Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG « 1979. december 14,, péntek ’ !lg Pedagógiai pályázat Munkára nevelés a szaktantermekben Az elmúlt évtizedben számottevően fejlődött Borsodban az altalános iskolai szaktanterem-hálózat. Az oklato- nevelö munka tartalmának korszerűsödésével is kapcsolatos, hogy ma már elfoga- doLtan törekednek az iskolák a tárgyi feltételek mind szélesebb köiü megteremtésére, s ennek egyik leghatékonyabb módja épp a szaktantermek kialakítása. A megye szép eredményei közül is kitűnnek a kazincbarcikaiak törekvései : az iskolák saját erőforrása inak felhasználásával. a tanács és az üzemek segítségével olyan szaktanterem-hálózatot sikerült kialakítaniuk, amely országosan is figyelemre méltó. Az oktató-nevelő munka feltételeinek megteremtésében és a tartalmi munkában elért eredményeik alapján érte az a megtiszteltetés a kazincbarcikai pedagógusokat, hogy városuk adott helyet — immáron két alkalommal is — az országos pedagógiai tanácskozásnak. Első alkalommal a pedagógia általánosabb kérdéseiről, második alkilommal pedig a szaktantermek és az önálló ismeretszerzés összefüggéseiről hangzottak el előadások, .viták. (Mindkét alkalommal meg' is jelentették a tanácskozások anyagát.) Most már a harmadik országos pedagógiai tanácskozást készítik elő — 1080. április 8—11. között rendezik meg — s ezút- ta1 a munkára nevelésről lesz sz .oha az országos pedagógiai tanácskozás újbóli megrendezéséig még van idó, annak hasznossága és sikere érdekében már van tennivaló is. Elkészült a háromnapos tanácskozás programja. Az aktuális oktatáspolitikai kérdetek megvitatását .követőéi un György, tanszékve.- oi egye.emi tanár a munkára nevelésről. Kelemen László tanszékvezető egyetemi tanár pedig Munkára neveles a tanórán címmel tart előadást. Érdemes megemlíteni, hogy a tanácskozásra várt több mint 350 pedagógusnak.és oki»'/" ügyi szakembernek kitekintésre is lehetősége nyílik majd, megismerkedhetnek a szovjet iskolákban kialakított szaktantermi rendszerrel is. Az elméleti előadásokat gyakorlattal is egybe kívánják kapcsolni. Az ország különböző részeiből érkező pedagógusok ugyanis a szak- tantermekben tartott szaktárgyi órákon kontrollálhatják: hogyan valósítják meg a gyakorlatban, a mindennapi munkában a barcikai pedagógusok a munkára neveléssel kapcsolatos feladatokat. A hagyományoknak megfelelően — hiszen kétségtelenül beszélhetünk már hagyományokról is az országos pedagógiai tanácskozáson — a résztvevők , szekciókban Vitathatják majd meg <^gy- egy iskolatípus sajátos feladatait és- lehetőségeit. Az általános iskolai, a középiskolai és a .szakmunkásképzéssel foglalkozó szakemberek szekcióüléseit olyan neves szaktekintélyek fogják össze, mint dr. Szebenyi Péter. az Országos Pedagógiai I ntézet főosztályvezető-helyettese. Báliét Endre, az ÓP1 osztályvezetője, és Kunért József, a MüM SE TI igazgatóhelyettese. Az országos pedagógiai tanácskozás nem korlátozódik majd csak Kazincbarcikára. A korábbi tanácskozások gyakorlatát folytatva ezúttal is szeretnék megteremteni a lehetőséget arra. hogy a résztvevők megismerkedhessenek a megye és a megyeszékhely más iskoláiban kialakított szaktantermekkel és a bennük végzett munkával. Ugyancsak a korábbi évek jó tapasztalatai alapján kerül majd sor az utóbbi időben megjelent munkáltató taneszközök bemutatására és az új tankönyvekhez készüli nyomtatott munkáltató eszközök bemutatására. S még valamit el kell mondani. A tanácskozás témájához kapcsolódva pályázatot hirdetlek az országban dolgozó pedagógusok részére. A munkára nevelés tapasztalatait összegző. egy-egy részterület eredményeivel és gondjaival foglalkozó pálya- műveket ez év december 31-ig küldhetik be. A pályázat részletes feltételeit esvéb- ként az 1079. június 29-én meglelent Köznevelésben tették közzé a rendezők. Adáshiba Szakonví Károly nagy sikerű szatírája, amelyet egy évtizeddel ezelőtt a Miskolci Nemzeti Színház is igen nagy, sikerrel játszott, a legtöbb magyar színház bemutatott, sót tucatnál több ország színpadai átvettek, egyik hazai előadását pedig már korábban a televízió is sugározta, nem kerülte el a sorsat: Ruszt József rendezésében tévéjáték készül belőle. Ismeretes a szatíra kitűnő alaphelyzete: kispolgárokat maga Jézus Krisztus látogatja meg. hogy csendes albérlőként belopja a csodál életükbe. A család legifjabb tagjában lc'kcs követőre talál Hiába igyekeznek azonban. hogy megnyerjék a famíliát egy érzékenyebb, emberibb éleL számára, hiába a csoda, oly mélységes közömbösségben élnek, hogy a csodákat észre sem veszik. Akkor eszmélnek csak. amikor felfedezik. hogy legifjabb gyermekük elhagyja a házat. Akkor sem értenek semmit a történtekből, mert amint Szakonyi szatírája bizonv- ja. kispolgárainkon maga Jé- yzus Krisztus sem segíthet, Az Adáshiba tévéváltozatának főbb szerepeit Patak) Jenő. Tolnay Klári. Schiit’ Ila, Balázs Péter. Trokán Péter. Kézdy György és Hőgye Zsuzsa játissza. A forgatást a napokban kezdik. Pavel Koichev munkája Móricz, Móra - yyermekrajzokoi A Móricz- és a Móra-év- foi'duló alkalmából gyermek- rajzpályázatot hirdetett az idér) a sátoraljaújhelyi művelődési központ. A gyerekeknek a két író valamelyik elbeszéléséhez, regényéhez kellett illusztrációkat készíteniük. A pályázat sikerrel zárult, sőt már- sor került a beküldött alkotások elbírálására is. összesen öt tanuló beküldött munkáit találta díjra alkalmasnak a zsűri. Első díjjal jutalmazták a sátoraljaújhelyi Krenyiczky Ervin es Szabó Annamária, valamint a tiszacsermelyi Szabó Zita illusztrációit. Második díjat kapott a sátoraljaújhelyi Esze Tamás Általános Iskola kél tanulója : Tasnádi Zsuzsa és (Veres József. Két eigándi iskolás munkáit jutalmazták harmadik díjjal. Nagy Gizelláét es Lelt Éváét. Nemes párbaj Irta: JEVGENYIJ KOLOGYIJCSUK Én kezdtem el a dolgot. Magain nem tudom, mi volt az részemről: tisztesség vagy ravaszság — de ellen- jelem sem maradi adós. Altkor arra. kértem, hogy vegetáljunk. Válaszul ö valamit súgott a főpincér fülébe. és kissé meghökkentett, de sebaj, én is kemény legény vagyok! ' • Kétszáz gramm vodkát és cselt sört rendeltem. Ellencsapás következeit: bodzapálinka. Es komoly, de nem fájdalmas íjiízás. Mert italain paprikapálinka volt tartalékban. A csiszolt kristálypoháron keresztül figyelmesen mustráltam ellenfelemet. Ö „sztarkát” rendelt. Én ..kijevi kisüstit O pedig „vadász-vodkát”. Erre az élterein igazgatójához mentem. Amikor vlsi- szatértem, az asztalon mar egy üveg ..rigai balzsam'' állt. Nem .tudtam lepipálni... így kénytelen voltain bevetni a nagyágyút: eredeti jereváni töltésű örmény konyáitól. Partnerem izgatottan kortyolgatta -a: ásványvizet. Nos. ha védekezésre tértél at. akkor mi győztünk — gondoltam, és egy üveg tiszta szeszt hú.tain elő aktatáskámból. Ö szilvapálinkát tét 1 az asztalra. Én bolgár raktál. Ö japán szakét. Én erre whiskyt javasoltam. Ö pedig: legújabb típusú eszterga -csauarmenetvago- gápel! Erre aztán, úgy emlékszem, -arcon csókoltam, kiutalást adtam neki egy vagon cementre, majd eszméletlenül rogytam Le. A feladatot- elvégeztem — a gyár vezetősége azonban csak holnap értesülhet róla! Rádió melleit Nemesi Szili miérljei Miért? — tette fel a kérdési öt témakörben, hétfőn este Szilagyi János a Kossuth adón sugárzott Miért? című Sö perces műsorában, igaza volt Szilágyinak és a/, általa idézett. Görgey Gabor irta korábbi kritikának: ha megszűnik a miért? feltevésének belső kényszere, ha nem akarunk többet megtudni bármiről is, úgy baj van; az érdeklődés beszűkülése. elhalása a gondolkodó embernél elképzelhetetlen. Az élet meg felmérhetetlen tömegben produkálja azokat a jelenségeket, amelyeket nem lehet egyszerűen tudomásul venni, önkéntelenül is nyelvünkre kívánkozik a „Miért?” A hétfő esti műsorban olyan esetekben tette fel Szilágyi a „Miért?” kérdést, amikor magunk is kérdeztünk volna. Miértjeiben százezrek, vágj’ éppen milliók osztoznak. Az öt kérdésből négy mindenképpen a legszélesebb tömegeket érinti, talán csak Száraz György És-beli Naplójának születése vonzott kisebb tó-, megeket. de például a 25 (100 forintos díjat kitűző emblémapályásai. az apróhirdetések körüli anomáliák, a fizetett szabadság mértéke, vagy az olykor már-már mosolyra késztető protokoll-rendek ügyében Szilágyi minden bizonnyal százezrek nevében kérdezte: Miért? Gondoljuk meg. hányszor füstölgünk. vagy jobb esetben csak nevetünk a lapokban meghirdetett nyilvános pályázatok némelyikén, meg a különböző hirdetőtáblákon olvashatók nem kevésén, ahol túlzottnak és feleslegesnek tűnik a pályadíj a pályázattal elérhető eredményhez képest. Vagy’ az ehhez igén közeli esetben, a nyilvános vetélkedők aránytalanul magas dijainak elnyerésénél, ahol nem a tudás, hanem a versenytárs fokozott tudatlansága segít valakit a ..győzelemhez”. Miért kell ilyen- kor a dijat kiadni, kérdezzük gyakran. Nem találkoztunk-e már mindnyájan olyan bosz- szantó túlbuzgó hivatalno- koskódással, oktalan fontoskodással, mint ahogyan Szilágyi riportjában három hirdetési hivatalnok mindenfele magyarázatot keresgélt ne- •hezen érthető akadékoskodásokra. sót még ideológiai" alátámasztási is fabrikált egyikük, mig végül kitűnt, hogy jobb lögalmazókészseg- gel, bizonyos divatos „kódolással” el lehet mondani hirdetésekben mindazt, amit őszintén, egyenes szóval nem engednek meg. A fizetett szabadság kérdése is mindnyájunkat érint: miért annyi, amennyi, s főleg, miért nem több? Legfeljebb nem mindnyájan úgy érezzük, mint Szilágyi, vajon miért nem több ' már fiatalabb korban, hanem inkább úgy, vajon miért nincsen a szabadság mértéke a szolgálati idővel és a végzett munkával arányban? És végül mindnyájan megkérdeztük már nemcsak magunkban, vajon minek az elnökség minden jelentéktelen eseményen, miért kell közéleti emberek elnökségbe ültetésével lényegtelen dolgokat fontos eseményként lebonyolítani? ösz- szességében szinte minden kérdés, minden miért, amit Szilágyi kimondott, belőlünk kívánkozott ki. Szilágyi ebben a műsorban igen jól ötvözte publiciszti- kus töprengéseit riporteri rámenösségével. s a miértekre olyan válaszokat kapott, amelyek messzemenően igazolták a kérdésfeltevés jogosságát, éles fénnyel állították görbe tükör elé a jelenségeket és a fonákságok patrónu- sail egyaránt. Kár, hogy egyetlen kérdésben, a tizeiéit szabadságok miértjére kapott ' válasz esetében volt éppen túlzottan tartózkodó. ' Egészében a Miért? olyan közérdekű szórakoztató műsor volt, amelyben1 a riporter sokunk nevében kérdezett, igen jól, s a visszásságok ki- pellengérezésével nemcsak derűt lopott a hallgatók otthonaiba. hanem el is gondolkodtatott. Hihetőleg azokat is töprengésre - késztette, akiknek a műsorbeli kérdéseket szerte az országban fel lehet tenni. (benedek) A Népszínház táncegyüttese Egy mondat... A Népszínház 1978 augusztusában alakult Láncegyüttese vendégszerepei december 17-én Miskolcon, a Diósgyőri Vasas. Művelődési Központban. Az együttes — vezetője Györgyfalvay Katalin — „Egy mondat...” címmel .mutatja be. műsorát. Az együttesről és a műsorról i.s illik néhány szót ejteni. Magyarországon tulajdonképpen 25 esztendeje nem alakult hivatásos nép- táncegyüttes. s így a Népszínház táncegyüttese a legfiatalabb hivatásos néptáncegyül- tesiink. Egy már nem teljesen ismeretlen, de még nem megszokott táncművészeti törekvést képviselnek, s a tánc szavakra nem lefordítható nyelvén teszik hozzá a maguk mondatát a színház törekvéseihez Hitvallásuk szerint a népi lánc eszközeivel, ezzel az alapvetően kollektív. közösségi műfajjal, mely a messzi múltban gyökerezik. a mai világukról szeretnének vallani, közölni valamit. Az együttes művészeti vezetője és koreográfusa Györgyfalvay Katalin. Egyes láncok koreográfiáját Szigeti Károly készítette. A Népszínház táncegyüttesének bemutatkozására december 17- én. este 7 órakor kerül sor. Ez az est lesz a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ Táncszínházának első. • nvitó előadása. A művelődési központ tervei szerint a Táncszínházban az érdeklődő közönség bizonvos renlsveres- séggel ismerkedhet maid meg a táncművészet különböző ágaival stílusaival.. gond az ajándékozás? MEGOLDJA AZ UNIÖ ÁFÉSZ aj and utalvány KAPHATÓ ABC-ÁRUHÁZAINKBAN. A KATOWICE MELLETT, THÖKÖLY U., AKUCSARNOK, AVAS-DÉL, ENGELS U. BEVÁLTHATÓ AZ UNIÓ ÁFÉSZ- MINDEN MISKOLCI BOLTJÁBAN
