Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

1980. jarroór 8., Icodd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 asabb szinten - jói A vaskohászat szerepe már 1 !>7t)- ben is számottevően növekedett. Mivel termékeire a népgazdaság minden te­rületén igényi tartanak, a kohászat munkáját megkü­lönböztetett figyelem kíséri. Így van ez a Lenin Kohá­szati Müvek esetében is. A Lenin Kohászati Mü­vek alapvető feladatának te­kinti a hazai feldolgozóipar megfelelő szintű ellátását és a lökés fizetési mérleg javí­tása érdekében a nem rubel­elszámolású export növelé­sét. Ennek rendelték alá a gazdasági növekedést, a fej­lesztéseket, a gazdaságirányí­tás eszközeit és módszereit. Most, az új észtendő kezde­tekor — amikor már ismer­tek a vállalati gazdálkodás főbb mulatói — helyénvaló­nak látszik áttekinteni a Le­nin Kohászati Művek 1979. évi munkáját. Erről és több más, a 18 ezer fős kollektí­vát közvetlenül érintő kér­désről beszélgettünk Herendi Rezsővel, az LKM műszaki igazgatójával. ■ — Úgy tudjuk, hogy 1979-ben a korábbinál na­gyobb hangsúlyt helyeztek a társadalmi termelés ha­tékonyságának növelésére, a rendelkezése álló erő­forrásokkal — munkaerő­vel, anyaggal, energiával, állóeszközökkel — való ta­karékos gazdálkodásra. Mi­lyen külső hatások érvé­nyesültek a feladatok vég­rehajtása közben? — Az 1979. évi vállalati tervet az V. ötéves terv első három esztendejének ered­ményeire alapozva, a megol­dásra váró feladatok figye­lembevételével, a korábbinál lényegesen magasabb szinten határoztuk meg — mondta bevezetőjében Herendi Re­zső. — Legfontosabb tenni­valóként — összhangban a ixuzpouu mzousag una. de­cember ö-i határozatával — a gazdálkodás javítását, a hatékonyság fokozását tűz­tük célul. Mindehhez nagy segítséget kaptunk a szocia­lista brigádoktól, amelyek már az év elején, de külö­nösen a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére je­lentős verseny vállalást tet­tek. — Az elmondottakhoz kapcsolódva, szólnom kell ar­ról. hogy a vállalati terv tel­jesítését számos, a tervkészí­tés időszakában még nem észlelhető körülmény nehezí­tene. Ezalatt azt értem, hogy egyes alapnyagok, elsősorban import-anyagféleségek, acél- féltermékek beszerzése időn­ként gondokkal járt. Nehe­zítette helyzetünket az is, hogy a kohászati termékek iránti piaci igények gyakran változtak, ezért csak nagy erőfeszítések árán tudtuk biztosítani a termelőberen­dezések kihasználásához, a gazdaságos termeléshez szük­séges ' rendeléseket. — Milyen eredményeket ért el a vállalat a terme­lésben. a gazdaságosság és az értékesítés területén? — Sikerüli alkalmazkodni a változó körülményekhez: túlteljesítettük éves termelé­si és kiszállítási tervünket. A szervezeti egységek összehan­golt munkája, a vállalati ve­zetés részéről megnyilvá­nult nagyfokú rugalmasság, az egyre terebélyesedő mun­ka verseny-mozgalom ered­ményei megfelelő alapul szolgáltak az LKM további fejlődéséhez. Ami a terme­lés alakulását illeti, tavaly is sok gondot okozott a ko­hók és léghevítők műszaki állapota. Ennek ellenére 590 ezer tonnás tervünket 2000 tonnával túlszárnyaltuk. Acélból a kapacitás felső ha­tárát jelentő egymillió tonnás tervet 17 ezer tonnával tel­jesítettük túl. Hengerelt készáruból 1979-ben 810 ezer tonna termék legyártá­sát terveztük. A szocialista brigádok kongresszusi mun­kavállalásának teljesítése eredményeképpen december •'51-ig 835 700 tonna hengerelt árut termeltünk. , Emii test érdemel továbbá a nemes­acél-hengermű teljesít ménye, ami azt jelenti, hogy 1979- ben a hengermű már a be­ruházási célkitűzésekben elő­irt; szinten termelt. Ková­csolt áruból 1870 tonnával, míg hidegáruból és csavar- lélékböl 1540 tonnával gyár­tottunk többet. Acélönt vény­ből 100, vasöntvényből pe­dig 103 százalékra teljesítet­tük éves tervünket. — A kohászati .