Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
1980. január 29., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Lakások — saját erőből (1.) Nem magánügy A lakáshelyzet javítása továbbra is fontos társadalom- politikai feladat. A VI. ötéves tervben folytatódjék a második tizenöt éves lakásépítési program megvalósítása — olvasható az MSZMP XII. kongresszusára kiadott irányelvekben. Kétség nem férhet hozzá: a program folytatódik. Az elmúlt években is szemünk előtt születtek meg az új városrészek, új lakótelepek, államunk pedig ezután is — politikai súlyának megfelelően — szükséges mennyiségű pénzt, energiát biztosít a célcsoportos lakások megépítésére. Ismeretes viszont az is, hogy ez a pénz, ez az energia a középtávú terv készítésekor meghatározottnál kevesebb lesz. Miként egész országunkban, megyénkben is. A megyei tanács decemberben fogadta el az idei év költségvetési és fejlesztési tervét. Eszerint: „nem tudjuk teljesíteni az állami lakásépítési középtávú tervben elhatározott programját, a tervezeti 13 179 latcás helyett 12 2011 lakás megépítésére nyílik lehetőség.” A megyei tanács elnökének lapunkban nemrég megjelent cikkében olvasható, hogy a fejlesztésekre 1980-ban fordítható összeg közel 500 millió forinttal alacsonyabb a múlt évben felhasználttól. Mindezeket és sok minden mást figyelembe véve, várható, hogy növekszik az érdeklődés a magánerős építkezések iránt. A sok minden között- az első helyet, talán az a vágy foglalja el, mely a magánház iránt a legtöbb emberben mindig is megvolt. Ez a vágy — és részben teljesülése — számokban is eléggé jól érzékeltethető. Például 1950. és 1900. között hazánkban valamivel több, mint egymillió lakás épült lek ezeknek nagyobbrésze — mintegy 700 ezer — magánerőből. A negyedik ötéves tervben a hazánkban megépült lakásoknak 6tí százaléka volt a magánerős. Ugyanebben az időszakban, a mi megyénkben az állami építések aránya volt a magasabb, de várható, hogy a jövőben nálunk is megváltozik az arány. Sók mindent jelez az is. hogy a lakásszociológusok szerint, a takarékban levő forintösszegnek körülbelül egyharmada „lakásra vár”. Országosan ez az összeg legalább 30 milliárd (!) forint. Még mindig a számokról: A mi megyénk-. ben, a jelenlegi ötéves terv idején több, mint 13 ezer családi ház megépítésével- számolhatunk. A telepszerű társasházak száma jóval kevesebb ugyan, viszont növekvő tendenciájú: 3450 a terv'. Megyénkben évente átlagban 2000—2500 családi ház épül meg. Hol? Erre a választ elsősorban az urbanizáció, illetve a beköltözések, elköltözések iránya, vonala adja meg. Miskolc túlzsúfoltsága ismert, nyilván itt a legnehezebb családi házat építeni. A környékbeli községekben viszont nagyon is erős az ilyen jellegű építkezés. Ugyancsak erős. a megye néhány központi településén, ahonnan az ingázók könnyebben érhetik cl a város, a városok üzemeit vagy pedig az aprófalvakat elhagyva, más életkörülményeket keresve, éppen a kiszemelt, nagyobb faluban kívánnak élni. Encs, Szikszó, Gönc is ilyen központ már. Jellemző, hogy például Encs lakossága, évente mintegy 10—12 százalékkal növekszik, főként a beköltözőkkel. Hol tartunk a házhelyekkel? Az elmondottakból egyértelmű, hogy a városokban, a nagyobb településeken inkább gond ezek biztosítása, a kisebb falukban pedig nemcsak telkek, hanem üres házak — és egyre nagyobb számban — állnak. A házhelyeket a helyi tanácsok alakítják ki és az OTP értékesíti. 1978 decemberében 2874 telek várt eladásra az OTP-nél. Ez a szám azonban, mint ahogyan az értékesített telkek száma sem fedi a valós forgalmat, mivel a magánosok egymás között is adják-veszik, másrészt pedig az épülő családi házajknak ma már egyre nagyobb hányada, kissé szabadon fogalmazva rekonstrukciónak nevezhető, mivel a régit bontják le és a helyére építik az újat. Ilymódon külön telekre nincs szükség. A tanácsoknak eléggé sok gondot okoz a házhelyek kialakítása. Emisen például már alig-alig lehetséges, pedig itt most már csak földszint, plusz egyszint megépítését engedélyezik. Sok helyen kötelezel lség nélkül is eléggé gyakori a nagyobb a többszintes lakás megépítése, mintegy hosszabb távra tervezve. a fernövö gyerekekre, új családra is számolva. A jövőben egyébként az OTP is alakit majd ki telkeket. Tehát nem csupán értékesít, hanem a helyi tanáccsal együtt, ki is alakít. A társasházakhoz a telek kialakítása nehezebb, hiszen ezekhez a teljes közművesítést is meg kell teremteni. Mégsem véletlen, hogy a tanácsok — ahol lehetséges — ezt az építkezési formát szorgalmazzák. A kqmfort nagyobb és'feltehetően az építkezés is olcsóbb, könnyebb. Özdoli például a 120 célcsoportos lakás helyett ugyanennyi telepszerű társasház megépítése a cél. Tehát a magánerős építkezés nem csupán magánügy. Ezt nyilván szükségtelen is hangsúlyozni. Nem csupán annak a családnak az erdeke, amely vállalja a rengeteg utánjárást, az engedélyek megszerzését, az anyag előteremtését, az építés sok gondját-baját, liánéul a köz érdeke is. A lakásépítési program csupán a magánerős építkezésekkel együtt valósulhat meg. A megyei tanács már említett ülésén, a^ SZMT elnökségének állásfoglalását ismertető felszólaló szintén utalt a magánerős építkezésekre. Nevezetesen arra, hogy ezt az építkezési formát, az eddiginél is jobban, erőteljesebben szükséges támogatni. Ezzel a témával kíván foglalkozni cikksorozatunk is. Tervekkel. engedélyekkel, anyagbeszerzéssel, kölcsönökkel, a támogatás lehetséges módjaival stb. A magánerős építkezések segítésének szándékával. Priska Tibor (FotiTtatjwkij la száz k L lelve a fúvógép fülkéjét, s Ugyan hányszor beszéltek már arról a lyukói bányászok, hogy az eddigieknél is többre lennének képesek, ha fokozni tudnák a szállítási kapacitást. Sokkal jobban kihasználhatnák akkor a föld alatt levő széntermelő-beren- dezéseket. A továbbvezető út, amelyen hosszú időn át gondolkodtak, a pneumatikus szállítási rendszer kialakítása. Ezzel mintegy 100 vagonnal képesek naponta megnövelni az akna szállítókapacitását. A munkát a közelmúltban elkezdték, s erről a következő tájékoztatást adta Kovács Lóránt, a Miskolci Bányaüzem főmérnöke: — Két 350 milliméter átmérőjű csővezeték kiépítése után, a föld alól egy túlnyomással működő, úgyneA Miskolci Vasipari Szövetkezet kollektívájának kongresszusi és félszabadulási jubileumi felajánlásai közölt fontos szerep jut — az üzem profilja miatt — a hegesztőgépek üresjáratai csökkentésének. Vállalták, hogy tíz százalékkal csökkentik az üresjáratokat. Elhatározták vezeti fúvógép juttatná a felszínre a 35 milliméternél kisebb szemnagyságú szenet. Egy cső óránként száz tonna kiszállítására képes. A témával kapcsolatban már a múlt év második felében folytattak tárgyalásokat a vállalat illetékesei. — A tőkés beruházás értéke nem éri el az 50 milliót, a többit helyi erőből kívánják megvalósítani. A szerződés aláírására a múlt év végén került sor. A felkészülésre elég idő állt rendelkezésre. A rendszer kialakítása érdekében szükség van 300 méter mélyen, egy - mintegy 110 méter hosszú speciális vágat kialakítására. Itt .jelölték ki a tárolóhunkert, iltovábbá, hogy kondenzátorokat építenek a villamosener- gia-h'álózatba, ezáltal jócskán tudják csökkenteni az áramszámlát, a felhasznált energiamennyiséget, az üzemi hálózati veszteséget. A kondenzátorok beépítése 30 ezer forintba kerül, ez az összeg azonban hamarosan megtérül. még néhány kapcsolódó berendezés helyét. — A mi feladatunk ezenkívül az osztályozó átalakítása, illetve új tárolóbunker építése, mivel az elképzelések szerint, a többletezenet gépkocsival szállítanánk el. Így aztán sokat javulhat a város tüzelővel való ellátása. — Eddig lezajlottak az egyeztető tárgyalások, ahol megbeszéltük ki, hol, miért felelős, s milyen határidőre kell az egyes munkákat elvégezni. Hozzáláttunk a vágathajtáshoz is. Villamos szakembereink megkezdték a kapcsolószekrények kiépítését, az energiarendszer kialakítását. A gépészek pedig most tervezik a kapcsolódó berendezéseket. — Üzembe helyezési határidő a harmadik negyedév vége. Addig azonban igen sok munka van még hátra. Az első negyedévben például naponta 3150 tonna szenet termelünk, s márciusban sor kerül két új tömegtermelő munkahelyen a termelés-beindítására. Kötelez bennünket továbbra is az, hogy eddig két alkalommal egymillió Ionnál termeltünk ki. Szeretnénk elérni ezt a meny- nyiséget az idén is. — bercncHy — Kevesebb az üresjárat Hibridprogram A csehsilovák fajtanemesitő vállalatnak az állattenyésztéshez nyújtott segítségét tavaly munkaérdemrenddel jutalmazták. Kiváló eredményeket értek el a kutatók a különböző sertésfajták keresztezésével, az úgynevezett sertéstenyésztési hibridprogram végrehajtásával. Célkitűzésük a hússertések arányának növelése és az állategészségügyi tevékenység javítása volt. Képünkön: A szakértők egyik legfontosabb feladata a sertések takarmány- hasznosításának javítása. Sikeres termék Sikeres termékké vált a Pécsi Bőrgyár új cikke, a sertésvelúr, amely a marhabörök árának emelkedése nyomán valamennyi piacon versenyképes, keresett cikk. A velúi'ozolt sertésbőrből pulin kényelmes női cipőket készítenek. gazdag színválasztékban. Az első vásárlók Hollandiából. Belgiumból, az NSZK-ból. Franciaországból és Olaszországból', valamint Angliából jelentkeztek. Tovább folytatják Tovább folytatják a Szerencs és Nyíregyháza közötti vasútvonal tavaly megkezdeti korszerűsítését. Az elmúlt évben kicserélték a Tokaj és a Rakamaz közti vasúti hidak pályalemezeit, a Tarral—Rakamaz közötti részen pedig új vágányokat fektettek le. Az építők a régi mellett új nyomvonalat alakítanak ki, s ezzel jelentősen csökkentik a vágányzárak idejét. Kíméletes üzemeltetés A beszélgetés ezzel a kérdéssel kezdődött el: vajon a 13 millió forintból, amelyet alkatrész-beszerzésre terveztek, mennyit lehet megtakarítani? Semsey Barna, a hernád- nénieti Hernádvölgye Tsz főmérnöke: — Nem hiszem, hogy sokat. Azt is mondhatnám, egészen keveset. Éppen elég időnk volt arra, hogy megbizonyosodjunk arról: a takarékosságot valahol máshol kell elkezdeni. Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy a 13 millió forint, amelyet a gépék zavartalan üzemeltetésére fordítanak, nem aránytalanul nagy összeg. A szövetkezetnek 108 millió forint értékű gépe van, ötven traktor, 23 kombájn, 30 tehergépkocsi, s mintegy félszáz speciális munka- és betakarító gép, szárítóberendezés segíti a gazdálkodást. Persze, ez csak számszerű felsorolás, de azért jól érzékelteti, hogy nem az alkatrészbeszerzésre szánt összeg mértékével van „baj”, hanem pusztán azzal a feltevéssel, hogy e téren száműzték a takarékoskodás fogalmát. A főmérnök nem védekezik: — Valahol olvastam, hogy sok helyen összetévesztik a takarékosságot, a pazarlás megszüntetésével. Vagyis, ha már nem pazarlunk. akkor takarékoskodunk. Nos, én ezt mindazért mondóm, mert szerintem, ahol az alkatrész árán spórolnak, ott a legnagyobb könnyelműséget követik el, mert a termelést, a gazdaságosságot veszélyeztetik. Gondolom, ezzel az. érvvel kár vitába szállni. Hiszen egy • . felületesen kijavított, vagy \ észre nem vett hibás alkatrész azon kívül, hogy a gépben százezres károkat okozhat, szántatlan táblákkal is mérhető. Ezért érzem úgy. hogy a főmérnök egészen mást akart mondani a takarékosságról. Rábólinl: — Ügy van. Szerintem, mi már közel állunk ahhoz a szinthez, ahol minden további „alkatrész-árszorítás” a termelés rovására vezet. A kereskedelem jóval többet tudna ezen a területen tenni. Hogy ne kelljen pár száz forintos gyorsan kopó alkatrész helyett, kilencvenezer forintos főtengelyt megvásárolni. Innen származnak a fölösleges raktárkészletek, hiszen a kérdéses alkatrészen kívül, a főtengely éveken át a raktárban áll. Kiss Dezső műhelyvezető: — Rendelet írja elő a tehergépkocsik kétévenkénti vizsgáztatását. Idén 18 járművet kell erre felkészítenünk. Takarékoskodni nem lehet, a műszaki bázis műszerezettsége kiváló, a legkisebb hibát is kimutatja. Ezért a kissé kopott alkatrészeket is ki- ' cseréljük. Más kérdés az, hogy ezekkel még legalább egy évig zavartalanul üzemelhetnének járműveink, de megértjük: a közúti biztonság mindennél fontosabb. Azt viszont nem tudom megérteni, hogy NDK gyártmányú tehergépkocsihoz miért csak olasz kuplungtárcsát, s nyugatnémet kardánt lehet kapni? Ezek ára pedig az eredetinek négyszerese. Dobosi Pál traktoros: —Ha valami eltörik, azt ki kell cserélni. Nem az alkatrészszel, a figyelmetlenséggel lehet. csak takarékoskodni. Hogy ne törjön el. A főmérnök: — Nem azt akartam mondani, hogy a mi portánkon nincs mit seperni. Mert van. A kíméletes üzemeltetésnek nagy szerepe lesz. A mi takarékosságunk itt.kezdődik, s folytatódik a • nagyobb munkafegyelemben. De ha ebben a célban mások is támogatnának bennünket, előrébb tartanánk. Példát? Jelenleg 52 forintért, kényszerből veszünk olyan AGÍP-olajat, amelynek hazai, literenként 20 forintot érő' változatát beszüntették gyártani. Pedig jó volt... A traktoros: — Nem véletlenül mondtam a nagyobb odafigyelést. Mert ebben tényleg nagy a tartalék. Ugye, így szokták mondani ? De nehéz ügy ez! Mert teszem azt. ha tárcsázás közben a zsirzógomb elkopik, öt óra, amíg becsületes munkával kicserélem. ■ De. a tárcsa meg sokáig használható es ha hajtják is az embert, aá- kor nem áll le. Ezért tönkremegy a csapágy, ami 1200 forintot ér,( majd elkopik a drága távtartó is. Ha a gyár a zsirzógombot kicserélhetö- nek tervezte volna, a leállás csak öt perc. Vagy itt van a levegőszürő esete. Tavaly ősszel két motort hüvelyeztünk, mert a traktoron nincs kompresszor, s így a szűrőbetéteket nem tudtuk kifújni. És ez se olcsó mulatság. A műhelyvezető: — így igaz. Idén már műszakonként. ki fogjuk cserélni a betéteket. Megvásároltunk egy műhelykocsit, amelynek szerelője az ilyen alapvető dolgokat a határban helyrehozza majd. Sok kicsi, sokra megy, mondta’ a főmérnök, akkor amikor a p rémiu m fel tel elekről beszélt. Mert itt sem felejtkeznek meg az ösztönzésnek erről a formájáról, amely dolgozol, vezetőt tesz érdekelté a takarékosságban. De abban is, hogy a gép felületes javítás, rosszul értelmezett spórolás miatt ne álljon. A főmérnök: — Hiába készítenénk mi vezetők pontos terveket a javítások üteméről, ha nincs szakemberünk, aki azt meg tudja valósítani. Ezért törekszünk évek óta arra. hogy képzett, minőségi munkára képes gárdánk legyen. Sokak előtt ismert, hogy a mezőgazdasági- szakmunkásképzésnek a gépészet a leggyengébb „láncszeme”. Ezen akartunk segíteni azzal. hogy tanműhelyt hoztunk létre a szövetkezetben, ahol évente 13 gyerek tanulhat. Korszerű gépeket javíthatnak. igazi munkakörülmények között, tapasztalt munkások keze alatt, ley szinte észrevétlenül magukba szívják az itteni légkört, amit a kifogástalan munka jellemez. És azt, hogy aép emberi hibából ne álljon, mert az igazi takarékosság, akárhonnan is nézzük, csak a zavartalan üzemelés.- — kármán — j 4
