Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1980. Január 8., kedd Híd az éleihez I!. Egy ország járni tanul mm Egy ebéd Kicsi Kő faluban A; rizsestálkát is a Vöröskereszt küldte... Em Spvan, a Kambodzsai Tanács ál­éin okétart sajtóértekezlete;.. Csfejdé^en,"' szabatosan be- szén' „Az utóbbi három hó- ná£r alatt senki nem halt éhetí Kambodzsában.” De a nehézségeket sem titkolja: az életben maradt lakosság — Pol 'Pot a khmer népnek csaknem felét kiirtotta —7u százaléka munkaképtelen volt az' éhezés és a betegségek miatt. Ráadásul az ország­bán .mindössze 54 orvos ma­radt. Ma már a népi hala­lom hihetetlen erőfeszítései, a Szocialista országok és a Vöröskereszt segítségével a lakosság döntő többsége visz- .szany;erle fizikai erejét. Karácsonyi Zoltán, a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem adjunktusa 1979. decem­ber- lti-a óta a FAO-prog- ram végrehajtója Kambod­zsában. — A jelenlegi száraz év­szakban mintegy tízezer hek­táron akarjuk elvégezni "á vetést. Napokon belül meg­érkezik 650 tonna kiváló mi­nőségű rizs, úton van -2300 tonna műtrágya és 450 szi­vattyú. Az esős évszakra szóló program 50 ezer hek­tár rizsvetést irányoz elő. 1980-ra már halászati és nö­vényvédelmi programot is kidolgozott a FAO. A má­jusi aratás 200 ezer ember­számára biztosítana élelmet két hónapra. Hogy a hely­zet nehézségét érzékeltessem: 26 ezer kapa szállítását is várjuk, hiszen most sokszor egyszerűen nincs mivel dol­A mezőgazdasági miniszté­rium jelenleg hat főből áll. Itt ismeretlen a bürokrácia: együtt járjuk a tartományo­kat, a rizsföldeket. Ha kell. tíz órát, ha kell, tizennégyet dolgozunk. Jelenleg legfon­tosabb feladatunk megfelelő mennyiségű vetőmag terme­lése. ★ Textilgyár Phnom Penh- ben. A 113 mérnök és tech­nikus fizetése személyenként 21 kiló rizs havonta. A szak­munkások száma 783. ők te­jenként 18 kilót kapnak, A gyerekek után 8 kiló csalá­di. pótlék jár. Végigvezetnek a gyáron, ahol szövetek és gumi papu­csok készülnek. Az egyik raktárban a Pol Pot-rend- szer alatt gyártott termékek garmada: fekete szandál, fe­kete selyem, fekete vászon. Pol Pót alatt csak fekete szí­nű öltözéket lehetett visel­ni . .♦ A Komarey általános isko­lában járunk: a padokban hattól tizenöt éves korig ül­nek a gyerekek. írni tanul­nak. A szekrényekben füze­tek sorakoznak, az UNICEF — a nemzetközi gyermek­alap — küldeményei. A tan­könyvek már az országban készültek. Phnom Penh 40 iskolája közül ez az egyik legnagyobb. A fővárosban jelenleg 776 tanár van. Az oktatás megszervezését egyenlő súllyal kezelik az élelmiszertermeléssel. A Kompong Speu-i kór­házban sokkal rosszabb a helyzet: az igazgatón kívül eg vétlen olyan ember akad. aki már négy évet. végzett az orvosi egyetemen. A kór­ház 1979. április 9-én nyílt meg. Azóta 560 ember hagy­ta el gyógyultan. Volt olyan, akit csak . fel kellett táplál­ni. de voltak' gvógyíthataila- nul legyengültek is. A gyógy­szereket egyébként a Nem­zetközi Vöröskereszttől és a vietnamiaktól kapták. Ki-csi icö falu a Méltóiig mentén. A 200 lakos liánból.’ bádoglemezből. háncsból, pálma- és bambuszlevélből épített új épületeket, A há­zak körül 3—4 lénés hosszú zöldséges kert. Kézi mal­mokban őrlik a rizst pépoé. és agyagedényekben érlelik. A férfiak halásznak — a Mekong a világ egyik hal-' ban leggazdagabb folyója. Mielőtt elindulok, egy pil­lantásra részesülök abból az élményből, amikor elindul az új élet. Cheng Sok Kim­nek gyermeke születik. A bambuszkunyhó mélyéről fel­hangzik a sírás: az éles. bán­tóan , gyönyörű hang remeg a pálmalevelek között. G már a jövő századra szüle­tett. Becsüld meg magad job­ban XXI. század. Kicsi Kő falu. Kambodzsa 1979. december. Szigclh.y András Peking stratégiai árnyéka Jelképesnek is tekinthető, hogy