Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. december 6., csütörtök Nézőtéri meditáció Ajándék ez a nap Az esküvői fotós lencséje előtt: Hetényi Pál, Esztergályos Cecília, Demi János és Szabó Lajos. j Az kiéi magyar filmtei-I nvés — vállalom az elfogultságot, — alighanem egyik I legjobb produkciója a most i bemutatott új, színes ma1 gyár film. melyet Zitnre Péter novellájából írt Gothár Péter, a film rendezője. De egyenrangú alkotótársnak tekinthetjük Koltai Lajost, az operatőrt és számunkra különös öröm, hogy a stáblistán Selmeczi György nevét láttak zeneszerzőként. Abból, hogy az operatőr nevét mar bevezetőként: siettünk feljegyezni, gondolom sokak számára következik, hogy úgynevezett filmszerű filmről Van szó. Rendkívül erőteljes és sajátos látásmódra vall ennek az alkotásnak a képi világa. Kicsit persze riasztó az egész. Az Ajándék ez a nap nem szép film: inkább bizarr, groteszk. Annak ellenére, hogy a témája közhelyszerű. Az alkotók azt mondják el (nem mesélik, hanem ábrázolják), hogy miként sodródnak egymáshoz és egymástól távol különböző emberek, miként próbál a film hőse1 egy stabil pontot teremteni önmaga és a vele' szerelmi vi- / szonyban élő nős, gyermekes családapa számára. Elza stabil pont, korunkban elsősorban a lakás. Az óvónő, Irén először eltartási szerződéssel jut otthonféléhez, majd az idős néni halála után rendkívül bonyolult manipulációkkal (többszörös fiktív csere. kölcsönügylet stb.) költözik egy új, kétszobás . főbérletbe. S milyen árat kell fizetnie ezért a főbérle- térl ? A történet eléggé mindennapi. az. eddigiek folyamán azonban nagyon kevesek voltak, akik ezeknek a mindennapi történeteknek a mélyére tudtak nézni. Az alkotók eléggé éles szeműek, őszinték és kegyetlenek ahhoz, hogy szépítés nélkül ábrázolják hőseik világát.'A nézőnek az az érzése, hogy szinte végig torzító lencsével (sajátos szögből, furcsa fénytörésben) dolgoznak. Számukra nincsenek jó és rossz emberek, sajnálatra, vagy szeretetve méltóak, elítélendők vagy felmentendők. Csak emberek vannak, akik kénytelen. kelletlen hordozzák terheiket. Az elképzelt boldogsághoz úgy tűnik — ez á történet felszíne —csak pénz kellene. De már a pénz előteremtése is eléggé illuzórikus, lévén Zé- mann Irén kisfizetésű óvónő, partnere pedig egy mo- ,zi üzem-vezető. ‘Mégsem a pénz a lényeg: a fontos az volna, hogy ki-ki álljon meg a saját lábán, lelje fel a maga útját,, merjen szakítani lés merjen új kapcsolatokat teremteni. Erre azonban tulajdonképpen mindenki képtelen. Papírforma szerint ugyan nincs ezekkel az emberekkel semmi baj, mindenkinek van munkaviszonya. mindenki dolgozik (sőt ügyeskedik), csak éppen az a valami hiányzik az életükből, ami igazán tartalmat adhat. Nosztalgiák, gyors, lopott szerelem, futó ölelések közepette élnek, viselve a régi erkölcsi normák súlyát. s éppen ezért korántsem szabadon, hanem inkább némi bűntudattal. A film hasonlít a doku- mentarista alkotásokhoz; a kamera a legfurcsább, biza- rabb élethelyzetekben ábrázolja a szereplőket (fülledt kiskocsmák, zsúfolt, szegényes lakások, belakásrá váró új ház stb.), akik nem j tudpak megtisztulni, felsza- í badulni, pedig mindannyian ; vágynak valamire, valami I jobb és emberibb életre: j. vagy legalábbis álmodoznak í erről. Igazán cselekvő hős | nincs közöttük.- Gothár Péter számos megdöbbentő karakterrel ^lep meg bennünket, s a kitűnő színészek is egészen egyedi- (bár alapjában véve nagyon ismerős) figurákat formálnak. A főszerepet játszó Esztergályos Cecíliánálc gazdag és változatos művészi pályáján minden bizonnyal határkő ez a film. A kétségbeesetten kapaszkodó, kicsit már hervadó nő tragikomikus sorsát megdöbbentő művészi erővel ábrázolja a színésznő, aki mer és tud csúnyácska lenni, szégyen nélkül feltárulkozni. mind testiségében, mind lélekben. Méltó partnerei Hetényi Pál, Szabó Lajos, Derest János és nem utolsósorban a rendkívül tehetséges Pogány Judit. aki — különösen az Ejszter- gályossal való kettősben — valami olyan megindítóan groteszk „játékot” produkál,, ami egészen szokatlan a magyar filmművészetben. (gyarmati) 30 ezer „úticsomag” f Nem kevesebb, mint százötven tonna irat, dokumeri- : tűm csomagolását kezdték ! meg a szolnoki levéltárban. 1 mert jövőre önálló épületbe 1 költözhetnek. A tekintélyes súlyú iratmennyiség dobozo- ifcsa gondosságot, türelmet igényel: 30 ezer „úticsotnág” megtöltése nem boríthatja föl a már kialakul1, raktározási rendet, és mivel több pótolhatatlan értékű dokumentumról is szó van, nem sérülhet meg, nem kallódhat el egy sem. Jövőre clvashatiuk A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata az 1980-as könyvkiadási tervéi a párt közművelődési határozatának, a Kiadói Főigazgatóság kiadott irányelveinek, valamint a Művészeti Alap által meghatározott kultúrpolitikai feladatoknak megfelelően állítatta össze. Mint a kiadó tájékoztatásából kitűnik. az előző évhez viszonyítva nem emeltei: a müvek számát: 20 könyv kiadását tervezik. A kiadványok kisebb száma mellel*, inkább népszerű. na--- :-iny- j számban megjelentethető: ismeret terjesztő zsebkönyvek és művészeti albumok kiadására törekszenek., s ennél: . következtében kiadványaik átlagos oéldányszáma erősen megemelkedett. Újabb sorozattal nem jelentkeznek: 1980-ban folytatják a régebbiek, valamint az 1979- ben indtilt újabb könyvtípusok — például a Képzőművészeti Kaleidoszkóp —, kiadását. A viszonylag kis volumen ellenére tematikai, műfaji változatosságra törekszenek. Kiemelt feladatuknak tekintik, a kortárs hazai képző- és iparművészet propagálását, emellett részt vállalnak az általános középszintű képzőművészeti ismeretterjesztésben a nagy példányszámban megjelenő Képző- művészeti Zsebkönyvtár sorozattal, valamint a magyar klasszikus mesterek életművét bemutató monografikus albumokkal. Az 1980-as kiadványoknak több mint a fele kortárs művészettel foglalkozik. A Mai magyar művészet sorozatban érettebb, kiforrottabb művészek életművét mutat-, ják be. Az, idén útjára bo- > csátott Képzőművészeti Kaleidoszkóp-sorozat a legifjabb művészgeneráeió tevékenységét elemzi. A kortárs klasszikusok publikálását a Bálint Endréről készülő reprezentatív kiadvánnyal folytatják. Felszabadulásunk 35. évfordulójára reprezentatív fotóalbumot jelentetnek meg az Országházról. Kozmikus fotók A kozmikus fotók elemzéséről, eredményeiről tartanak ismeretterjesztő előadást december 7-én Miskolcon, az Uránia Csillagvizsgálóban, az Ifjú, Csillagászok Baráti Köre tagjai részére. Az előadást este 6 órakor kezdik. csatára kiálltak...” * Közeleg a jubileumi év vége, készülődünk a számvetésre! Meglettűk-e mindazt. amit a Magyar Tanács- köztársaság 69. évfordulójának az esztendejében tennünk kellett? Nem formálisan. csak a jubileumra összpontosítva figyelmünket, hanem fölismerve kutató, feltáró munkánk megismételhetetlen és visszahozhalal- lan voltát. 1909-ben. a Kossuth- és Rákóczi-kultusz évtizedében. a századelőn lámpással keresték a .volt 48-as honvédeket. Latinak Rudolf 48-as honvéd a Rozsnyói Híradó, hasábjain idézte- a szabadságharc emlékeit. Egyike volt az utolsó hírmondóknak. Akkor is 60. évfordulót ünnepeltek, s alig pár cv múltán végképp kihaltak a szemtanúk, a hiteles emlékek őrzői.-AAz MSZMP Párttörténeti Intézete a megyei archívumokon keresztül 1978-ban mozgalmat indított az internacionalistákpártmunkások, vöröskalonák — a munkás- mozgalommal kapcsolatos — tárgyi emlékeinek az összegyűjtésére. Borsodnádasdról két veteránról kértek nacio- nálét és emlékeket. Mindkét internaeion,alista elhunyt: lpacs Cs. János és Kovács András. Amikor kitüntetéseik felől érdeklődtünk, a család tagjai természetesen azt közölték velünk, hogy velük együtt eltemették azokat... A családtagok csak. áttételesen és hézagosán tudnak számot adni a veteránok életéről, harcairól. Az életmódunkat meghatározó infor- mációdömping az utóbbi néhány évtizedben szinte elsorvasztotta a szájhagyomány által megőrizhető anyagot. Hol van már az az idő, amikor például 1925-ben Má- lyinkán Csemely László, kondói nyugalmazott bányász nagybátyja 115 versszakát tudta az aradi vértanúk balladájának. A hangban és képben rögzíthető hagyomány igencsak elszoktatott bennünket a szájhagyomány élő átadásától, átvételétől. Ezért nagy élmény számomra, ha a nagy idők tanúival összehoz a sors. Igaz, keresem is az alkalmat. Legutóbb Sajószentpé- teren tallóztam az 1919 év emlékeiben Hegedűs András veteránnal. tAr — Mikor váft szervezett munkássá? — 1917 szeptem beidében Ormosbányán sztrájkoltunk. Kassára vittek el bennünket. 480-an voltunk a kassai gsvrnizonban sztrájkoló bányászok. Hosszas kihallgatások, megfélemlítések után kénytelenek voltak bennünket visszaengedni Ormosra, mert a bánya nem nélkülözhette a munkásokat. — Mi történt Ormosbányán a Vörös Hadsereg harcai idején? — 1919. május 22-én a eseheket kiverték Miskolcról, Ecsegről. Ötödmagam- mal Ormos halárában tartózkodtam, amikor u visszavonuló cseh csapul —nyolcvan főből állott —. bekerített bennünket. A parancsnok nem hallgatott ki. hiába rimánkodtunk. Németül beszélt ; értettem valamit belőle. mert a közös gyalogezrednél szolgáltam Egerben a 60-asokná1. — Mi lett' a sorsa a: öt ba nyásznak? — Világos, fényes nappal, ott a szőlőhegyen, egy cseresznyefa alá állíttatott bennünket a csehek parancsnoka. Parancsot adott a kivégzésre. Amikor eldördüli a fegyver, hárman estek el közülünk: Husanyica Mihály, Ribóczki András, Tóth Lajos. Ronyee István és én állva maradtunk. A főhadnagy már magyarul kiáltotta: „Szuronyt szegezz! Szúrás I” — A golyónak megálltam, a szuronynak már nem, Beugrottam az erdő szélébe. Rákiáltottam Pistára: „Vigyázz! Ugorj!” A főhadnagy revolverrel lőtt utánunk. Nekem a lábam találta el, Pistának karlövése volt. Bekerítették az erdőt. Szerencsénkre lassan sötétedett, a csehek meg féltek a vörösök támadásától, mert Szentpé- ter felől igen szólt a géppuska. Aznap éjjel Izsófal- ván aludtunk Szabó József padján, majd a csukástói tanyán húztam meg magam, és a vöröskatonákkal mentem vissza Ormosra. Akkor temettük el a három bányászt. — Mi lett a folytatása az ügynek? — 1939-ben Kassán felismerték Sztofkó Nándort-, a volt légiósparanesnokot, aki 1919-ben Ormosbányán és Putnokon követett el atrocitásokat. Miskolcon tárgyalták ügyét 108 tanú kihallgatásával. A magyar hatóságok az ítélet meghozatala után fogolycsere keretében kiadták Csehszlovákiának . .. — 1959-ben megkaptam a Tanácsköztársaság Emlékérmet. Amikor 1919-ről hallok valamit a rádióban, olvasok az újságban, mindig eszembe jutnak bajtársaim: Husanyica, Tóth, Ribóczki. Jó lenne, ha róluk sem feledkeznének meg! * Mii tehet a munkásdal- gyűjlö, a helytörténet kutatója? Felidézi az áldozatok és hősök emlékét: keresi, kutatja a veteránok ritkuló sorait. Hegedűs András elénekelt vagy harminc munkásdalt, es a történeti emlékek mellett a szemtanú utánozhatatlan stílusában képes felidézni a „boldog békeidők” hétköznapjait. Énekel ponyva- balladát Rudolf trónörökösről: Stefánia hercegnő jótékonykodásának is részese volt Bodrog-Sárán 1908-ban. Éppen azon a napon járt Miskolcon, amikor Regula Edét. az edelényi gyilkost kivégezték. Kimeríthetetlen az ember emlékezetének a tárháza. * lgv duzzad egyre újabb emlékekkel az 1919-es ev „leltára” a hírmondók vísz- szaemlékezései alapján. Jó lenne, ha a jubileumi év végeztével mindez nem zárulná le. Jő lenne, ha új oldalt nyitnánk az évforduló, a zárszámadás után megyénk munkásmozgalmának történetét kutatva. Mert az emlékek felderítése nincs határidőhöz kötve, az folyamatos kell legyen. (N emcsík) A Lenin Kohászati Müvek épileikarhantartó gyáregysége felvesz ács, kőműves, bádogos, betanított bádogos, villanyszerelő, tetőfedő, üvegező, festö-mázoló szakmunkásokat és építőipari segédmunkásokat, valamint az 1979/80-as évben beinduló betanító jellegű ácstanfolyamra 8 általános iskolai végzettségű segédmunkásokat. Bérezés a kollektív szerződés szerint, személyi bér, teljesítmény % és teljesítményprémium. Dolgozóink és családtagjaik részére MÁVAG-igazol- vány biztosítása. Jelentkezés: LKM, munkaerő-gazdálkodási osat.- III. hív.-ház, III. em. 36 fi Mályi Téglagyár értesíti vásárlóit, bogy december 31-ig Iflcni-es válaszfaltégla osztályos termékeit helyi befizetéssel értékesíti. Érdeklődni és befizetni hétfőtől péntekig 8-tól 12 érőig o Mólyi Téglagyárban lehet. Szállítás minden munkanapon 6 órától! Elv eszelt a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 137572—137600-ig terjedő csekkfüzete aláírtam Vele együtt a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc, József A. 57. Anyaggazdálkodási ísvrtály 3. felirat u bélyegzője is. Mindkettőt érvénytelenítjük! Borsod m. Tanácsi Építőipari Vallat»! Miskolc, József A. u. .57, A B.-A.-Z megyei Vízművek V. 1980. évi kivitélezésre i 500 fm. mélységi? VÍZKUTATÓ ÉS VÍZFELTAKO FÚRÁST Bővebb felvilágosítást a vállalat építési osztályánál. Miskolc. Tömösi u. 2. sz. Telefon: 18-030.