ágazat egyik jelentős eredménye, hogy számottevően növelni tudta, mégpedig a koráb­binál kedvezőbb áron ex­port kiszállításé l. Ugyanak­kor a belföldi ellátás is általában kiegyensúlyozott­nak bizonyult. Milyen sze­repe volt ebben a Lenin Kohászati Müveknek? — A termelési terv alap­ján az egymillió tonnás érté­kesítési előirányzatot 33 ezer tonnával túlteljesítettük. A belföldi igényeket, továbbá a szocialista exportmegrende­léseket a szerződéseknek megfelelően elégítettük ki. A rendelkezésre álló kapacitás kihasználásával és termelési tervünk túlteljesítése révén jelentősen, a tervet megha­ladó mértékben növeltük dollárelszámolású kivitelün­ket. így hengerelt áruból 139, kovácsolt termékekből 128 százalékos eredményt értük el az értékesítésben, ily módon múlt évi tőkés be­vételünk 50 százalékkal ha­ladta meg az előirányzott összeget. — A tervezettnél nagyobb mennyiségű és kedvezőbb tő­kés piaci áron történt érté­kesítés azt eredményezte, hogy vállalati termelési ér­téktervünket mintegy 5 szá­zalékkal túlszárnyaltuk. Saj­nos a többlettermelés, illet­ve a többlet árbevétel nem jut kifejezésre a vállalati nyereségben. Költségeinket ugyanis jelentősen megnö­velte az import ötvöző- és tűzállóanyagok, a grafit­elektróda árának emelkedé­se, a tőkés kokszbeszerzés, és az LKM által vásárolt többlet-féllermék. Ezek együttes hatását az anyag- és energiatakrékossági cél­kitűzéseink maradéktalan teljesítésével igyekeztünk el­lensúlyozni. — Történt-e előrelépés az üzem- és munkaszerve­zés területén, illetve a munkaerő-gazdálkodásban? Hogyan alakult 1979-ben az LKM dolgozóinak bér- színvonala? — A vállalat fizikai dol­gozóinak száma az elmúlt esztendőben tovább csök­kent, éves feladatainkat az előző évinél kisebb munkás­létszámmal kellel t megolda­ni. A nem fizikai állományú dolgozók aránya nem válto­zott, megegyezik az előző évivel. A munkafegyelem javítása érdekében szigorúbb ellenőrzést léptettünk életbe, így a termelésirányítók pré­miumánál már nagyobb súllyal esik latba az adóit munkaterület, a kollektíva fegyelmi helyzete. Tavaly ilyenkor 5 százalékos bér- fejlesztést irányoztunk elő, amit teljesítettünk. Ennek eredményekén! az egy dol­gozóra jutó éves bérszínvo­nal 1979-ben 50 ezer forint fölé emelkedett, a feladatok teljesítésében szerepet ját­szott még az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítése. A különböző szervezés) intéz­kedések növelték munkánk hatékonyságát, megteremtet­ték a többlettermelés lehe­tőségéi. amelynek értéke mintegy 50 millió forintra tehető. — A termelési feladatok mellett nagy erőt kötött le a kombinált acélmű beru­házása. Milyennek ítéli az építés és a szerelés jelen­legi helyzetét? — Beruházási munkánk középpontjában tavaly is a kombinált acélmű építésének és szerelésének tervszerű megvalósítása állt. Az év so­rán megtartott koordinációs értekezletek lehetővé tették számunkra, hogy a menet közben feimerüH probléma­eredménnyel kát megvitassuk és a vitás kérdéseket megnyugtató módon lerendezzük. Nagy­mértékben segítette mun­kánkat, hogy két alkalom­mal államtitkári- és minisz­terhelyettesi szemlére került sor vállalatunknál, ezeken át­tekintés! kaptunk a beru­házás menetéről, ugyanak­kor megfelelő döntések szü­lettek az építés és szerelési feladatok tervszerű végzésé­re. Ennek eredményeként a nagyberuházás 1979-re elő­írt műszaki tartalma a vá­rakozásnak megfelelően ala­kult. Az acélszerkezet gyár­tásában és a szerelésben vi­szont nem értük el a kitű­zőit célt, kisebb elmaradás­sal zártuk az évet. Ezzel szemben beszerelésre került: 2350 tonnányi technológiai berendezés, ami egyben az előrehaladás mértékét is ki­fejezi. Az egyéb, folyamat­ban levő vállalati beruházá­sok időarányos részét — 117.8 millió forint összegben — tel­jesítettük. — Abban, hogy az LKM eredményes ével zárt, nagy része van a felügyeleti és külső 'szervek munkájának is. A velük való kapcsola­tunk tovább bővült, ered­ményes együttműködés va­lósult meg közöttünk. Külön is megemlítem a KOKÖV munkáját, amely az anyag- ellátásban éreztette kedvező hatását, továbbá a külkeres­kedelmi vállalatok — ME- TALLIMPEX, NIKEX— te­vékenységét, mert gyors és rugalmas üzletpolitikával hozzájárultak