Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

1980. január 12., siombcrt ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az ország külkereskedel­mi forgalmában meglevő hi­ány csökkentésének, az egyensúly helyreállításának egyedüli járható útja, hogy erőteljesebben növeljük az exportot, fokózzuk a minden piacon jól értékesíthető ter­mékek gyártását, illetve el­adását. Amikor a kormány — a cserearányromlás meg­szüntetése éndekében — 1975-ben meghirdette a kon­vertálható exportárualapokat bővítő 45 milliárd forintos hitelkonstrukciót, a megfele­lő exportstruktúra kialakítá­sát szabta meg elsődleges célul, hangsúlyozva, hogy a kedvezményes hitel felhasz­nálása révén mind minőség­ben, mind pedig a piaci ár- és értékviszonyokat figye­lembe véve határozott javu­lásnak kell bekövetkeznie termékeink versenyképessé­gének fokozásában. Megyénkben is1 számos vállalat élt a lehetőséggel, s kért hitelt a Magyar Nem­zeti Banktól. Kezdetben igen nagy volt az érdeklődés. Mutatja ezt az is, hogy a hitelkonstrukció meghirdeté­se óta a borsodi üzemek, vállalatok 3 milliárd forin­tot meghaladó kedvezményes hitelre nyújtottak be kérel­met. Ebből végül is mintegy másfél milliárd forint fel­használását engedélyezték. Az is igaz viszont, hogy a hitelkérelmek tekintélyes há­nyada megalapozatlannak bizonyult. Előfordult, hogy a kérelmek hiányos piaci is­mereteket tartalmaztak, sok pályázat pontatlan, áttekint­hetetlen gazdaságossági szá­mításokra épült. A kérelmet elbíráló szervek feltártak olyan hiányosságokat is — elsősorban a vegyipari üze­meknél —, hogy egyes vál­lalatok fejlesztési elképzelé­sei nem estek egybe az ága­zat fejlesztésének irányával. Alapvető szempontként vet­ték figyelembe a hitelnyúj­tásnál, hogy milyen tarlós­nak ígérkezik az adott fej­lesztésből származó áruféle­ség exportja. Több hitelké­relmet kelleti elutasítani, mert a vállalatok nem tud­ták hitelt érdemlően bizo­nyítani a tőkés piac várha­tó igényét, hiányos volt az árakra, s a hosszabb távú piackutatásra vonatkozó kül­kereskedelmi információjuk. S akadtak olyan pályázatok; amelyekben a garantált de- vizakitermelési mutató volt rendkívül magas, vagy pedig a fejloszlés devizahozamból való megtérülési ideje nem felelt meg a hitelpo'litikai irányelveknek. A hiányosságok ellenére —. amelyek főként a kezdeti időszakra voltak jellemzőek — megyénkre is érvényes az a megállapítás, miszerint a konvertálható exportáruala­pok növelését segítő hitel- konstrukció biztató eredmé­nyeket hozott. A fejlesztések egy része Borsodban is be­fejeződön. sőt egy sor üzem­ben megkezdődtek az ex­portszállítások, amelyek évenként több tízmillió dol­lár löbblel-devizabevételt Je­lentének a népgazdaságnak. A kapu továbbra is nyitva áll a vállalkozó szellemű vál­lalatok előtt. A kormány ugyanis időközben 55 milli­árd forintra emelte fel az exportárualapot növelő hitel­keretet. amellyel fa jövőben az eddiginél is nagyobb fe­lelősséggel kell gazdálkodni. Az egyensúly javítása ugyan­is megköveteli, hogy a ‘beru­házások terén szigorúbb gaz­dálkodás érvényesüljön, így az exportárualapot növelő fejlesztéseknél is fokozni kell a szelektív .elbírálást. Hadd idézzük ezzel kapcso­latban a kongresszusi irány­elvek idevonatkozó részét; amely többek között kimond­ja: „ ... A népgazdasági ér­dekek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat rangsorolni kell. Az olyan gyorsan kivitelezhető és rö­vid idő alatt megtérülő köz­ponti és vállalati beruházá- • sok kapjanak elsőbbséget; amelyek a termelési és ter­mékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképessé­get javítják, és a hatékony­ságot növelik. Szigorúan ér­vényesíteni kell a tervező, a beruházó, a kivitelező és az engedélyező felelősségét...” Az illetékes állami szer­vek a párthatározatoknak megfelelően olyan követel­ményekhez, illetve feltéte­lekhez kötik a hitel engedé­lyezését, amelyeknek betar­tása kellő garanciát jelent a minden piacon jól értékesít­hető exportáruk termelésé­nek bővítésére. így az ex­portfejlesztő hiteleket a jö­vőben elsősorban az olyan hatékony és jövedelmező be­ruházásokhoz nyújtják, ame­lyek a nettó devizahozamból legfeljebb 3 éven belül meg­térülnek. Fontos követel­mény továbbá a gazdaságos­ság, nevezetesen az, hogy az eszközarányos nyereség mér­téke és a devizakitermelési mutató jobb legyen, mint az országos, vagy az ágazati át­lag. Az újabb rendelkezések értelmében lehetőség nyílik importot megtakarító fejlesz­tések hitellel történő támo­gatására is, jóllehet a hitel­konstrukció alapvető célként a gazdaságos export növelé­sét írja eíő. Mégis, ha a tervbe vett beruházás a meglevő, és tartósan jelent­kező tőkés behozatal gazda­ságos és ellenőrizhető he­lyettesítését eredményezi, a bank hozzájárulhat a fejlesz­tés hitellel történő támoga­tásához. A hitelnyújtás szigorú fel­tételei arra engednek követ­keztetni, hogy elsősorban a kisebb és közepes termelő­üzemek, vállal cV.ok számít­hatnak kedvező elbírálásra. Az elkövetkező néhány , esz­tendőben ugyanis aligha lesz mód nagy építkezésekkel já­ró. hosszabb átfutási időt igénylő fejlesztésekre. A rendelkezésre álló pénzösz- szeggel mindenekelőtt a rö­vid időn belül többlet ex­portárualapot teremtő és importot megtakarító gazda­ságos fejlesztések tervszerű megvalósítását kell támogat­ni. Lovas Lajos _ Uj szigetelőanyag Energiát takarít meg — nem is keveset — a Köny- nyíi beton- és Szigetelőipari Vállalat új terméke, a kőzet­gyapotból készülő Isopanel- tábla. Kiszámították: ha csu­pán 111) köbméter Isopanelt használnak fel lapos tető be­vonására. évenként egy loli­nóval csökken a fűtőolaj-fel­használás. Az Isopanel nagy előnye, hogy anyaga szervetlen, ezért kizárttá teszi a tetőzet vete­medését, zsugorodását és gombásodását. Emellett 25— 30 «zúzalékkal kevesebb szak­ipari munkát igényel, mint a hagyományos poliurelán hab­ból készülő tetőszigetelés. Az új szigetelőanyag kísér­letei 1979 elején kezdődtek el a vállalatnál, és már az év második felében 35 ezer négyzetméter Isopanelt ad­tak át a kereskedelemnek. Ezzel egyidejűleg felkészül­tek a termelés nagyarányú bővítésére. Üj gyártósort vá­sároltak, és a tervék szerint 300 ezer négyzetmétert ké­szítenek majd az értékes ter­mékből. „Előbb van a dolog, utána az eredmény” Kisgépek a bányában A munkahelyi kisgépeknek nagy szerepük van a bányászok nehéz fizikai munkájának megkönnyítésében. Különösen az omlasztásnál kap nagy feladatot a képen látható HRV-vitla. Képünk Albert- telepen készült Divlinszki Istvánról, aki kaparóvontatást végez. A vasúi idei tervei Idén, a belföldi vasúti for­galomban 2.3 százalékos, az exportban 7.