Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

1979. december 7., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Minél fehérebb, annál jobb Egy év alatt 62 millió tégla A gyárkapu mindig nyit­A Fai kaslyuki Bányaüzemben A Farkcislyulu Bányaüzemben Sajóvölgyi Gábor a hidraulikus elemek és működtető szelepek nyo­máspróbáját végzi. Változások a Munka Törvénykönyvében ra, hosszú sorban allnak a szállító teherautók, vasúti kocsik az Eszük-magyaror­szági Tégla- és Cserépipari Vállalat Pulnoki Téglagyá­rának udvarán. Ügy tűnik, ez a hagyományos építő­anyag semmit nem veszített kelendőségéből, hiába válto­zott meg az építőipar tech­nológiája, a tégla tartja magát, téglára szükség van, s bizonyára szükség is lesz mindaddig, amíg az embe­rek szépet, jót, erőset és tartósat akarnak építeni. Persze, tégla és tégla között különbség van, mégpedig nemcsak • méretben, hanem minőségben is, és az utób­bi ugyancsak fontos, mert elsősorban ez szabja meg minden portéka kelendősé­get. Százesztendős kémény A putnoki téglának pedig évtizedekre visszamenően, igencsak jó híre van, s eb­ből következően, az elmúlt években örvendetesen kiszé­lesedett a vevőkör, az itt készített téglából szerte az országban építkeznek, olyan megyékből is érkeznek ide' teherautók, ahol egyébként működik téglagyár; de úgy látszik, a szállítás megnöve­kedett költségeit ellensú­lyozza a kiváló minőség. Az imént említettek után, azt gondolhatnánk, legalábbis kézenfekvő lenne azt is fel­tételezni, hogy a Putnoki Téglagyár egy korszerű, a kor követelményeinek meg­felelő üzem, de korántsem így van. A gyárkéményt ugyanis száz esztendővel ezelőtt húzták fel ügyes ke­zű építőmesterek, pallérok, mint ahogy a régi, de most is üzemképes szárítókat is tisztességgel megépítették. Az egykedvűen pipázó gyár­kémény persze tanúja volt jó néhány változásnak is. Nem egészen másfél évtize­de újabb üzemrészek épül­tek, korszerűsödött például ■a szállítás, a szárítás, az alapanyag-kitermelés, és ter­mészetesen a fejlesztések következményeként igencsak mégnövekedett a termelés. Ebben az évben például a tervek szerint 62 millió kis méretű, égetett téglát szál­lítanak Putnokről a TÜZEP- lelepekfe, a felhasználók­hoz. Félmegoldások nem segítenek Persze, az igények kielé­gítése, az. évről évre növek­vő követelmények teljesíté­se esetenként nagy erőfeszí- . léseket követel a közvetlenül termelőmunkát végző 210 fizikai dolgozótól.' szintúgy a gyár műszaki, gazdasági 've­zetőitől.. Egyik nagy gond az. évek során krónikussá váll létszámhiány, elsősorban a legnehezebb fizikai munkát követelő munkahelyeken! Mert a legtöbben éppen az áldatlanul, nehéz, megerőlte­tő fizikai munka miatt ké­rik ki a munkakönyvüket, s néznek más, az itteninél jobb lehetőség után. Á kör­nyező modern ipari üze­mekben találnak is jó műn-: kakörü 1 menyeket. Tégla ra viszont szükség van, termel­ni, dolgozni kell, s akik itt maradnak, azok1 erőn felül végzik munkájukat, s amint arról a . különféle oklevelek, el ismerések tanúskodnak, nem is kevés sikerrel. Bárdi Sándor gyárvezető érthető örömmel beszélt — sok más mellett — arról is, hogy a régi dolgozókra, a törzjigárda tagokra, a nehéz időkben is lehetett, és lehet is számítani. Az ö munká­jukat dicséri az az oklevél is, amely azt tanúsítja, hogy az 1976 évi szocialista mun­kaversenyben, a korszerű gyáregységek csoportjában, kimagasló termelési és gaz­dálkodási eredményei alap­ján. a Putnoki Téglagyár el­nyerte a Kiváló Gyár cí­met. — Minden igaz. amit az oklevél tanúsít, csak az nem, hogy ez a téglagyár korsze­rű. Mert nem az — mond­ja a gyárvezető —. annyira nem, hogy még az arány­lag magas kereset sem visz- szatartó erő, ez sem tudja állandósítani a létszámot. S e problémákat fél- és rész- megoldásokkal ntm tudjuk megszüntetni. Véleményem szerint a megoldást csak égy új gyár építése, telepí­tése jelentené, ahol meg­szűnnének a jelenlegi — nem túlzás — emberölő munkahelyek. A gyárépítés­hez viszont pénz, nagyon sok pénz kell. Célravezető, megoldást je­lentő tervek, elképzelések természetesen születtek. A gyár vezetői abból indultak ki, hogy a tégla gyártásához szükséges alapanyag rendkí­vül nagy mennyisége és ki­váló minősége indokolná egy új, korszerű technoló­giával működő gyár felépí­tését. Egy angol technológia vásárlását és telepítését ter­vezték, amely alkalmas úgynevezett félszáraz sajto­lásra is; ily módon az új technológiával lényegesen k evesebb nedvességtartálom - mai gyártanák a nyerstég­lát; kevesebb lenne a szá­rítási idő. jelentősen növe­kedne a termelékenység. Kevesebb biztatás Sok minden szól a putno- kiak, elképzelése mellett; de valamennyi közül talán a legfontosabb, hogy a gyár­táshoz szükséges alapanyag minősége páratlanul jó, al­kalmas mindenféle falazó­anyag gyártására, s az sem elhanyagolható, hogy több száz évre elegendő mennyi­ség van belőle. Éppen az alapanyag sajátos összetéte­le biztosítja most is a putnoki tégla kiváló minőségét, megkülönböztető fehéres színét. A gyárban készült tégla ugyanis nem piros, ha­nem fehéres színű, s minél tovább szárítják, égetik, an­nál fehérebb, s jobb lesz a minősége. A mostaninál korszerűbb technológiával, egészen különleges minőségi követelményű, magas nyo­mószilárdságú p i 11 ér tég la gyártására is lehetőség len­ne. A tervek megvalósulásá­ról azonban a gyárban is csak feltételes módban be­szélnek, hiszen amint a gyárvezető mondotta: — A megvalósításhoz pénz, na­gyon sok pénz kell. s a je­lenlegi gazdasási körülmé­nyek nem teszik lehetővé egv új gyár felépítését. Biz­tatást is gyérebben kapnak, mint korábban. A megvaló­sításra pedig önerőből nem képesek a putnokiak. A gyár persze így is megél, hiszen évek óta jelentős nyereség­többletet ..termel”, egyszó­val gazdaságos üzem. A munkaerőgondokkal viszont számolni kell. számolnak is a gyár vezetői olyannyira, hogy a jövő évi tervet már úsv készítették, hogy az egvik üzemrészt az eddigi két műszak helyett már csak egy műszakban mű­ködtetik. Ebből kővetkezőén, közel. 10 millió téglával csökken a Putnoki Tégla­gyár termelése, s ez a meny- nyiség bizonyára hiányozni fog a piacokon .. I Január 1-től megváltoznak a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a dolgozó ne egy, hanem több munkakör, ellátásában is megállapod­jék a vállalattal, így lénye­gesen csökkenthetők a kény­szerű várakozási idők, fo­lyamatosabbá válik a mun­ka, s a dolgozó is jobban megtalálja számítását. Eh­hez jó feltételeket teremt az a sok helyén tapasztalható törekvés, hogy a dolgozók több szakmát, többféle mun­kafogást sajátítsanak el. A munkaerő rugalmasabb felhasználását szolgálja azaz új intézkedés is, hogy — kü­lön megállapodás hiányéban — naptári évenként általá­ban 3 hónapig a munkaszer­ződésben meghatározottól el­térő munkakörben vagy munkahelyen is foglalkoz­tathatják a dolgozót, sőt a kollektív szerződés 3 hónap­Néhány hete igazi külön­legességgel találkoztam. Nagyüzemben ilyesmit ré­gen láttam, s ezért mond­hatom, a látvány meglepett. Nem vetették, hanem szórták a magot. Másképpen aligha fogalmazhatom; ugyancsak korszerűen, hiszen kötény helyett gépből szórták, egy­szerű vetőgépből, amelyről leszerelték a csoroszlyákat, s így a mag a föld felszínére repült. Csak néztem csodál­kozva, hogy ez az ősrégi módszer ily váratlanul vász- szalért. Aztán kiderült, meg­volt rá az ok is, amit tö­mören: nincs más válasz­tásnak neveznek. Miért? — Mert a gép tört, és nem a rög. Akárhogy akartuk, akárhogy kínlódtunk, nem mentünk semmire. Ez a 65 hektár kifogott rajtunk. A csontkemény föld annyira rázta a gépet, hogy lehetet­ten feladat. volt a magot földbe juttatni. Akkor fel­adtuk, de megérkeztek, az esők, s úgy gondoltuk, miért ne próbálkozzunk ismét. Az igazsághoz hozzá tartozik: nem először vetettünk már a földre. Lehet, hogy npm szabályos, vagy szabványos, de ha egyszer már bevált., beválhat másodszor is. A tapasztalatok ellenére Szádvári Gyulánál,', a bak- takéki Szárazvölgy Termelő- szövetkezet elnökének ma­gyarázatát fenntartással fo­gadom. Két okból is, amely­ből az egyik pusztán .szak­mai, Hogy1 lényégében ez a módszer visszatérés egy korszerűtlen formához, ami­kor a megnövekedett vető­mag-felhasználás ellenére, a vetést jobban kitesszük a nál hosszabb időt is előír­hat. A szabályok érdekeltté teszik a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóknak egy részét egy ideg nélkülözni tudják, erre az időre más vállalatnak engedjék át. Az űj szabályok alapján a vállalatok szigorúbban jár­hatnak el a munkafegyel­met sértőkkel, a gondatla­nul kárt okozókkal szemben. Fegyelmi büntetésként a jö­vőben nemcsak az időbéres, hanem a teljesítménybérben dolgozók bére is csökkenthe­tő, súlyos vétségek esetén lényegesen csökken a fegyel­mi büntetés-végrehajtás fel­függesztésének lehetősége, s új intézkedés az is, hogy a fegyelmi büntetést a mun­kahely megváltoztatása ese­tén is végre kell hajtani. Ha például fegyelmi vétség mi­att csökkentik valakinek az alapbérét és az illető kilép 'a vállalattól, majd másutt helyezkedik el, a fegyelmi íagyve.szélynek. Ráadásul ez a megkéselt vetés a terület kicsisége miatt indokolat­lannak tűnik. Az elnök visz- szavág: — Éppen ez az. Ennyin érdemes kockáztatni. Mert ha nem marad meg. akkor bármit vethetnek a helyére. Említettem, bár még a szak­embereknek is szokatlanul hangzik: nálunk azok a leg­jobb búzák, amelyek ■ télen kelnek ki. Ezt sok éves megfigyelés . tapasztalata húzza alá. De. ha nyíltan > beszélünk, akkor azt is el­mondom, nem ez a fő in­dokunk. Sokkal Inkább az, hogy kiszámoltuk, az új sza­bályzók alapján a termelt növények közül az őszi búza árfekvése lesz a legjobb. Mázsájáért közel 400 forin­tot kapunk. Mivel viszony­lag kis ráfordítást igényel, legjövedelmezőbb növé­nyünkké válhat. Egy rossz pénzügyi helyzetben levő gazdaságnak, amilvgn a miénk is, ilyen jó lehetősé­get nem szabad kihagynia. Erre mit lehet mondani? Ügy tűnik, az elnöknek iga­za van. Tavaly szanálták a szövetkezetét. Idén jó évet zárnak. A kényszerből, a kipusztult búza és repce he­lyére Nyetjett napraforgó Ifi mázsás, a kukorica 48 má­zsás terméssel fizetett hek­táronként. Náluk ez rekord­nak számít. Es mégis, a jó eredményekből származó jövedelem csak * szanálás büntetést i új munkahelyén kell végrehajtania. Több új intézkedés szol­gálja a dolgozók fokozott ér­dekvédelmét A napi mun­kaidő befejezése és a más­napi munkakezdés, közötti pihenőidőnek az eddigi nyolc óra helyett. január 1-től el kell érnie á 11 órát. A fia­talkorúak testi és szellemi feljődése érdekében ugyan­csak január 1-től 14-röl 15 évre emelik a munkaviszony létesítésére előírt alsó kor­határt. A fiatalkorúak éjsza­kai munkáját 1982. január 1-től teljes egészében meg­tiltják. Egy másik új intéz­kedés elrendeli, hogy 1980. január 1-től a vállalat a dolgozónak a munkavégzés­sel kapcsolatban keletkezett nem vagyoni kárát, továbbá a társadalmi munka közben keletkező kárát is köteles megtéríteni. kiegyenlítésére elég. Magya­rán: a kétmilliós nyereséget visszapótolják azokba a pénzügyi alapokba, ahonnan az elmúlt évi veszteség el­kerülése érdekében elvon­ták. Ezért idén se lesz „eredmény”; Igaz, veszteség se. És ezért talán ugyancsak nem lehet csodálkozni azon, hogy minden szalmaszálba belekapaszkodnak. Mint a fuldokló ember ... És mint a fuldokló em­ber, aki támaszt keres, le­het, hogy olyanba kapasz­kodik. ami enged? — Nem hiszem. Ezt az évet kivéve, ami a kalá­szosok számára kedvezőtlen volt, a búza nálunk általá­ban. 3(1 mázsa körül terem hektáronként. És ez a jöve­delem szempontjából telje­sen elégnek tűnik. Teljesen? A kérdőjel nem véletlen. Ugyanis a szövet­kezet látószöge búza-pers­pektivikus. Lehet: ironikus a szó. Lehet, helyismeret nél­kül nem látszik helyénvaló­nak. Az is lehet, hogy a sa­ját tapasztalatuk. saját szemszögük alapján egész mást mutat. És mindezek el­lenére van féljenivaló. Mert elismerve indokaikat, a ka­lászosok jó talajvédettségét, amely megakadályozza a ta- lajlemosódást. az eróziót, a jövedelem-közpon túságot, A termékszerkezet válto­zásai, és egyéb intézkedések a munkaerőmozgást is sok vállalatnál felgyorsították. Mind több dolgozó tanul meg újabb szakmát, sajátít­ja el nagy termelékenységű gének kezelését, hogy a ré­gi munkájából felszabadulva vállalhassa az üzemében kínált új feladatot. Megvá­lik a régi elavult géptől, hogy hozzáértően irányítsa a nagy anyagi áldozatokkal beszerzett új. termelékeny berendezéseket. Az Almás­füzitői Timföldgyárban 50 lakatos. gépész, villanysze­relő vegyipari szakismere­tekkel egészítette ki tudá­sát. mert régi munkahelyü­kön. a karbantartó üzemben, a gépek vették át az embe­rek egy részének feladatait. A Magyar Optikai Müvek gyártmányainak tíz százalé­ka cserélődött ki az idén. és a munkások is ilyen arány­ban cserélték a vállalaton belül szakmájukat. Például az írógépek gyártása kiszo­rítja az óragyártást. Az új' munka nagyobb feladatot. 30 százalékkal több kerese­tet biztosít. Az átállás 350 dolgozót érintett. D,e lehet­ne sorolni a példákat, ami­kor vállalatoknál egy-egy munkafolyamatot automati­zálnak, és dolgozók szaba­dulnak fel. akik más mun­kahelyre kerülnek. Az. át­került munkásokat átképe­zik, ezzel második szakmát szereznek maguknak. A több szakma pedig mindig vastagabb borítékot biztosít. Isz-Ülő Épült Harkányban elkészült wr. ország legnagyobb termelő­szövetkezeti üdülője, ame­lyet közös erővel hozott lét ­re a mozgalom. A világhírű gyógyvízre alapozva nemcsak pihenést, hanem gyógyulást is nyújt az intézmény a be­utalt vendégeknek. A száz­szobás épületben évente százezer üdülőnapra nyílik lehetőség önköltségi áron. amely búza-központúságot is javad, van egy ok, ami ezek ellen diktál, s az a gazdaság szerkezete. Hogy túl sok a búza. Van olyan tábla — sőt bőven van —, amelybe három éven át, egymás után búza kerül. És ez rossz! Elszaporodnak a kár­tevők. elszaporodnak a kór­okozók. Gyengébbek lesznek az átlagok. És erre a figyel­meztető jelre a baktaké- kinél sokkal erősebb gaz­daságok már régen felfigyel­tek. Lehet, hogy a helyi sa­játosságok mást diktálnak, de erről nem vagyok meg­győződve. És. amikor rá­kérdeztem, nem a szakmai tények, hanem a közgazda- sági, vagyis a jövedelmező­ségi kérdések kerültek elő­térbe. Ezért nem szabad el­ítélni senkit. De — és miért ne legyen ez figyelmeztetés, — a jövőben, tehát távlati­lag ez a terv veszélyes le­het. Mert magában hordozza veszélyét, gondolni kell ar­ra. ha így csinálom, akkor annyit, veszíthetek, hogy a kiindulási pontra jutok visz- sza. Esetleg jobb lenne a búza elöveteményeinek. vagy más kultúrák arányát nö­velni. de ennek megítélése a szövetkezet szakvezetésének feladata. A hatékonyság kér­dése. éppen nem az állami hozzájárulás, támogatás mér­tékét határozza meg. Ked­vezőtlen. adottság, rossz ter­mészeti tényezők esetén nem biztos, hogy ez a dotáció je­löli ki a gazdaság szerkeze­tet. Annvira nem, hogy az idei év terméseredményei másra is figyelmeztetnek. És nem hiszem, hogy ezt Baktakéken nem vette.'« volna észre. — kármán —'' Búza-látó ha tár A felire szírt mag

Next

/
Thumbnails
Contents