Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-22 / 17. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. Január 22., kedd A képernyő előtt Szeptember Az elmúlt őszön volt immár huszonhárom esztendeje, hogy a Miskolci Nemzeti Színház tájéi dudásban, kitűnő produkcióban bemutatta Sarlcadi Imre akkor még egészen új. alig egy esztendővel korábban írt és akkori mindennapjaink elevenjébe vágó drámáját, a Szeptemberi. Magam is ott voltam az éppen akkoriban átadott alberttelepi művelődési házban a premieren, és miig is mint egyik legszebb és legmaradandóbb színházi élményemre gondolok vissza erre a bánya- telepi estére. Sainos. a darab igen kevés előadásszámot ér- ■ hetett meg hajdan, mert közbeszólt 1955 októberének vihara, azt követően pedig nem vették újra elő. s lassan feledésbe merült ez a — miskolci színháztörténet legszebb lapjaira kívánkozó — produkció. Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy Horvai István — akinek hajdan Sarkad! ajánlotta ezt a művét, mint az az összegyűjtött drámák kötetének 571, lapján látható — most a hajdani budapesti és ugyancsak rövid életű színpadi megvalósítás után tévé játékként rendezi meg a Szeptembert, a Magyar Televízió pedig ígéretes vállalkozása. A magyar dráma harminc éve című új sorozata indító darabjaként bemutatja. Felfokozott várakozással ültem hát a képernyő elé pénteken este. Ho-rvai István rendezése hűséges maradi az eredeti drámához, hűséges Sarkad! szövegéhez, mondandójához, szelleméhez. Talán egyetlen mondat, egyetlen mozzanat sem hiányzott az eredetileg háromíelvonásos drámából, az egyetlen helyszín is azonos volt — Síposék tanyája, s azon is csak annyiban változtatott, hogy a szereplőket a tanya több pontján mozgatta, a „filmesebb”' megvalósulás végett sem tett semmi erőszakot a színpadi művön, mégsem rögzített színpadi drámát, hanem roppant feszült légkörű tévédrámái láttunk. (Wegenast Róbert díszletei és Bornyi Gyula, képei kitünően segítették a rendezői elképzelések megvalósulását.) Az ötvenes évek első felének alföldi tanyaviíágába vitt vissza a dráma. Az öreg Sípos tanyájára, aki a két keze munkájával, sok-sok verejtékkel teremtette meg magának a tizennégy holdas kis birtokot, tette azt paradicsommá, de már fiai nem vonzódnak a földhöz, már nem akarnak a földdel dolgozni; az egyetlen, a legkisebb, a ki iskoláztatott fiú pedig éppen azzal tér meg szülőföldjére, hogy a magyar mezőgazdaságnak azt a szocialista átalakulását sürgesse és segítse, amely nem az apai tanya megvédését szolgálja az akkor meg talán gyenge lábon álló termelőszövetkezet terjeszkedése, a tagosítás ellen. „Nem azért jöttem, hogy őrizzem ás mentsem ezeket a tanyás emlékeimet, hanem éppen ellenkezőleg", — mondja a tangazdaság! igazgatóvá lett fiú az apjának a dráma forrpontján, amire a fia taníttatásának keserves tanulságán meditáló öreg tanyásparaszt arra a következtetésre jut, hogj' „nem akar semmi mást, mint felszántani a tanyám helyit". Az az öreg paraszt, az öreg Sípos mondja ezt, aki az évszázadokon át a földről csak álmodozó magyar paraszt igen jellgezetes képviselője, s aki a felszabadulást követően teremthette csak meg a maga kis gazdaságát, érezhette és élvezhette munkájának gyümölcsét, s még nem érthette a kisparaszti gazdálkodás korlátáit, jövőtlenségét. Nem akar a tanyájától megválni, de családtagjainak magatartásából kell megértenie, hogy az élet — ha kell —, őnélküle is tovább megy: „Mindenki a maga dógát — ez a. fontos. Én ezt a tanyai — ók majd valami nagyot... Csak sikerújjön nekik" —, zárul az öreg Sípos szavaival a dráma. A történelem azóta réges-régen igazolta a Sípos-fiú igazát, de a dráma írásakor, negyedszázaddal ezelőtt még ugyancsak messze voltunk a hatvanas évek elejének nagy szövetkezeti forradalmától. Sarkadi viszont ezzel — az egész életművéből is messze kiemelkedő drámával — emellett az új magyar élet1 mellett tett hitet. A rendezőnek már az első képsorban sikerült megteremtenie a gyakorlatilag három nap alatt játszódó dráma légkörét. Amikor a tanító és az öreg Sípos arról beszélnek, hogy mindjárt esni fog, szinte éreztük a nyomott, fojtogató lékört, és így éreztük a drámát mindvégig. így éltünk benne magunk is. A vendégvárás ünnepi-izgatott percei, az első találkozás csupa örömböl-raményböl keserű csalódássá váltása és a többi mindmegannyi remeklés. S ebben Szirtes Ádámnak kellene nyújtanunk az első pálmát. Szinte úgy is felfoghatjuk az ő remeklését, mint valami csodás juta lom játékot; mindaz, ami az öreg Sípos alakjában az írói szándék szerint sűrűsödik, Szirtes Síposában a legragyogóbban valósult meg. A nagyszámú szereplőgárda minden tagja — szinte kivétel nélkül — méltó társa. Az egész Szeptember ritkán látható nagy értékű tévés élmény. • Benedek Miklós „Önfelszámolás” Mihályfy Sándor „önfelszámólái" című dokumentumfümjéböl tv-fílmet írt, mely egy budapesti vegyesipari szövetkezet küszködésének és bukásának sorsát követi nyomon, egy‘bűnvádi tárgyaláson. A filmet az író, Mihályfy Sándor rendezi, dramaturg Deme Gábor. A vezető operatőr Kecskés László. A szövetkezet elnökének szerepében Káté Árpád, a szövetkezet jogásza Tímár Éva, a bíró szerepét Gerbár Tibor alakítja. A képen: Tímár Éva és Káté Árpád a kamera előtt. Az elmúlt év egyik kiemelkedően nagy könyvsikeréről, a miskolci Bárezy János Vádindítvány című dokumentumregényéről rendezett vitát a napokban a TIT Borsod megyei Szervezetének irodalmi szakosztálya. A gondolatcserét Papp Lajos költő, az irodalmi szakosztály elnöke vezette be. majd ördög h Szilveszter író, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, Bárezy János kéziratainak kiadóvállalati gondozója tartott rövid előadást részben Bárezy regénye kiadásának körülményeiről, részben egyéb könyvkiadással kapcsolatos kérdésekről. Bizonyára sokan voltak a nagyszámú érdeklődő között, akik itt tudták meg, hogy jóllehet a Vádindítvány Bárezy első megjelent regénye, de nem első regénye, mert egy korábban írt műve kiadásra előkészítve vár a Magvetőnél. A Vádindítvány országos sikere, nemkülönben a minapi miskolci ankét iránt megnyilvánuló érdeklődés a közönségnek a tényirodalom iránti egyre növekvő igényét tanúsítja. Az igen sok gondolatkört érintő beszélgetés bevezetéseként Vitéz László színművész olvasott fel a Vádindítványból több részletet. Jó volt ezt az ankétet megrendezni, jó lentije, ha többször kerülhetne miskolci szerző új kötetének megvitatására sor. Persze, előbb annak, illetve azoknak kiadására ... (t>m) Mit lehet csinálni a szabad időben? Lehet tévét nézni, rádiót hallgatni, újságot és könyvet olvasni, tanulni,' sportolni, moziba menni, rendezvényeket, előadásokat látogatni, kártyázni, aludni... Érdemes sem lenne már mindezt így felsorolni, ha nem kellene Hozzátenni, hogy a fent felsorolt lehetőségek egy helyen kínálják magukat: az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat: miskolci munkásszállásán, a Kilián-délen. Számok Az ÉÁÉV háromezerhal- száz dolgozójából másfél ezren élnek munkásszálláson, közel ezren Miskolcon, továbbá Ózdon, Kazincbarcikán és Bélapátfalván. A művelődési otthonnak természetszerűleg valamennyi szállón feladata a kultuiális élet szervezése. Kiss Árpádné igazgató a legfontosabb feladatokról, tennivalókról ezeket mondta: — Elsődleges kötelességünknek tártjuk az ismeretierjesztő tevékenységet, azt. hogy a különböző felkészültségű és érdeklődésű embereknek az iskolai oktatás meiietl — többségében pedig annak hiányában — lehetőséget adjunk ismeretszerzésre, Ez a munkánk évekre visszamenően folyamatos, a legnagyobb érdeklődés a jogi, csillagászati és földrajzi előadások iránt nyilvánul meg; az elmúlt évben átlagban ' negyvenen vettek részt egy- egy TIT-elöadáson. Ugyanilyen alapvető fontosságú a könyvtári munka, az olvasási kedv felébresztése. Központi könyvtárunknak 17 00U kötete van, a miskolcin kívül letéti könyvtárat tartunk lenn Kazincbarcikán, Ozdon és Bélapátfalván is. A szállón lakók húsz százaléka tagja a könyvtárnak, azonban ehhez mi is hozzátehetjük, hogy ennél többen olvasnak, hisken a szobákban lehetőség van a könyv kézről kézre adására. Rendszeresek nálunk az irodalmi estek-műsorok. igen jó a kapcsolatunk — hosszú évek óta — a színház művészeivel. • — A munkásszálláson is bizonyára magas a száma azoknak, akiknek szüksége lenne az általános iskola hiányzó osztályainak pótlására. Erről még nem beszélt... —• Mindig napirenden volt e téma a mi munkánkban, sokáig kihelyezett tagozat működött itt a szállón, az idei tanévben azonban minden erőfeszítésünk ' ellenére sem sikerüli ezt megszerveznünk, összesen öten jelentkeztek. A mi érveink már ,.kifogytak”, a vállalat illetékesei pedig nem segítenek e munkában kellő mértékben nekünk. Gondok Egyik legsikeresebb gyermek könyv-illusztrátorunk. A tízen aluli s a tizen felüli, olvasni még nem tudó vagy olvasó gyerekek nagyszerűen élvezik tömör, humorral fűszerezett rajzait. Akik csak kicsit is járatosak a gyermekiélek, a gyermekvilág bonyolult útvesztőiben, azok tudják; talán a világ egyik legnehezebb dolga megnyerni s megtartani a gyerekek kegyet, szimpátiáját. S e szimpátia titka nyilvánvalóan abban keresendő, hogy Reber László sohasem leereszkedik a gyerekekhez, hanem éppen fordítva, felemelkedik hozzájuk. Rajzaival — illusztrációival — gondolatokat cserél velük, mert van hozzájuk intézendő mon- «Saiwalója. Réber László művészetének azonban csak egyik része, hogy rendszeresen műveli a gyermekkönyv-illuszt- rálás nehéz művészetét. De semmiképp sem elhanyagol - habe resaesl Bár a miskolci József Attila Klubkönyvtárban megrendezett tárlatán mellőzi gyermekkönyv-illuszt- rációit, művészetének jobb megértéséhez hozzá tartozik. Többek között azért, mert a gyermekeknek szánt rajzok önfegyelemre nevelnek, arra tanítanak meg. hogy a lehető legkevesebb eszközzel a lényegest, a fontosat ragadja meg. S minél többet „mondjon el” róla. Ugyanez a lényege a karikatúráknak is. (Réber László szatirikus lapoknál is dolgozott, önálló karikatúra- albumai jelentek meg, s bizonyára nem véletlen, hogy ő készített illusztrációkat Örkény István egyperces novelláinak német nyelvű kiadásához, amelyből egyébként néhányat e kiállításon is láthatunk-) Mármint az, bogy valami lényegest mondjon el — no nem nagy röptű filozófiai gondolatokat! — arról a világról, annak hétköznapi jelenségeiről, amelyben élünk. A karikatúrában nincs helye a részleteknek, az aprólékos kidolgozásoknak. Igaz, olykor-olykor el- el játszik egy-egy ötletével (a kiállításon ezért érezzük néha, hogy ismétlődnek lapok), de alapvetően mégis azt kell mondanunk, hogy nem enged az ötletek kísértésének. Egy- egy lapon belül viszont éppenséggel felhasználja az ismétlés felfokozó hatását. A karikatúra a közhiedelem szerint .könnyű műfaj”. Réber László kiállítása viszont éppen arról győz meg. hogy ez az állítólagos „köny- nyű műfaj” mennyire nehéz! Hiszen a művész rendelkezésére legfeljebb a vonalak vastagságának variálása ál! rendelkezésre. S a lehető legkevesebbel kell „beindítania” a néző reagálását úgy. hogy gondolatai, érzelmei valahol találkozzanak az alkotó szándékával. Réber László karikatúrái képesek elindítani ezt a folyamatot, s a tár- 1 a (látogató végeredményben nagyszerűen szórakozhat. A József Attila Klubkönyvtárban február 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők a kiállítást. S illő elmondani, az alkotóról, hogy számos díjban, így a Munkácsy-díj- ban is részesült, s hogy rajzfilmjeivel több fesztiváldijai is nyert. Többek között • itt Miskolcon is. Csutora» Annamária Ez egyébként nem mal gond, korábban is a népművelők — hárman dolgoznak főfoglalkozásban — tekintették kötelességüknek és szívügyüknek az alapfokú oktatás megszervezését. A másik, ami megemlítendő — ha ugyan ezt a vállalatnál gondnak tekintik — az. hogy bár a szocialista brigádok vállalásaihoz évenként ajánlást készít a művelődési otthon, s jószerivel a teljesítés lehetőségeit is a szállón biztosítják, az értékelésbe már nem vonják be az itt dolgozó népművelőket,. (Pontosabban arra tartanak igényt, hogy igazolják a könyvtári látogatást. a rendezvényeken való részvételt; pecsétet tehát.. Egyébként éppen beszélgetésünk közben jött egy bri- gádvezető a naplóért, s tulajdonképpen ő sem tekinti ..igazságtalannak”, hogy a címek odaítélésében nem vesznek részt a népművelők) . . S ha már gondokat ..gyűjtögetünk" idekívánkozik az is. hogv — amint az elmúl! évi értékelésben megfogalmazták — „a TlT-tel szerKönyvek, sorozatok Az idén 200 mű megjelentetését tervezi — csaknem 4000 ív terjedelemben — a Kossuth Kiadó. Ez a pártoktatás tankönyveit és a folyóiratokat is figyelembe véve. gyakorlati >ag azt jeleni i. hogy az évnek maid minden naptára >ut egy-egv K nssu i h - k i a cl v á n' ■. Kiemel t helyen szerepelnek azok a könvvek. ame'vek iy< MSrt'MP XH. kongresszus "ing kapcsolódnak. Kiad:'dc a kongresszus teljes és rövidített jegyzőkönyvét, több mint félmillió példányban. Az utóbbi'hetekben megjelent kötetekkel együtt eddig/ 11 megye földrajzitiév- tára készült el. Túlfutott tehát félidején a !’.r <>r*rr''iai Vállalat 1078-ban -ik^/dett nagyszabású sorozata, amely megyénként külön kötetbe gyűjtve adja közre a hazai tájak fontosabb földrajzi elnevezéseit. Idén úiabb öt ívűiét lát napvilágot, s 1981- ben a fennmaradó három kiadásával zárul le a mind a 19 megyénket felölelő vállalkozás. zödés alapján kötött előadásokon több alkalommal nem jelentek meg az előadók, s ez nehezítette a további szervezést, csökkentette az érdeklődést” ... Es még valami, amit nem írásos anyagból kell ideidézni, hiszen többen említették a szállón, így Pista bácsi is, aki mindig ott ténykedik a népművelők körül. Ö mondta; — Ha semmi mást nem is ír meg, tegye már szóvá, hogy két és fél hónapja szünetelnek a játékfilmvetT- lések, nem értjük, miért tart ilyen sokáig az átépítés, minket meg. itt esténként állítódnak még az emberek, hogy re: van már, mi lesz a mozival, miért nem intézkedtek?!... Apropó, mozi ... Említette az igazgató, hogy egy-egy vetítésen átlagban harmincegyen nézik a filmeket. Ez nem mondható soknak, reménykednek azonban, hogy az átépítés után — amikor szélesvásznú filmeket is műsorra tűzhetnek — javul a helyzet. — A filmek kiválasztásában. a műsorkialakításban mi nem veszünk részt — mondta Kiss Árpádné —. azt kell vetítenünk, amit ..ránk oszlanak”. Eredmények Ott volt a beszélgetésen a vállalati KISZ-bizottság titkára Szabó György is. Ö a fiatalokról szólt: — A miskolci munkásszálláson élők több mint fele harminc éven aluli. A művelődési otthonnal igen jó es szoros a kapcsolatunk, több közös akciót szerveztünk és bonyolítottunk le az elmúlt évben is. És itt működik a .szállón az ifjúsági klub. mely igen eredményes és jó munkát végez. Legutóbb ezt állapíthatta meg a KlSZ-bi- zotlság is. rendszeresen kérünk ugyanis tájékoztatást a munkáról. Az ismeretterjesztő előadások, vetélkedők, vitafórumok mind jói segítik a mi akcióprogramunk végrehajtását. Tehát mi nagyra értékeljük az ill dolgozó népművelők munkáját . A legnagyobb eredmény, gondolom az elmondottak alapját!, mégis abban található. hogy a munkásszálláson folyamatos és rendszeres közművelődési tevékenység folyik. S ennek a lehetőségek kihasználására mozgósító ereje van. Most éppen igérivfelmérő felmérést készítettek a szállón: három* százan válaszoltak kérdésekre . .. Xciiagy József
