Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. december 7., péntek Vologdai művészek ajándéka Bujdos János elnökhelyettes köszönti a vologdai delegációt. A kép jobb szélén V. Ny. Korbakov, a küldöttség vezetője, mel­lette a két másik grafikusművész és Mazsaroff Miklós. Widerberg svéd munkásai. A munkanélküli apa és a reménytelen fiú (Keve Hjelm és Thom- my Berggren) a Holiónegyed cimü Bo Widerberg-filmben. A vasárnap megnyílt X. ■miskolci országos yrajikui bienná léhoz kapcsolódva nyi­totta meg kapuit a Kossuth utca XI. szám alatt a volog­dai grafikusművészek kiállí­tása. A grafikai biennálékon ugyanis minden alkalommal egy baráti ország művészei mutatkoznak be, most került sor' a Szovjetunióra, testvér­megyénk, Vologda művészei­re, Ez alkalomból háromta­gú művészeti delegáció is tartózkodik körünkben. Ve­zetőjük Vlagyimir Nyikolaje- vics Korbakov, az Orosz Fö­deráció Művészeinek Szövet­sége Vologdai Szervezetének titkára, az OSZSKK érdemes művésze, tagjai pedig Va- lentyin Uljanovícs Jegyemsz- kij és Vlagyiszlav Alekszand- rovics Szcrgejev grafikus- művészek. A delegáció teg­nap a megyei tanácson Buj­dos János elnökhelyettesnél találkozott a megye és Mis­kolc város pártbizottságai­nak és tanácsainak vezetői­vel. A kedves vendégeket Buj­dos János megyei tanácsel­nök-helyettes üdvözölte és hangot adott annak az öröm­nek, hogy a X. miskolci or­szágos grafikai biennálén vo­logdai művészek is részt vet­tek, bemutatott anyagukkal és jelenlétükkel emlékeze­tesebbé tették azt. Bemutat­ta a vendégeknek a találko­zón résztvevőket: Deme Lászlót, a megyei, dr. Ko­vács Lászlót, a városi párt- bizottság titkárát, Csólai Já­nost, Miskolc tanácselnök­helyettesét, Borsos Árpádot, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetőjét, és helyettesét Zöldi Imrét, dr. Szabadfalvi József me­gyei múzeumigazgatót A je­lenlevő képzőművészeket, Mazsaroff Miklóst, a ‘területi szervezet titkárát, valamint Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművészt már nem kellett bemutatni, hiszen a hatodik nanja itt tartózkodó delegációval végig együtt jártak. V. Ny. Korbakov. a dele­gáció vezetője elmondta, hogy hatodik napja vannak itt, de úgy érzik, mintha hosszú éveket töltöttek vol­na már Borsodban, itt élné­nek közöttünk. Kérte, ne te­kintsük őket külföldieknek, hanem látogatóba jött bará­toknak. Köszönetét mondott a meghívásért, a fogadtatá­sért. Elmondta a továbbiak­ban. hogy mennyire értékes élmény volt számukra a X. miskolci országos grafikai biennálén való részvétel, mi­lyen mélv élményeket hagv bennük és miként kívánják ennek 'emlékét hazavinni. Remélik, hogy mielőbb házi­gazdái lehetnek Vologdá- ban a miskolci grafikusok kiállításának. Beszélt arról Is. hogy néneinknek közös céljaik és ideáljaik vannak és ezekért, ezek eléréséért dolgozunk. Ebben segít a művészet és a művészek kö­zötti kapcsolat is. Úgy érzi hogy a miskolci és a volog­dai művészek jó kapcsolata segítője lehet a pártnak, né­pünk esztétikai nevelésében. Beszámolt az elmúlt hat nap tapasztalatairól, a hasznos találkozókról, értékes gondo­latcserékről, amelyeket Bor­sod megye településein az ott lakókkal folytattak és ar­ról is, hogy például Mezö- csáton milyen meleg fogad­tatásban részesültek, amely­nek még egy olyan „folyta­tása” is volt, hogy meghív­ták őket: • jöjjenek Vologda - bál vendégek Mezőcsálra, vendégül látják őket, dol­gozzanak itt és műveiken megörökítve vigyék majd hírét haza, miként élnek itt a dolgozók. Ezt a vologdai - ak örömmel fogadják és mindaddig, amíg ez a meg­hívás realizálódhat, addig is ajándékokat adnak és adtak a Lenin Tsz-ben, a további­akban pedig a házasulókat kívánják megajándékozni, de túlmenően ezen szorosabb művészeti kapcsolatot is sze­retnének teremteni és 1980. augusztusában, a miskolci grafikusok tárlatát kívánják Vologdában megrendezni. Korbakov elvtárs ezt kö­vetően bejelentette, hogy a biennálén bemutatott teljes grafikai anyagot ajándék­ként átadják ' Miskolának és boldogok lesznek, ha ezt a vendéglátó város elfogadja. Az erről szóló ajándékozó levelet is átnyújtotta a me­gyei vezetőknek. A további­akban a vologdai művészeti kollektívának a szovjet mű­vészeti életben betöltött sze­repéről és a Miskolccal való testvérkapcsolat szükségessé­géről és eredményeiről szólt. Borsod megye nevében Bujdos János elnökhelyettes köszönte meg az ajándékot, s elmondta a vendégeknek, hogy méltó helyet és bemu­tatási lehetőséget fogunk biztosítani a kiállítási anyag­nak. Ö is hangsúlyozta, hogy a képzőművészet nyelve nemzetközi, a kapcsolatok erősítését szolgálja és a Vo- logdával már régóta fennálló kapcsolatokat csak tovább erősíti és színesíti a most létrejött művészeti találkozó is. A megyei és a városi párt- bizottság nevében Deme László megyei pártbizottsági titkár köszöntötte a vendé­geket. Elmondta, jólesett hallani a vologdai vendégek élismerö. szavait itteni ta­pasztalataikról és jó tudni, hogy ez a. delegáció milyen komoly missziót teljesít most tanácson körünkben. Kérte a vendé­geket, adják ál a megye üd­vözletét Drigin és Zsukov elvtársaknak, számoljanak be útjukról. s arról, hogy mi­lyen szolgálatot tettes azok­nak a kapcsolatoknak, ame­lyeknél: fejlesztéséről a két megyei pártbizottság vezetői éppen legutóbbi találkozásu­kon tárgyallak. Azaz annak a törekvésnek, hogy túl kell lépnünk a párt és egyéb hi­vatalos delegációk kapcsola­tán, a dolgozó kollektívái: képviselői is találkozzanak. cseréljenek gondolatokat, is­merkedjenek egymással. A képzőművészek közötti kap­csolatteremtés jó út, jó kez­deményezés, és minden bi­zonnyal a vologdai pártbi­zottság is egyet fog érteni azokkal a tervekkel, ame­lyekről itt szó esett, mint például a mezőcsáti meghí­vás, illetve a miskolci grafi­kusok kiállítása. Megemlítet­te Deme László azt is. hogy igen jó szolgálatot tesz a vo- logdaiak tárlati anyaga a biennálén, mert amiről a ké­pek beszélnek, az számunk­ra értékes üzenet. A továb­biakban a két nép barátsá­gának és testvérmegyei kap­csolatának erősítéséről szólt. A baráti gondolatcserében többen felszólaltak még, Fe­ledy Gyula, az 198ü-as vo­logdai kiállítás kapcsán, az itteni művészekre váró fel­adatokról, Szabadfalvi Jó­zsef az ajándékozott képző- művészeti anyag bemutatá­sának terveiről és.a múzeu­mok között létesítendő kap­csolatról, dr. Kovács László, a miskolci városi program­ról szólt. Munkatársunk külön kér­désére V. Ny. Korbakov el­mondta, hogy csütörtök dél- előttig csak Feledy Gyulá­val és Mazsaroff Miklóssal ismerkedtek meg közelebbről a művészek közül, Encsen pe­dig az amatőr művészkörök munkájával ismertette meg őket Szathmáry István és Bor­sos István. A továbbiakban arról beszélt munkatársunk­nak, hogy a moszkvai kiál­lításokon nagy az érdeklődés a magyar művészek iránt, tetszik a sole friss, kutató tö­rekvés. Ügy látják, hogy a magyar művészekre, elsősor­ban a festészetre, igen erő­sen hatnak a népi művésze­tek. s miután itt megismer­kedtek Miskolc és Borsod ut­cáival, láttak magyar népi öltözeteket, meggyőződtek róla, hogy igen jó forrásból merítenek a magyar művé­szek, hogy a magyar nép életszerető, s ez igen jól tükröződik például a festé­szetben. Ügy látják, a ma­gyar művészetben egy sajá­tos nemzeti koloiásztikai is­kola alakult ki, és ezt köve­tően megkülönböztetett fi­gyelemmel fogják tanulmá­nyozni a klasszikus és ma­gyar kortársi művészetet. Pénteken egyébként Buda­pestre látogatnak Feledy Gyula műcsarnoki kiállítá­sának megtekintésére. — Igyekezni fogunk ezt a ma­gyar művészetet megtanulni, s akkor tolmács nélkül be­szélgethetünk, mert a mű­vészet a legjobb követ, a legjobb közvetítő —‘ fejezte be munkatársunknak adott nyilatkozatát, V. Ny. Korba­kov. tására december 7-én, pénte­ken, délelőtt 15 órakor kerül sor, Miskolcon, a 11. számú Általános Iskolában. A Ta­nácsköztársaság városrész impozáns iskolája ad ott­hont a kiállításnak, amelynek képeiből jó néhány a közel­múltban a lapban is látható volt. A minap került le a film- baráti körök stúdiómozi jui- nak vásznáról a felújított Joe Hill balladája, Bo Wi­derberg svéd rendező 1971- ben készült, nálunk először 1972-ben bemutatott alkotá­sa, a századelő Amerikája tragikus véget ért munkás­mozgalmi hőse történetének magas értékű filmballadai átfogalmazása. Most újra Bo Widerberg filmje látható eb­ben a mozihálózatban. Hol­lónegyed a címe és bizony nem éppen újkeletű munka, mert már 1963-ban elkészült. Vajon hol késeit eddig? Bo Widerberg nem isme­retlen a moziban értékes műveket kedvelő és értő kö­zönség körében, de a leg­szélesebb közönségrétegek is emlékeznek az ugyancsak 1983-ból való, s nálunk több­ször fel is újított A gyerek­kocsi című munkájára, amely a hatvanas évek eleje svéd fiatalságának társadalmi, eg­zisztenciális és egyéb prob­lémáival foglalkozott, és tár­sadalmi mondandója mellett nálunk tagadhatatlanul egyes kérdések és szituációk ak­kori hazai viszonyaink kö­zött, szokatlan ábrázolásával is nagy érdeklődést kelteti. Ez persze, merőben más jcl­Kedves kisdobosok és út­törők!. Az elmúlt tanévben már sokan közületek Makk Marci és Marcsi barátai let­tek. Titeket, és azokat a pajtásokat, akik még nem barátai, most újra hívunk. Ennek érdekében a Magyar Üttörők Szövetsége Borsod megyei elnöksége, a Megyei Egészségnevelési Osztály és a Vöröskereszt megyei vezető­sége az egészségnevelési hór -nap alkalmából pályázatot hirdet, amelyben minden kisdobos és úttörő őrs «észt­vehet. A pályázat feltétele, hogy az őrs három feladatul vál­laljon, melyet az őrs mipden tagja teljesít azért, hogy Makk Marci és Marcsi ba­rátja lehessen. (Pl. használ­ja a tisztasági csomagot, na­ponta legalább kétszer fogat mos, részt vesz a Vöröske­reszt által meghirdetett fo­gászati és testápolási hónap '79 pályázatán, az iskolai és la­kóhelyi környezet tisztaságá­nak megóvásában, közös ki­rándulások szervezésében stb.) A feladatokat 1980. január I5-ig kell elvégezni, melyei az őrsi egészségőr igazol a pályázati lapon. A pályázati lapokat a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya légii film .volt, mint a Joe Hill balladája. Ezt követően az Adatén 31 című. munkás- mozgalmi témájú filmje — az akkori svéd bérharcok, a szociáldemokrata irányítású sztrájkmozgalmak ábrázolása két. egymással szembenálló táborhoz tartozó fiatal sze­relmének hátterében — ke­rült mozijainkba, sőt azóta már a televízió képernyőjé­re is. Nem sokkal utána lát­hattuk az Elvira Madigan című romantikus szerelmi történetet, amely meglehető­sen elüt Bo Widerberg egyéb műveitől, s elsősorban esz­tétikai szépségei fognak meg. Ezekre a filmjeire feltét­lenül gondolnunk kell. ha beülünk a moziba a Holló­negyedhez. Nem azért, mert ezek ismerete szükséges a most pergő mű jobb érté­séhez. Szó sincs róla. a Hol­lónegyed önálló, teljes mii, de mert az említettek közül legrégebbi, érdemes megfi­gyelni, hogy a munkásmoz­galom — tegyük itt mind­járt hozzá: a viszonylag ki­egyensúlyozott körülmények között élő és háborúkat nem próbált svéd munkásokról van szó! — egyes fejezetei­vel: ábrázolásában, miként változik Bo Widerberg lá­3537 Miskolc. Bajesy-Zs. w. 13. 11. e. címre kell 1980. február 10-iy megküldeni. Azokat a pajtasokat, akik egészségük megvédése érde­kében teljesítették a felada­tokat. Makk Marci és Mar­csi barátjául fogadja, és megküldi nekik saját kép­másukat. Ezek után Makk Marci és Marcsi barátai pályázhatnak. A pályamunka lehet: vers, mese, bábdarab (5—10 per­ces), rajz (40x60 crn-es rajz­lapra), színdarab vagy egész­ségvédelmi híradó szöveg­könyve (10 perces). A pályá­zat. jeligés! A pályázó ne­vét. pontos címét (iskola, la­kás) jeligével ellátott zárt borítékban kérjük a pálya­munkával együtt beküldőm. A pályázat beküldési ha­tárideje: 1980. április 1. Cím: Megyei KÖJÁL Egészségnevelési Osztálya. .'1527 Miskolc. i Bajcsy-Es. u. 13. II. e. A legjobb pályázatokat Makk Marci és Marcsi aján­dékkal jutalmazza. Az aján­dékok ünnepélyes átadása az 1980. évi gyermeknap alkal­mából lesz. Az időpontról értesítést küldünk! Jó munkál kiváltunk! lásmódja, miként jut el a Hollónegyed, a nagyvárosi kietlen bérkaszárnyák, mun­kások, naponta munkáért talpaló kisemberek, egyik napról a másikra élő 'szegé­nyek, reményvesztett Hálá­lok kesergő, lázongó, de alapjában kispolgári szemlé­letű társadalmának együttér­ző ábrázolásától, az 1938-os kilátástalanság bemutatásá­tól a hatvanas évek fiatal­jainak más jellegű gondjai­ig. majd a már említett Ada­len 31-ben, tehát öl év múl­va egy korábbi munkásmoz­galmi epizód immár kemé­nyebb, harcosabb, egyértel­műbb megfogalmazásához, és három évvel utána a már szinte internacionalista mun- kásf orrúdat márnák tekinthe­tő Joe Hillslröm képviselte ügy melletti harcos kiállá­sig. Ezek ismeretében a Hollónegyed munkásmozgal­mi elkötelezettsége termé­szetesen halványabbnak tű­nik, de feltétlenül maradan­dó értéknek számít. Miről is szól ez a Holió­negyed? A lassú sodra tör­ténetben egy állást már csak félgőzzel kereső, naplopóvá züllött, vagy züllesztett kis­ember családja mikrovilá­gában láttatja azt az 1936-os világot, amikor a svéd rádi­ókban is Hitler beszéde har­sogott, amikor követőinek parlameti előretörésétől kel­lett félni, s amikor a kis­ember tehetséges fiának a valóságot bemutató regényét a kiadó visszautasítja, mert — bár írni igencsak tud, de — nem kell a Hollónegyed nyomoráról szólni; amikora szegény fiatal csak álmodoz­ni tud. s a reménytelenség vándorlásba űzi még akkor is, ha tudja, hogy becste­len, hiszen lánypajtását bú­csú nélkül, teherben hagyja el. Nem vidám, nem szóra- koztató történet ez. hanem kemény dráma. S ha elkö­telezettsége, mint jeleztük fentebb, el is marad Wider­berg későbbi munkái mel­lett, azok sorába minden­képpen beletartozik. (benedek) • rr r \ r r Több éves fejlesztő mun­ka után, IC-elemekböl, di­gitális technikával hazánk­ban egyedülálló, ritka tel­jesítőképességű nővérhívó- berendezés készült az ELK1S Elektrotechnikai Ipari Szö­vetkezetnél. Az új gyárt­mányt kiállításon mutatják be, amelyet csütörtökön nyi­tottak meg a műszeripari szövetkezetek József Nádor téri bemutatótermében Bu­dapesten. Az új nővérhívó-berende­zés kilencvenkilenc beteg­ágyat köt össze a nővérrel, és beszélgetési lehetőséget biztosít az orvos és a nővér között. A berendezés segít­ségével általános körözvényt adhatnak le egyidejűleg minden kórterembe, az or­vos utasítására sürgős es normál hívásra kapcsolható a betegágy szerelvénye' s ha sürgős hívás érkezik, a már megkezdett bes/é’“etést nem szakítja meg, de figyelmez­tet befejezésének szükséges­ségére. A nővérhívó készü­léket Pécsi Ede tervei alap­ján készítette el egy alkotó kollektíva. A Miskolci Élelmiszer K i s k eres k ed el m i Válla­lat 012. sz. ABC-áruhá- zának (Miskolc, Csaba vezér u. 70.1 IX. s.-sz. bélyegzője elveszett. A bélyegzői érvénytelenítjük. Epeiéi rajzÉ, lőtt Kiállítással egybekötött ünnepségen kerülnek átadás­ra azok a dijak, amelyeket a Déli Hírlap pályázatára ajánlott fel a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a KISZ Miskolc városi Bizottsága, a Miskolc városi Tanács, és az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vallalat. A kiállí­tás és az ünnepség megnyi-

Next

/
Thumbnails
Contents