Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
1979. december 14., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A munkaügyek iránt érdeklődő újságolvasó manapság könnyen zavarba jöhet: mi okozza a nagyobb gondot? A munkaerőhiány, vagy,a teijesitmériyhi- ány? Olvas arról, hogy például a szolgáltatóiparban vagy háromszázezer ember hiányzik, s a szolgáltatások minősége ezért is olyan, amilyen; olvas arról, hogy nincs elég kovács, öntő, forgácsoló, hegesztő, gép- és vasszerkezeti lakatos, tetőfedő és ács, hogy a segédmunkásokról ne is beszéljünk. Olvas arról, hogy a könnyűiparban változatlanul súlyos gondokat okoz az általános munkaerőhiány. Más alkalommal — de ugyanazokban az újságokban — arról olvas, hogy nálunk nem a munkaerő- hiány, hanem elsősorban a teljesítmény- hiány jelenti az egyik legsürgősebben megoldandó gazdasági feladatot. Akkor-most hogy is vagyunk? — kérdi az újságolvasó, s megismétli magában az imént jelzett dilemmát: munkaerő-, vagy teljesitményhiány ? Jó kérdés! S ha megpróbálunk Válaszolni, akkor mindenképpeh régebbről kell kezdeni. Visszatekintve arra a — nem is olyan régvolt — időre, amikor szinte kizárólag a munkaerőhiány rémisztgetett bennünket, bár jól tudtuk: e munkaerő- hiány inkább csak látszólagos. S még inkább, hogy jobbára csak a gyárkapukon belül, létezik. Ebből az is következik, hogy a munkaerőhiány a vállalatok lehetetlen — munkaerőt 'pazarló — gazdálkodási módszereire vezethető vissza. Ez volt u legegyszerűbb ítélet, de mert a racionálisabb vállalati munkaerő-gazdálkodást nem sikerült kikényszeríteni az agitációs módszerekkel, egy idő után a szakembereknek is el kellett gondolkodniuk azon, hogy. vajon mi az oka az efféle vállalati magatartásnak? Nem túl hosszú vizsgálódások eredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy a vállalatok jószerével kénytelenek pazarló munkaerő-gazdálkodást folytatni. Kényszeríti őket erre a gazdasági szabályozás, s mindenekelőtt a bérszabályozás: az átlagbérrendszer. A sok előnynyel járó átlagbér-szabályozósnak ugyanis volt egy kivédhetetlen hátránya: kifejezetten a pazarló munkaerő-gazdálkodásra ösztönzött. Másképpen fogalmazva: hogy egy vállalatnál a legjobban dolgozókat, a legtehetségesebb embereket valamennyire is megfizethessék, ahhoz — éppen a bér- színvonal tartása érdekében — jó néhány hasznavehetetlen embert is tartani kellett. Olyanokat, akik aiig-alig járultak hozzá a ■vállalati teljesítmény növeléséhez. Továbbá: a gazdasági szabályozók számlájára írandó, hogy a vállalatok elsősorban — anyagilag is — a növekedésben voltak érdekeltek. Minél nagyobbak, minél több embert foglalkoztatnak, annál magasabb kategóriába sorolandók, annál kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek. Ez pedig egyértelmű ösztönzés volt a növekedés mindenáron való erőltetésére. S a ■ vállalati nagyság első számú ismérve — ma is —. hogy hány ember dolgozik a szóban forgó vállalatnál. Tegyük ehhez még'hozzá azt is, hogy a vállalati nyereség növelése a legkevésbé függött a jó minőségű, a piacon is könnyen és jó áron értékesíthető termékek' gyártásától, s akkor nagyjából kikerekedik a kép: miközben a szabályozók sok mindenre vigyáztak, egv — nagyon lényeges. gazdásági fejlődésünk szempontjából sorsdöntő — dologról megfeledkeztek. Nevezetesen: a teljesít menyek tokozásáról. E megállapítás kapcsán kanyarodjunk vissza a már említett átlagbér-szabályozáshoz. Oka nyilvánvaló és logikus: minden lehetséges módszerrel . fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap közötti egyensúlyt. Ellenkező esetben mi sem kerülhetjük ki az infláció veszélyeit. Ám miközben éberen vigyáztuk a pénzügyi inflációt, megfeledkeztünk ' a teljesítmény- inflációról: a végzett munka értékének'devalvációjáról. A gazdasági szabályozók január elsejétől érvényes módosításának kidolgozói — úgy tűnik —, levonták az eddigi tanulságokat és minden eddiginél szorosabb kapcsolatot kívánnak megteremteni a teljesítmények és a végzett munkáért járó fizetség között. Moav törekvésük milyen sikerrel járt, az majd élválik, ehhez idő kell. . Visszatérve az alapkérdéshez: munkaerőhiány, vagy teljesilménvhiány? A válasz nem „vagy-vagy”. hanem „is-is”,... Bizonyos — és a bevezetőben vázlatosan jelzett — munkakörökben, gazdasági területeken a munkaerőhiány jelent súlyos gondokat, de — a szervezettség mai színvonalán — a teljesitményhiány sokkal általánosabb jelenség. Még akkor is, ha a többtermelés évek óta a termelékenység növekedéséből származik. H a a termelékenység növekedését jelző számok mellé odaírjuk a műszak- kihasználás, vagy a munkaidő-kihasználás jelzőszámait, akkor csak arra a következtetésre juthatunk, hogy minden eddigi termelékenységnöveléshez viszonylag könnyűszerrel juthattunk cl. Vagyis, hogy. a teljesítmények lehetséges növelésében még rendkívül nagy tartalékok rejlenek. Még a munkaerőhiányos területekén is. "Am e tartalékok kiaknázásához megfelelő — és elsősorban anyagi eszközökkel operáló — ösztönzés szükségeltelik. A bérszabályozás mostani módosítása ebből az alapállásból indult el, és remélhetően jótékony hatással lesz. a teljesítmények növelésére. V. Cs. Bárányexpori Birsedéi Köze! a lateiilisliez Az ország állami gazdaságai közül a harmadik helyen all az egy 'tehénre vetített tejtermelésben a Nagymiskolci Állami Gazdaság. ' A '•árosközeli üzemben a lakosság jobb ellátása érdekében évekkel ezelőtt olyan tehenészetet • alakítottak ki. .'.melynek állománya a világ r ;vik legjobb tejtermelő ..Iájának tartott fekete- fríz. A kezdeti nehézségek ulan — amelyek a hazaitól eltérő tartás, s takarmányozási gondok voltak —. évről évre nőtt a termelés. Ennek a fajtának sajátossága — és erre elég későn jöttek rá —. hogy a takarmányt transzformálja, s nem akkumulálni. Az energiaiparból .származó kit .'zések nugvon is ’ latosak, hiszen a fekete- fríz a napi takarmányt azonnal átalakítja, s nem tartalékol semmit. Mivel a hazai gyakorlat a fajta szervezetével ellentétes volt, kezdetben itt is sok állat betegedett meg. Jelenleg 1083 tehenet tartanak a gazdaságban, de az állomány egy része ma- gyartarkáva! keresztezett vöröst riz. A háromnegyedéves eredmények azonban mindkét állományban kiemelkedők. A feketefríz-telepen egy állattól 5024 liter tejet fejtek, s év végére várhatóan elérik az 5800 litert, ösz- szevetve: több mint 000 ezer literrel több tejet szállítanak a városba az elmúlt évinél, s az itt termelt tej 100 ezer liter híján eléri a hatmilliót. Az. év végi ünnepek elölt ismét fellendült a bárány- export. A- magyarországi ju- hászatokból több tízezer tejes- és pecsenyebárányt várnak- a külföldi, elsősorban az olaszországi piacokra. Az olasz ínyencek nemcsak hús- vétkor, hanem karácsonykor, sőt újévkor is szívesen. fogyasztják az ízletes bárány- pecsenyét.. Megyénk juhászaiéiból már az. előző héten útnak indították, Putnok, Encs és Sárospatak környékéről a karácsonyi fogyasztásra szánt első háromezer darab tejesbárányt. A bégetö exportszállítmányok zömmel kamionban teszik meg a hosszú utat, de amíg az időjárás megengedi, vasúton Is több ezer bárányt exportálnak. A borsodi juhászatokból karácsonyig — csák a G>yap- júforgalmi Vállalat — mintegy 10—12 ezer bárányt vásárol fel exportra. A téli tejesbárány felvásárlási ára élősúlyban, kilónként 65 forint, amihez még néhány forint ex pb r t p rémi u m is járul. Kisebb lakótelepek és a távfűtésbe be nem kapcsolható épületek fűtésére alkalmas energiatakarékos, gáztüzelésű kazánok gyártó- sál kezdték meg az Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalatnál. Az új típusú, korszerű kazánokkal iskolák, ABC-áruházak, kisebb ipari és mezőgazdasági üzemek füthetök gazdaságosan. Az energiatakarékos kazánok üzembe állításával évente 3,3 millió köbméter földgáz takarítható meg. fiz ország elektromos agya A Magyar Villamosmüvek Tröszt országos villamos teherelosztója hazánk villamosenergia-rendszerének irányitóközpontja. A számítógépek a 4D0 mérési helyről beérkező adatokat öt másodpercenként dolgozzák fel és értékelik. így a zavartalan energiaszolgáltatás „megtervezése” mellett többek között lehetővé válik, hogy az országos hálózat egy-egy részét a legmegfelelőbb időpontban tehermentesítsék a karbantartási és egyéb munkák elvégzése céljából. A képen: az országos diszpécserszolgálat éjjelnappal ellenőrzi és értékeli a hálózati információkat. Túlteljesítette az éves tervet a MEZŐGÉP 2. számú Gyára A Miskolci MEZŐGÉP Vállalat 2. számú Gyára szerdán délelőtt teljesítette a/. MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére tett vállalását, melynek értelmében a gyár kollektívája 3 százalékkal túlteljesítette az éves tervet. Szűcs István igazgató elmondta, hogy december 31-ig ez az arány 4.8 százalékra nő majd. A teljes árbevételi tervei 297 millió forint helyeit 312 millió forintra teljesítik. a dollárelszámolású export 15 százalékkal magasabb lesz. ínint tervezték. A 49 milliós eredménytervet 51 millió forintra teljesítik az év végére. Éhesek az acélkemencék Örökké éhesek a marlines az elektrokemencék. Izzó gyomruk nyersvasat és hulladékot követel, amely néhány óra múlva szikraesöt szóró acélpatakként ömlik az üstökbe, a kokillákba, A diósgyőri és az ózdi kemencék élelmének egyik előkészítője ' a Kohászati Alap- 'anyag-előkészítő Kö'zös Vállalat miskolci vashulladék- feldolgozó gyáregysége. Az egység ősét 1949. július 29-én hozták létre. Kezdetben a kohók anyaggal való egyenletes ellátásának biztosítása volt a feladata, evégett. itt tároltak ércet: és kokszot. Az ötvenes években kezdtek el foglalkozni a vashulladék tárolásával is. Egy sor gépi berendezést szereztek bé, így például 1973-ban állították üzembe a hidraulikus prést, amely évente 150 —160 ezer Ionná anyagot présel bálába. A’ lángvágók munkájának megkönnyítésére kél évvel később hidraulP kus darabolóollót, majd egy év múlva süllőről szereztek be. A közel 600 főt számláló egység évente 353 ezer tonna vashulladékot dolgoz fel, s indít útnak megyénk két kohászati üzemébe. A lepergett 30 év bővelkedett tennivalókban. gondokban, s a jól végzett munkát löbb elismerés, kitüntetés fémjelzi. E tavaszon kapták 'meg pékiául a múlt évi tevékenységük alapján a Kiváló Gyáregység kitüntetést. ' A jubileum éve azonban olyan gondokkül mutatkozott be, amilyenre az egység léte óta még nem volt példa. Az év elején az LKM-ben és az OKÜ-ben nagy gondban voltak: nem kaptak elegendő vashulladékot. Mi az eddigi tapasztalat? Dr. Kasza Gyula, az OKU gazdasági igazgatója elmondja. hogy az első negyedévben Volt gondjuk a vashulladék ellátásával. A KOKÖV a hulladékellátási kötelességét teljesíti, megkapják a szükséges mennyiséget a nélkülözhetetlen betétanyagból. Ezzel ellentétes az LKM- böl kapott információ. — Nem kapunk elegendő ócskavasat — mondja Jung János, az LKM acélművének gyáregységvezetője. — Októberben és novemberben 5400 tonnával kevesebb anyagot kaptunk a KOKÖV-től, mint amennyire szükségünk lett volna. Igaz magunk is előkészítünk anyagot, de azzal nem tudjuk fedezni a teljes igényt. Ugyanígy vélekedik Dudkó Lajos, termelési főmérnök: .egyenletesebb szállításra, több és jobb összetételű anyagra van szükségük. E gondok nyomasztják a KOKÖV dolgozóit, s különösen Valkó Miklós gyáregységvezetői is. — Ez az év — mondja Valkó elvtárs — kegyetlenül nehéz a számunkra. 1979 nehéz vashulladék hiánnyal kezdődött, s ez érezhető az egész évben. A telepen mintegy 39 ezer tonna vashulladék van — ennek egy része laza anyag —, de a nehéz hulladékkészlet január óta hiányzik. Ebből jóformán csak annyi van. ami keféiken begurul, feldolgozzuk és már indítjuk is útba. A nehéz hulladékból — a gyors összesítés alapján -r- több mint, 20 ezer tonnával kevesebb érkezett a KOKÖV miskolci egységébe. Ennek kihatásúként a síntörő, valamint a hidraulikus darabolóolló 10 hónap alatt 651 órán át állt. Világjelenség, hogy roppant nagy mértékben megnőtt az igény a vékony lemezekben, például autókarosz- szériák, mosógépek, hűtőgépek gyártásához. Ez örvendetes jelenség, az életszínvonal emelkedését tanúsítja, hogy hazánkban jóformán ma már minden házban van hűtő- és mosógép, soha nem bírnak annyi személykocsit beszerezni, hogy többre ne lenne, igény. Az acélművek ellátásában azonban ez gondot okoz. A miskolci telepre beérkező hulladékot is válogatni kell, hogy gumi és egyéb, az acélgyártásra káros anyag ne kerüljön a bálákba, a művekbe indított szállítmányokba. Az acélgyártók pedig szinte félnek az összepréselt, zárt edényektől, például oxigénpalackoktól, vagy a bitumenes hordóktól, mert ezek meglepetést okozhatnak. Az új állapot sok munkát, fokozott figyelmet kíván a miskolci egységben lévőktől is. Előnyt jelent, hogy a dolgozók 80 százaléka törzstag, akire mindig számítani lehet. A híddarukon löbb olyan ember dolgozik mint Pásztor János, aki társadalmi megbíA következő hónapokban már minden településen falugyűlést^ hívják a lakosságot. 1976—77-ben 3 ezer. 1978—79-ben 3155 eszmecserén találkoztak az állampolgárok a tanácsok képviselőivel. A falugyűlésekre a kormány tanácsi hivatala és a Népfront 2 napirendet ajánl. A közös gondolkodás, értékelés, tervezés és cselekvés zatása szerint munkásőr is. A részlegvezető* azt mondja, hogy av. asszonyok, mint Balázs Béláné, Kovács Béláné a legjobb darusok. Pontosan bejárnak, szinte megállás nélkül dolgoznak, hiszen a hidraulikus prés— amely a lemezhulladékot bálázza —, s az olló örökké kívánja az anyagot, öt híddaru szedi a vagonokból az ócskavasat, eteti a gépeket, aztán a kész bálákat, a nehéz vashulladékot a vasúti kocsikba rakja. Szorgalmasan munkálkodnak a hernyótalpas kotrógépek irányítói is. mint Szilágyi János. Oszlányi Tibor vezető kotrómesterek. A KOKÖV-telep „csarnokának’’ teteje a csillagos ég. Ezt legjobban érzik a lángvágók, hiszen nekik, ha esik, ha fúj, ha óznak, ha fáznak, dolgozniuk kell. Többek között igen jól dolgozik Krabul: József, s különösen Sóífer Dezső, akit az idén a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntettek kt. Sorolhatnánk tovább a dicséretesen dolgozók neveit, akik mindent elkövetnek, hogy a kemencék ne legyenek éhesek. A jó akarat, az egység és a gyárak közötti jó együttműködés. az érem egyik oldala. Valkó Miklós elmondja, hogy legalább 8—10 ezer tonna nehéz vashulladékra van szükségük. Ezen túlmenően jo lenne egy olyan hidraulikus berendezés, amely darabol és báláz is. E;* megkönnyítené és meggyorsítana az anyag feldolgozását. Az ócskavas úgy kell. mint az arany, éppen ezért, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a városokban és a falvakban az eddigitől nagyobb arányban kell lomta- lanítar.i, összegyűjteni a heverő. rozsdásodó gépeket, alkatrészeket. Kell az acél, s a falánk kemencék pedig örökké éhesek. Csorba Barnabás jegyében javasolják, hogy a tanácselnökök most is tartsák meg beszámolóikat az idei munkáról és körvonalazzák a iövő évi terveket. A falugyűlés a legjobb alkalom a településfejlesztési társadalmi mun ka mozgalom kongresszusi vállalásainak végső formába öntésére, és a személyre szóló feladat óit felosztására. A falugyűlések napirendje