a kínai politikában az 1980-as esztendő nyitányát Brown amerikai hadügymi­niszter látogatása jelenti. Függetlenül attól, hogy mi­lyen szólamokat tartalmaz­nak. a. tárgyalásairól kiadott nyilatkozatok — a lényeg nincs a hivatalos szövegek­ben: az, hogy Peking egyik fő célja a meglevő politikai és gazdasági kapcsolatok ki­terjesztése Washingtonnal, beleértve a stratégiai-katonai együttműködés fokozását is- Az amerikai politikában- egyre erősebb hangon szó­lalnak meg azok a szélsősé­ges körök, amelyek Kínát közvetlen katonai szempont­ból is az Egyesült Államok potenciális szövetségesének tekintik átfogo stratégiai ter­veikben. Kína politikáját ugyanis a belpolitikai módszer- és stí- lusváltozásoktól függetlenül, továbbra is az elvakult szov­jetéi lenes irányvonal jellem­zi. Peking tehát a jelek sze­rűit készen áll egy ilyen együttműködésre. A kínai külpolitika például — mint az Izvesztyija szemleírója a közelmúltban fogalmazta — „örömmel üdvözölné a szov­jet—amerikai SALT-megál- lapodások kudarcát”. Rendkívül aggasztó ténye­ző az is. hogy az Egyesült Ál­lamok és Kína látnivalóan mindent megtesz e széles kö­rű együttműködés kiterjesz­tésére, elsősorban Japán be­vonásával stratégiai terveik­be A szigetország ' a máso­dik világháború befejezése óta az amerikaiak legfonto­sabb távol-keleti szövetsége­se, Tokió azonban mindeddig óvakodott attól, hogy Kíná­val katonai téren is fejlesz- sze kapcsolatait. Még a kon­zervatív politikusokban - is volt annyi realitásérzék, hogy felmérjék egy ilyen lépés ha­tását a szovjet—japán vi­szonyra. Ezek a fenntartások Japán részéről ma sem tűn­tek el teljesen. Sajnálatos tény azonban, hogy Obira kormányfő decemberi pekin­gi látogatása egy lépést je­lentett a gátlások feloldásá­nak irányába. „Az amerikai —kínai—japán összefogással kapcsolatos amerikai és kí­nai célok láttán Tokió és Pe­king szoros gazdasági koope­rációja is egy szovjetellenes stratégia részeként tűnhet fel” — íiia a tekintélyes Asahi Shinbun. Más nagyságrendben ugyan, de e stratégia részét alkotja a dél-koreai probléma, pon­tosabban a szöuli rezsim sor­sa Pák Csöng Hi diktátor meggyilkolása után. Japán az amerikaiak lő partnere volt Dél-Korea gazdasági alapjainak megerősítésében. A megfigyelők meglepetéssel értesülhettek arról, hogy Pe- kingben Ohirának kifejtet­ték.: Kína és Japán együtt­működhetne a szöuli rezsim „demokratizálásában”! Az említett stratégiai ter­vek érthető módon egyértel­mű visszautasításra találnak az ázsiai térségben alapve­tően érdekelt Szovjetunió és Vietnam részéről, mert egész Délkelet-Ázsia békéjét ve­szélyezteti. IT/ISZSZ nyilatkozata f® Bü Janies Carter amerikai el­nök január 4-i televíziós be­szédével kapcsolatosan a TASKS SS hírügynökségét fel­hatalmazták” az alábbiak köz­lésére. 'A Szovjetunióban csakúgy, mint sok más országban az Egyesült Államok elnökének ez a nyilatkozata figyelmet keltett. A beszéd nagy részét frázisok es a „hidegháború” szelleme hatották at. Az Egyesült Államok' el­nökének beszéde azon ame­rikai körök szenvedélyét szítja lei, amelyeknek már régóta nincsen ínyükre az enyhülés' politikája. A beszéd konkrét tartalma és az amerikai kormánynak a szovjet—amerikai kapcso­latok terén bejelentett lépé­sei nem értékelhetők más­ként. mint a béke érdekeivel ellentétes lépések. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai kormányzat le­je a beszéd fő ürügyéül vá­lasztotta azokat az esemé­nyeket, amelyek az utóbbi időben az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságban mentek végbe. Minden fele­lős. józanul gondolkodó poli­tikus tudja, hogy csakis az afgán népnek — es senki másnak — van joga megha­tározni saját belső fejlődésé­nek útját és azt. hogy mi­ként fejlessze kapcsolatait más országokkal. Az ameri­kai kormány azonban más véleményen van. Mint az el­nök nyilatkozatából kitűnt, megpróbálja kétségbe vonni az, afgán népnek ezt a jogát, j megpróbál 'durván beavat-! kozni Afganisztán bel ügyei-1 be. Ezt a céit szolgálja az J ú y; y rvevtrwttr '«l’gqrtte s ú '.1*1 rfe.snek az Egyesiül Államok által kezdeményezett napi­rendre tűzése a Biztonsági Tanácsban, ami törvénytelen i és ellentmond az afgán nép, a szuverén afganisztáni kor­mány kinyilvánított akaratá­nak. Az elnök beszédében jelen­tős helyet ' kapott az iráni ügy is. Az elnök ismét arra próbálta felhasználni az Egyesült Államok teheráni nagykövetsége munkatársai­nak fogva tartását, hogy zsa­rolja és fenyegesse a Szov­jetunióval szomszédos Iránt. Washingtonnak természe­tesen nincs ínyére az iráni nép által végrehajtott for­radalom. az az iráni törekvés, hogy az. ország szembeszáll­jon a fenyegetés és a nyo­más imperialista politikájá­val. Beszédében az Egyesült Államok elnöke egy sor in­tézkedést jelentett be a szovjet—amerikai kapcsola­tok területén. Közölte, hogy csökkentik az amerikai fél .lépései miatt már amúgy is korlátozott gazdasági, tudo­rnál-: yo.s-műszaki kapcsolato­kat és kulturális cserét, va­lamint hogy akadályozni fog­ják az amerikai gabona vá­sárlására vonatkozó szerző­dések teljes vplumenben tör­ténő realizálását. Az ilyen jellegű intézkedéseket aligha fogadják jóváhagyással az amerikai lakosság széles kö­reiben. Az Egyesült Államok el­nökének egész beszéde azt a benyomást kelti,, hogy hiány­zik belőle a politikai egyen­súly, a nemzetközi helyzet reális -számbavétele, túlérté­keli az Egyesült Államok reális lehetőségeit, és bizo­nyos mértékben alábecsüli ázoknak az országoknak a lehetőségeit, amelyekkel szemben az Egyesült Álla­mok ilyen vagy olyan, lé­pésre készül. Azonban az Egyesült Államokban senki sem kételkedhet abban, hogy a Szovjetunió képes megvé­deni törvényes érdekeit csak­úgy, mint szövetségesei, és barátai érdekeit is. índira és India A legújabb jelentések szerint índira Gandhi pártja, a Nemzeti Kongresszust!) jelentősen előretört az indiai vá­lasztásokon. Megfigyelők szerint aligha férhet kétség ah­hoz, hogy a világ második legnépesebb országának kor­mányfője ismét India első miniszterelnökének, Dzsavahar- lal Nehrunak a lánya, índira Gandhi lesz, A 60 éves po­litikusnő három esztendeje az ellenzék legfontosabb, leg« markánsc^bb alakjaként tevékenykedik, s kétségtelenül ő a legcélratörőbb, a legkeményebb az indiai belpolitikai porond népes mezőnyében. Nemcsak személyi vonzereje és politikai érzéke páratlan, hanem szorgalma is: a mos­tani választások elölt országában 5.0 000 kilométeres kam- pánykörutai lett meg. Politikai előretörése annál figye­lemre méltóbb, mert 1977-ben súlyos vereséget szenvedett a választásokon. Mik voltak az akkori bukás okai, milyen tényezők vezettek a mostani sikerhez, és milyen feladatok várnak az új kormányra — ezek .a', most kézenfekvő kér­dések. A.mi a bukást illeti, a legfőbb motívumok a következők: 1977-ben Índira Gandhi már 11 esztendeje áilt megsza­kítás nélkül az ország élén. és ellenfelei „új kísérlet, tisz­ta lap” jelszóval próbáltak összefogni ellene. índira Gan­dhi főleg három dologgal könnyítette meg munkájukat — és ásta alá akkor a sa.iál népszerűségét: a sterilizálás túl­zott erőltetésével, a rendkívüli állapot bevezetése nyomán végrehajtott tömeges letartóztatásokkal, és fia. Szandzsaj nagyralörő anyagi, valamint politikai igényeinek kritikái­kul támogatásával. A mostani siker titka egyértelműen azokban az ered­ményekben rejlik, amelyek 1977 ulán zajlottak le Indiá­ban: sem Morardzsi Deszai, sem utódja, Csaran Szingh nem tudott felnőni á hatalmas ország problémáihoz. A ha­talomra jutott ellenzékről, elsősorban annak vezető ere­jéről. a Dzsanatáról hamar kiderült, hogy laza szövetség, amelyet csak az. Indira-ellenesség hozott létre, de amely a miniszterelnök-asszony bukása után elemeire hullott szét. A Dzsanata-kabinet egyik legnagyobb gyengesége az volt. hogy nem tudott megbirkózni a nyersanyag-árrob­banás és a rossz termés nyomán bekövetkezett gazdasági gondokkal. A pénzromlás elérte a 20 százalékot, és ez még elviselhetetlenebbé tette a tömegek helyzetét. A szüntelen belvillongásokkal küzdő Dzsanata-kabinet ráadásul nem tudott eredményesen szembeszállni sem a vallási, sem a szeparatista fanatikusokkal. Csökkent az indiai közegben oly fontos központi irányítás hatékonysága is. índira Gandhinak mind a Tapasztalata, mind » képes­sege megvan ahhoz, hogy szembenézzen országa nyomasz­tó gondjaival. Azt azonban csak a jövő döntheti el, hogy tanult-e az 1977-es keserű leckéből. Újai gyilkosság Olaszországban A szicíliai Palermo ban va­sárban meggyilkolták.. Piér- -^aira^msmtetRrr: ■Sz oias-/.- orsida'gh'oz tártölíő autöftöín ' jogbkal-'éK'ézö'' Sziget 'tarto­mányi kormányának elnökét. A politikai merénylet a leg­súlyosabbnak számít azóta, hogy megöltek Aldo Morét, a Kereszténydemokrata Párt elnökét. A 44 éves Mattarei- la Moro politikai hívének számítolt e.s a keresztényde- mokráciánák ahhoz a szár­nyához tartozott, amely azt vallotta, hogy a sziget és az ország gazdasági-társadalmi gondjait csak a kommunis­tákkal együtt, demokratikus nemzeti egységpolitika kere­tében lehet orvosolni. A merényletet először egy „fasiszta forradalmárok cso­portja” nevű szervezel vál­lalta. nyomban ezután vi­szont a „Vörös Brigádok” és az „Első vonal”. Még nem tudni, valójában melyikük lm i tó LUtr -vj ‘cro h /. a ke i ól., csu - pán annyi bizonyos,, hogy seni módszereik,' sem céljaik tekintetében nincs lényeges különbség köztük. Mattareliat akkor gyilkol­ták meg, amikor Szicílián új­ból szóba került, hogy olyan tartományi koalíciót hoznak létre, amelyben az O.KP is részt venne. (Korábban ki­rekesztették belőle az OKP-t — összhangban azzal a jobb­ra tarló politikával, amelyet a kereszténydemokrácia or­szágos méretekben is folyta­tott.) A .szicíliai merénylet hátterében tehát feltételez­hetően az húzódik meg. hogy megakadályozzák egy ilyen haladó koalíciónak a létre­jöttét. Vezető olasz politikai körökben nagy megütközést keltett a gyilkosság híre. Begin—Szadit megbeszélés Begin Izraeli miniszterel­nök hátion délben népes kül­döttség élén a felső-egyipto­mi Asszuánba érkezett, ahol négy napig lesz Szadat egyip­tomi elnök vendége. A re­pülőtéren egyiptomi kollégá­ja, Műszála Khalil fogadta Begint, aki á fogadási cere­mónia után Szadat elnökkel folytatandó tárgyalásainak színhelyére, az as.szuáni obe­rni szállodába hajlatot!. Szádat elnök és Begin mi­niszterelnök tárgyalásai zárt ajtók mögött, hétfőn az esti órákban kezdődtek. Kedden újabb munkaülés következik, amelyet nemzetközi sajtóér­tekezlet követ. Turisztikai programmal tarkított egyip­tomi látogatását befejezve csütörtökön ulazik haza az izraeli kormányfő. Havas hétvége (Folytatás az 1. oldalról.) amelyet annak idején a Széchenyi. Kazinczy és Sze­mere utcák járdái mellé tol­tak, , Pillanatnyilag a köztiszta­sági vállalat 117 alkalmi, és 47 saját munkása dolgozik a hó eltakarításán. azonban gondoltak arra az esetre is, ha nagyobb havazás köszön­tene a városra. Amint a köz­ponti hóügyeleten megtudtuk, 14 szórógép, és összesen 27 hóeke áll rendelkezésükre, állandóan „bevetésre készen”, A vállalat munkáját egyéb­ként a csőtörések, illetve a vízátfolyások, szivárgások nagymértékben megnehezí­tik. mert az így keletkező „jégszigetekel” azonnal, a forgalom zavartalan lebonyo­lításának biztosításával kell „eltüntetniük”.

Next

/
Thumbnails
Contents