Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
T980. január A., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 fiz algpszOTizeii tisztségviselők választása síé A kongresszusi felkészülésnek egy nagyon lényeges mozzanatához érkeztünk, a pártalapszerve- zelék titkárainak, vezetőségi tagjainak megválasztásához. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ezt egyszerű szervezeti eseményként tekintsük, pedig valójában nagy jelentőségű politikai lépésről van szó. Személyükben a helyi, a szűkebb társadalmi környezetünk politikai életének irányítóit, szervezőit választja meg a párttagság. Arról a környezetről van szó, amelyben mindennapos társadalmi-politikai viszonj'ai Ilkát legközvetlenebb formában éljük. Ahol dolgozunk, értéket alkotó, teremtő emberi lényünket kifejtjük, ahol legfontosabb tevékenységünkben társakra lelünk és egymásrautaltságunkat érzékeljük, ahol munkánk becsülete alapján az anyagikulturális javakból való részesedés lehetőségéhez jutunk. Ezek csak a legalapvetőbbek, de sorolhatnám még hosszan, mi mindent jelent számunkra ez a környezet, amelyet politikailag közvetlenül a pártalapszerve- zet l’og át és irányít. Ha csak az itt töltött idő szempontjából nézzük, az is igen tetemes. Nem szorul bizonyításra, hogy nem csali a párttagok, de minden dolgozó számára a legkonkrétabb formában fontos, izgalmas ügyről van szó, amikor az alapszervezetek titkárát, vezetőségi tagjait megválasztják. A legközvetlenebb érdekeiket érintő politikai esemény ez. A pártalapszervezetek tisztségviselőinek megválasztását gondos politikai és szervezeti előkészítő munka előzi meg. Ennek sorából különösen kiemelkedik három mozzanat: a beszámoló taggyűlés, amely a pártszervezet tevékenységéről és feladatairól készített számvetést; a jelölő bizottságok munkája, amely éppen a taggyűlési számvetés tükrében széles körű véleményfelmérés és összesítés alapján készítette el személyi javaslatát; és végül a kongresszusi irányelvek vitája, amely a párt előtt álló feladatokra utal. A taggyűlések fórumainak eszmecseréi és a jelölő bizottságok beszélgetései tulajdonképpen olyan politikai parlamentek, amelyek tudatosították a párttagság körében, hogy az új vezetőségeknek milyen igényeknek keli megfelelniük. A választás során sokféle szempont, elvárás megfogalmazódik; politikai, erkölcsi stb. Az alapvetőnek azt kell tartanunk, hogy mit diktálnak mai életünk politikai követelményei. Ezekről már hosszabb ' ideje beszélünk, de különösen sok szó eseli róluk az utóbbi hetek pezsgő politikai légkörében. Sokféle összefüggésben fogalmazódtak meg az elkövetkező Időszak fő jellemzői, országos és helyi teendői. Ezeknek lényege, a párt aiapszerveze- teit érintő konzekvenciája ma már széles körben nyilvánvaló és egyértelmű a párttagok számára. Tudatosan számolnak azzal, hogy a helyi politikai élet irányításában és szervezésében lényeges. újszerű követelmények vannak. Sok tekintetben bonyolultabb és nehezebb feltételek között kell dolgozniuk. Olyan helyzetben, amikor a munka minőségi jegyei állnak előtérben, amikor a felhasználó értékítélete döntően megszabja annak rangját és parancso- lóan határoz tevékenységünk irányáról, struktúrájának változásairól. Ez nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodási . készséget követel minden szempontból. Ügy kell politikai stabilitást biztosítani, hogy közben a fejlődésnek bizonyos értelemben sokkal erőteljesebb dinamizmusa valósuljon meg. Ebben a fo- 1 y a maiban s zü ks égisze rűen átalakulnak a régi értékek, módosulnak a presztízsek, szaporodnak a konfliktus- helyzetek mind az egyén, mind pedig az egyes csoportok közösségi viszonylatában. A megváltozott gazdasági körülményeknek minden társa d a 1 m i - pol i ti ka i összef ü ggé- sét még be sem látjuk, többségükre vonatkozóan éppen csak hogy következtetni tudunk. egy azonban bizonyos: a politikai munkával szemben jóval nagyobb követelményeket támasztanak. Gondosabb, körültekintőbb számbavételét és egyeztetését a különféle érdekeknek, meggy őzőb 1} eszmei- p ropa gan da és agilációs munkát, hatékonyabb tudatformálást és magasabb színvonalú