(1 százalékos, a tranzitban 3,9 százalékos nö­vekedéssel — az importban pedig 2.3 százalékos csökke­néssel számol a MÁV. A ta­valyi 134 millióval széniben az idén 137 millió tonna áru elszállítását tervezik. A nagyobb feladatokhoz az alapvető eszközök rendelke­zésre állnak. Ezenkívül 1500 vagonnal bővítik terven fe­lül a tehergépkocsi-parkot. Ennek ellenére az összes bel­ső tartalék mozgósítására szükség lesz. Ezért a vasút vezetőinek szervezési intézke­dései a kocsiforduló-időlc rö­vidítésére, a teherkocsik rak­súlyának jobb kihasználására, a tehervonatok terhelésének növelésére, a mozdonyok energiapazarló üresjáratainak csökkentésére, az állóeszkö­zök üzemképességének foko­zására irányulnak. Gondot fordítanak a folyamatos ko­csiellátásra, a korszerű fu­varozástechnikai módszerek továbbfejlesztésére. A konté­neres áruforgalom 20 száza­lékos, a rakodólapos szállítás 23 százalékos bővítését terve­zik. A személyszállításban nem számolnak a forgalom továb­bi csökkentésével. A tavalyi­val azonos számú — 290 Jó hangulatban kezdődött a Miskolci Pamutfonó 4-es a lapszervezete kommunistái­nak vezetőségválasztó tag­gyűlése: aznap kapták meg a törzsgárdajutalmat, a kez­dés előtt pedig egy-két asz- szonyt közrefogva, nagy ér­deklődéssel adtak kézről kézre halomnyi fényképet, kisbabák „sztárfotóit”, mivel az ünnepi eseményre termé­szetesen meghívták a gyes­en levő kismamákat is. Ta- izs Irén, a vállalati pártbi­zottság titkára elmondta, hogy a több mint 1900 dol­gozójukból több százan van­nak gyes-en, mindet vissza­várják,, a jövőben is számí­tanak gazdasági és politikai munkájukra egyaránt Az elmúlt hetekben pártcsoport- értekezleteken megvitatták a kongresszusi irányelveket, a több mint 240 kommunistát tömörítő hat alapszervezet közül a 4-es tartotta legko­rábban vezetőségválasztó taggyűlését. A többségében természe­tesen nődolgozókból álló kollektíva taggyűlésén Jákob Pálné párttitkár állal elmon­dott beszámoló összegezte a közelmúlt pezsgő politikai légkörben lefolytatott esz­mecseréinek tapasztalatait. Egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel, helyeslik pár­tunk politikáját, amelynek következetes folytatása, biz­millió — utas elszállítását tervezik. A vasút a népgazdaság te­herbíró képességéhez alkal­mazkodva 10.7 milliárd fo­rintot fordíthat hálózatának, állóeszközeinek fejlesztésére és szociálpolitikai célokra. Az összegből 9,8 milliárd forin­tot használnak fel beruhá­zásra, elsősorban a gyorsabb, biztonságosabb közlekedést megalapozó pályakorszerűsí­tésekre. a járműállomány bővítésére. Több mint 2 milliárd fo­rintot költenek 330 kilométer vasúti pálya rekonstrukciójá­ra és 6.5 kilométer új vá­gány építésévé. Csaknem 150 kilométer hosszú vonal és 12 állomás kap korszerű bizto­sítóberendezést. A közleke­dés- biztonsága érdekében újabb 88 vasúti-közúti ke­resztezést látnak el fényso­rompóval. A járműbeszerzésre szánt 4.2 milliárd forintból 25 nagy teljesítményű villamos moz­donyt, 11 Diesel-mozdonyt I vásárolnak, 90 háromrészes [ csehszlovák motorvonattal ja- | vílják a mellékvonalakon a; személyszállítást és 177 kor­szerű személykocsi beszerző-1 sével lehetővé teszik, bőgj’ a j selejtezés ellenére is 17 500 • ülőhellyel növekedjék a ka­pacitás. tositék arra, hogy további sikereket elérve haladhatunk előre a fejlett szocialista társadalom építésében, A beszámolót követő hoz­zászólások során nem ala­kult ki vita, a felszólalók az irányelveknek egy-egy meg­állapítását hangsúlyozva fe­jezték ki egyetértésüket. Cselekvő