Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. január 8., kedd A képernyő előtt fi raepagyarázol! Eötvös, meg a három nő magánya Napjaink rendszeresen olvaso emberének is bizonyára ritkán jut eszébe, hogy idejének olvasással mutatása - végett Eötvös József valamely regényéi emelje le polcáról, vagy kikölcsönözze a könyvtárból. A nagy reformer kultúr politikus az idősebb generációk emlékezetében kötelező olvasmányos nem éppen könnyen olvasható szerzö.ieként él, valami feldereng A falu jegyzőjéből, a fiatalabbak meg csak éppen tudnak róla, de aligha olvaslak tőle valamit. Kúltúrpolitikusi, 1848-as miniszteri munkássága talán ismerősebb. Nem kis meglepetést okozott hát, hogy az új esztendő első napjának estjére Eötvös József 135 évvel ezelőtt bemutatott színművének tévéváltozatát ígérte a műsor. Mi indokolta ennek, az iro életművében sem jelentős helyet elfoglaló színműnek új életre keltését? Választ ad rá a játékot kommentáló Gyárfás Miklós — akinek szövegét Antal Imre tolmácsolta —. aki nemcsak megindokolja a műsorratűzést, hanem a játékot többször is megszakítva vissza- és előretekintve meg is magyarázza, mint kell érteni, értelmezni a látottakat es hallottakat, csak éppen lei nem mondja: tessék már végre felfedezni az analógiát, miként értelmezték a demokráciát. az egyenlőséget 1844-ben és mennyire hasonlít ez mai társadalmunk egynémely vadhajtásából fakadó szemlélethez. >Bár, egyes példálózásaival ki is mondja ezt. Kár volt. Igaz, hogy Eötvös színműve, az Éljen az egyenlőség! valóban nem remekmű, de a Vámos László rendezte játék, nemkülönben néhány színész nagyszerűen értelmezett szerepformálása úgy állította elénk a hajdani egyenlőség-értelmezési, a csak a nemességre vonatkoztatott demokrácia követelését es. azon belül is csak a jelfele való egyenjogúságra való törekvést, hogy nemcsak kinevettük a hajdani „demokratákat”, hanem külön kommentár, magyarázat nélkül is eszünkbe jutott a napjainkban kutyabőröket keresők csapata, a mai módon ■„föld a földdel házasodik” elvet követők serege, a bovétk ozásnál elsősorban a státust nézők nem kis hada, kicsengett Eötvös intése a mához is. Gyárfás,Miklós. kommentárja tagadhatatlanul roppant szellemes volt, de a játék nélküle ts megállt és célba talált volna. YHaroni vénasszony, három generáció nyomasztó maganya. önmaga zárta börtönének fojtogató levegője párázobt át a képernyő üvegén pénteken este. Egyikük pedig nem is asz- szony még — legalábbis sem férje, sem állandó kapcsolata —, sőt nem is vén, mindössze harminchét éves, de életmódja, körülményei vén asszonnyá teszik, egyenlő lesz vele élő anyjával és nagyanyjával. Kényelmes fővárosi lakásban él : együtt a három nő, egymás közelsége, állandó jelenléte j mégis mind erősebben mérgezi életüket, különösen a leg- fLaialabbét, akit harminchét évesen is szinte csecsemőként babusgatnak, kényeztetnek, s nem engednek önálló felnőtte válni. Eehet-e a szeretet mérgező, lehet-e ölni a szeretettel, átválthat-e a szeretet gyűlöletbe és eljuttathatja-e az embert már-már végletes gondolatokig, tettekig? Értelmezésem szerint nagyjából ezekre a kérdésekre kereste a választ Maróti Lajos tévéjátéka, A vénasszonyok nyara — rendezte Léner Péter —, s igennel válaszolt. Egy nagyon fülledt késő nyári időszakban tekinthettünk be ebbe a polgári kényelemmel berendezett, tágas, mégis vénasszonyok kaszárnyájának tűnő lakásba, s míg a legfiatalabb nő bátortalan és sikertelen kitörési kísérletének tanúi lehettünk, s visszajutottunk a kiindulópontig. a gyümölcslev es szertartásos el fogyasztásához, mi. is rámondhattuk a kérdésekre az igent. A túlzott, szeretet a már megszokássá is lett ragaszkodás, a folytonos gon- j doskotías, az önállóságnak akár aranyszálakkal is való gúzs- ! bekötése mindenképpen menekülésre sarkall, kitörésre kész- j tét más levegő megízlelésére indít. A legszeretőbb egyiittlét ] sem nőhet mozgást és akaratot bénító börtönné, s ha valaki j nagyon sokáig élt ebben a börtönben, már csak kacérkodni : tud a szabadság megízlelésének gondolatával, később még j azt sem. hanem betörik, megkeseredett, ám a szerető látsza- j tot- tarkó emberré lesz, akiben tompuló érzései és érzelmei j között csak ritkán villan fel más gondolat, olykor elemi erő- [ ed valami végleges tetté is, mint e játékban a nagyanya j tetőről történő letaszításának pillanatnyi szándéka. A vén- t asszonyok nyara hatvanöt percében végeredményben nem í történt .semmi. Mindössze két kívülálló férfi lépett be a három nő életébe rövid, futó percekre, hogy tovatűnjön, s a három, nő élete a.z egymás életét mérgező, csendben fortyogó légkörben ballagjon tovább. A mostanában — vajon, miért? — ritkán látott Gyöngyössy Katalin a vénlány alakjában remekelt, a nagyanya zsarnokságát Bulla Elma, a már gondolata-sincs anyát Temcssy Hédi formálta nagyszerűre. Benedek Miklós Guruló könyves« Korszerű módon raktározzák az Országgyűlési Könyvtár könyveit. Az új, guruló könyvespolcokon ífl 000 könyv — a korábbi meny- nyiség négyszerese — helyezhető el, könnyen hozzáférhetően. Várisi livEÜfósi központ Miskolcon Tegnap, hétfőn délelőtt tartotta Miskolcon, a TIT Kazinczy Klubjában ez évi első közművelődési tájékoztatóját a városi tanács művelődésügyi osztálya. A művelődési intézmények vezetői és munkatársai Havonta szokásos értekezletén Sir László, a művelődésügyi osztály helyettes vezetője köszöntötte a résztvevőket. Az év elején aktuális feladatokról szóló tájékoztató' és a februári műsorprogran egyeztetése mellett ez alkalommal mutatták be az új városi művelődési központ szervezetét. Amint Sár László elmondta, a tanácsi irányítású művelődési házak szervezeti összevonásával azt szeretnék elérni, hogy a közművelődési hálózatban újabb energiák szabaduljanak fel, újabb csatornák: nyittassanak meg a közművelődési tevékenységben. Űj formák, új lehetőségek keresése azért is időszerű volt már, mert a korábbi intézményhálózat — saját munkája, tevékenysége körében maradva —- akadályává váH a kimozdulásnak, a társadalmi igények által szükségessé tett profilmódosításnak. Az új struktúra — a művelődési házak erőinek és szervezetiének egyesítése — rém él- h elől eg újabb energiákat mozgósít a népművelőkben, elsősorban és főként a szakmai munkában. Itényeges eleme volt ugyanis az összevonásnak, hogy a területi megosztás helyett a szakmai munka célszerű megosztását biztosítsa ebben a rendszerben. A január elsejétől működő áj városi művelődési központ igazgatója dr. Környei Jászióné lett A művelődési központ, szakmai felépítésében az osztályrendszert követi, az alábbi „felállásban”: művészeti és propagandaosztály; ifjúsági osztály; ismeretterjesztést osztály és gazdasági osztály. Amint, azt: még a bemutatás során Sir László elmondta — ebben az évben azt várják e szervezeti átrendezéstől, a művelődési központ funkcionálásától, hogy a folyamatosság fenntartásával alkalmazkodjon új feladatához, hogy elkerülje az előre ‘ nem látott, de a gyakorlati munkában esetleg jelentkező buktatókat. Ajtival Moszkvában Erdemes-e kilencéves gyerekkel küllőidre utazni ? Kétezer kilométert zötyxö- lödni a vonaton a távoli Moszkváig? Aztán mit hasznosít az utazásból? A nyelvet még nem tanulta, a feliratokat sem tudja elolvasni. Egy-két ev múlva csak köd- fodtként élnék benne az úti élmények. Ilyen aggályokkal próbált bennünket a rokonság lebeszélni a moszkvai utazásról, de mi Ajtival tántoríthatatlanok voltunk. Igaz, főképp én vágyódtam a 13 év óta nem látott városba, de történeteim a fiút is felvillanyozták, s egyáltalán nem latolgattuk, vajon mi haszna lesz az utazásnak. Persze, egy kis felkészítést nem lehetett elkerülni. Egy szép Moszkva-albumot lapozgattunk át. Felhívtam a gyerek figyelmét a nevezetesebb építményekre, amit valószínűleg látni-fogunk: a Kremlre, a Vörös térre, a Le- a kmutar* s/rye Egyetemre, a Moszkva- lolyóra. a metróállomásokra, a Gorkij utcára. Nagy örömmel ismerte fel később a helyszínen a képen már látottakat. S bizony a nyelvi felkészítés is elkerülhetetlen volt. Orosztanár létemre elhatároztam, hogy ötödikes kora előtt egyik fiammal sem foglalkozom. Ha valamit megkérdeznek, megmondom, de nem tanítom őket. Nem tudtam megállni idáig sem, így Ajti már tudott egy-két tucat szót, mondatot. Most a célnak megfelelően bővítettem tudását, hogy meg tudja mondani, hogyan hívják.