Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

1979. december 13., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Szép és nehéz vidék

A turista errefelé bárhol is áll meg, amint körülhordja a tekintetét a tájon, gyönyörködik és ámul. A sötét fenyvesek, a völgyek, a piszlrangos patak, a levegő ózona, a meredek hegydomboldalak, a mély vízmosások, a szarvas- és vaddisznócsordák álmél kodásra, gyönyörködésre, dicséretre „kényszerítik” a tájak bakancsos vándorát.

A mezőgazdász errefelé bárhonnan is hordozza körül tekintetét a vidéken, a fejét vakargatja. Ha ezen a nem éppen örömet kifejező mozdulaton kívül hang is hagyja el a torkát, legfeljebb annyit mond: komisz vidék. Nem túlzás ez. A fenyvesek hideg lehelele, a sokáig itt- maradó hó, a domb- és hegyoldalakon kibúvó sziklák, a lefelé gruvilúló víz bizarrul kivájt árkai, a falánk szarvas- és vaddisznócsordák semmi jóval nem biztatják a természettől mindenhol — végső soron — élelmiszert kisajtoló embert.

Beszélgető partnerem, Koz- máry László, nem turista. Mezőgazdász, a telkibányai Béke Tsz elnöke. Nem csoda hát a széttárt kar, a félrehúzott száj, a kimondott szó:

— Ez. van! Ennek ellenére nekünk itt, ilyen adottságok közepette kell gazdálkodni.

Ha nálunk valaki narancs- ligetei; telepítene, eleve kudarcra lenne ítélve. Ha itt Telkibányán a t§z mondjuk kukoricát termel, majd- csaknem hasonló cipőben jár. Mert egyáltalán nem biztos, hogy beérik a termés, de ha beérik is, nem biztos, hogy hagynak belőle valamit a vaddisznók, ' szarvasok. Ha azonban mégis maradna valami, talán azt kellene megvizsgálni, nem volt-e több annál az elszórt vetőmag.

A természeti adottság determinál. Megköti a szakember kezét. Akármit csinálni errefelé nem lehet, sőt a lehetőségek kimondottan székek. A megoldás persze nem a sírás, rívás, már csak azért sem, mert abból se termény, se forint nem lesz. Akkor? A keleti mondás gondolatával élve: Mohamednek kell a hegyhez menni. A természeti adottságok ugyanis alig változtathatók, élni azokkal a lehetőségekkel kell, amit végül is nyújtanak.

— Ha ez a föld — mert meredek, mert erodált, mert vékony termőrétegű — nem alkalmas árunövény-terillesztésre, akkor teremjen füvet, és tartson el állatokat, juhot, szarvasmarhát.

— Ha ez a vidék fából, minden más tájnál bővebben kapott, akkor ne csak esztétikai, hanem gazdasági értéket is adjon. Nekünk a szövetkezetnek, de a népgazdaságnak is.

Az elmélet, amely a helyes szerkezetet határozza meg, elmondva egyszerű. A gondok a gyakorlatinál jelentkeznék. A kedvezőtlen természeti adottság ugyanis más kedvezőtlen tényezőket is szül. Többek között tőkeszegénységet. Mert. itt bizony gond. az is, hogy a községtől távol eső juhhodá- lyokhoz a villanyt kivezessék. Márpedig villany és víz nélkül nemigen vállalják az emberek a bacsóskodást. A juhászat viszont egyike azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel ezen az össze-vissza, de szépen horpasztott tájon, eredményesen élni lehet. Ezerhatszáz juhuk most is van, ami természetesen több is lehetne, de annak ellenére, hogy ennek az állatfajnak a legkisebb a beruházási igénye, itt sem elég csak a kívánságot kimondani.

Az állattenyésztésein belül a másik lehetőséget a húsmarhában látják. Két éve a HUTAR tagjai, most teszik az első lépéseket. Kereszteznek, legelőket telepítenek. A gazdasági előnyök itt is csak később jelentkeznek majd, de a vezetők úgy látják, érdemes volt ebben az irányban lépniük.

