­hely-változtatással eseten­ként meg is tudta oldani. Az új szabályozás erre már nem ad lehetőséget, mert. munkahely változtatása ese­tén a fegyelmi büntetést, és annak jogkövetkezményeit az új munkahelyen is végre kell hajtani. A bél-csökken­tés fegyelmi büntetés a jö­vőben a teljesítménybérben foglalkoztatottak esetében is alkalmazhatóvá válik, amely­re az eddigi jogszabály sze­rint nem volt lehetőség. A társadalmi tulajdon vé­delmét, a dolgozók felelős­ségének növelését, a diffe­renciáltabb felelősségre vo­nást mozdítja elő az a mó­dosítás, amely a gondatla­nul okozott kár megtérítésé­nek felső határát az eddigi havi átlagkereset 15 százalé­ka helyett a dolgozó átlag- keresetének 50 százalékáig emeli fel. A gondatlan bűn­cselekménnyel okozott, és a kirívóan súlyos gondatlanság esetén a kártérítés határa az eddigi 3 hónap helyett 6 hó­napi átlagkereset erejéig te­szi lehetővé a kártérítésre kötelezést. A munkáltató jogosult a megadott kereten belül a kártérítés összegét továbbra is differenciáltan megállapí­tani. Az új szabályozás sze­rint azonban az ittas . álla­Válasz cikkünkre pótban kárt okozó dolgozó­val szemben a kiszabható kártérítés általában netyi mérsékelhető. A DOLGOZOK érdekvédelméért A szocialista társadalom fejlődése, a társadalmi és az, egyéni érdek, a jogok es kö­telezettségek összhangjának igénye szükségessé tette, hogy a dolgozók érdekvédel­mét szolgáló eddigi szabályo­zások bizonyos területen mó­dosuljanak. Ilyen módosítás történt a pihenőidő biztosí­tásával kapcsolatban. A jö­vőben a napi munkaidő be­fejezése és a másnapi mun­kakezdés között legalább 11 óra pihenői kell biztosítani, az. eddigi 8 órához képest. A jogszabály azonban lehetősé­get ad arra. hogy a kollek­tív szerződésben kivételesen !l óránál rövidebb időt is ki lehessen kötni, de ez 8 órá­nál kevesebb nem lehet. A fiatalkorúak szellemi és testi fejlődését segíti elő az a szabályozás, amely a mun­kavállalás alsó korhatárát — ha a jogszabály kivételt nem tesz — az eddigi 14 évről 15 évre emelte fel. 1982-től. kezdve pedig a 18 éven alu­liak éjszakai munkáját meg­tiltja. A Munka Törvénykönyve módosítása alapján másod­fokon általánossá válik a bíróságok hatásköre — kivé­ve a magasabb vezető állá- súakal — a munkaügyi vi­ták elbírálásában. Az eddigi kivételek is megszűnnek, és a jövőben bírósági halaskör­be kerülnek a vasúi, a pos­ta, a hajózás és a légi köz­lekedés dolgozóinak, valamint az orvosoknak a munkaügyi vitái. A munkahelyi de­mokrácia továbbfejlesztését szolgálja az az intézkedés, amely szerint a jövőben a munkaügyi döntőbizottságok elnökeit, helyetteseit és tag­jait nem kijelölik, hanem 1980. december 31-ig a mun­kahelyi kollektívák választ­ják meg. Az elmondottakból kitű­nik, hogy a Munka Törvény- könyve módosítása a jövőben jobban hozzájárul a népgaz­daság területén a törvényes­ség, a rend, a fegyelem szi­gorúbb megteremtéséhez, ugyanakkor jelentés mérték­ben védi a gazdasági élet demokratizmusát, ennek in­tézményes működését, és egyben segíti a dolgozók jo­gainak, védelmének kiszéle­sítését. I)r. lícák András, megyei főügyész BISlipfe ¥0it.. Lapunk január 19-i számá­ban „Hoppon maradt gye­rekek” címmel közöltünk egy írást az Avas-dél lakó­telepen lévő Ifjúság étterem vasárnapi gyermekprogram­jainak elmaradásáról. A megjelent írásra a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyettese, dr. Sugár János levélben a következőket válaszolta: „Az Avas-dél lakótelepen lévő Ifjúság étterem megnyitása után. — tekintettet e város­rész kulturális ellátatlansá­gára — kapcsolatot kerestünk a városban működő művelő­dési intézményekkel. így ju­tottunk el a Vörösmarty Mi­hály Művelődési Házhoz, ahol készséggel álltak ren­delkezésünkre az együttmű­ködés tekintetében. Az előzetes elvi megálla­podás alapján több. sike­res műsort szerveztünk kö­zösen. A vendéglátóipar sa­játosságaiból adódóan me­rültek Lel azonban azok a gondok, amelyek tisztázása szükséges, mielőtt a konkrét írásos megállapodás létre­jönne. Ezért függesztettük fel egy időre a gyermekmű­sorok szervezését. Az Ifjú­ság étterem vezetője kellő tájékozottság hiányában nyi­latkozott úgy, hogy a Vörös­marty Mihály Művelődési Ház kötelességet mulasztott. Vállalatunk az elvi megál­lapodást kedvező lépésnek tekinti és tárgyalásokat foly­tatunk egy konkrét írásos együttműködési megállapo­dás létrehozásához annak ér­dekében. hogy éttermünk müsorpolitikáját úgy alakít­suk ki, hogy a vonzáskörzet­ben élő felnőtt- és gyermek- vendégeink változatos és színvonalas műsoroknak le­hessenek részeset.” — pusztafalvi — Lótszám-átcsouortosítás Létszám-átesoportosítással is növelik a termelékenysé­get a Borsodi Szénbányák Vállalat aknáiban, üzemei­ben. Március elsejétől húsz dolgozót irányítanak át a Mákvölgyi Bányaüzemből az egyaknás Szuhavölgyi Bá­nyaüzembe, pontosabban: a feketevölgyi egyes aknára. A vásárlók végeimében A Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet a fo­gyasztói érdekvédelmet, a minőség szigorú ellenőrzé­sét végzi. Az elmúlt évben mintegy ötezerötszáz tét­inek és előminta minőségét vizsgáltak meg. ennek bet vennégv százaléka felel meg a követelményeknek tizenhárom százalékot pe­dig forgalomba hozatali.- alkalmatlannak minősítet­tek. Budapesten és vidéken mintegy , ezerhatszaz üzlet­ben végeztek vizsgálatot. Az áru minősége mellett a helyes tárolást és kezelést is ellenőrizték. Az intézet násik fontos feladata a vá- ai'loi reklamációk szakvé- °ményezése. Az elmúlt év­en mintegy harmincötezer ásárlói kifogást vizsgáltak meg. Forgalomban levő élelmiszerek ellenőrzése. Az NDK gyártmányú gokart gumikeménységét vizsgálják. A Tesla-gyár rádióját ellenőrzik. A BÉKE ÉS BARÁTSÁG NYELVÉN Már hagyomány, hogy a nemzetközi barátsági hét aj­ka! mából a szirmabesenyői általános iskola eszperantó tanulócsoportjának bemutat­kozását láthatja a miskolci közönség. így lesz ez most is, amikor a Rónai Sándor Művelődési Központ klubter­mében február 28-án este 6 órától. 14 nemzet dalaiból, verseiből adnak elő eszpe­rantó nyelven önálló műsort. A szirmabesenyői általános iskolában — az iskola igaz­gatójának és lelkes pedagó­gusainak áldozatos munkájá­val — már tizenöt éve folyik az eszperantó nyelv oktatása, s a tanulók száma megköze­líti a hatvanat. A tanítás, rendkívüli tárgyként, három csoportban folyik, s az osz­tályzat a bizonyítványba is bekerül. Büszkék lehetnek rá, hogy az itt szervezett iskolai oktatás nemcsak a megyé­ben, hanem az országban is a legeredményesebb. Borsod megyében, a szirmabesenyői három csoporton kívül még négy miskolci iskolában, a 3-as, a 11-es, a. 17-es, vala­mint a 23-as számú Általá­nos Iskolákban folyik eszpe­rantó oktatás. Vidéken a taktaharkányi és a mezőcsáti általános iskolában tanítják ezt a nemzetközi nyelvet, s a gyerekek belföldön és kül­földön is szerepelnek, adnak önálló műsorokat. Megyénk­ből évente 1U—12 úttörő vesz részt a zánkai nemzetközi eszperantó táborban, az el­múlt évben pedig, immár harmadik alkalommal, húsz eszperantót tanuló gyerek volt kéthetes csereüdültetésen a bulgáriai tengerparton. Szirmabesenyőn 10 ' tagú eszperantócsoport is műkö­dik, tagjai tíz éve pedagó­gusok és többségük oklevél­lel rendelkezik. A február 28-án sorra ke­rülő önálló műsort a műve­lődési központ eszperantó csoportja és a Magyar Esz­perantó Szövetség megyei bizottsága rendezi. Pál István Miskolc KORCSOLYÁZNI NAGYON JÓ... « A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Napközi Otthonos Kör­zeti Általános Iskola udvarán szinte minden délután kipirult arcú. vidám gyereksereg to­long. Így van ez évek óta, amióta Homonnay Nándor — az intézmény igazgatója, i egyben a város aktiv sport­életének irányítója is — fel­ismerve a tágas udvar lehe­tőségét, a téli időszakban kor­csolyapályát hoz létre. No, persze nem egyedül, hanem a tanulókkal közösen. Tenni­való ugyanis akad bőven, s így a segítő szándékú szülök és szocialista brigádok is ki­vehetik és ki is veszik ré­szüket a munkából. Az isko­la dolgozói számára is áldo­zatvállalást jelent ez. hiszen a jeget már kora hajnalban locsolni kell ugyanúgy, mint a késő esti órákban. A város 2500 úttörője és a felnőttek számára is nyitva áll az iskola korcsolyapályá­jának kapuja, délután 3 órá­tól este 7 óráig, délelőtt pe­dig az iskola tanulói élvezhe­tik tornaórákon és a szüne­tekben. Ezért is hoznak egy­re többen magukkal korcso­lyát a testnevelési órákra. Lakatos Judit Anikó Sátoraljaújhely KÖSZÖNJÜK AZ ELŐADÁST Nagy örömet szerzett ne­künk, az emődi nyugdíjasok klubja tagjainak, a Miskolci Postaigazgatóság. Január 28- án, a délutáni órákban ugyan­is dr. Németh József főta­nácsos, a Miskolci’ Postaigaz­gatóság dolgozója, filmvetí­téssel egybekötött nagyon ér­dekes előadást tartott ré­szünkre „A posta keletkezése és fejlődése napjainkig” cím­mel. Számunkra külön meg­lepetés volt. hogy előadásá­ban Ernőd történetéről — a XII. századtól 1938-ig — is szó esett. Köszönjük a Miskolci Pos­taigazgatóságnak. hogy gon­doskodott a vetítőgép és a kísérő személyzet szállításá­ról, s hálásan köszönjük dr. Németh József főtanácsosnak a fáradságát, mellyel felejt­hetetlen délutánt szerzett azoknak az idős embereknek, akik korukra tekintettel, még a falu határát is csak ritkáit hagyhatják el. Sz. L.-né EmSd j

Next

/
Thumbnails
Contents