exporttervünk túlteljesítéséhez. Ugyancsak elismeréssel .szólok a MÁV dolgozóinak az anyagszállí­tásban tanúsított helytállá­sáért. Nagy segítséget jelen­tett számunkra, hogy test­vérvállalat,unk, az Ózdi Ko­hászati Üzemek nemcsak teljesítette, de 4 százalékkal túl is szárnyalta féUermék- szállítási előirányzatát. Vé­gezetül, de nem utolsósor­ban megköszönöm a terüle­ti és országos hatáskörű tár­sadalmi és gazdasági szervek múlt évi segítőkész együtt­működését. — Hogyan készültek <*z T9S0-as c-o megnövekedett feladatainak teljesítésére ? — Eredményeink megfelelő alapul szolgálnak ahhoz, hogy eleget tegyünk a velünk szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. Céljainkat a nép­gazdaság érdekeivel össz­hangban. a rendelkezésünkre álló erőforrásokra alapozva határoztuk meg. Az 1980-as esztendő a kombinált acélmű építése szempontjából döntő jelentőségű lesz, jóllehet a beruházások egyes üzemein­ket korlátozzák kapacitásuk teljes kihasználásában. Eb­ben az évben tervezzük a 111. számú-kohó álépítését, valamint a léghevítők kor­szerűsítését, amely a nvers- vasellátásban kilencvenna­pos termeléskiesést jelent majd. — A nvarfrnacélműnél — bár 1980-ban egymillió 30 ezer tonnás termelést irá­nyoztunk elő — a nyersvas- kiesés, valamint a kombinált acélműből történő önlecs- szállításhoz szükséges út­építés várhatóan csökkenti majd a termelés ütemét. Ez arra készlet bennünket, hogy fokozzuk a féltermékek vá­sárlását. — Az új, kombinált acél­műben az idén mintegy 8200 tonna gépi berendezést kell a hazai vállalatoknak le­gyártaniuk és összeszerel­niük. Ezenkívül, további 5700 tonna vasszerkezet el­készítése és szerelése sze­repel az éves beruházási programban. Folyamatosan végezzük az év végén üzem­be helyezésre kerülő acél­mű leendő szakembereinek képzéséi, az. igényeknek megfelelő belső munkaerő- átcsoportositást. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy feladataink nem könnyűek, de céljaink reálisak és megvalósítha­tók. L*v*s L»>h, Lendkerékagy exporttá A Diósgyőri Gépgyár B-gyáregységének szereldeüzemében a Szovjetunió részére készülő csögyóri berendezéshez, lendkerékagy illesztését végzi Tóth Jenő lakatos szakmunkás. Korszakváltás Tudni ntfifr tudjuk, hogy nehéz idők elébe nézünk. Ebben-abban már érezzük is. Értjük is, hogy az eddigiek­hez képest új. más gyakor­iéira van szükség. Csakhogy, az eddigiek túl mélyen ra­kódtak már le tudatunkban. Termelj ma többet, mint tegnap — mozgósító erejű jelszó volt ez. A százszáza- iókos tervieljesítés pedig ho­vatovább inkább számított szégyennek, mint dicséretes­nek. Ma már mindenképp kü­lön korszaknak kell tekinte­nünk gazdaságépítő mun­kánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglal­koztatás megteremtése, s eb­sí öl következőleg az. üzemek ^ idéki ' telephelyeinek szapo­rítása állt, a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt. munkaerő, arnenv- nyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot. Az előbbiekhez, tegyük még hozzá azt, hogy exportter­mékeink értékesítése sem üt­között különösebb nehézsé­gekbe, hiszen a tőkés világ­piacon még szelét sem lehe­tett. érezni a később robba­násszerűen kitörő válságnak. Ez. az időszak az, amely az, ország mezőgazdasági vidé­kein is gyorsította az iparo­sítást, megteremtette a nagy­üzemi mezőgazdaság korsze­rű. műszaki, technikai és technológiai alapjait. Az. említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik ötéves terv utolsó, két esz­tendejében következett be. s bár gazdasági rendszerünk, még inkább árrendszerünk sajátosságai falként fogták fel a világgaz,dasági korszak­váltás káros követkeménye­it, itthon is látnunk, erez­nünk, tapasztalnunk kellett, hogy váltanunk kell. A fej­lesztésekben nem számíthat­tunk továbbra arra. hogy pusztán a munkahelyek szá­mának növelésével is bőví­teni tudjuk a termelést. Alapvetővé és döntővé vál­tak a hatékonyság, termelé­kenység. gazdaságosság kér­dései. Az ötödik ötéves terv in­dításakor tehát a korszak­váltás nem a küszöbön állt. nem kopogtatott, hanem itt volt, átitatva mindennapja­inkat. Ezt tükrözték a párt Központi Bizottságának nap­világot látott határozatai is. amelyek a termék szerkezet- váltást, a hatékonyságot, a termelékenység növelését, a munkaidőalap jobb kihasz­nálását, k egyáltalán a tar­talékok feltárását — köztük például a munka- és üzem- szervezés korszerűsítését — sürgették. A gyakorist azonban — valljuk be — nagyon keve­set és nagyon lassan válto­zott. A késlekedés okát ku­tatva, aligha lenne célrave­zető felelősök után kiálta­nunk. Legfeljebb, ha egy­másra mutogatnánk. A kor­szakváltás megtörtént. Ám, ami volt,, túl mélyen rakó­dott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette meg. Kü­lönösen az. hogy ideig-óráig a regi gyakorlat is fel tu­dott; még mutatni sikereket, eredményeket. „Mezőgazda- sági” megyéinkben ez még hatványozottan is jelentke­zett, hiszen itt; az országos átlaghoz képest lépéshát­rányban volt még az iparo­sítás, nem fejeződött be a mezőgazdaságban a techni­kaváltást követő mezőgazda­sági munkaerő átáramlása az iparba, vagyis az exte**- ziv fejlődésnek is maradtak még tartalékai. Gondoljunk csak vissza budapesti köz­ponti nagyüzemek legújabb­kor i térnyex-ésére ezeken a vidékeken. Ez a korszak azokban m* mindenütt lezárult. A korszakok változását a szemléletátalakulás rendsze­rint fáziskéséssel követi. Na­gyon sok múlik azon, hogy ez a fázis mennyire nytijík el. Mikol-ra érik meghatáro­zóvá, természetessé tetteink­ben. . gondolkodásunkba* mindaz, ami néha még most is — konkrét tartalom híján — üresen cseng fülünkben; a minőségi munka, a min­den piacon haszonnal érté­kesíthető termék, a teljesít­mény és a bér szoros össze­függése, anyag- és energia- takarékos termelés — vagyis mindaz, ami az új korszakot: jellemzi. Amely nemcsak a szemléletünket formálja át, hanem jövőnket is alapozza. K. P. II vilápÉság hitei Lengyelországban a tor- vek szerint a jövőben nö­vekvő mértékben állítanak elő elektromos energiát bar­naszénből. Napjainkban Len­gyelországban a barnaszén- tüzelésű hőerőművek összes kapacitása 44UO megawatt és ez az ország villamosener- gia-íogyasztásának a ne­gyedrészét biztosítja. E hő­erőművek kapacitása 1985-ig 8700, 1990-ig 28 ezer mega­wattra növekszik, ekkor a barnaszént üzelésü hőerőmű­vek fedezik Lengyelország villamosenergia-szükségle- tének negyven százalékát. Mindehhez a barnaszén- kitermelés nagyarányú foko­zására is szükség van. Míg 1978-ban 41 millió tonna barnaszenet bányásztak, 1985-ben 83 milliós, 1990-ben pedig 140 milliós termelés- sel számolnak. * Bulgáriában az tsfj gazda­sági mechanizmus elveit ja­nuár 1-től a közlekedésben és a szállításban is alkal­mazzák. A jövőben az ipar- vállalatok saját szükségle­teik kielégítésére külön szál­lítási részleget alakíthatnak, ennek szolgáltatásait — ha más megoldás nincs — a többi iparvállalat is igénybe weh-eti. Tilos «aooban olyan vállalati szállítási részleg ki­alakítása, amelynek egyetlen célja, hogy más vállalatok fuvarozási megrendeléseit teljesítse. A nagyobb önálló­ság nagyobb felelősséget is ró a szállítási és közlekedé­si vállalatokra, ugyanis av, ágazat valamennyi vállalatá­nak pénzügyi önellátásra kell törekednie. Üj rendel­kezés továbbá, hogy a bol­gár szállítási vállalatok ezen­túl az általuk üzemeltetett jármüvek súlyától és mére­tétől függően úthasználóéi adót fizetnek. * Románra és a Szovjetunió illetékes képviselői aláírlak az 1980-as évre vonatkozó kereskedelmi egyezményt, amely a kölcsönös szállítások növelését célozza. A jegyző­könyv szerint a Szovjetunió egyebek közölt fémmegmun­káló szerszámgépeket, bá­nyászati, energetikai és ko­hászati berendezéseket, út­építő es mezőgazdasági gépe­ket, hajókat, gépkocsikat, hengerelt vasat, kokszolható szenet, földgázt és vasércet szállít Romániába. A román' fél elektrotechnikai és olaj­bányászat! berendezéseket, faipari termékeket és köz­szükségleti cikkeket expoc'fcü a Szovjetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents