Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
1979. december 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 (Tolylalás az 1. oldalról.) intézkedéseket fogadjanak el ezek megoldására. Nagymértékben az ilyen intézkedések valóra váltásától függ a nemzetközi enyhülési folyamat fejlődésének távlata. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a Szovjetunió új kezdeményezései — amelyeket a Varsói Szerződés többi tagállamával folytatott 'konzultációk után a közelmúltban tett, s amelyek teljes összhangban vannak a politikai tanácskozó testület 1978. november 23- án, Moszkvában elfogadott nyilatkozatával, Európa és az egész világ biztonsága megszilárdításának halaszthatatlan érdekeivel — járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fennálló problémák megoldásához. A szocialista országok mélységesen béker szerető politikáját kifejező kezdeményezések célja, hogy elősegítsék a katonai szembenállás szintjének csökkentését, az európai fegyverkezési verseny megszüntetését, beleértve a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket is, s, hogy erőteljes lendületet adjanak az európai biztonság katonai vonatkozásait érintő fontos megállapodások elérésének. O Az ülésen képviselt sfl- lamok nagy aggodalommal állapítják meg, hogy a NATO-ban folytatják, sőt, erőltetik az európai fegyverkezési hajsza további fokozását, mindenekelőtt azzal, hogy új típusú amerikai kö- zéphatótávolságú nukleáris rakétafegyverdk nyugat-európai elhelyezésére irányuló terveket dolgoznak ki, hogy katonai fölényre, tegyenek szert a szocialista országokkal szemben. Ezeknek a terveknek a megvalósítása kárt okozna mind a szócialista orságok, mind más európai országok biztonsága érdekeinek, s ellentétes lenne az enyhülés céljaival és értelmével. A miniszterek — az európai népek létérdekeiből, a földrész békéjének érdekeiből kiindulva — államaik nevében felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség tagországainak kormányaihoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai konstruktív és békeszerető lépéseinek fényében újból tekintsék át az Európában kialakuló helyzetet és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek bonyolítanák ezl. Ebben az esetben késedelem nélkül érdemi tárgyalások kezdődhetnek a középhatótávolságú nukleáris eszközök kérdéseiről, összhangban Leonyid Brezsnyevnek ez év október (i-i berlini beszédében. kifejtett javaslataival. Ezek a javaslatok széles körben figyelmet keltettek mind Európában, mind messze a földrész halárain túl. A Varsói Szerződés tagállamainak mélységes meggyőződése, hogy, minél hamarabb kezdődnek meg a javasolt tárgyalások, annál jobb. Ugyanakkor az ülésen képviselt államok fontosnak tartják, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet és akadályokat gördíthetnének a .tárgyalások . útjába. Ezzel kapcsolatban az ülés részvevői kijelentették, hogy az új típusú amerikai középhalótávolságú • nukleáris rakéta- fegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó döntés elfogadása lerombolná a tárgyalások alapját. Ez kísérlet lenne arra. hogy a NATO az. erő. helyzetéből folytasson tárgyalásokat, ami elvi okok miatt elfogadhatatlan a Varsói Szerződés tagállamai számára. Ezt tudniuk kell a NATO. országok kormányainak. A miniszterek kifejezik reményüket. hogy. a NATO-or- sz.ágok kedvező választ adnak a szocialista államok felhívására, hogy ne telepítsenek több nukleáris fegyvert Európában, s arra a javaslatukra, hogy kezdjenek tárgyalásokat ezekről a fegyverekről. Újból hangsúlyozzák országaik meggyőződését, hogy az erőegyensúlyt az. • európai földrészen nem a fegyveres erők, s a fegyverzet növelésével, a fegyverke-, zési bajsza további fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonái szembúnál- . lás csökkentésével konkrét leszerelési — különösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel. Súlyos felelősséget venne magára az emberiség előtt az az állam és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne; a A katonai enyhülést ^ • szolgáló intézkedések egyeztetésének gyakorlati módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatták egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állammal folytattak, a Varsói Szerződés országainak 1979. május 15-i, budapesti javaslatáról összeurópai politikai szintű konferencia ösz- szehí vására. A miniszterek megállapították, hogy Európa-szerte növekvő az érdeklődés az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia iránt, és a szocialista országok erre vonatkozó javaslata néhány más állam javaslatai mellett komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen képviselt államok -— annak érdekében, hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferencián áttekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a lebonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről , célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi szakaszban kifejtsék elképzeléseiket. Ügy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencián megvitathatnák az európai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földrészen levő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések áttekintését és a-z ezekkel kapcsolatos konkrét megállapodások egyeztetését célszerű szakaszonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb inléz- /kedésekkel, és lépésről lépésre haladva a nagyobbak és mélyrehatóbbak felé. A konferencia munkáját oly módon kellene megszervezni, hogy az egyes szakaszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben, a katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésében, csakúgy, mint más leszerelési intézkedésekben. Ennek során az előrehaladás az egyik területen további lehetőségeket teremtene eredmények elérésére más területekért is. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalom- erősítő intézkedésekre kellene összpontosítani. Ami ezeknek, az összeurópai érlekez-, let záróokmányával összhangban megvalósuló intézkedéseknek a továbbfejlesztését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — a záróokmány által meg. határozott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20-ezer fős szinttel. és ne három héttel, hanem egv hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adjanak tájékoztatást; — az 'ugyanebben a körzetben végrehajtott 20' ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik; — az ebben a körzetben tarlóit nagy légi hadgyakorlatokat bejelentik; — az összeurópai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek köztelében íolytatolt nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok méreteit 40—'30 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. A konferencia céljainak elérése érdekében a konferencia adott szakaszában készek megállapodni az. összeurópai ' értekezleten részt vett többi állammal azoknak a konkrét javaslatoknak a megvizsgálást rendjéről, és sorrendjéről is, amelyeket a konferencia i résztvevői terjesztettek, vagy terjeszthetnek elő a katonai szembenállást csökkentő és a leszerelési'intézkedésekre vonatkozóan. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai" enyhülést és a leszerelést célzó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabbak és messzehatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az ájla- mok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kössenek szerződést az összeurópai értekezleten részt vett államok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak. egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvereket. Sikraszállnak mindazon intézkedések és megállapodások elfogadásáért és megvalósításáért, amelyek arra irányulnak. hogy megerősítsék az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartásának politikai és jogi alapját Európában. t Az ülés résztvevőinek véleménye szerint e célokat szolgálná a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai ne bővítsék a két szövetség résztvevőinek körét. Hangsúlyozták, hogy az ülésen képviselt államok változatlanul készek a Varsói Szerződés szervezeténekké« az Észak-atlanti Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására, s első lépésként — a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve — katonai szervezeteik felszámolására. Azokat a konkrét javaslatokat, amelyek a háború kitörésének veszélyét csökkentő politikai és szerződéses-jogi lépésekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalkozó konferencián célszerű megvitatni, olyan rendben és sorrendben, amilyenben annak résztvevői egymás kozott megegyezhetnek. A politikai tanácskozó testület 1978. november 23-t moszkvai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva, az ülés résztvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által megkezdett összeurópai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagymértékben hozzájárulna a helsinki záróokmányban megfogalmazott feladat megvalósításához, ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképesebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájáruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ami az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia gyakorlati előkészítéséi illeti, az ülés résztvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben megvalósuló más gyakorlati lépésekhez, . amelyek közül a soron következő, az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbönálló madridi találkózója. Ügy vélik, hogy az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti konzultációknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítéséről. Az összeurópai értekezlet előkészítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a, kezdetben kétoldalú konzultációkat a későbbiek során célszerű többoldalú alapon folytatni. Az ülés résztvevői nek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 1980 tavaszára össze kellene hívni egy sokoldalú előkészítő munkatalálkozót. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találkozóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lényeges szervezési kérdéseivel foglalkozó, az előkészítés eredményekén], megszületett ajánlásokat, beleértve az első szakasz napirendjét, azzal a céllal, liogv döntsenek a konferencia összehívásáról és a lebonyolítás rendjéről.. Az ülésen képviselt államok felhívják az összeurópai .értekezleten részt vett államokat, tanulmányozzák behatoap az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészítéséről kialakított fenti elképzeléseket, adjanak- rájuk kedvező választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztetését. Ez új, tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. C Az ülés résztvevői ój^ * ból megerősítették* hogy államaik érdekeltek a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikerében; készek elősegíteni, liogv a tárgyalásokon megállapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagállamainak a bécsi tárgyalásokon tett kezdeményezései, hogy a lényeget illetően közelítsék a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodás lehetőségét. A Szovjetunió döntése Köaép- Európában állomásozó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú esök- keiáésére az előreha-dás új feltételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzék ki politikai akaratukat. és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak a megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Kö/.