egyetértésüket, hi­szen, mint elmondták, béké­ben. nyugodtan akarnak dol­gozni és iöbb pénzt keresni. Szóba került a nőpolitikái párthatározat, amelynek vég­rehajtásában szép eredmé­nyeket értünk el. de azért még van mit tenni. A gaz- daságpoii tikai kérdésekről elmondták, hogy a maguk részéről mindent megtesz­nek a hatékonyabb gazdál­kodás érdekében: amennyit termelnek, annyit keresnek. Helyeslik a végzett munka szerinti differenciálást, s az is elhangzott: nem ártana — ahol csak lehet — bevezetni a normákat és a meglevőket megszigorítani, mert más munkahelyeken gyakran 'ál­nak csellengőket, ami náluk, legalábbis a gépen dolgozók­nál. elképzelhetetlen. Egyetértenek a munkaerő tervszerű átcsoportosításával, szerintük is szükséges egyes helyeken alkalmazotti, ad­minisztratív létszám csök­kentése. Kemény munkával keresik a pénzüket és éppen Arra a kérdésemre, kelé­semre. hogy tudnak-e riport­alanyul ajánlani a termelő­szövetkezet aktív tagjai kö­zül jó háztáji gazdát, mind­ketten, Bíró Sándor, a per­kupái Dózsa Tsz elnöke és Kovács Miklós, a háztáji agronómus is a szögligeti Szőlősi tűi bort nevezték meg. Az asszony, mikor meg­tudja, mi készül, bosszús. Cseppet sem örül a nyilvá­nosságnak, — Hogy még több irigye legyen az embernek!? — Mit irigyelnek maguk­tól? — Hát amit elértünk! Hisz’ az ölről a hatra éppen a háztáji segítségével tud­tunk haladni. — Azért irigylik magukat, mert i .‘.lak? — A;: eredményt irigylik! Mert a vele járó munkát azt nem. Pedig higgye el. több a dolog, mint a haszon. Ha nem mondaná, akkor is tudom, azon a falusi por­tán, ahol a gazdálkodás nyo­mai látszanak, kívánságra nem történik semmi./Egyéb- ként amikor kerestük, ak­kor éppen vizet hozott a leg­alább 150 méterre levő köz- kúU’ól. Mert itt fenn a dom­bon, ahol ők laknak, nincs kút. A jószág pedig bőven fogyasztja a vizet. Napjában 40—50-szer fordul a két 10 literes vederrel, s ezt akár­hogy számolom, 800—1000 liter viz. S a többi munká­ról, az etetésről, a takar- mányelőkészitésröl. a fű, vágj’ pillangós lekaszálásáról, begyűjtéséről, az istálló ki- trágyázásáról. a fejesről, még nem is beszéltünk. A gazda, Szölősi Gábor, sokkal közlékenyebb, mint élete párja, persze amit mond. az előbbi állításokat erősíti meg. — Egyszer azt mondta ne­kem a műhely főnököm: te Gábor, jó neked, mert sok pénzed van. Mire én azt vá­laszoltam neki: ha akarja, cserélhetünk. Nekem ugyan­is, ha letelik a tsz-',jen a munka, nem ülök autóba, s nem megyek szórakozni, ha­nem fogom a gereblyét, a villát, s megyek gyűjteni. Volt olyan nemegyszer, hogy ezért fokozottabban elítélik a munka nélkül szerzett jö­vedelmeket. A felszólalók beszéllek a KISZ-munka, a pártépités, az agitációs és a propagandamunka, a tájé­koztatás színvonalának eme­léséről; az elkövetkezendő időszakban alapszervezel ük­ben is hatékonyabb politikai munkára van szükség. A hozzászólások után ke­rült sor az alapszervezeti titkár, a vezetőségi tagok és a vállalati pártértekezlet küldötteinek a megválasztá­sára, A jelölő bizottság elnö­ke elmondta, hogy gondos munkával gyűjtötték össze, és összegezték az alapszerve­zet tagságának véleményét. Olyan jelöltekre tesznek ja­vaslatot. akik képesek az alapszervezet, és szőkébb környezetük politikai, társa­dalmi életének szervezésére és irányítására. A titkos szavazás után is­mertették a tagság döntését: az alápszervezet kommunis­tái eddigi titkáruk