Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. december 13„ csütörtök i Fesztiváljaink hasznossága Tanácskozott a megyei közművelődési bizottság ELISMERÉS Párizsban nagydíjat nyert a -..Tisztességtudó utcalány” című új magyar operalemez. A jelentős nemzetközi elismerést aratott Hungaroton- kiadvány Lendvay Kamilló egytelvonásos dalművét tartalmazza. Az operát a Magyar Televízió Zenes Színházának felkeresőre komponálta a szerző, szövegkönyvét — Jean Paul Sartre világsikerű drámája nyomán — is o készítette. A felvételen Pászthv Júlia, Gulyás Dénes, Gáti István. Polgár László, Csánvi János és Kertész Tamás enekel. s a Magyar Radio es Televízió Szimfonikus Zenekarának kamaraegyüttesét Breitner Tamás vezényli. MAGVAK SIKER A japán főváros központi zenepalotájában, a Bún ka Kaikanban kedden este adott koncertjével a közönség tomboló ünneplése közepette fejezte be háromhetes szigetországi turnéját az Állami Hangversenyzenekar. Az együttes Perencsik János vezényletével Verdi A végzet hatalma nyitányt, Kodály magyar népdalvariációit és Brahms IV. szimfóniáját szólaltatta meg, s amire Japánban csak a legritkább esetben van . példa, többször is felzúgott a vastaps. A közönség három ráadás ellenére sem akarta elengedni a zenekart a dobogóról, és Schubert Rosamun- da-nyitánya. Kodály Háry .János-szvitje és a Rákóczi - induló után újabb ráadást követelt. A szűnni nem akaró,. fergeteges ovációnak csak a karmester és a zenészek távozása vetett véget. HEKDER-M.IA.T KAPOTT A Becsi Tudományegyetem Balassa Ivánt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fő- igazgatóhelyetlesét, a történettudományok (néprajz) doktorát a mezőgazdasági munkaeszközök kutatása és általában az agráretnográfia területén elért kiipagasló eredményeiért Herder-díjjal tüntette ki. A díjat a kelet- és délkelet-európai népek közötti kulturális kapcsolatok ápolásáért és előmozdításáért alapították és olyan személyiségeknek adják, akik példamutatóan járulnak hozzá az európai kultúra megismeréséhez és gyarapításához, a népek közötti békés kapcsolatokhoz. A díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy Balassa Iván indította meg ..A magyarországi nemzetiségek néprajza” című kötetsorozatot, amelynek ma is főszerkesztője, A Herder-dijat eddig többek között. Kodály Kottán. Németh László, Illyés Gyula. Szabolcsi Bence, Ortutay Gyula, Harmatja János, Ke- resztury Dezső és Major Máté kapta meg. A Borsod megyei Tanács Közművelődési Bizottsága tegnap Bujdos Jánosnan, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott. és azon a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat kulturális szolgáltató tevékenységét és esztétikai nevelő munkáját, valamint a miskolci filmfeszi tiválok tapasztalatait és közművelődési hasznosságát vitatta meg. Az első téma előadója ár. Helényi György, a Borsód r.'.gyei Moziüzeni i Vállalat iga -ja'.ója, a ív.’ o- diké Tolnay Ferenc, Miskolc megyei varos Tanácsa V. B. m ű velő désügy i osztályán» k vezetője volt, Végezetül Zödi Imrének, a megyei tanács művelődésügyi osztálya helyettes vezetőjének előterjesztése alapján a bizottság megtárgyalta az 1980-as év munka- program jól. Az első napirendi pontra, a moziüzemi vállalat munkájára a későbbiekben térünk Viasza, a második témához, filmfesztiváljaink tapasztalataihoz pedig az alábbiakban füzünk kommentárt. * A Tolnay Ferenc által beterjesztett jelentés egészében jól fogja át a maga szűkszavúságában is az 1964 óta —- egy év kihagyásával — Miskolcon rendszeresen megrendezett film-, majd később felváltva a film- és tévéfesztiválokat. Alapvetően azok közművelődési vonatkozásait tekinti elsődleges fontosságúnak. Érdemes itt is visszatekintenünk arra, hogy 1964- től 1972-ig együttesen rendezték meg a mozifilmek és a tévéfilmek fesztiválját és tekintettel arra, hogy a kétfajta film között mind technikában, mind a témamegközelítés módszereiben, nem utolsósorban a bemutathatóság formaiban egyre több eltérés mutatkozott, az együttes jelentkezés tarthatatlanná vált. Ennek köszönhető, hogy 1973- ban a televízió távol is maradt a fesztiválról, majd az 1974-es. egyesztendős kihagyást követően, biennale- rendszer alakult ki, és a páratlan években a mozifilmeké, a páros években a televízióé a miskolci fesztivál. * A közművelődési bizottság elé került jelentés megállapítja, hogy a televíziós fesztiválok iráni nagyobb az érdeklődés. A színes technika, a helyi hatósugarú műsorsugárzás, u televíziós személyiségek jelenléte erőteljesebb propagandát biztosít. Mindez a megállapítás nagyon is igaz. ék ennek oka számos forrásban keresendő. Nem elhanyagolható az sem, ami a jelentésben egy másik helyen ugyancsak szerepel, hogy míg a filmesek költségvetése szökős. az eddigi televíziós fej-. i:iokon anyagi problémák nem merüllek fel, s az anyagi lehetőségek kihatnak a fesztiválok hatósugarának kiterjesztésére is. Ez elősegíti a fesztivál székhelyén kívüli rendezvények számának a szaporítását, a különböző találkozók szervezését, egyebeket, de nem elhanyagolható ténvező a‘z sem. hogy anyagi erőinek és nagy személyi és technikai apparátusánál; birtokában a televízió sokkal vonzóbb és számszerűleg is imponáióbb járulékos rendezvényekkel tudja gazdagítani kisí'ilmtermésének két- esztendős szakmai megméretését, mint amilyenre a mozifilmesek. — elsősorban anyagi lehetőségeik, de személyi ellátottságuk miatt is — képesek. Ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni nehány kiemelkedő televíziós személyiség — népszerű küi- politikai riporter, vágy ismert bemondónő slb. — személyes vonzását, amelynek kedvéért igen sokan felkeresik a fesztiválok rendezvényeit. * Amióta Miskolcon film- fesztivál, illetve tévéfesztivál van, jelentősen megváltoztak a műfaji keretek. A tényirodalom iránti érdeklődés a valóságfeltáró filmek, tehát elsősorban a dokumentum- és riportfilmek felé (ordította az érdeklődést mind az alkotók. mind a közönség, körében. Ennek velejárója, hogy a mozifilmeknél korábban megszokott műfaji keretek elmosódtak, az Idölerjedelmi korlátok fellazullak. Ezt egy fejlődési folyamat természetes velejárójának kell tekinteni, bár korántsem hasonlítható e fejlődés dinamizmusa o frissebben, gyorsabban reagáló televízió hasonló jellegű munkáinak fejlődési üteméhez. Igaz viszont, a televíziónál is gyakori egy-egy dokumentum-, vagy riportfilm több hónapos, fél esztendőinél is hosszabb aliulási ideje. és a figyelmet érdemlően friss reagálás elsősorban az időszerű külpolitikai ripor- lázsban jelentkezik. A több mint másfél évtized során lebonyolítón miskolci fesztiválok tapasztalatait úgy mérlegelte a közművelődési bizottság, és ebben nagyon is igaza van, hogy a fesztiválokkal Miskolc és Borsod bekerüli az országos művészeti vérkeringésbe, abban folyamatosan jelen van. Miskolcon fesztiváldíjat nyerni értékes esemény, ezeket a dijakat ..jegyzik a tőzsdén". Hasznos szakmai viták fóruma a miskolci fesztivál, ugyanakkor, különösen a hetvenes években, és a székházon kívüli — üzemi és vidéki — kihelyezett vetítések, találkozók, egyéb rendezvények kapcsán egyre nőtt a közművelődési hasznossága is. Ügy állapította meg a bizottság, hogy ezek a találkozások döntő mértékben emelik a fesztiválok közművelődési hatékonyságát. Ugyanakkor azt is megállapította a bizottság, hogy helytelen, ha Miskolcon a kisfilmekkel való kapcsolat a fesztivál hetére szorítkozik, és ezek az alkotások nincsenek jelen folyamatosan a város éleiében. A rövidfilmek bemutatásának lehetőségét tovább kell kutatni az eddigi próbálkozások vitatható sikere ellenére is, és mindenképpen meg kellene találni a módját, hogy az itt dijakat nyert filmek egy- cgy kopiaja a megyének rendelkezésére álljon, azokból a fesztiválok archívumai lehessen kialakítani. Feladatnak jelölte meg á bizottság a nagyobb látogatottság biztosítását a fesztiválok idejére és verseny programjaira. Egészében úgy látja a közművelődési bizottság, hogy — az elmúlt másfél évtized színvonalhullámzásai ellenére —, jók a miskolci fesztiválok tapasztalatai és a rendezvényei4 közművelődési hasznossága vitathatatlan. A már elkészített és meghirdetett, 1980. évi 20. tévéfesztivál igen gazdag programja pedig ígéretes továbblépésnek mutatkozik. (benedek) Nézőtéri meditáció Az állatok válaszolnak A cím minden bizonnyal csak kíváncsiságot kelt, az alkotó neve azonban — a kevésbé beavatottak előtt is — jelzi, hogy nem mindennapi élményben lesz részünk. Kollanyi Ágoston —, áléit a miskolci fesztiválok vendégei különösen jól ismernek. s akit méltán tekinthetünk népszerű tudományos filmgyártásunk első számú reprezentánsának — ezúttal egész estei betöltő természetfilmmel jelentkezik. Kevesen tudják. hogyKol- lánvi tanárként kezdte pályafutását. így érthető, hogy valahányszor filmet készít, mindig a legjobb tanárok közvetlenségével és szerelőiével kezeli tárgyát és így fogja a ..tanítványok” kezet is. De soha nem magyarázkodik. soha nem ismétel télé-ekei ; hagyja, hogy vele együtt fedezzük fel a világ egy-egv kiválasztott darabját. Csak éppen felhívja a . figyelmünket, segít rányitni a szemünket egy-egv izgalmas. érdekes jelenségre. S miután kitűnő művész és fölényes tárgyismerettel rendelkező tudó«, ezt mindig nagy invencióval teszi, s képes rá. hogy a lehető legegyszerűbben magyarázza meg a legbonyolultabb jelenségeket. Mint a filmből kiderül, az utóbbi években az etológia foglalkoztatja, ez az új. de egyre népszerűbb tudományág, a nyelv az állatok magatartását, viselkedését tanulmányozza. A filmnek tulajdonképpen egy igazán nagy kérdése van. tudniillik az, hogy mi es mennyi az, ami az állat magatartásában öröklött .és mi az. amit saját élete során, tanul meg. A műves-/. erről kerdezte az állatokat, s. csodák csodája, az állatok válaszoltak. Mindehhez persze rengeteg türelem, szakértelem kellett, s nem utolsósorban olyan érzékeny kamera, mint Vancsa Lajos világ- és természetjáró gépe. Már a film számos helyszíne is érdeklődést kelt, hiszen az alkotók nemcsak a hazai tá'akra. rezervátumokba látogattak el, hanem tábort vertek Tanzánia szavannáin, az Indiai-óceán ko- raUszigetei mellett, mindenütt, újra és újra kérdezve és mindenütt várva a választ. S a pár órás élettartamú kérészek varázslatos nász táncukkal ugyanúgy válaszoltak. mint a hazai puszták emlősei, madarai, a ten ger mélyének halai, a szavannák nagy vadjai és sorolhatnánk tovább. Kollányi Ágoston . „laboratóriumának” rendkívül tágak a határai, s ez a lény szerezte számunkra az egyik legnagyobb élményt és örömet. A rendező ugyanis elsősorban természeti környezetükben kereste fel az állatokat. itt férkőzött közelükbe. s itt örökítette meg egy- egy fai évezredek folyamán kialakult programját, s ilyen körülmények között sikerüli felfedezni, hogy mi mindent tanulhat az állat saját életeben, a saját bőrén tapasztaltak alapján. Láttuk, amint a felserdült barnamedve (melyről általános nézet, hogy szereti a mézet) mint dugja először orrát a darázsfészekbe, hogyan falja az édes csemegét és miként kényszerül összeszurkált orral menekülésre, majd hogyan „borogatja” a csípések helyét a hús vízben. Láttunk rókát, amint laboratóriumi körülmények között is igyekszik elrejteni az éleimül kapott tojást, és láttunk görényt, mely emberi környezetben nevelkedett, s így „elfelejtette”, hogy a természetben élő görények számára mennyire természetes a fészekrablás. Persze nagyon nehéz lenne meghatározni, hogy mit képeseik megtanulni az állatok (láttunk fogóval szeget, húzó majmot) és mit felejtenek el öröklött tulajdon ságaikból. készségeikből, ha kiemeljük őket természeti környezetükből. A film készítői nem is tetszelegnek egy pillanatig sem a mindentudók szerepében. Csak igyekeznek jó néhány hiedelemmel. vagy babonával leszámolni. Mert ma már — a többi között — nyilvánvaló, hogy a kiskacsák . például nem anyjukhoz ragaszkodnak, hanem mindig ahhoz a lényhez, melynek hangját, alakját kikelésük után előszói- felfedezik. A keltető- gépből kikerült kis víziszárnyasok fenntartás nélkül tipegtek a csinos asszisztensnő után; ő jelentette számukra a biztonságot. Megtudtuk. hogy a csupasz kakukkfióka sem az őt kiköltő madár tojásait akarja kilökni a fészekből, hanem — természeténél fogva — mindent és mindenkit eltaszít magától. Így keveredett a kakukk a moslohatestvér- gyilkosság bűnébe, ami alól most már fel kell mentenünk. A filmet persze lehetetlen elmesélni, hiszen akár csak a tengerfenéken lett utazás is fejezeteket érdemel rejtőző és rejtőzködő halaival, a mimikri csodáival... , Korunkban, mikor az ember egyre távolabb került a természettől, minden korosztály számára különösen hasznos szolgálatot jelent ez a film; igyekezzünk megismerni az állatokat, hiszen nélkülük szegényebb lenne a világ. (gyarmati) Kulturális körkép Import paplankiilönlegesség több színben is kapható, ára 480 torint / ' ■/., •• • ’ a miskolci Centrum Áruházban