ép- Eu répában. C Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatóit véleménycsere és kölcsönös tájékoztatás során, a miniszterek újból megerősítették, hogy államaik lantosnak tartják az összeurópai értekezlettel megkezdődött folyathat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításához. Az ülésen képviselt államuk. a politikai tanácskozó testület moszkvai nyilatkozatának megfelelően arra törekednek, hogy a madridi találkozó ténylegesen előrevigye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Ügy vélik, ennek a találkozónak hozzá kell járulnia az európai biztonság katonai vonatkozásaival foglalkozó megállapodások eléréséhez, hatékony intézkedések elfogadásához, különösen az. európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, amelyek az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészet terén és más humanitárius területeken is. Az ülés résztvevői hangsúlyozták. hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerősítették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állammal. Abból indulnak - ki, fontos lenne ezen konzultációk során még a találkozó megkezdése előtt megegyezésre jutni arról, hogy a záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne tbvábbi gyakorlati lépéseket tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldásában az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttműködés bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezésre juttatták e konzultációkon — figyelembe reve * madridi találkozó jelentőségét, az enyhülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének javításában: egyetértésre lehet jutni abban is, hogy az államok milyen szinten képviseltessék magukat a találkozón. Az ülés résztvevői kifejezték rémeovőket. hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktiv légkörben történő lebonyolítása, érzékelhető előrelépést tesz lehetővé a találkozón a záróokmányban fogiarlt elvek és ajánlások valóra vattásában. Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság jövő évre szóló együttműködési jegyzőkönyvét bensőséges ünnepségen írták alá a Barátság Házában. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Zója Nyikolajevna Tvi- mofejevna, az SZMBT alelnöke. a Rabotnyiea folyóirat főszerkesztő-helyettese látta el kézjegyével a jegyzőkönyvek egy-egy példányát. Az MSZBT több mint másfél ezer munkahelyi, iskolai tagcsoportjának rendk í v ii I széles körű lehetőségeket biztosít a jövő évi közös munkaprogram — Hangsúlyozta az aláírást követően Nagy Mária. Hozzáfűzte: a magyar és a szovjet nép barátságának ápolásáért, elmélyítéséért folytatott tevékenységre jelentős bel- és külpolitikai események hatnak. Készülünk az MSZMP XII. kongresszusára. amely szocialista építőmunkánk további feladatait is meghatározza. E nagy munkából az MSZBT sokezernyi aktivistája is kiveszi részét. Zója Nyikolajevna Tyimo- fejeva az SZBTSZ elnöksé—j A miniszterek kifeje• ■ zésre juttatták államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt, erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés elmélyítésének és kiszélesítésének folyamatát, bizalmatlanságot. és ellenségeskedést szítanak a népek között. s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést. A népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, beavatkozást -a belügyekbe. ,s elősegíti » valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősítették államaik megingathatatlan elhatározását, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi országgal csakúgy, mint a világ ösz- szes államával, az államközi kapcsolatok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, amelyeket legmagasabb szinten a záróokmányban meghirdettek. Minden államot: felhívnak arra. hogy nemzetközi kapcsolataikban ezt az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valameny- nyi nép érdekeinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a résztvevők véleménycserét folytattak a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyw- ták, hogy az évfordulóról államaik barátságának, együttműködésének, egységének és összeforrottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért. az európai béke é* biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg. a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását. az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép jayára történő fejlesztését célzó aktív és építő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadlak el. amelveket a szerződés tagállamainak kormányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizött- ság ülése az elvtársi együttműködés és testvéri barátság légkörében zajlott le. gének üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: a Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot a testvériség kötelékei kapcsolják össze. Népeinek megbonthatatlan testvéri barátsága évről évre új színekkel gazdagodik. Az együttműködési jegyzőkönyv aláírásánál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a-z MSZBT elnöke, továbbá az MSZBT alelnökei, az országos elnökség több tagja, az állami és társadalmi szervek képviselői. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Jurij Andreje- vics Naumenko, vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője és Anatolij Nyikolajevics Zai- cev. altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregesonort főparancsnokának első !*«-• lyettese. k MSZBT, az SZBTSZ és az SZMBT íövs évi egyaitmiöilése A Magyar—Szovjet Baráti Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai liipiszieri bizottságának illéséről
