Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1980. Január 29., kedd , Az események háttere Hegyek országa, Afganisztán r Egyetlen kép sem teljes háttér nélkül. Aminek ma a világ tanúja, az afganisztáni eseménysor, ugyancsak hátterével együtt egész. Az imperialista fenyegetés elleni segítségért — amelyben katonai segítségnyújtás is benne foglaltatott — a Szovjetunióhoz forduló ország helyzete és történetének néhány vonása könnyebbé teszi az előtérben álló, a napi jelentésekből kibontakozó események teljesebb megértését. A HOLNAP ÍGÉRETE Afganisztán területe 655 000 négyzetkilométer: több mint hatszorosa hazánkénak, lakosainak száma több mint 17 millió. A tarka nemzetiségi megoszlású országban 53 százalék afgán, 20 százalék tad- zsík, 9 százalék üzbég, 2 szá- ■ zalék' türkmén él, néhány százalék az arabok, kazárok, kirgizek, beludzsok, perzsák aránya. A lakosság 90 százaléka mohamedán, a többség szunnita. (Szemben Iránnal, ahol a síiták vannak többségben.) Vannak még hívei a hinduizmusnak és kis számú zsidó és szikh vallású afgán is van. A felnőtt lakosságból csak 10 százalék tud írni és olvasni, nemrég még az öt— tizennégy éves gyerekeknek is csak 8 százaléka járt iskolába, A nemzeti jövedelem 80 százalékát a mezőgazdaság adja, itt is az állattenyésztésé a fő szerep; a karakülbárány bőre és gyapja a legfőbb exportcikk. Az elmúlt években, a földreform után segítettek a gabonatermelő parasztokon; öntözőművek épültek és megkezdődött a műtrágya-ellátás. (Egy lényeges adat: a nomád életmódot folytatók száma még ma is mintegy 2 millió az országban.) Az ipar és bányászat a nemzeti jövedelemnek 10 százalékát adja csak — egyébként a föld mélye rezet, vasércet, szenet, földgázt s talán kőolajat rejt. A holnap ígérete ezek kiaknázása és a holnapot szolgálja a jelen minden harca és munkája, hiszen a jelen gondjainak ábrázolására elég megint csak egyetlen adat: a nemzeti jövedelem most egy főre mintegy 100 dollár... HARC A FÜGGETLENSÉGÉRT Hegyek országa Afganisztán — a terület közel 80 százaléka hegy: a legmagasabb csúcsok 6—7 ezer méteresek. Évezredek óta élnek hegyoldalban, völgyben a jórészt pastu meg dari nyelvet beszélő pásztorok; az első az afgán lakosság anyanyelve, a második a perzsa nyelv afgánná lett változata. Az egymásra hulló századok során a hatalmas területeket ellenőrző szorosokban, legtöbbször csak nyáron járható hágók keskeny útjain a legkülönbözőbb hódítók, hadseregek katonái váltották egymást. Perzsák, majd Nagy Sándor seregei, arabok, a bokhárai emírek, Dzsingisz kán tatárjai uralkodtak itt és csak alig több. mint kél évszázada alakulhatott meg az első önálló afgán állam. S ahogy megalakult, mindjárt meg kellett küzdenie a különböző szomszédokkal, akik a területére vágyakoztak. Harcollak mindenekelőtt a szikhekkel. majd nem is egyszer az angolokkal — az éppen előretörő brit világbirodalommal vívott harcokban az Argón Királyság 1880-ban úgy szenvedett vereséget, hogy éppen csak látszólagos függetlensége maradt meg — tulajdonképpen afféle félgyarmat volt az Indiai Császárság északi peremén. Négy évtized függetlenségi harcai következtek ezután, s a tartományok, törzsek legjobbjai által megvívott küzdelem 1919 februárjában azért is vezethetett győzelemre, mert az egyik nagy szomszéd igen jelentős diplomáciai és politikai támogatást adott hozzá. Ez a támogató, a fiatal szovjet állam az új, független afgán állammal két esztendő múlva kötött először barátsági, majd 1926-ban semlegességi és megnemtámadási szerződést. A FORDULAT Századunk húszas éveiben gyakran szerepet a világsajtóban Afganisztán újító szándékú uralkodója, Amanullah kán, aki jó néhány gazdasági és műszaki egyezményt is irt alá a Szovjetunióval. A múlt persze rendkívüli teher volt az elmaradotl szegény ország életén. Ama- nulluh idején csakúgy, mint később, Mohamed Zahir sah éveiben. 1973-ban lett köztársasággá Afganisztán: a király nagybátyja. Mohammed Daud lett az e'sö elríök. Ezt a fordulatot a hadsereg haladó tisztjei irányították (a hadsereg tisztjeinek egy részét már jóval előbb szovjet akadémiákon képeztette Afganisztán). Daud köztársasága viszonylag hamar a nagybirtokosok. az arisztokrácia védelmezőjévé vált. s újra csak a hadsereg haladó erői — de ezúttal mór a hosszabb ideje illegalitásban küzdő Népi Demokratikus Párt vezetésével — szálltak síkra a dolgozó emberek, pásztorok, parasztok és munkások érdekeiért. 1978 áprilisában a fegyveres erők forradalmi tanácsa vette át a hatalmat: az országból Afganisztáni Demokratikus Köztársaság lett és élére a párt elnökét, Nur Muhammed Tarakit állították. Az ország hamarosan —- 1978. decemberében — új barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval. STRATÉGIAI TÁMASZPONT? Az 1978. áprilisa óta eltelt időben a hatalmukból kibillentett tegnapi urak. nagybirtokosok. arisztokraták külföldi támogatással az afganisztáni népi hatalom megdöntésére szervezkedtek. Fegyveres csoportokat alakítottak, amerikai és kínai támogatással a szomszédos országokban. Épp a minap írta meg a Neue Zürcher Zeitung, hogy az intervenció részletes tervét is kidolgozták. Ennek a súlyos külföldi fenyegetésnek az elhárítására kért katonai segítséget szövetségesétől. a Szovjetuniótól Afganisztán — az ENSZ alapokmányában is leszögezett elvek alapján. A svájci lap cikke megállapítja: „Maguk a felkelők is büszkén utaltak az Egyesült Államoktól, Kínától és egyes iszlám országoktól kapott pénzügyi, kiképzési támogatásra és fegyverszállításokra.” A szovjet segítséget az Egyesült Államok erőteljes .szovjetellenes kampány megindítására használta fel. Azt magyarázgatják, hogy „Afganisztán csak az első lépés előre, ennek a lépésnek stratégiai jelentősége van.” George F. Kennan, akit aligha lehet a Szovjetunió barátjának nevezni, írta a minap: „Az, hogy Afganisztánnak stratégiai szempontból kulcshelyzete van Dél-Ázsiá- ban. az amerikai újságírók és íróasztal-stratégák furcsa felfedezése. A valóságban egyetlen ország sem alkalmas kevésbé arra. hogy stratégiai támaszpont legyen, mint ez a zord. kevéssé fejlett, hegyes- völgyes. közlekedési utakban rendkívül szegény szárazföldi ország." A hegyes-vöigyes. rendkívül szegény ország népe csupán meg akarja védeni magát a tegnap uraival, a külföldről támogatott sejkekkel és földbirtokosokkal, arisztokratákkal, a királyi udvar egykori embereivel szemben. Ez a háttere az afganisztáni események valóban mozgalmas képének ... A szakszervezeti segélyezésekről A SZOT elnöksége határozatot hozott a szakszervezeti segélyezési rendszer továbbfejlesztéséről. Ennek értelmében a segélyeket egységesítik. illetve emelik. Az intézményes szakszervezeti segély mértékét eddig a szakszervezeti tagsági idő határozta meg. így a szülési segély 300—400, a temetési segély 250—550 forint között mozgott. Ezentúl a szülési *«gély egységesen 400, a temetési segély 800 forint: lesz. A szakszervezeti rendkívüli segélyek alsó határa 300-ról 500. felső határa 800-ról 1200 forintra emelkedik. Szak- szervezeti keretből segély fizethető szülés és temetés esetén. nagycsaládosok és egyedülálló családosok, nyugdíjasok, üzemi balesetet szenvedett dolgozók, elemi kárt szenvedett dolgozók támogatására, iskolázására, továbbá hosszan tartó, két-három hónapos betegállomány esetén. A szakszervezeti bizottság külön határozata alapján rendkívül indokolt esetben egy-egy dolgozó egy évben többször is kaphat segélyt, amelynek összege elérheti az évi 3000 forintot. Az elnökség felhívta a figyelmet arra. hogy ne várják meg a rászorulók jelentkezését, hanem lehetőleg a bizalmi kezdeményezze az arra valóban rászorulók támogatását. íilo egészségi állapota Tito köztársasági elnök egészségi -állapota folyamatosan javul. A hét végén a ljubljanai klinikai központban fogadta Lazar Kolisevsz- kit, az államelnökség alelnö- két és Sztevan Doronszkit, a JKSZ KB elnökség ügyvezető elnökét, majd pedig Nikola Ljubicsics nemzetvédelmi minisztert, akik tájékoztatták az ország legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseiről. Az elnök vasárnap, egy héttel bal lábának amputálását követően, elhagyhatta a klinika intenzív osztályát, s gyógykezelése a szív- és érbetegségek osztályán folytatódik. Mivel az elnök munkaképességének helyreállítása a rendes mederben halad, az orvosi konzílium már nem ad ki napi jelentéseket egészségi állapotának alakulásáról, Szekér Gyula Moszkvában Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn magyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST-országok atomenergetikai gépgyártási együttműködését koordináló kormányközi bizottság 2. ülésére. Szekér Gyulát és küldöttségünk tagjait a moszkvai repülőtéren V. N. Novikov, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte. Jelen volt Szűrös Mátyás. hazánk moszkvai nagykövete. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára hétfőn munkalátogatásra Prágába érkezett, A látogatásra Piotr ' Jaroszewicz miniszterelnök és Edward Babiuch, a LEMP KB titkára, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai is elkísérték. A lengyel vezelöket a re- i pülötéren Gustáv Húsúkkal, ' a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel az élen. a csehszlovák párt- és állami vezetés számos magas rangú tagja üdvözölte. I Szeinélvi változások - a Borsod mm ügyészi szervezetten Ünnepélyes keretek között került sor tegnap, január 28- án. hétfőn, a B.-A.-Z. megyei Főügyészségen a nyugdíjba vonulók búcsúztatására. Dr. Borbély Sándor főügyészségi főtanácsost, megyei főügyész helyettest, dr. Szabó Imre fő ügyészségi tanácsost. főügyészségi csoportvezetői nyugállományba vonulásuk alkalmával a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyészének képviseletében dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese búcsúztatta. Elismerését fejezte ki több évtizedes eredményes munkásságukért. Egyidejűleg átadta dr. M. Tóth Imrének a megyei főügyészhelyettesi és dr. Fejtő József nek a megyei főügyészségi csoportvezetői kinevezéséi. A nyugállományba helyé- telteknek és kinevezetteknek ókivánságait fejezte ki Üj- iclyi Tibor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Ezenkívül egyéb személyi változásokra is sor került. A bensőséges ünnepélyen jelen voltak a megyei és városi társszervek vezetői. Fórum a rádióban A téli ellátásról A .téli ellátás témakörét tűzte napirendre a Magyar Rádió miskolci körzeti stúdiójának tegnap este elhangzott Fórum műsora. Mint ahogy az várható yolt, jócskán érkeztek levelek a megyéből, a megyeszékhelyről, csengett a telefon az adás előtt és az adás ideje alatt is. Sokan kérdezték, hogy miért nincs a peremkerületi boltban mindjárt a nyitás után és jóval a zárás előtt tej? Masok az iránt érdeklődtek, miért hosszú a zsíros rész a rövidkarajon, illetve miért nem lehet finom tö- pörtyűt kapni, és miért kínálnak helyette valamivel drágább pörcöt. Nyugdíjasok kérdezték, hogyan juthatnának nyers pacalhoz, gyakrabban csirkelábhoz, libanyakhoz, amiből olcsón állíthatnák elő az ebédjüket? Ellátási egyenetlenségek tükröződtek az Avas-déli lakótelepen élők leveleiből, akik szóvá tették, hogy a kisebb alapterületű boltok előtt a hét végeken még a kosárért is hosszú sorokban kell várakozni, aztán ugyanígy kenyérért. felvágottért stb. A Fórum műsorát Imreit József vezette, szerkesztője Paulovits Ágoston volt. a stúdióban levő vendégek, akik a kérdésekre válaszoltak: Mátyás Lajos, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Czingler ütxeid, a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatója, Bendzsák Kálmán, a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója, Matlák Zoltán, a ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója, Csajági János, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Bedö Lóránt, a Borsod megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese. Kiinga Lajos, a Centrum Áruház üzletvezetője. Néhány válasz a sok közül : Borsodban évek óta több tejet termelnek, mintamenynyi a megye lakosságának ellátásához szükséges. így, ha valahol hiányzik a tej, az csak a megrendelési hiányosságokra, a tejipar és a kereskedelem közti koordináció hiányára vezethető vissza — mondta Czingler Dávid, a tejipar igazgatója. — A nyers pacal otthoni elkészítése meglehetősen igényes munkát követel, ezért az ipar arra törekedett, hogy kész vagy félkész formában hozzuk forgalomba — mondta Csajági János igazgató —, de mód lesz rá. hogy a jövőben másként is hozzájuthassanak a vevők. Határozott választ adott az igazgató arra is, hogy a rövidkarajon levő nagy zsíros részeket nem kell a drága karaj árában elfogadni. A megválaszolatlanul maradt kérdésekre lapunkban még visszatérünk. Szadat beszéde Agrárgazdasági aktívaülés Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról.) mérsékelt figyelmet fordítottak az energiagazdálkodásra kevés gazdaságban alakítottak ki megfelelő műszaki színvonalon működő, felelős energetikusi szervezetet: Részletesen vázolta a beszámoló az idei termelési útgazdálkodási feladatokat, az új közgazdasági szabályozók hatásaival párhuzamban Célkitűzés, hogy a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke 5—6 százalékkal növekedjék, a nagyüzemekben — folyó áron — mintegy 10—12 százalékkal, a keresett termékekből pedig 20—25 százalékkal bővüljön. Napi gyakorlattá kell tgnrj és minden eszközzel ki kell kényszeríteni a hatékonyság javulását, a racionális földhasználatot, az ésszerű takarmánygazdálkodást. az anyag- és energiatakarékosságot, a veszteségek- csökkentését, termékeink minőségi javítását, Nagyobb figyelmet kell fordítáni a föld termőképességének megóvására, gyaVu)ttására. A megye mezőgazdasága előtt álló fontos feladató« között említette a háztáji gazdaságok. a kisárutermelés további segítését. Részt vett es felszólalt az agrárgazdasági tanácskozáson dr. Kovács Imre MlíM-mi- niszterhelyettes, aki a megváltozott feltételek szabta magasabb követelményekről szólt. Például arról, hogy a további boldoguláshoz a mezőgazdaságban nem elég az a munka, amit eddig végeztünk. A gazdálkodás színvonalának javításához szükség van a vezetés színvonalának javulására. Az új szabályozó rendszer erőteljesen össz- tönzi a tartalékok kihasználását. Megemlítette például gyepterületeink alacsony kihasználtságát, a még most is megtalálható parlagokat, a termőfölddel való ésszerűbb, jobb gazdálkodás fontosságát. * Az agrárgazdasági aktíva' után, a délutáni órákban a termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti vezetők továbbképzése, konzultációsorozata keretében dr. Nyíri Béla. a TOT főtitkárhelyettese adott tájékoztatást az időszerű szövetkezetpolitikai feladatokról. Anvar Szadat egyiptomi elnök két és fél órás beszédet szentelt hétfőn az arab országok, mindenekelőtt Szá d- Arábia szidalmazásának, az iszlám védelmezésének és ezen a címen , Irán. valamint a Szovjetunió támadásának. A kairói rádió és televízió által egyenes adásban közvetített, különleges fontosságúnak beharangozott beszédben az elnök bejelentette, hogy a Szovjetunió afganisztáni „beavatkozásának” megtorlásaként kiutasította az országból az összes szovjet polgári szakértőt, továbbá közölte, hogy Egyiptom ösz- szes katonai lehetőségeit az Egyesült Államok hadseregének rendelkezésére bocsátja, „ha bármilyen iráni, szovjet vagy egyéb fenyegetés leselkedik az Arab-öböl államaira”. Az egyiptomi államfő hosz- szasan és durva szavakkal támadta az arab országok vezetőit amiért azok az Izraellel kötött különbéke nyomán elfordultak Egyiptomtól. Szadat elnök válaszintézkedéseket helyezett kilátásba az arab országokkal szemben, amiért, azok megszakították kapcsolataikat Egyiptommal.
