Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
1980. jarroór 8., Icodd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 asabb szinten - jói A vaskohászat szerepe már 1 !>7t)- ben is számottevően növekedett. Mivel termékeire a népgazdaság minden területén igényi tartanak, a kohászat munkáját megkülönböztetett figyelem kíséri. Így van ez a Lenin Kohászati Müvek esetében is. A Lenin Kohászati Müvek alapvető feladatának tekinti a hazai feldolgozóipar megfelelő szintű ellátását és a lökés fizetési mérleg javítása érdekében a nem rubelelszámolású export növelését. Ennek rendelték alá a gazdasági növekedést, a fejlesztéseket, a gazdaságirányítás eszközeit és módszereit. Most, az új észtendő kezdetekor — amikor már ismertek a vállalati gazdálkodás főbb mulatói — helyénvalónak látszik áttekinteni a Lenin Kohászati Művek 1979. évi munkáját. Erről és több más, a 18 ezer fős kollektívát közvetlenül érintő kérdésről beszélgettünk Herendi Rezsővel, az LKM műszaki igazgatójával. ■ — Úgy tudjuk, hogy 1979-ben a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztek a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, a rendelkezése álló erőforrásokkal — munkaerővel, anyaggal, energiával, állóeszközökkel — való takarékos gazdálkodásra. Milyen külső hatások érvényesültek a feladatok végrehajtása közben? — Az 1979. évi vállalati tervet az V. ötéves terv első három esztendejének eredményeire alapozva, a megoldásra váró feladatok figyelembevételével, a korábbinál lényegesen magasabb szinten határoztuk meg — mondta bevezetőjében Herendi Rezső. — Legfontosabb tennivalóként — összhangban a ixuzpouu mzousag una. december ö-i határozatával — a gazdálkodás javítását, a hatékonyság fokozását tűztük célul. Mindehhez nagy segítséget kaptunk a szocialista brigádoktól, amelyek már az év elején, de különösen a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére jelentős verseny vállalást tettek. — Az elmondottakhoz kapcsolódva, szólnom kell arról. hogy a vállalati terv teljesítését számos, a tervkészítés időszakában még nem észlelhető körülmény nehezítene. Ezalatt azt értem, hogy egyes alapnyagok, elsősorban import-anyagféleségek, acél- féltermékek beszerzése időnként gondokkal járt. Nehezítette helyzetünket az is, hogy a kohászati termékek iránti piaci igények gyakran változtak, ezért csak nagy erőfeszítések árán tudtuk biztosítani a termelőberendezések kihasználásához, a gazdaságos termeléshez szükséges ' rendeléseket. — Milyen eredményeket ért el a vállalat a termelésben. a gazdaságosság és az értékesítés területén? — Sikerüli alkalmazkodni a változó körülményekhez: túlteljesítettük éves termelési és kiszállítási tervünket. A szervezeti egységek összehangolt munkája, a vállalati vezetés részéről megnyilvánult nagyfokú rugalmasság, az egyre terebélyesedő munka verseny-mozgalom eredményei megfelelő alapul szolgáltak az LKM további fejlődéséhez. Ami a termelés alakulását illeti, tavaly is sok gondot okozott a kohók és léghevítők műszaki állapota. Ennek ellenére 590 ezer tonnás tervünket 2000 tonnával túlszárnyaltuk. Acélból a kapacitás felső határát jelentő egymillió tonnás tervet 17 ezer tonnával teljesítettük túl. Hengerelt készáruból 1979-ben 810 ezer tonna termék legyártását terveztük. A szocialista brigádok kongresszusi munkavállalásának teljesítése eredményeképpen december •'51-ig 835 700 tonna hengerelt árut termeltünk. , Emii test érdemel továbbá a nemesacél-hengermű teljesít ménye, ami azt jelenti, hogy 1979- ben a hengermű már a beruházási célkitűzésekben előirt; szinten termelt. Kovácsolt áruból 1870 tonnával, míg hidegáruból és csavar- lélékböl 1540 tonnával gyártottunk többet. Acélönt vényből 100, vasöntvényből pedig 103 százalékra teljesítettük éves tervünket. — A kohászati .ágazat egyik jelentős eredménye, hogy számottevően növelni tudta, mégpedig a korábbinál kedvezőbb áron export kiszállításé l. Ugyanakkor a belföldi ellátás is általában kiegyensúlyozottnak bizonyult. Milyen szerepe volt ebben a Lenin Kohászati Müveknek? — A termelési terv alapján az egymillió tonnás értékesítési előirányzatot 33 ezer tonnával túlteljesítettük. A belföldi igényeket, továbbá a szocialista exportmegrendeléseket a szerződéseknek megfelelően elégítettük ki. A rendelkezésre álló kapacitás kihasználásával és termelési tervünk túlteljesítése révén jelentősen, a tervet meghaladó mértékben növeltük dollárelszámolású kivitelünket. így hengerelt áruból 139, kovácsolt termékekből 128 százalékos eredményt értük el az értékesítésben, ily módon múlt évi tőkés bevételünk 50 százalékkal haladta meg az előirányzott összeget. — A tervezettnél nagyobb mennyiségű és kedvezőbb tőkés piaci áron történt értékesítés azt eredményezte, hogy vállalati termelési értéktervünket mintegy 5 százalékkal túlszárnyaltuk. Sajnos a többlettermelés, illetve a többlet árbevétel nem jut kifejezésre a vállalati nyereségben. Költségeinket ugyanis jelentősen megnövelte az import ötvöző- és tűzállóanyagok, a grafitelektróda árának emelkedése, a tőkés kokszbeszerzés, és az LKM által vásárolt többlet-féllermék. Ezek együttes hatását az anyag- és energiatakrékossági célkitűzéseink maradéktalan teljesítésével igyekeztünk ellensúlyozni. — Történt-e előrelépés az üzem- és munkaszervezés területén, illetve a munkaerő-gazdálkodásban? Hogyan alakult 1979-ben az LKM dolgozóinak bér- színvonala? — A vállalat fizikai dolgozóinak száma az elmúlt esztendőben tovább csökkent, éves feladatainkat az előző évinél kisebb munkáslétszámmal kellel t megoldani. A nem fizikai állományú dolgozók aránya nem változott, megegyezik az előző évivel. A munkafegyelem javítása érdekében szigorúbb ellenőrzést léptettünk életbe, így a termelésirányítók prémiumánál már nagyobb súllyal esik latba az adóit munkaterület, a kollektíva fegyelmi helyzete. Tavaly ilyenkor 5 százalékos bér- fejlesztést irányoztunk elő, amit teljesítettünk. Ennek eredményekén! az egy dolgozóra jutó éves bérszínvonal 1979-ben 50 ezer forint fölé emelkedett, a feladatok teljesítésében szerepet játszott még az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése. A különböző szervezés) intézkedések növelték munkánk hatékonyságát, megteremtették a többlettermelés lehetőségéi. amelynek értéke mintegy 50 millió forintra tehető. — A termelési feladatok mellett nagy erőt kötött le a kombinált acélmű beruházása. Milyennek ítéli az építés és a szerelés jelenlegi helyzetét? — Beruházási munkánk középpontjában tavaly is a kombinált acélmű építésének és szerelésének tervszerű megvalósítása állt. Az év során megtartott koordinációs értekezletek lehetővé tették számunkra, hogy a menet közben feimerüH problémaeredménnyel kát megvitassuk és a vitás kérdéseket megnyugtató módon lerendezzük. Nagymértékben segítette munkánkat, hogy két alkalommal államtitkári- és miniszterhelyettesi szemlére került sor vállalatunknál, ezeken áttekintés! kaptunk a beruházás menetéről, ugyanakkor megfelelő döntések születtek az építés és szerelési feladatok tervszerű végzésére. Ennek eredményeként a nagyberuházás 1979-re előírt műszaki tartalma a várakozásnak megfelelően alakult. Az acélszerkezet gyártásában és a szerelésben viszont nem értük el a kitűzőit célt, kisebb elmaradással zártuk az évet. Ezzel szemben beszerelésre került: 2350 tonnányi technológiai berendezés, ami egyben az előrehaladás mértékét is kifejezi. Az egyéb, folyamatban levő vállalati beruházások időarányos részét — 117.8 millió forint összegben — teljesítettük. — Abban, hogy az LKM eredményes ével zárt, nagy része van a felügyeleti és külső 'szervek munkájának is. A velük való kapcsolatunk tovább bővült, eredményes együttműködés valósult meg közöttünk. Külön is megemlítem a KOKÖV munkáját, amely az anyag- ellátásban éreztette kedvező hatását, továbbá a külkereskedelmi vállalatok — ME- TALLIMPEX, NIKEX— tevékenységét, mert gyors és rugalmas üzletpolitikával hozzájárultak exporttervünk túlteljesítéséhez. Ugyancsak elismeréssel .szólok a MÁV dolgozóinak az anyagszállításban tanúsított helytállásáért. Nagy segítséget jelentett számunkra, hogy testvérvállalat,unk, az Ózdi Kohászati Üzemek nemcsak teljesítette, de 4 százalékkal túl is szárnyalta féUermék- szállítási előirányzatát. Végezetül, de nem utolsósorban megköszönöm a területi és országos hatáskörű társadalmi és gazdasági szervek múlt évi segítőkész együttműködését. — Hogyan készültek <*z T9S0-as c-o megnövekedett feladatainak teljesítésére ? — Eredményeink megfelelő alapul szolgálnak ahhoz, hogy eleget tegyünk a velünk szemben támasztott követelményeknek. Céljainkat a népgazdaság érdekeivel összhangban. a rendelkezésünkre álló erőforrásokra alapozva határoztuk meg. Az 1980-as esztendő a kombinált acélmű építése szempontjából döntő jelentőségű lesz, jóllehet a beruházások egyes üzemeinket korlátozzák kapacitásuk teljes kihasználásában. Ebben az évben tervezzük a 111. számú-kohó álépítését, valamint a léghevítők korszerűsítését, amely a nvers- vasellátásban kilencvennapos termeléskiesést jelent majd. — A nvarfrnacélműnél — bár 1980-ban egymillió 30 ezer tonnás termelést irányoztunk elő — a nyersvas- kiesés, valamint a kombinált acélműből történő önlecs- szállításhoz szükséges útépítés várhatóan csökkenti majd a termelés ütemét. Ez arra készlet bennünket, hogy fokozzuk a féltermékek vásárlását. — Az új, kombinált acélműben az idén mintegy 8200 tonna gépi berendezést kell a hazai vállalatoknak legyártaniuk és összeszerelniük. Ezenkívül, további 5700 tonna vasszerkezet elkészítése és szerelése szerepel az éves beruházási programban. Folyamatosan végezzük az év végén üzembe helyezésre kerülő acélmű leendő szakembereinek képzéséi, az. igényeknek megfelelő belső munkaerő- átcsoportositást. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy feladataink nem könnyűek, de céljaink reálisak és megvalósíthatók. L*v*s L»>h, Lendkerékagy exporttá A Diósgyőri Gépgyár B-gyáregységének szereldeüzemében a Szovjetunió részére készülő csögyóri berendezéshez, lendkerékagy illesztését végzi Tóth Jenő lakatos szakmunkás. Korszakváltás Tudni ntfifr tudjuk, hogy nehéz idők elébe nézünk. Ebben-abban már érezzük is. Értjük is, hogy az eddigiekhez képest új. más gyakoriéira van szükség. Csakhogy, az eddigiek túl mélyen rakódtak már le tudatunkban. Termelj ma többet, mint tegnap — mozgósító erejű jelszó volt ez. A százszáza- iókos tervieljesítés pedig hovatovább inkább számított szégyennek, mint dicséretesnek. Ma már mindenképp külön korszaknak kell tekintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megteremtése, s ebsí öl következőleg az. üzemek ^ idéki ' telephelyeinek szaporítása állt, a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt. munkaerő, arnenv- nyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot. Az előbbiekhez, tegyük még hozzá azt, hogy exporttermékeink értékesítése sem ütközött különösebb nehézségekbe, hiszen a tőkés világpiacon még szelét sem lehetett. érezni a később robbanásszerűen kitörő válságnak. Ez. az időszak az, amely az, ország mezőgazdasági vidékein is gyorsította az iparosítást, megteremtette a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű. műszaki, technikai és technológiai alapjait. Az. említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik ötéves terv utolsó, két esztendejében következett be. s bár gazdasági rendszerünk, még inkább árrendszerünk sajátosságai falként fogták fel a világgaz,dasági korszakváltás káros követkeményeit, itthon is látnunk, ereznünk, tapasztalnunk kellett, hogy váltanunk kell. A fejlesztésekben nem számíthattunk továbbra arra. hogy pusztán a munkahelyek számának növelésével is bővíteni tudjuk a termelést. Alapvetővé és döntővé váltak a hatékonyság, termelékenység. gazdaságosság kérdései. Az ötödik ötéves terv indításakor tehát a korszakváltás nem a küszöbön állt. nem kopogtatott, hanem itt volt, átitatva mindennapjainkat. Ezt tükrözték a párt Központi Bizottságának napvilágot látott határozatai is. amelyek a termék szerkezet- váltást, a hatékonyságot, a termelékenység növelését, a munkaidőalap jobb kihasználását, k egyáltalán a tartalékok feltárását — köztük például a munka- és üzem- szervezés korszerűsítését — sürgették. A gyakorist azonban — valljuk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. A késlekedés okát kutatva, aligha lenne célravezető felelősök után kiáltanunk. Legfeljebb, ha egymásra mutogatnánk. A korszakváltás megtörtént. Ám, ami volt,, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette meg. Különösen az. hogy ideig-óráig a regi gyakorlat is fel tudott; még mutatni sikereket, eredményeket. „Mezőgazda- sági” megyéinkben ez még hatványozottan is jelentkezett, hiszen itt; az országos átlaghoz képest lépéshátrányban volt még az iparosítás, nem fejeződött be a mezőgazdaságban a technikaváltást követő mezőgazdasági munkaerő átáramlása az iparba, vagyis az exte**- ziv fejlődésnek is maradtak még tartalékai. Gondoljunk csak vissza budapesti központi nagyüzemek legújabbkor i térnyex-ésére ezeken a vidékeken. Ez a korszak azokban m* mindenütt lezárult. A korszakok változását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik azon, hogy ez a fázis mennyire nytijík el. Mikol-ra érik meghatározóvá, természetessé tetteinkben. . gondolkodásunkba* mindaz, ami néha még most is — konkrét tartalom híján — üresen cseng fülünkben; a minőségi munka, a minden piacon haszonnal értékesíthető termék, a teljesítmény és a bér szoros összefüggése, anyag- és energia- takarékos termelés — vagyis mindaz, ami az új korszakot: jellemzi. Amely nemcsak a szemléletünket formálja át, hanem jövőnket is alapozza. K. P. II vilápÉság hitei Lengyelországban a tor- vek szerint a jövőben növekvő mértékben állítanak elő elektromos energiát barnaszénből. Napjainkban Lengyelországban a barnaszén- tüzelésű hőerőművek összes kapacitása 44UO megawatt és ez az ország villamosener- gia-íogyasztásának a negyedrészét biztosítja. E hőerőművek kapacitása 1985-ig 8700, 1990-ig 28 ezer megawattra növekszik, ekkor a barnaszént üzelésü hőerőművek fedezik Lengyelország villamosenergia-szükségle- tének negyven százalékát. Mindehhez a barnaszén- kitermelés nagyarányú fokozására is szükség van. Míg 1978-ban 41 millió tonna barnaszenet bányásztak, 1985-ben 83 milliós, 1990-ben pedig 140 milliós termelés- sel számolnak. * Bulgáriában az tsfj gazdasági mechanizmus elveit január 1-től a közlekedésben és a szállításban is alkalmazzák. A jövőben az ipar- vállalatok saját szükségleteik kielégítésére külön szállítási részleget alakíthatnak, ennek szolgáltatásait — ha más megoldás nincs — a többi iparvállalat is igénybe weh-eti. Tilos «aooban olyan vállalati szállítási részleg kialakítása, amelynek egyetlen célja, hogy más vállalatok fuvarozási megrendeléseit teljesítse. A nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is ró a szállítási és közlekedési vállalatokra, ugyanis av, ágazat valamennyi vállalatának pénzügyi önellátásra kell törekednie. Üj rendelkezés továbbá, hogy a bolgár szállítási vállalatok ezentúl az általuk üzemeltetett jármüvek súlyától és méretétől függően úthasználóéi adót fizetnek. * Románra és a Szovjetunió illetékes képviselői aláírlak az 1980-as évre vonatkozó kereskedelmi egyezményt, amely a kölcsönös szállítások növelését célozza. A jegyzőkönyv szerint a Szovjetunió egyebek közölt fémmegmunkáló szerszámgépeket, bányászati, energetikai és kohászati berendezéseket, útépítő es mezőgazdasági gépeket, hajókat, gépkocsikat, hengerelt vasat, kokszolható szenet, földgázt és vasércet szállít Romániába. A román' fél elektrotechnikai és olajbányászat! berendezéseket, faipari termékeket és közszükségleti cikkeket expoc'fcü a Szovjetunióba.