Marienne és társai

Tévedés elkerülése végeit, a címben megnevezett Marienne csak egy napraforgó hibrid. Igaz, annak kitűnő, s ezért a laktahurkányi Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol több társával együtt idén kísérlet alanya voll, felfigyeltek előnyös tulajdonságaira. Például art*. hogy termőképessége kimagasló. Az IKR termelési rendszerrel kötött szerződés alapján évről évre folynak a szövetkezetben kísérjelek, hogy adott technológia, vagyis eltérő tőszám, s műtrágyadózis alapján, melyek azok a hibridek, amelyek nagyüzemben jól alkalmazhatók. Idén 78 hektáron három fajtát próbáltak ki, s közülük a legjobb 35 mázsás hektáronkénti termést adott. A gazdaságban különben 474 hektáron termesztenek napraforgót, s az üzemi átlag a kárt nem szenvedett területen megközelítette a 30 mázsát, Ez .pedig országosan is kimagasló eredmény.

Új \ei!i»sítiü vasútvonal

Sok itt a fa. Van is itt egy fűrészüzem, 4 milliót ebben az évben is összehoz. Meglepő lesz ezek után kimondani, hogy bár a Béke Tsz összterületének egy harmada erdő, mégis vásárolnak faanyagot. Az ok egy szakkifejezés: rontott erdők. Ebből van nekik nem kevés, a korábbi években elmaradt szakszerű erdőgazdálkodás következményeként. És sajnos a fa nem olyan, mint például a búza. Egy év alatt nem lehet jóvátenni a hibát, egy év alat-t itt nem hoz hasznot az elvetett mag. A néhány éve megkezdett. szakszerű erdőgazdálkodás hasznát az eléggé megöregedett tagság egy részének már csak az utódai élvezik majd. De élvezni fogják. mert a szövetkezeten belül — többek között — megkezdődött a szaporítóanyag előállítása is. Csemete- kertjükből — amit tovább kívánnak fejleszteni — még eladásra is jut lúc-, erdei- és feketefenyő.

Mi újság ezekben a napokban Telkibányán? Örülnek az elég hosszú ideje tartó enyhe időnek. Tart a karácsonyfa kitermelése, már több mint egy hete. A tervek szerint a szövetkezet „karácsonyfásából” idén 5 ezer folyóméter kerül be a miskolci piacokra.

Amikor Gönc felé tartva ismét keresztülvágtunk a telkibányai tájon, akárcsak ide- felé jövet és teljesen akaratlanul, újra elgyönyörköd- tünk a havat váró turista- paradicsomban, De azután az egyik kanyart, követően a már-már felborulással fenyegető trágyát szóró, pótkocsis traktor, meg a vaddisznók által ..körülvékriyrtoTt’*’ sk»1- makazlak újra eszünkbe juttatták: komisz vidéken járunk. Kél féle igazságé v 'é- ken.

Hajdú Imre

Smajda János brigádvezető szerelés közben ügyes kezek ragasztják (el a Csepel feliratú matricát

Az idén százezret gyártanak belőle

Kerékpárok, százszámra. Női cs férfi. Feles, háromnegyedes, . egesz méretben. Nyolc típusban, köztük a Túra, a Velence és a kiváló áru jelzést viselő City. Az uralkodó szín most a kék* de festették már a fehértől a feketéig,, úgyszólván mindenféle árnyalatra a kerékpárokat.

A Csepel Müvek Jármö- és Konfekcióipari Gépgyárának sárospataki gyáregységében járunk.

— Az elmúlt esztendőbe«, május és október között, építettük fel az üzemet — mondja Csetneki Imre »érméi esi igazgató. — Az év hátralevő részében 25 ezer kerékpárt gyártottunk. Az idén már 100 ezer kerékpár hagyja el a gyárat, s valamennyit belföldön értékesítjük.

Szerte a világon reneszánszát: éli a kerékpározás, • hazánkban is. Nem utolsósorban gazdasági okokból. A Kínálat azonban a mái napig is elmarad a kereslettől, s az egyensúly helyzet megteremtésére hozták létre a sárospataki gyártóegységet. Napjainkban minden negyedik hazánkban gyártolt kerékpár az itt dolgozók keze munkáját viseli.

— Az ez évi 423 millió forintos termelési tervünk kétötödét. a kerékpár teszi ki — folytatja a termelési igazgató. — Az alkatrészeket az ország legkülönbözőbb városaiból kapjuk, de mi készítjük például a pumpál, a pedált. a lánckereket, a lánc- védőt, a csomagtartót.

A Csepel Müvek egyetlen női üzemvezetője. Hutkainé, Nórák Márta kalauzol végig a birodalmában. A fiatal. 29 éves asszony szerelőként kezdte az itteni pályafutását, s a férje is a gyárban dolgozik, a meó csoport veze- zetője.

Tágas, világos, csupa beton, csupa üveg üzemcsarnok. A tágasság persae viszonylagos, mert ekkora termeléshez mégis szűk a helyiség. Az első. ami feltűnik: a dolgozók szinte mindannyian huszonéves fiatalok. A máoodik benyomás: a lányok, asszonyok vannak túlnyomó többségben. A harmadik észrevétel: nem üzemel a szerelőszalag, s mint megtudom, ma még meg sem indult.

ioroksóri állomásról december 8-án — rövid avatóünnepség i - elindították ar első villamos mozdony vontatta tehervona- Kelebiára, s ezzel a MÁV újabb 157,2 kilométeres vonalon :tte be a korszerű, gazdaságos üzemmódot. A Budapest-Kele- országhatár közötti vasútvonal villamosítására és a Fiilöpszál. g kiépített korszerű jelző- cs biztosítóberendezésekre a MÁV millió forintot költött.

A közös része a háztáji

Bővülő lehetőségek

A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében tapasztalható kedvező jelenségek arra mutatnak, hogy Borsodban is mindjobban a helyére kerül a ház körüli területek, gazdasági épületek, zártkertek hasznosításának gondolata. Különösen ott, ahol a termelőszövetkezetek, mint a Bodrogközben, a, mezöcsé ti, mezőkövesdi járásban a közös gazdaság részének tekintik a háztájit és aszerint támogatják gépi segítséggel, takarmánnyal és más kedvezmények juttatásával, értékben és mennyiségben is a megtermelt áruk olyan tömege kerül ki, ami a helyi szükségletek kielégítésén túl a megyei ellátásban is számottevő szerepet játszik. A fő termelő ágazaton, a mezőgazdaságon belül gazdaságpolitikánk is megkülönböztetett figyelmet szentel a háztájira, mint olyan termelői tevékenységre, amelynek még hosszú ideig jelentős szerepe lesz az ellátásban, a gazdaságos export növelésében. A Központi Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítését mérlegelve, december ti-i ülésén szintén figyelmet szentelt a témára, a XII. kongresszusra kiadott irányelveiben pedig leszögezi, hogy változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Más szóval: a következő tervidőszakban is lehetővé kell tenni az e területen levő lehetőségek hasznosítását, a kistermelés anyagi érdekeltségének íenntartá- sát. megteremtve és folyaraa- tosan javítva a háztáji termeléshez szükséges anyagi- műszaki feltételeket.

A korábbi intézkedések hatása most érik be, és a szabályozók módosításával jövőre és a következő években a kisgazdaságok még kedvezőbb lehetőségek közölt, folytathatják egyre bővülő tevékenységüket. Mindenekelőtt fokozódik a közvetlen anyagi érdekeltség, miután a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árának emelkedése az állattartók, tejtermelők számára jelentős többletbevételt jelent. Ismeretes például. hogy a hízott sertések termelői lír;f kilónként áltagosan 3—5 forinttal emelkedett, az átvételi súlyhatárok egyidejű csökkentése mellett. A vágómarha felvásárlási ára is a minőségtől függően, 3—7 forinttal lett nagyobb. Literenként 70 fillérrel emelkedett, a tehéntej ára és a felvásárlási termelői áremelkedések összességében is meghaladják a termelés költségeinek növekedését. Ami az intézkedések gyakorlati hasznát illeti, azt lemérhetjük városi piacaink árukínálatán. Még jól emlékszünk rá. amikor a miskolci Búza téri piac, hagyományaitól eltérően, az ország egyik leggyengébben ellátott piaca volt. A múlt idő használata jogos és indokolt: néhány év óta„ de különösen az idén nem lehet panaszunk; a kistermelők ismét felfedezték a lehetőséget, hogy érdemes a háztájiban termelt felesleget beszállítani. A több* éve»

szerződéses es mennyiségi felárak viszont arra ösztönzik a kistermelőket, hogy tartós kapcsolatot alakítsanak ki a í el vásá rló szervezetekkel,

áfész.-ekkel. ami a vásárló oldaláról nézve is hasznosabb, mert. tervszerűbbé, folyamatosabbá válik a közellátás, nem utolsósorban az. állami szövetkezett szervezetek hálózatában forgalmazott termékek árai jobban igazodnak a valós helyzethez.

A termelési szint fenntartását, illetve növelését segíti elő az is, hogy a megváltozott jövedelmi viszonyok ellenére sem módosul a háztáji és kisegítő gazdaságok adózási rendszere: továbbra is adómentes marad a tevékenység, ha az éves árbevétel nem haladja meg a 150 ezer forintot. Tudjuk viszont, hogy a kistermelői kedv fokozása nemcsak gazdasági szabályozókon múlik! Sok esetben panasz tárgya volt e lap hasábjain is a növényvédőszer-, szerszám- és kisgépellátás. Most. a kormányzat erre nézve is fontos intézkedéseket hozott: a műtrágyát és a növényvédő szereket a mezőgazdasági nagyüzemekéhez hasonló támogatással szerezhetik be a kistermelők, és a korábbinál bővebb lehetőség nyílik a bogyós gyümölcsök és egyéb ültetvények telepítésére. Kibővültek tehát a háztáji termelés keretei és a bővülő lehetőségek a tartalékok feltárását, jobb kiaknázását szolgálják.

ö. M.

— Nincs kerékpárváz » szereléshez — adja a rövid . magyarázatot az üzemveze- tönő. — őszintén meg kell mondanom, az alkatrészellátás akadozik. Hallotta a termelési igazgatótól, hogy kooperációban készülnek az alkatrészek. Ez okozza a buktatót is, mert nem. ritkán pontatlan a szállítás.

Egy fiatalember, Smajda János megtoldja az elhangzottakat. Ahogyan később kiderül róla: ö a Kandó Kálmán nevét viselő szocialista brigád vezetője.

— Sok a selejtes kerék is. Kezdetben a kijavításho® visszaszállítottuk a kerekeket a gyártóhoz, ami időben* pénzben tetemes veszteség. A brigádunk vállalta, bogy elvégzi ezt a munkát.

Egyszóval a kerekpárgyár- tás Sárospatakon még viseli az indulás kezdeti nehézségeit. Bízzunk benne, menet közben megoldódnak majd ezek a problémák is.

A kényszerpihenőt felhasználva ismerkedünk az üzem dolgozóival. Smajda Andra.*- né, a brigádvezető sógornője. most más munkát végest, mint egyébként: a kézicsei*- gót szereti a kormányra.

— Két évvel ezelőtt, jött»«)! a gyárba — mondja bét mozdulat között. — Betanított munkás vagyok. Teljesítmény után kapjuk a fizetést.

Lengyel Istvánná és Majoros Gizella máskor a gyártósoron szerelnek, most matricákat ragasztanak fel az elkészült kerékpárokra. Tóth Sandon lé kezében vékony ecset, előtte festékes doboz, s a kerékparvaz felületén levő kisebb horzsolásokat festi le újra. Hibás kerékpár nem hagyhatja el a gyárat, erre nagyon ügyel ez a fiatal kollektíva.

— Hol tanulták ki a kerékpár szerelését? — Törös Zoltán minőségi ellenőrrel beszélgetünk, aki sok társához hasonlóan olaszliszkai.

— Négy hónapig dolgoztunk Pesten. A teljesítményünk a betanulási idő végén már semmivel sem maradt el az ottani munkásokétól. Itt naponta 500 kerekpárt szerelünk két műszakban. de nem rajtunk múlik, hogy nem többet.

Elmúlt fél 12. elérkezett az ebéd ideje. A gyári konyhán 8 forintba kerül az ebéd. s akik fogyasztják, mondják:, ízletesen főznek. Mire a munkások visszajönnek az ebédlőből, megérkezik a várva. várt vázrakomány is. s kürtjeire indul a szerelősor. És most már valóban zökkenő- mentes a termelés.

Mielőtt elbúcsúzunk a termelési igazgatótól, a jövő iránt érdeklődünk. Azt mondja:

— A kerékpár keresett termék. Ügy tervezzük, hogy a jövő évben is 100 ezer darabot gyártunk belőle.

A város határában kerékpárokat szállító teherkocsi mellett „húzunk el”. Viszi terhét az állomásra, ott vagonokba rakják, hogy aztán a kedvelt járművek Sárospatakról eljussanak az ország minden részébe.

Kolaj László Fotó: Laczó József