Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 t980. január 12», szombat Könyvboltjaink egy esztendeje Eg j esztendővel ezelőtt kezdte meg működését Miskolcon a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat Borsod es Heves megye huszonnégy könyvboitjál összefogó boltcsoportja. A szervezet már akkor gyakorlatilag hároméves múltra tekinhetett vissza, azaz jelenlegi vezetője, Ro- rrtenda Norbert korábban boltvezetői munkája mellett külön társadalmi megbízatásként egyedül látta el ezt a funkciót, most viszont már egyéves a boltcsoport szervezetének és kis apparátusának az élete. Arról beszélgettünk, mit értele el az eyyesztendös működés alatt.- s visszatekintve az egy évvel ezelőtti híradásunkra, mi változott azóta a könyvesboltok életében. — Gyakorlatilag nem változott boltjaink száma, maradt huszonnégy. Ezek közül_ a miskolci Korvin Ottó ut-’ cai nem nyíltárusitásü bolt, hanem a könyvterjesztőket, bizományosokat látja el. Ugyanakkor a miskolci Baj- csy-Zsilinszky utcai boltunknak, amely korábban a bizományosoké ' is volt, megváltozott a profilja és mintegy fele részben hanglemez- árusítással is foglalkozik. Érdekességként és eredményként említhető, hogy több boltban bevezettük az eltelt . év alatt a hanglemez-árusítást, például az antikváriumban is. A vásárlók keresik, hót mi kínáljuk. Sajnos, a már korábban is hanglemezt árusító kereskedelmi szervekhez képest mi csak egyhetes késéssel kapjuk meg az újdonságokat. A hanglemezválasztékunk igen széles. azonban a boltjaink kínálatát a terület igényeinek megfelelően alakítjuk ki. , Például komolyzenei lemezeket többségben a Nehézipari Műszaki Egyetemen . levő boltunkban és az antikva-' riumban, könnyűzeneit a Bajcsy-Zsilinszky utcán és Diósgyőrött árusítunk, természetesen nem kizárólagosan. A hanglemezek árusításának térfoglalása tevékenységünkben nemcsak új színfolt, hanem jelentős eredmény is, és tervezzük Miskolcon a Szabadság tér 2. sz. alatti bolt átalakítását, amelynek eredményeként az kifejezetten zenei bolt lenne, ahol csak zenemű és hanglemez kapható. És persze várjuk, hogy majdan a következő ötéves tervben megszülessen az Ady-hídnál a könyváruház. — Egy évvel ezelőtt hármas feladatot tűztek maguk elé: a boltok munkájának segítését, a nagyközönség információs szolgálatát, a könyvforgalmazás dolgozói utánpótlásának segítését, képzésük megkönnyítését. Mit értek el ezekben? — Konkrétan nem lehet lemérni, mit jelent a boltok munkájának segítése. Az átirányítások, a raktárkészletek nyilvántartásából eredő könvv-átcsoportosítások a kereskedelmi munka természetes velejárói, ezt boltcsoportunk csak felerősíteni tudta. De úgy érezzük, nem eredménytelenül. Ami a közönség informálását illeti, még nem sikerült a legjobb formát megtalálnunk, sőt a megfelelő kontaktust sem. Hivatkozhatnánk arra. hogy a kiadói tervek is nagyon hézagosak, nehéz tájékozódnunk és rendelnünk és ebből kifolyóan nehéz tájékoztatnunk. Azt viszont már sikerült elérni, hogy az exponált boltok, ha nem is előre. de még jó időben a megjelent müvekről a könyvtári kartonokhoz hasonló tájékoztatót kapjanak. Ez természetesen nem pótolhatja a bolti dolgozók könyvismere- teit, aminek a megszerzése valamennyi dolgozónk folyattatok kötelezettsége. — Azt hiszem, a kérdés harmadik részére nem ilyen egyszerű a felelet. — Valóban nem. Az utánpótlás segítése, képzésük megkönnyítése folyamatos feladatunk, segítenünk keli az új dolgozókat a szakmai képesítés elnyerésében, a régebbiek részére pedig folyamatos továbbképzést kellene biztosítanunk. Sajnálatos módon Magyarországon hi- ánj'zik a könyvforgalmazási dolgozók felsőfokú képzése, más jellegű főiskolára csak külön miniszteri engedéllyel mehetnek. A gyakorlatban például a miskolci Kazinczy könyvbolt igen jó iskola, jó utánpótlást nevel, akik onnan kikerülnek, jó könyvesekké válnak. Jellemző, hogy e boltból rendszeresen kerülnek dolgozók a hálózat más boltjaiba. Több dolgozónk egyéves szakiskolát végez Budapesten, s azok részére, akik még ezt nem végezték el, és szeptemberben kezdik majd meg tanulmányaikat, a boltcsoport februárban felkészítőt tart. Nem lebecsülendő sajnos ezeknek a még képzetleneknek a száma; a harminc éven aluliaknak mintegy a fele. Igazán sajnálatos, hogy a népművelőkönyvtáros képzés is megszűnt, mert a könyvesszakmában nagyon kellene a felsőfokú képzés. Így a magunk erejéből próbálunk folyamatos továbbképzést biztosítani. — Egyik feladatuknak jelölték meg a jobb könyvellátás érdekében a boltok rendelésének koordinálását. — Ezt meg is kezdtük, de az eredménye még csak ezután mérhető. Ugyanis a rendelések átfutása hosszas, és még az általunk koordinált első bolthálózati rendelésre érkező könyvek forgalma gyakorlatilag most kezdődik. Az a törekvésünk, hogy a közönségtől begyűjtött bolti igények alapján a kiadókat valamilyen formában befolyásoljuk — sajnos —, egyelőre nem megy. Ügy tűnik, a kiadói tervek és a bolti igények szinkronjára kevés gondot fordítanak. Terveztük a helyi kiadványok árusításának megszervezését is; ez az ünnepi könyvhéten jól ment, de rendszeresebbé is lehetne tenni, ha a helyi kiadók is keresnék velünk a kapcsolatot és felkínálnák könyveiket. — Az elmúlt évben végre hajlott különböző árrendezések mennyiben befolyásolták a könyvesboltok forgalmát? — Az elmúlt év derekán bevezetett új árak, amelyek nem a könyveknél jelentkeztek hanem más cikkeknél. nem vetették vissza észrevehetően a bolti forgalmat és a keresletet. Igaz, az eladott kötetek száma ismeretlen, bizonyos könyveknek pedig emelkedett az ára, bár nem észrevehetően, de a boltjaink forgalma semmivel nem csökkent. Tudott dolog, hogy a már kiadott könyvek ára nem változik. De az újonnan megjelenő, igényesebb kivitelű köteteknél már észrevehető kisebb emelkedés. Így volt ez a téli könyvvásár idején is. Ugyanakkor az elmúlt évi téli könyvvásár az eddigi legnagyobb sikeres könyvakció volt. Mert a könyv még most is relatíve olcsó és igen szép ajándék. — Tervezték a két megye területén élő könyvesek szervezeti életének kialakítását is. — Szétszórtságunk miatt — Hatvantól Sárospatakig —. igen nehéz a közösségi élet kialakítása. Éppen a minap tartottunk a bői tcso porttanács havi értekezletét, amelyen éves számvetést is végeztünk, s ebből kitűnt, hogy 197S-ben a két megyében 129 millió forint értékű könyvet hoztunk forgalomba, s ez 1978-hoz képest jelentéktelen visszaesést jelent. A bolt- csoporttanács hivatott egyébként a hálózat életének demokratikus irányítására, és ebben a tanácsban három nagy miskolci bolt. két nagyobb Heves megyei bolt vezetői, a boltcsoport K1SZ- szervezetének titkára és a csoport apparátusának tagjai vesznek részt. Az idei terveinkből megemlítem még, amiről szintén tárgyaltunk, hogy ez év elején Kazincbarcika új lakótelepén megnyitjuk legújabb könyvboltunkat. (bcneilck) Türelmetlen ne menjen műszerésznek... Pályaválasztásról szülőknek Gyöngyössy Imre rendezésében készül a Töredék