szervező munkát. Most. _ amikor a pártszervezetekben" választásra kerül sor, ilyen megfontolás alapján születhet meg a helyes döntés. Bár a jelölő bizottságok is nagyrészt e szempontok szerint teszik meg javaslatukat, érthető. ha azt a szokottnál nagyobb aktivitással mérlegeli majd a párttagság. Nyilvánvaló, hogy ez a szélesebb értelemben veit demokratizmus sok olyan jelenségre lehet tekintettel, ami esetleg a jelölő bizottság figvelméi elkerülte. A párttagoknak pedig nemcsak joguk, de kötelességük is. hogy azokat szóvá tegyék, az egész kol-. leklíva előtt feltárják. Az új vezetőségek megválasztásánál sokféle követelményt szokás szem előtt tartani. Többek között azegves munkahelyek képviseletet, a párttagság kor és nem szerinti. munkaköri összetételét stb. Ez mind igen fontos, önmagukban is politikai jelentőségűek, ezért maximális érvényesítésük természetes törekvés. Mégis azt kell mondanunk, hogy a jelzett politikai követelményekkel szemben másodlagosak, legalábbis semmi esetre sem érvényes i t hét ők azok rovására. A pártszervezetek vezetőségeivel szembeni magasabb követelmények általános érvénye mellett és azzal egyidejűleg különösen nagy felelősség hárulj az alapszerve- zelek titkárára. Hosszú évek tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy ők viselik vállukon a vezetőségre háruló feladatok legtöbb és legfe- lelősségteljesebb terheit. Elsősorban ők állnak a párttagok és az. egész dolgozó kollektíva figyelmének középpontjában, tevékenységükkel és magatartásukkal elsősorban ők jelentik a párt: helyi reprezentánsait, .kk-észt rajtuk keresztül ítélik meg a pártszervezet munkáját. titkáron, mint a vezetésé együttes „karmesterén" so© múlik, meghatározó swei-epe van a kollektív munka szintvonalában. Ez a körülmény is arra az elhatározásra készteti a pártot, hogy az alap- szervezetek titkárait a taggyűlés személy szerint és» közvetlenül válassza meg. : z aiapsaerrezeti veweiáS- ség a párttagság bizalmából nyeri «fi, tászteégét. Ezért felelősséggel fayrío- zik a tagságnak, de az egész pártnak is. A párttagságtól elnyert bizalmat nap mint nap ki kell szélesíteniük az egész dolgozó kollektíva körében. Ki kell vívniuk a pár- tonkivüliek politikai bizalmát, elismerését és ''támogatását is. Csak ezzel a szélesebb értelemben vett politikai bizalommal képesek a mai helyzet szabta, nem könnyű, de tiszteletre méltó feladatuknak megfelelni. K. L Sárospataki tervek A Sárospataki Tanács Vég- í’ehujló Bizottsága a közelmúltban tárgyalta a városi költségvetési üzem idei feladatait. Az üzem ebben az évben is jelentős feladatokat old meg Sárospatak rendezésében, amit különösen indokolttá tesz a város nagy idegenforgalmi látogatottsága. A város parkterületeinek fenntartása, további kiépítése a városrendezési tervvel összhangban készül. Az év folyamán megkezdődik a Retel utcai Bodrog-part zöldfelületének kialakítása. Az ehhez szükséges tervek elkészítésére, valamint az előkészítő munkák elvégzésére 1 millió forintot használnak fel. Ugyancsak javít a városképen a termálfürdő Határ utcai járműparkolójához kapcsolódó zöldfelület további rendezése, valamint a parkolóba becsatlakozó Móra Ferenc utca és a felújított, kiszélesített Kassai utca további parkosítása. Az év kiemelt feladatát képezi a Vörösmarty utca 2. számú, műemlék jellegű lakóépület felújítása, valamint az ehhez kapcsolódó tereprendezési munkálat is, hiszen ezek elvégzése után a terület a S zinyei - kér t h ez ka p eső lód va, a város egyik legszebb kulturális pihenőhelyévé válik. A megye egyik, talán legszebben parkosított városa Sárospatak. Az idén parképítésre és -fenntartásra 2,9 millió forintot tudnak fordítani a városban, ami nem sok ugyan, de az itt élők nagy segítséget nyújthatnak társadalmi munkaakcióikkal lakóhelyük csinosításéra. Ennek megszervezése, összefogása és irányítása kiemelt feladatként jelentkezik a városgazdálkodási üzem idei tevékenységében. A város köztisztasági feladatain belül nagy gondot okozott az elmúlt évben, hogy az intézmények, üzletek előtti útszakaszok tisztántartása nem mindig volt megfelelő. Az idén szigorúbban kell fellépni azokkal szemben, akik nem tartják be a köztisztasági rendeleteket. A városi szemétgyűjtés, illetve elszállítás állapotán alapvetően segít majd a konténeres gyűjtési és szállítási rendszer bevezetése, valamint a járdafelületek gépi tisztítása. A város köztisztaságáért fáradozó dolgozóknál ebben az évben jelentős, az átlagost jóval meghaladó bérfejlesztéseket hajtanak majd végre, ösztönözve őket ezzel munkájuk eddiginél js jobb ellátására. Az üzem ingatlankezelési feladatait; az elmúlt évben nem tudta maradéktalanul ellátni, ezért ezt az évet több, 1979-ről áthúzódó munkával kezdik. A sokrétű és aprólékos feladatok végrehajtásához elengedhetetlen a tavalyinál lényegesen magasabb szintű munkaszervezés, a hatékonyság és a munkafegyelem javítása. A forgá^'oló sza^rnun^Aseíícl nemegyszer okkal a vas szobrászainak is nevezik. Osszpcn-of 'óit figyelmükön, jó szakmai fél- készültségükön igen sok múlik. Fei.^lelünk az Ormcsi Bányaüzem forgácsolómüheiyében késiült Budai István marósról. Lemiroisio! tólleljesstés Összességében erértfnényes ével zárt az ózdi hengermű gyáregység 1979. dec. 31- én. Az évközi Kendek, ...súlyos'’ lervlemaradások ellenére a gyáregységi kollektíváknak sikerült pozitívra változtatni a mérleget. A höügerázeni I. (durva- hengermű)- kollektívája a blokksost térti 600 tonnás éves tervet 4sp$«ű»er , jfU-én 14 ÓKÜf;- *^v8fc,-s-tormára teltjv- !*rt**?5e. llyr^ vieeifl'/'is a nt<är iemarj*dást nemcsak hogy pótolni tudlak a blokksori henge- részbrigádok. de 2203 tonnával többet is tettek a-z „asztalra'’. A hengerüzem II. szocialista brigádjának a tagjaira az operatív t< i vekben foglaltak szerint 456 360 tonna hengerelt készáru előállítása várt 1979-ben. Év végéig 4.38 4.39 tonnát hengereltek ki, ami 2999 tonnával több a tervesettnél. Módosították Ismeretes, hogy január ed-* sején több — a vállalatod ..életét". gazdálkodását! érintő — rendelkezés lépett hatályba. Ezek között találjak azt az új rendeletet ist, amelyik a munkavédelmi tevékenység eddigi szabályozásának módosíiasá'ról rendelkezi!;. A minisztertanácsi rendelet megalkotását az tette szükségessé. hogy az érvényben levő munkavédelmi előírások — elsősorban az óvó rendszabályok — egy része elavult. napjainkban már nem segítette, hanem esetenként nlálv i/ta a hatékony végrehajtást. s nem „érzékeltette" kellően az érdekellek felelősségé: sem. Ezen túlmenően indokolták a változtatást a meglevő átfedések, párhuzamosságok is, melyek nem egy esetben szinte áttekinthetetlenné tették egy-egy adott „téma" szabályozását. Ugyancsak sürgették a módosítások bevezetését az előírásokban fellelhető ellentmondások. illetve hiányosságok is. A „túlszabályozás" mellett ugyanis egyes területeken még az alapkövetelményeket sem fogalmazták meg az érvényben levő rendelkezések? nem „szóltak" például a vibrációvá1.. a radioaktív sugárzássá! kapcsolatos kérdésekről sem. holott ma mar mindkét tényezővel számold mink kell mind az iparban! mind a mezőgazdaságban. (A változtatás mellett szólt az is, hogy az utóbbi években felgyorsult a KGST-n belül .* munkavédelmi, műszaki elő. írások egyeztetése.) ArtlSt és raikftfrak című Spásuntefcn a múlt év már- ;;-<íusók\aa foglalkoztunk előli szőr az ÉLVEGY, a PTERT, 1 az AMFORA, az f’.TEX és a VASYILL nagykereskedelmi vállalatok raktározási gondjaival. Akkor , felvetettük, 4'i'hogy még a negyedik ötéves •• tervidőszakban merült fel h egy közös, úgynevezett bázisraktár építésének gondolata. Ez az elképzelés azonban eddig csak gondolat maradt. Résziben azért, mert a majdani üzemeltetőknek határozott, egyértelmű elképzelése nem volt a raktár kialakításáról (s ezért tartották a „labdát"), s részben, mert az üzemeltető szerint, a tervek állítólag kiegészítésre szorultak. Végül pedig azért, mert mindinkább csökkent, napjainkra teljesen«elfogyott a vállalatoknak a beruházásra fordítható pénzeszköze. Három pontban A VASV1LL központjában Szotyori N. Mihály, a Kereskedelmi Tervező Iroda (KERTI) osztályvezetője és Makkos Albert, a Belkereskedelmi Minisztérium főelőadója tartott a társulásban részt vevő vállalatok számára — a magasraktárakról — olyan érdekes és színvonalas előadást, amely előrevivő lehet a majdani beruházási elképzelés és döntés kialakításában. Ezek a gondolatok három fő pontban foglalhatók össze. — Nem szabad olyat építeni, ami már ma sem mondható korszerűnek, és még kevésbé lenne az a beruházás átadásának pillanatában. Egyszerűbben: n holnapok igényeinek megfelelően kell építenünk. — A korábbi gyakorlattól eltérően, a korszerű raktárnál nem az építészet, non az épület az elsődleges, nem abban kell elhelyezni valamilyen technológiát, hanem fordítva: a tervezett, a raktári műveletekhez szükséges technológiát kell, ..beborítani’’ az épületszerkezettel. — Tervezést és kivitelezést kulcsátadásig lebonyolító, hozzáértő fővállalkozót kell keresni. Wem it! «äivatii Tilgen "hazánkban a t.adomáinyos raktár fogalmába legfeljebb a többszintes raktár tartozott. A gépi rakodás fii eszköze az emelővillás targonca volt. E hagyományos raktár hátrányai kézenfekvőéi«. Az épület. magasságának határt szab a födémek terhelhetősége és az ezzel arányosan emelkedő építészeti kölíség. Olcsóbb és nagyszerűbb A korszerű raktárakban ma tért hódítanak a gépesített anyagmozgatás es aru- tárolás, Valamint az egységrakomány-képzés fejlett eszközei. A felrakógépek és az állványos tárolási technológia, valamint az önhordó szerkezet lehetővé teszi a raktár belmagasságának növelését, Az 1960-as években rohamosan' elterjedő új technológia lényege: a technológiailag szüliségeS állványzat egyben épületszerkezetként is szolgál. Ezt a kialakítást nevezzük önhordó, gépesített magas- raktárnak, amelyet azután már csak könnyen szerelhető homlokzati elemekkel és tetőszerkezettel kell „beborítani". Az új típusú raktár alkalmas konténeres és rak- lapos tárolásra, de hordók, zsákos áruk, textíliák, szál- és rúdanyagok ugyancsak kiválóan tárolhatók ezekben. A nálunk fejlettebb raktártechnológiával rendelkező országokban, számos előnyük miatt, a 20—30 méter magasságú önhordó magas- raktárak terjedtek el. Az önhordó szerkezet mintegy 20 százalékos megtakarítást jelent az építési költségben. A feirakógép megjelenése szintén költségcsökkenést eredményez. Az állványkiszolgáló gép tulajdonképpen felfogható továbbfejlesztett targoncának. aminek azonban számos előnye van az emelővillás targoncához képest. Stabilabb, nem oly dőlésveszélyes, s a targonca gyakran szivárgó hidraulikáját az állványkiszolgáló gépnél felváltja az egyszerű, üzembiztos csörlő. Az állványkiszolgáló gépet elektromos energiával ellátó úszxjkábé! perfi» szükségtelenné teszi az akkumulátort, annak mindé*» hátrányával együtt. Az. á-H- ványkiszolgáló gép pótalkatrész-ellátása is jobb a targoncáénál. A gép vezetése, kezelése kimondottan egyszerű. Használata ergonómiai szempontból is igen sok előnnyel jár. A gép automatizálásával a kiszállítási rendszer üzembiztonsága, megbízhatósága, korszerűsége is fokozható. Automatizálni, persze, csak akkor tudunk, ha tisztában vagyunk feladatainkkal. és ha a raktári üzemszervezés a raktár rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges valamennyi műveletre kiterjed. Tűz és víz esetén A raktáraknál nagy gondot jelenthet az esetleges tűzkár elhárítása. A magasraktárnál ez különösen veszélyes, mert a keletkező kár elvileg igen nagy lehel. A gyakorlatban azonban a tűz lokalizálása, a tűzkár minimálisra szorítása, automatikus oltóberendezések segítségével. füst- és gözelve- zetök beépítésével, illetve vasbeton elhatároló falak kiépítésével könnyen megoldható. Gondot jelenthet még szintén elvileg — a hatalmas raktártér magas fűtésigénye. ha nyitott raktárajtók mellett rakodnak. Lés- zsilipes rakodással egyszerűen megakadályozható a hu- z^t. Egyik ilyen megoldás, amikor a gépkocsival a tö- mítőperemes ajtónak tolatnak. s a tömítőperem megakadályozza a levegőáramlást. Az ajtók mögött kialakított cella kiválóan alkalmas az előre odakészitetfc áruk tárolására, de alkalmas arra is. hogy a nem raktári dolgozókat a raktártól, illetve a raktári dolgozóktól függetlenítse. Az előnyök és hátrányok összevetése — az előadás é* az azt követő vita során —■ az előnyök javára dőlt el. (Buciiért)