- hol lakik, honnan jött, éhes-e, szomjas-e stb. Ajti már a vonaton működésbe lépett, — Csaj jeszt? — (tea van Ti — ostromolta a kocsi vezetőt, s félóránként vitte a megrendelést: dva csaju, pazsa- •lujszta (két teát). Az oroszok talán- még nálunk is gyerekszeretőbbek, így aztán szállodában, étteremben gyakran kérdezgették, hogy kicsoda ez a kisfiú, honnan jött. S Ajti büszkén válaszolgatott: Já ven- gerszkij turiszt. já zsivu v Budapestye. (Magyar turista vagyok Budapestről.) Szállást a Szevasztopol Szállóban kaptunk, ami valójában az 1080-as Olimpiai falu. Aztán nagy sétákat és vásárlásokat tettünk a Gyetszkij mir nevű gyermekáruházban. Szóval sokat láttunk, fiam teli élmény-tarisznyával tért haza. Hanem az igazi meglepetés csak itthon ért. Egyik délután a bátyja ..levetett” ötödikes öioszkönyvével hever fiam a díványon és hangosan olvas. Egész folyékonyan. Megbotló hangsúlyokkal, a lágyítás szabályait még nem ismerve. Kiderüli:, addig kérdezgette testvérét, míg az összes betűt felismeri már. S heteken át, míg be item köszöntött a minden tudományt elsöprő szünidő, mindennap kezébe vette a könyvet, és haladt olvasmányról olvasmányra. Ősztől már nem folytatja tovább, hisz csak negyedikbe megy. De a jövő nyáron, azt hiszem, újra elviszem a lurkót. Moszkvába, nagy ösztönzés lesz ez' a hivatalos orosztanulás megkezdése előtt.. . . és akkor tartják az olimpiát is. • A lányi László A félreértés Gumis (Irámá-a a miskolci Játékszínben A neves, tehetséges, sokoldalú, hatásos müveket alkotó francia író, Albert Camus első drámáját, A félreértés-1 a múlt év december 18-án magyarországi ösbem utalóként hozta színre ..zsebszínpadán”. a' Játékszín-ben a Miskolci Nemzeti Színház. Decemberben még háromszor, januárban pedig még tizenháromszor játszották, illetve fogják játszani. Hogy ez a darab bekerült a műsortervbe, annak talán oka leheteti, hogy Camus éppen húsz esztendeje, 1900. .'január 4-én hunyt el, tragikus autóbaleset következtében — ám ettől az alkalomtól függetlenül, a mű érdekes és értékes dramaturgiai sajátosságai is indokolhatták bemutatását. Az. hogy zárt játékterű, alkalmanként csak kevés nézőt befogadó kis nézőterű. úgynevezet,t „zsebszínpadra” kiváltképpen alkalmas kamaradarab. Az író apja algériai francia földmunkás volt, és elesett az első világháborúban. anyja pedig spanyol származású. Tragikus halálakor maga Camus mindösz- sze 47 éves volt. Írói pályáját megelőzően filozófiai tanulmányokat folytatott (a filozófiai gondolkodás és kicsengés szépirodalmi müveire is jellemzői), s volt hivatalnok, ügynök, baloldali újságíró.' színész és dramaturg is. Részt veti az ellenállásban. 1957-ben megkapta az irodalmi Nobel-dijat. Hazánkban elsősorban regényeit ismerik vagy emlegetik, A pcstis-t, a Közönyt-!, A bykás-t, olykor azonban drámai (Caligula, Az ostromállapot, Az igazak) és tanulmányai, jegyzetei is szóba kerülnek ... Gondolatvilágát — annak egzisztencialista elemeit — sem elfogadni, acrm " -rtltltUtrriBSVW clvutiii nem lehet. A nyílt vagy közvetett fasizmusellenessége: mindenképpen megbecsülést érdemel! — Meg volt győződve arról hogy a művészet „a valóság nélkül semmi”, s hogy viszont a művészei nélkül . nem sokat ér a valóság” sem ... „Célja tehát (már ti. a művészeté!) nem egyéb, mint más formába önteni a valóságot, amelyet azonban meg kell őriznie, hiszen belőle meríti érzelmi töltését... A művészet sem nem teljes elutasítása, sem nem teljes elfogadása annak, ami van” ... Visszatérve a miskolci Játékszínben bemutatott és látható Cam u s- dara b h oz, A félreértés-hez: „modern sors- tragédiának”, a „bűntudat nélküli bűnözés” drámájának szokták nevezni. Magva az, hogy egy fiatal lány bármi eszközzel, a legsötétebbel is (panziója elaltatott, gazdag vendégeinek kifosztása álmukban, majd a tengerbe dobásuk anyja segítségével) kí akarja harcolni a maga — csupán egyéni — boldogságát, azt. hogy valahol napfényes környezetben gondtalan jólétben élhessen ... A sors, a „félreértés” viszont az, hogy ahol a cselekmény elkezdődik, a soron levő áldozat épnen a lány testvérbátyja. akit az anya sem ismer fel. holott a fiú hosszú évek elteltével éon azért érkezik e különösebb bűntudat nélkül. hideg józansággal, megfontoltan bűnöző különös panzióba, hogy megajándékozza, gazdaggá Legye — mert már leheti — anyját és testvérét; de nem árulja el, ki ö valójában, mert bízik abban, hogy anyja l'oko- zalusan majd csak [elismeri ... Amikor a ..félreértés” kiderül, az anyu összeroppan, öngyilkos lesz. a lány viszont marad, aki volt: még áldozatának felesége, a sógornője iránt sem érez részvétet, hiszen — mint mondja — ebben a világban ..mindenki idegen mindenkinek'’!. .. Ezt- a képletet Camus magában a darabban három rövid felvonásban, rendkívül feszült, tömör, ám ugyanakkor világos és pontos drámai szerkezetben bontja ki. művészi és okos, igazi „franciás” sliLusban mondatja és játszatja el ... Stílusának tárgyilagos ragyogását Bognár Róbert szép fordítása: valóban érezteti. — A rendező, Balázs Ádám főiskolai hallgató híven és mesterké- íetlenül követi Camus drámájának logikus építkezését, érthetővé teszi az író könyörtelenségét, igazságszere- tetét, s nem hagyja elveszni a sorstragédia sötétjéből ki- kicsillanó humanizmusát sem. S bár a darab kulcsmondata a már idézett ..Mindenki idegen mindenkinek”, zárszava pedig a kiismerhetetlen és megfordíthatatlan Végzetet (vagy istent?) meg- lestesitő-jelképező öreg Szolga szájából a segítséget megtagadó könyörtelen „Nem”: a darab az előadásban mégsem leverő. A rendelő, a színészek segítségével, azt a Camus-1 idézi meg magyar és miskolci színpadon, aki oly szépen, bár vitathatóan vallja egyik tanulmányában, hogy ,,a művész nem elítél útja végén, hanem feloldoz. Nem bíró ö, hanem mentő tanú”!... zVnjíl .'.dUBSUl'Cll T Ctoücrrepében” a kiváló Demeter Hedvig tündököl, újabb tanújelét adja sokszínű, lelki- ismeretes, szívbemarkolóan átérzett emberségű ábrázoló művészetének. (Kár, hogy újabban mintha „beskatulyáznánk” öt az ilyen zsánerű öregasszonyok — egyébként -hálás — szerepkörébe!) Szabados Ambrus némán eseti ő-botló Öreg Szolgája: színészi remeklés. Csupán a jellegzetes mozgás, tekintet, arcjáték sokatmondó-sejtető összhangjával, döbbenetes erővel készíti elő és hitelesíti egyetlen, a drámát befejező (de nem lezáró!) „Nem!” szavát. A Uány szerepében Simon Éva az első két (elvonásban — talán gyakorlatlanságból, talán, hogy a józan, számitó hidegséget, kegyetlenséget érzékeltesse —• merev, „iskolás”, mintha csupán „leckét mondana föl” —, a harmadik felvonásban azonban magára talál, átél - tebb. könnyedebb. A „félreértés” áldozatát Körtoélyessy Zsolt hibátlanul, meri kedvesen. melegen, természetes étryszerűséggel alakítja. Felesége — kissé passzív — szerepében Páva Ibolya nem megrendítő — bár lehelne! —. de jó és meggyőző. A dráma komor alapszínét ötletesen és finoman érzékelteti Gergely István iálék-' tei'e: valamenmii árnyalatát periig Fekete Mária jelmezei villantják fel — ugyancsak ötletesen és finoman. Gyárfás Imre Önfelszámolás Mihályfy Sándor rendező önfelszámolás című hosszú dokumentumul m je néhány éve az egyik miskolci film- fesztivál nagy sikere, vitáinak egyik forrása volt. A rendező most a korábbi do- kumentumfilmból tévéül met forgat és abban egy budapesti vegyesipari szövetkezei küszködésének és bukásának sorsát követi nyomon. Intrikák, hozzá nem értés, karos liberalizmus és közéleti tisz- látalanságok járulnak a presztízsvédelemből es átgondolatlan gazdasági elöntésekből kitermelődő zűrzavarhoz. amelyért — s ez a szövetkezet elnökének bűnvádi tárgyalásán is kiderül -— nem. vagy legalábbis nem elsősorban csak a vezető volt a felelős. A filmet napjainkban forgatják a MAFILM műtermeiben. i i