az életből című film, amely azt kutatja, hogy a felszabadulás utáni generációk hogyan élnek, milyen viszonyban, kölcsönhatásban vannak egymással. A néhány nap alatt 'játszódó történet három generáció életében elemzi az elmúlt évtizedeket. A főszereplők közöit van Kovács Mária (képünkön), aki hosszú évekig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ Események a nagyvilágban című, igen népszerű külpolitikai előadássorozatának soron következő, január 24-1, csütörtöki — este hat órakor kezdődő — rendezvényére Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai osztályának vezetőjét, az ismert riportert várják, aki az aktuális külpolitikai kérdésekről ad tájékoztatást, illetve az e témakörben feltett kérdésekre válaszol az érdeklődőknek. A találkozót a művelődési központ földszinti klubtermében rendezik. A közelmúltban kél füzetet is eljullalott az általános iskolákhoz a Borsod megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. A szokásos tájékoztató mellé (ebben adják közre. hogy a megye különböző középfokú iskoláiban milyen létszámmal és .milyen szakokon, illetve osztálytípus- ban indítják az első osztályokat 1980 szeptemberében) ezúttal a szülök számára mellékeltek egy kiadványt, már címében is jelölve — Pályaválasztásról szülőknek —, hogy a körültekintőbb elöntést szeretnék elősegíteni. A tizennégy éves gyerekek továbbtanulásában ugyanis — kár lenne tagadni, vagy megkérdőjelezni az objektív tényt — ma még a szülői elképzeléseknek jut a legnagyobb szerep. Sokan saját meghiúsult vágyaikat akarják minden áron átplántálni csemetéjükbe, mások a gyors, biztos kenyérkereset mellett szavazva keresztezik a tanári biztatást, s megint mások a gyerek képességét, készségét hagyják figyelmen kívül, amikor egy-egy divatos pályát akarnak minden áron erőltetni. Azt hiszem, ugyancsak megszívlelendő jó tanács: a pálya választásánál, a „magasabb iskola” kiválasztásánál érdemes meghallgatni a gyermeket jól ismerő pedagógus, az osztályfőnök véleményét is. S főképp; nem árt alaposabban tájékozódni, hogy az adott szakmának, az adott pályának nincsenek-e olyan egészségügyi kritériumai, amelyeknek a jelentkező gyerek ne felelne meg. Leginkább a szín tévesztést szoktuk felemlegetni, amelyik kizáró ők a vegyiparral, a közlekedéssel vagy az elektromossággal kapcsolatos pályákon. Kevésbé ismert, hogy testi hibával nem lehet valaki óvónő, s a beszédhibásokat nem veszik fel eladónak vagy fodrásznak. S nemigen gondolnak arra a jelentkezésnél sem, hogy a türelmetlen gyerekből sohasem lesz jó műszerész, hiába divatos, csábító a szakma ... A Diósgyőri Vasas Művelődési Központot — amikor felépült és átadták rendeltetésének —- sokan és sokféle, jóra minősítő jelzővel látták el. Még a „csodapalota” is szerepelt a listán. (Jelen időkben is hallani afféle megjegyzéseket — noha epéskedő szándékuk nem vitás —, hogy „kívülről sokan csodálják a Vasast”.) Tény, hogy aki először látja a köz művelődésének e házát, s először jár benne, először tapasztalja meg kí- vül-belül, ma is hajlamos a látvány első elragadtatásában a buzgón dicsérő szavakra. Mások azonban, akik az évek során nem csak a szemnek valóban maradtak „bennfentesek” — tudják, hogy ez a művelődési ház sokaknak nyütle már idege- it-erejét létezésének számos gondjával. S ők — hihetőleg — reálisan tudják számba venni és értékelni a ház belső életében, tartalmi munkájában így megszületett eredményeket is. Minderről azért kellett bevezetőben szólni, mert sokan hajlamosak a kívülről látott-hallott benyomások alapján a. sommás kinyilatkoztatásokra. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ társadalmi vezetőségének minapi ülésén éppen ezért kétszeres megnyugvással fogadhattuk. hogy akik ezt a megbízatást vállalták, azok a realitások számbavételének szükséges felelősségével szóltak az intézmény munkájáról — erdeményeiről és gondjairól egyaránt Vasasok a Vasasról A társadalmi , vezetőség sokféle foglalkozású és beosztású emberből szerveződött egy azonban közös bennük, legalábbis azokban, akik jelen voltait, mégpedig az, hogy megbízatásuk nem formális, séma-gondolatokban szerveződik össze bennük. Ezúttal a művelődési központ elmúlt évi munkájáról készített értékelést vitatták meg, s tették hozzá a maguk véleményét. Az ülésen jelen voltak a működtető és fenntartó szervek képviselői is, mondhatnák tehát, hogy ezúttal „kettős szorításban” kellett kiállnia a próbát áz értékelés és számvetés népművelők által készített összegzésének. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ 1979. évi munkáját minden felszólaló jónak értékelte, kiemelve, hogy a beszámoló maga is alapos, elemző, kritikus és önkritikus, tárgyilagos volt. A dicséretes munkáról szólva részleteiben is kiemelték a jelenlevők a művelődési központnak a munkásműve- lődésben. munkahelyi művelődésben szerzett érdemeit, elsősorban az ismeretterjesztésben és a könyvtári munkában elért eredményeit. Nagvot lénett az intézmény a réteanolitikai tevékenységben : az óvodás korúaktól a nyugdíjasokig, a fizikai munkásoktól az értelmiségi dolgozókig mindenki találhatott a maga számára hasznos, értelmes művelődési lehetőséget. Többen is hangsúlyozták, hogy a Vasas nem csak Diósgyőrben van jelen, hanem a város egészének közművelődési életében. Elég csak arra utalni, hogy folyamatosak a magas színvonalú művészeti rendezvények, előadóestek, s hogy itt kapott helyet a Miskolci Nemzeti Színház kamaraszínháza. Mind a társadalmi vezetőség tagjai, mind a fenntartó szervek képviselői „dicséretes munkáról”, „igen komoly, hatalmas munkáról” és „eredményes évről”’ szóltak. Nemigen akadt azonban senki a véleményt mondók között. aki ne ellenpontozta volna az eredményes munkáról mondott szavait — a működtetés, a tartalmi tevékenység feltételeinek labilis voltára utalással. Röviden ezt így lehetne összefoglalni: évek óta nincs rendben a Vasas Művelődési Közoont anyagi támogatása. Állandó pénzzavarban, és -hiányban küszködve keli dolgozniuk a népművelőknek ebben a valóban szemnek- szép közművelődési intézményben. Elért eredményeik értéke ezert nem becsi!IO" tő le. . Akkor tehat — mondhatnánk e társadalmi vezetőségi ülésről tudósítván —, minden szép és minden jó? Nem, nem volt áz és ma sem az.. Éppen azért, mert ez a társadalmi vezetőség is csak „félmunkát” "végezhetett ez alkalommal. Feladatuk lett volna ugyanis az ez évi munkaterv és vköllségve- lés megismerése és véleményezése is, az észrevételek és javaslatok megtétele. Ehhez azonban a művelődési központ még jelenleg, sem rendelkezik elégséges információval és ténnyel: a megtervezett tartalmi munka fedezetéül szolgáló költségvetésből ugyanis még mindig hiányzik a „szokás” hárommillió forint. Meglesz-e, nem lesz-e. még nem tudni. Csak reménykedni lehet. A művelődési központ társadalmi vezetőségének tagjai — a jelenlévők. merthogy itt is vannak távolmaradók. akiknek meg kell köszönni eddigi „részvételükét" — nem csuoán érte’mükke) de a vasasokra jellemző szívvel gondolkodnak és töprengenek Diósgyőr büszkeségének. a Vasas Művelődési Központnak a létéről-sorsá- ról. Az elismerésük legyen a gondok közepette is buzdító a népművelők számára. S az ő igénv'ük se maradjon vá- laszolatlan — az illetékesek részéről, akik hivatalból is dönteni telelösek a meglevő kérdések ügyében. (tétiagy) Unus-untalan ismételget^ jük (s nincsenek illúzióink, még ismételgétni is fogjuk),1 igen sokféle körülményre kell figyelni a pályaválasztásnál: a gyerek képességeire és készségeire, az adott pálya követelményeire, a felvétel lehetőségeire. Divatos szakmák és divatos iskolák, no és figyelmetlenség (olyan iskolákat jelölnek meg a két lehetséges helyen, amelyeknek egyszerre van a felvétel-döntése, illetve mindkettő divatosnak számit, így túljelentkezésekre lehet számítani) eredményezi, hogy évről évre több száz gyerek lapja utasíttatik el mindkét helyen, s kerül a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe végső menedékként... Pedig hát — mondjuk józanul végiggondolva — tulajdonképpen elkerülhetők lennének ezek a felesleges izgalmak. Középfokon (szakmunkásképzőben. szakközép- iskolában és gimnáziumban) elvileg valamennyi végzős általános iskolásnak jut hely. A szakközépiskolákat kivéve (a szándékfelmérés tapasztalatai szerint ebbe az iskolatípusba többen kívánnak jelentkezni, mint a felvehetők száma) kevesebb a jelentkezni szándékozó, mint a férőhely. Na persze ez csak általánosságban igaz, egy-egy iskolán, egy-egy szakmán, belül meglehetősen nagyok az eltérések. (A szándékfel- mérések tapasztalatait egyébként a közelmúltban már összegezték, s ki is küldtek az iskoláknak, igy a végleges döntés előtt nem árt újra tájékozódniuk a szülőknek, pedagógusoknak és a gyerekeknek!) Egyik-másik vidéki gimnáziumban még mindig jócskán van férőhely akkor, amikor a telkapott miskolci gimnáziumba a kitűnő tanuló is alig jut be. A gimnáziumi fakultáció bevezetésével — minimálisra csökkent a szakosított tantervű osztályok száma — különben is ésszerűbb a közelebbi, a körzetileg illetékes gimnáziumba jelentkeztetni a gyereket. Mindezekről a nagyon fontos tudnivalókról egyébként sokkal részletesebben, bővebben tájékoztatnak a már említett füzetecskék, amelyeket remélhetőleg már kézhez kaptak, vagy a közeli napokban' kézhez kapnak a legilletékesebbek. Mármint a nyolcadikosok, illetve szüleik. Ámbár, azt hisszük, érdemes lenne elgondolkodni azon is. hogy a szülőknek szóló tájékoztatót az ötödikes gyerekek szüleihez is el kellene juttatni. Azt írják ugyanis — nem ok nélkül — ebben a kiadványban: ..Idejekorán célszerű hozzákezdeni a pályaválasztási döntés előkészítéséhez... Kívánatos az első lépéseket legalább a tanuló 5. osztályos korában megtenni és ettől kezdve állandóan felszínen tartan: és mélyíteni a pályák felé forduló érdeklődését." És a tanulását is — tesszük hozzá. Mert a tapasztalat azt mutatja. hogy a legtöbb családban későn ..ébrednek” S a ’elentkezési lapokon is az ötödik osztálytól kell feltüntetni a magyar, a szám- tan-mértan és az orosz év végi jeeveit . . A szülői értekezletek ..menetrendjében” már ötödikben is van szó pályaválasztásról. A kérdéssel való komolyabb foglalkozást persze többnyire elodázzák a gyerekek is. a szülők is és a pedagógusok is. A jelentkezések és a felvételek körüli izgalmak é* később a nem mindig népgazdasági okok miatt bekövetkező pólyakorrekciók bizonyítják e gyakorlat helytelenségét. Csutorái Annamária \