több éve végzett, eredményes munká­ját elismerve, új vezetőt vá­lasztottak Spisák Béláné személyében. A taggyűlést követően az új vezetőség el­ső ülésén elosztotta a re­szortokat és megbeszélte a közeljövő legfontosabb ten­nivalóit. (Petra) éjszaka már villanynál pa­koltuk le a takarmányt. De csak így van valami, egyéb­ként nekünk sem lenne. Előbb van a dolog, utána az eredmény. — Itt, Szögligeten egyéb­ként ilyen a nép. Szorgal­mas, ‘ dolgozik szinte látás­tól fakulásig, persze meg is vaij az eredménve. Láthatja, mennyi új ház épült, épül a faluban. Dolgozott nálam a ház átalakításánál korábban egy színi ács. Ó mondta, hogy 6 órakor, amikor ö vé­gigmegy Szinben a főutcán, még nem mozog senki. Itt Szögligeten meg már 5 óra előtt talpon van a fél falu. Szölősi Gábor a Perkupa központú tsz traktorosa, egyébként fiatalember, 39 éves. Mint mondja, hatgye­rekes^ szegény parasztcsalád­ból származik. Korábban dolgozott a bányánál, majd az erdészetnél. A lsz-be 5 esztendővel ezelőtt került. A háztáji gazdálkodással, a pa­raszti munkával nos ülésé óla (1962-ben házasodott)) foglalkozik intenzivebben, el­sősorban az apósa. Lénárt Miklós példája nyomán, — Ma. amikor egyre ke­vesebb falusi fiatal választ­ja ezt a plusz munkát, azt kell mondanom, én megked­veltem. míg bírom, csinálni logom. Persze az ebből szár­mazó haszon is sokat szá­mit, hogyne számítana! Jól jön az a családi pénztárba, mert tudja, mindig van mi­re elkölteni. Egyszer kellet* a házra, aztán a tévére, mo­sógépre, hűtőre. bútorra.' Most a kocsit várjuk. Aztán meg a gyerekek is nőnek. A nagyobbik fiam maholnap nősül. Szóval a pénznek mindig van helye, s így a háztáji gazdaságnak is v»o értelme. — Most mivel foglalkoz­nak a háztájiban? — Mi elsősorban hizlalás­sal. Évente három-négy bi­kát, üszőt adunk le a tsz-en keresztül. Aztán sertést is tartok. Most például kilencet hizlalunk, ezeket májusban adjuk le. Van tehenünk is. Ez lead napi 8—10 liter te­jet, Ezt sem kell venni, sőt egy keveset még el is tu­dunk adni belőle. — A szövetkezel mivel tá­mogatja a háztáji termelést? — Mindketten tsz-tagolc vagyunk, így kapunk két hold háztájit. Ebben a ku­korica. a krumpli megterem. A szálas- és zöld takarmányt pedig a tsz-től kapjuk, a felében, harmadában végzett takarmánygyűjtésért. Van olyan év, amikor az árok­partokon is kaszálgatok. Szölősi ék udvara végében az istállók, s a takarmányom mögött nagy kert kapaszko­dik a domboldalon. Tele van szilvafával. — Ez is érték — mutat rá a gazda. — Tavaly egyébként is szép termést takarítottunk be. Főztünk belőle lekvárt is. de a többségét itt hely­ben 'ki főzettem pálinkának. Látja, ez is a háztáji tevé­kenységhez tartozik. Nálam az az elv; amiből érték le­het, abból nálunk érték lesz. (ha) A budapesti fiatalok ba­rátságvonatokkal utaznak Moszkvába és Leningrádba a magyar főváros felszabadulá­sának 35. évfordulója alkal­mából. az Express szervezé­sében. Több csoport látogat el a szövetségi köztársasá­gok központjaiba, hogy ápol­ja e köztársaságok és a ma­gyar megyék között kialakult testvéri kapcsolatokat. Ezen­kívül további öt barátságvo­nat indul tavasszal a Szov­jetunió európai részeire. Mintegy tízezer magyar fia­tal járja be az olimpia előtt a sportversenyek színhelyeit; Vezetőségválasztó taggyűlésen lüáfiis akciók ül - szorgalmas munkával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents