Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

1979. december 13., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Szép és nehéz vidék A turista errefelé bárhol is áll meg, amint körülhord­ja a tekintetét a tájon, gyö­nyörködik és ámul. A sötét fenyvesek, a völgyek, a piszlrangos patak, a levegő ózona, a meredek hegy­domboldalak, a mély vízmo­sások, a szarvas- és vad­disznócsordák álmél kodásra, gyönyörködésre, dicséretre „kényszerítik” a tájak bakan­csos vándorát. A mezőgazdász errefelé bárhonnan is hordozza körül tekintetét a vidéken, a fejét vakargatja. Ha ezen a nem éppen örömet kifejező moz­dulaton kívül hang is hagy­ja el a torkát, legfeljebb annyit mond: komisz vidék. Nem túlzás ez. A fenyvesek hideg lehelele, a sokáig itt- maradó hó, a domb- és hegyoldalakon kibúvó szik­lák, a lefelé gruvilúló víz bizarrul kivájt árkai, a falánk szarvas- és vaddisznócsordák semmi jóval nem biztatják a természettől mindenhol — végső soron — élelmiszert kisajtoló embert. Beszélgető partnerem, Koz- máry László, nem turista. Mezőgazdász, a telkibányai Béke Tsz elnöke. Nem csoda hát a széttárt kar, a félre­húzott száj, a kimondott szó: — Ez. van! Ennek ellenére nekünk itt, ilyen adottságok közepette kell gazdálkodni. Ha nálunk valaki narancs- ligetei; telepítene, eleve ku­darcra lenne ítélve. Ha itt Telkibányán a t§z mondjuk kukoricát termel, majd- csaknem hasonló cipőben jár. Mert egyáltalán nem biztos, hogy beérik a termés, de ha beérik is, nem biztos, hogy hagynak belőle valamit a vaddisznók, ' szarvasok. Ha azonban mégis maradna va­lami, talán azt kellene meg­vizsgálni, nem volt-e több annál az elszórt vetőmag. A természeti adottság de­terminál. Megköti a szakem­ber kezét. Akármit csinálni errefelé nem lehet, sőt a le­hetőségek kimondottan szé­kek. A megoldás persze nem a sírás, rívás, már csak azért sem, mert abból se termény, se forint nem lesz. Akkor? A keleti mondás gondolatával élve: Mohamednek kell a hegyhez menni. A természeti adottságok ugyanis alig vál­toztathatók, élni azokkal a lehetőségekkel kell, amit vé­gül is nyújtanak. — Ha ez a föld — mert meredek, mert erodált, mert vékony termőrétegű — nem alkalmas árunövény-terillesz­tésre, akkor teremjen füvet, és tartson el állatokat, juhot, szarvasmarhát. — Ha ez a vidék fából, minden más tájnál bővebben kapott, akkor ne csak esz­tétikai, hanem gazdasági ér­téket is adjon. Nekünk a szö­vetkezetnek, de a népgazda­ságnak is. Az elmélet, amely a helyes szerkezetet határozza meg, elmondva egyszerű. A gon­dok a gyakorlatinál jelent­keznék. A kedvezőtlen ter­mészeti adottság ugyan­is más kedvezőtlen tényező­ket is szül. Többek között tőkeszegénységet. Mert. itt bizony gond. az is, hogy a községtől távol eső juhhodá- lyokhoz a villanyt kivezes­sék. Márpedig villany és víz nélkül nemigen vállalják az emberek a bacsóskodást. A juhászat viszont egyike azok­nak a lehetőségeknek, ame­lyekkel ezen az össze-vissza, de szépen horpasztott tájon, eredményesen élni lehet. Ezerhatszáz juhuk most is van, ami természetesen több is lehetne, de annak ellenére, hogy ennek az állatfajnak a legkisebb a beruházási igé­nye, itt sem elég csak a kí­vánságot kimondani. Az állattenyésztésein belül a másik lehetőséget a hús­marhában látják. Két éve a HUTAR tagjai, most teszik az első lépéseket. Keresztez­nek, legelőket telepítenek. A gazdasági előnyök itt is csak később jelentkeznek majd, de a vezetők úgy látják, ér­demes volt ebben az irány­ban lépniük. Marienne és társai Tévedés elkerülése végeit, a címben megnevezett Ma­rienne csak egy napraforgó hibrid. Igaz, annak kitűnő, s ezért a laktahurkányi Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol több társával együtt idén kí­sérlet alanya voll, felfigyel­tek előnyös tulajdonságaira. Például art*. hogy termőké­pessége kimagasló. Az IKR termelési rendszerrel kötött szerződés alapján évről évre folynak a szövetkezetben kí­sérjelek, hogy adott techno­lógia, vagyis eltérő tőszám, s műtrágyadózis alapján, me­lyek azok a hibridek, ame­lyek nagyüzemben jól alkal­mazhatók. Idén 78 hektáron három fajtát próbáltak ki, s közülük a legjobb 35 mázsás hektáronkénti termést adott. A gazdaságban különben 474 hektáron termesztenek nap­raforgót, s az üzemi átlag a kárt nem szenvedett terüle­ten megközelítette a 30 má­zsát, Ez .pedig országosan is kimagasló eredmény. Új \ei!i»sítiü vasútvonal Sok itt a fa. Van is itt egy fűrészüzem, 4 milliót ebben az évben is összehoz. Megle­pő lesz ezek után kimondani, hogy bár a Béke Tsz összte­rületének egy harmada erdő, mégis vásárolnak faanyagot. Az ok egy szakkifejezés: rontott erdők. Ebből van ne­kik nem kevés, a korábbi években elmaradt szakszerű erdőgazdálkodás következmé­nyeként. És sajnos a fa nem olyan, mint például a búza. Egy év alatt nem lehet jóvá­tenni a hibát, egy év alat-t itt nem hoz hasznot az elve­tett mag. A néhány éve meg­kezdett. szakszerű erdőgaz­dálkodás hasznát az eléggé megöregedett tagság egy ré­szének már csak az utódai élvezik majd. De élvezni fog­ják. mert a szövetkezeten belül — többek között — megkezdődött a szaporító­anyag előállítása is. Csemete- kertjükből — amit tovább kívánnak fejleszteni — még eladásra is jut lúc-, erdei- és feketefenyő. Mi újság ezekben a na­pokban Telkibányán? Örül­nek az elég hosszú ideje tartó enyhe időnek. Tart a karácsonyfa kitermelése, már több mint egy hete. A ter­vek szerint a szövetkezet „karácsonyfásából” idén 5 ezer folyóméter kerül be a miskolci piacokra. Amikor Gönc felé tartva ismét keresztülvágtunk a tel­kibányai tájon, akárcsak ide- felé jövet és teljesen akarat­lanul, újra elgyönyörköd- tünk a havat váró turista- paradicsomban, De azután az egyik kanyart, követően a már-már felborulással fenye­gető trágyát szóró, pótkocsis traktor, meg a vaddisznók által ..körülvékriyrtoTt’*’ sk»1- makazlak újra eszünkbe jut­tatták: komisz vidéken já­runk. Kél féle igazságé v 'é- ken. Hajdú Imre Smajda János brigádvezető sze­relés közben ügyes kezek ragasztják (el a Csepel feliratú matricát Az idén százezret gyártanak belőle Kerékpárok, százszámra. Női cs férfi. Feles, háromne­gyedes, . egesz méretben. Nyolc típusban, köztük a Túra, a Velence és a kiváló áru jelzést viselő City. Az uralkodó szín most a kék* de festették már a fehértől a feketéig,, úgyszólván min­denféle árnyalatra a kerék­párokat. A Csepel Müvek Jármö- és Konfekcióipari Gépgyárá­nak sárospataki gyáregysé­gében járunk. — Az elmúlt esztendőbe«, május és október között, épí­tettük fel az üzemet — mondja Csetneki Imre »ér­méi esi igazgató. — Az év hátralevő részében 25 ezer kerékpárt gyártottunk. Az idén már 100 ezer kerékpár hagyja el a gyárat, s vala­mennyit belföldön értékesít­jük. Szerte a világon reneszán­szát: éli a kerékpározás, • ha­zánkban is. Nem utolsósor­ban gazdasági okokból. A Kí­nálat azonban a mái napig is elmarad a kereslettől, s az egyensúly helyzet megte­remtésére hozták létre a sá­rospataki gyártóegységet. Napjainkban minden negye­dik hazánkban gyártolt ke­rékpár az itt dolgozók keze munkáját viseli. — Az ez évi 423 millió fo­rintos termelési tervünk két­ötödét. a kerékpár teszi ki — folytatja a termelési igaz­gató. — Az alkatrészeket az ország legkülönbözőbb váro­saiból kapjuk, de mi készít­jük például a pumpál, a pe­dált. a lánckereket, a lánc- védőt, a csomagtartót. A Csepel Müvek egyetlen női üzemvezetője. Hutkainé, Nórák Márta kalauzol végig a birodalmában. A fiatal. 29 éves asszony szerelőként kezdte az itteni pályafutá­sát, s a férje is a gyárban dolgozik, a meó csoport veze- zetője. Tágas, világos, csupa beton, csupa üveg üzemcsarnok. A tágasság persae viszonylagos, mert ekkora termeléshez mégis szűk a helyiség. Az el­ső. ami feltűnik: a dolgozók szinte mindannyian huszon­éves fiatalok. A máoodik be­nyomás: a lányok, asszonyok vannak túlnyomó többség­ben. A harmadik észrevétel: nem üzemel a szerelőszalag, s mint megtudom, ma még meg sem indult. ioroksóri állomásról december 8-án — rövid avatóünnepség i - elindították ar első villamos mozdony vontatta tehervona- Kelebiára, s ezzel a MÁV újabb 157,2 kilométeres vonalon :tte be a korszerű, gazdaságos üzemmódot. A Budapest-Kele- országhatár közötti vasútvonal villamosítására és a Fiilöpszál. g kiépített korszerű jelző- cs biztosítóberendezésekre a MÁV millió forintot költött. A közös része a háztáji Bővülő lehetőségek A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésében tapasz­talható kedvező jelenségek arra mutatnak, hogy Borsod­ban is mindjobban a helyére kerül a ház körüli területek, gazdasági épületek, zártker­tek hasznosításának gondo­lata. Különösen ott, ahol a termelőszövetkezetek, mint a Bodrogközben, a, mezöcsé ti, mezőkövesdi járásban a kö­zös gazdaság részének tekin­tik a háztájit és aszerint tá­mogatják gépi segítséggel, takarmánnyal és más kedvez­mények juttatásával, érték­ben és mennyiségben is a megtermelt áruk olyan tö­mege kerül ki, ami a helyi szükségletek kielégítésén túl a megyei ellátásban is szá­mottevő szerepet játszik. A fő termelő ágazaton, a me­zőgazdaságon belül gazda­ságpolitikánk is megkülön­böztetett figyelmet szentel a háztájira, mint olyan terme­lői tevékenységre, amelynek még hosszú ideig jelentős szerepe lesz az ellátásban, a gazdaságos export növelésé­ben. A Központi Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítését mérle­gelve, december ti-i ülésén szintén figyelmet szentelt a témára, a XII. kongresszus­ra kiadott irányelveiben pe­dig leszögezi, hogy változat­lanul ösztönözni kell a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüze­mekkel. Más szóval: a kö­vetkező tervidőszakban is le­hetővé kell tenni az e terü­leten levő lehetőségek hasz­nosítását, a kistermelés anya­gi érdekeltségének íenntartá- sát. megteremtve és folyaraa- tosan javítva a háztáji ter­meléshez szükséges anyagi- műszaki feltételeket. A korábbi intézkedések hatása most érik be, és a szabályozók módosításával jövőre és a következő évek­ben a kisgazdaságok még kedvezőbb lehetőségek közölt, folytathatják egyre bővülő tevékenységüket. Mindenek­előtt fokozódik a közvetlen anyagi érdekeltség, miután a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árának emelkedése az állattartók, tejtermelők számára jelentős többletbe­vételt jelent. Ismeretes pél­dául. hogy a hízott sertések termelői lír;f kilónként álta­gosan 3—5 forinttal emelke­dett, az átvételi súlyhatárok egyidejű csökkentése mellett. A vágómarha felvásárlási ára is a minőségtől függően, 3—7 forinttal lett nagyobb. Literenként 70 fillérrel emel­kedett, a tehéntej ára és a felvásárlási termelői áremel­kedések összességében is meghaladják a termelés költ­ségeinek növekedését. Ami az intézkedések gyakorlati hasz­nát illeti, azt lemérhetjük városi piacaink árukínálatán. Még jól emlékszünk rá. ami­kor a miskolci Búza téri pi­ac, hagyományaitól eltérően, az ország egyik leggyengéb­ben ellátott piaca volt. A múlt idő használata jogos és indokolt: néhány év óta„ de különösen az idén nem le­het panaszunk; a kisterme­lők ismét felfedezték a le­hetőséget, hogy érdemes a háztájiban termelt felesleget beszállítani. A több* éve» szerződéses es mennyiségi fel­árak viszont arra ösztönzik a kistermelőket, hogy tartós kapcsolatot alakítsanak ki a í el vásá rló szervezetekkel, áfész.-ekkel. ami a vásárló oldaláról nézve is haszno­sabb, mert. tervszerűbbé, fo­lyamatosabbá válik a közel­látás, nem utolsósorban az. állami szövetkezett szerveze­tek hálózatában forgalmazott termékek árai jobban iga­zodnak a valós helyzethez. A termelési szint fenntar­tását, illetve növelését segíti elő az is, hogy a megválto­zott jövedelmi viszonyok el­lenére sem módosul a ház­táji és kisegítő gazdaságok adózási rendszere: továbbra is adómentes marad a tevé­kenység, ha az éves árbevé­tel nem haladja meg a 150 ezer forintot. Tudjuk viszont, hogy a kistermelői kedv fo­kozása nemcsak gazdasági szabályozókon múlik! Sok esetben panasz tárgya volt e lap hasábjain is a növény­védőszer-, szerszám- és kis­gépellátás. Most. a kormány­zat erre nézve is fontos in­tézkedéseket hozott: a mű­trágyát és a növényvédő sze­reket a mezőgazdasági nagy­üzemekéhez hasonló támoga­tással szerezhetik be a kis­termelők, és a korábbinál bővebb lehetőség nyílik a bogyós gyümölcsök és egyéb ültetvények telepítésére. Ki­bővültek tehát a háztáji ter­melés keretei és a bővülő lehetőségek a tartalékok fel­tárását, jobb kiaknázását szolgálják. ö. M. — Nincs kerékpárváz » szereléshez — adja a rövid . magyarázatot az üzemveze- tönő. — őszintén meg kell mondanom, az alkatrészellá­tás akadozik. Hallotta a ter­melési igazgatótól, hogy koo­perációban készülnek az al­katrészek. Ez okozza a buk­tatót is, mert nem. ritkán pontatlan a szállítás. Egy fiatalember, Smajda János megtoldja az elhang­zottakat. Ahogyan később ki­derül róla: ö a Kandó Kál­mán nevét viselő szocialista brigád vezetője. — Sok a selejtes kerék is. Kezdetben a kijavításho® visszaszállítottuk a kereke­ket a gyártóhoz, ami időben* pénzben tetemes veszteség. A brigádunk vállalta, bogy elvégzi ezt a munkát. Egyszóval a kerekpárgyár- tás Sárospatakon még viseli az indulás kezdeti ne­hézségeit. Bízzunk benne, menet közben megoldódnak majd ezek a problémák is. A kényszerpihenőt felhasz­nálva ismerkedünk az üzem dolgozóival. Smajda Andra.*- né, a brigádvezető sógornő­je. most más munkát végest, mint egyébként: a kézicsei*- gót szereti a kormányra. — Két évvel ezelőtt, jött»«)! a gyárba — mondja bét mozdulat között. — Betaní­tott munkás vagyok. Telje­sítmény után kapjuk a fize­tést. Lengyel Istvánná és Majo­ros Gizella máskor a gyártó­soron szerelnek, most mat­ricákat ragasztanak fel az el­készült kerékpárokra. Tóth Sandon lé kezében vékony ecset, előtte festékes doboz, s a kerékparvaz felületén le­vő kisebb horzsolásokat festi le újra. Hibás kerékpár nem hagyhatja el a gyárat, erre nagyon ügyel ez a fiatal kol­lektíva. — Hol tanulták ki a kerék­pár szerelését? — Törös Zol­tán minőségi ellenőrrel be­szélgetünk, aki sok társához hasonlóan olaszliszkai. — Négy hónapig dolgoz­tunk Pesten. A teljesítmé­nyünk a betanulási idő vé­gén már semmivel sem ma­radt el az ottani munkásoké­tól. Itt naponta 500 kerek­párt szerelünk két műszak­ban. de nem rajtunk múlik, hogy nem többet. Elmúlt fél 12. elérkezett az ebéd ideje. A gyári kony­hán 8 forintba kerül az ebéd. s akik fogyasztják, mondják:, ízletesen főznek. Mire a mun­kások visszajönnek az ebéd­lőből, megérkezik a várva. várt vázrakomány is. s kürt­jeire indul a szerelősor. És most már valóban zökkenő- mentes a termelés. Mielőtt elbúcsúzunk a ter­melési igazgatótól, a jövő iránt érdeklődünk. Azt mond­ja: — A kerékpár keresett termék. Ügy tervezzük, hogy a jövő évben is 100 ezer da­rabot gyártunk belőle. A város határában kerék­párokat szállító teherkocsi mellett „húzunk el”. Viszi terhét az állomásra, ott va­gonokba rakják, hogy aztán a kedvelt járművek Sárospa­takról eljussanak az ország minden részébe. Kolaj László Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents