Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 2 1979. december 23., vasárnap Szovjet-angolai közös nyilatkozat ' Ä Szovjetunió és az Angolai Népi Köztársaság a szombaton Moszkvában nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatában megelégedéssel állapítja meg, hogy a Jósé Eduardo dos Santos vezette angolai párt- és állami küldöttség hivatalos látogatása éppúgy, mint a testvéri barátság és elvtársiasság jegyében lefolyt szovjet—angolai tárgyalások, ismételten kinyilvánították: mindkét fél. elkötelezettnek érzi magát a barátság és az együttműködési szerződés iránt, kölcsönösen egyetért és azonos nézeteket vall valamennyi megvitatott kérdésben. A látogatás jelentősen előmozdította a két ország közötti baráti kapcsolatok szilárdulását. A Szovjetunió és Angola Sürgeti a béke és a jószomszédi viszony helyreállítását „Afrika-szarvának” térségében. Sürgette a nyugat- .szaharai probléma mielőbbi békés rendezését, és aggodalmának adott hangot a kózel-keleti események veszedelmes alakulása miatt. A tárgyaló felek bírálták Kínát, amiért fenyegető, ag- ressziós és provokációs politikát folytat Délkelet-Ázsiá- ban és hegemonisztikus nyomást gyakorol a térség országaira. A Szovjetunió és Angola végezetül aggodalmát fejezte ki az európai NATO-erők „modernizálása” és az „eurórakéták” nyugat-európai telepítési tervei miatt, bírálta az államok közötti kapcsolatokban megnyilvánuló hegemonizmus politikáját, amely nem egyeztethető ösz- sze az ENSZ alapokmányával. valamint a béke megóvásának és a nemzetközi biztonság erősítésének feladataival. A felek egyetértettek abban, hogy az el nem kötelezettek mozgalma fontos tényező a béke és a nemzetközi biztonság védelmében és előmozdításában. Waldheim interjúja a IflSZSZ-nsk Kurt Waidheim, az ENSZ főtitkára a világszervezet közgyűlése 34. ülésszakának befejeztével nyilatkozatot adott a TASZSZ szovjet hír- ügynökség New York-i tudósítójának. Waldheim hangsúlyozta: a Szovjetunió mint a Biztonsági Tunács egyik állandó tagja és mint nagyhatalom több fontos javaslatot terjesztett elő a közgj'ülés most véget ért ülésszakán; akárcsak a korábbi ülésszakokon. S e javaslatok közül több a közgyűlés napirendjeit marad. E javaslatok közül az ENSZ főtitkára elsősorban a leszereléssel és az enyhülési folyamat megszilárdításává! kapcsolatos javaslatokat emelte ki. A főtitkár jelentősnek ítélte azt a tényt is; hogy a Szovjetunió fontosnak tartja az új, egyenlő jogokon, az államok egyenlő biztonságán alapuló gazdasági kapcsolatok kialakítását, valamint az új gazdasági világrend megteremtését. Nyilatkozatának további részében a közgyűlés 34. ülésszakának eredményeit értékelve megállapította, hogy a viták tárgyszerű, konstruktív légkörben folytak, s az elfogadott határozatuk kiindulási alapot jelentenek korunk nagy kérdéseinek megoldásához. A közgyűlés a békés változások eszköze — mondotta. Waldheim vázolta, milyen szerepet kell betöltenie a világszervezetnek a következő évtizedben. Hangsúlyozta: mindennél fontosabb a fegyverkezési hajsza megállítása, s. a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy felszámolják azt az elszomorító nyomort, amelyben az emberiség kétharmada él. A főtitkár állást foglalt a jelenlegi általános bekét veszélyeztető válságok megoldása mellett és sürgette más általános kérdések, céltudatos megoldását, amelyek közül kiemelte az energiaprob- lémát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének olyan fórumnak kell lennie, amely az egész, emberiség biztonságosabb jövőjét biztosító alapvető politikai döntések elfogadását szorgalmazza. Honvédelmi klub alakult a tanítóképző főiskolán A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán honvédelmi klubot hoztak létre. Az iskola tanárai és diákjai eddig is jelentős szerepet vállaltak a Magyar Honvédelmi Szövetség városi szervezetének munkájában, a különböző fizikai, honvédelmi, hazafias nevelést szolgáló rendezvényeken. S a főiskola több diákja ért el tisztes eredményeket helyi és országos versenyeken is a különböző sportágakban. A dr. Károly István főigazgató vezette alakuló ülés, amelyen részt vettek a városi pártbizottság képviselői is, úgy határozott, hogy a klub a Déri Gyula nevet vegye fel. Déri Gyula a Tanácsköztársaság időszakában a városban jelentős politikai vezető szerepet vállalt. A klub vezetőjévé Csajka Imre főiskolai adjunktust választották, titkárává Sasi Gábort, a főiskola technikusát nevezték ki. aki mint háromszoros kiváló katona szerelt le néphadseregünkből. Az alakuló ülésen három szakosztály: a lövész, a rádiós és a gépjárműbarát szakosztályok megalakításáról döntöttek. Mező István alezredes, az MHSZ megyei vezetőségének titkárhelyettese, köszöntő beszédében , hangsúlyozta, a főiskolai honvédelmi klub létrejöttének nagy jelentőségét. Az- országos főtitkári határozat értelmében a klub kiemeli klub. hiszen olyan intézményben tevék eny ked i k. ahol pedagógusokat, a jövő fiataljainak tanítóit, tanárait nevelik, készítik fel az egyik legnagyszerűbb, legfelelősség- leljesebb emberi hivatásra. Nem közömbös, hogy az MHSZ-élet, -munka segítségével. milyen mértékben sajátítják el azt a hozzáértést, amelyet .jól kamatoztathatnak majd leendő 1 tanítványaik honvédelmi, hazafias nevelésében. A klub munkájához mind a járási, mind a megyei M HSZ-vezetőség megkülönböztetett segítséget ígért A népgazdaság 1988. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az- előző évinél és a tervezettnél is lobbet fordítanak-. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítják. ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az észszerű készletgazdálkodásra. így a készletfelhalmozás az igen magas 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődik, valamelyest kisebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedvező folyamatok bontakoztak ki. A rubel elszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek, a számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem' rubel elszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csökken. de nagyobb az 1977. évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. Az 1980. évi terv fő céljai és előirányzatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából Iáindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaság- politikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen beiül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi / Az 1980. évi népgazdasági terv a lő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás fő arányait. A belföldi végső felhasználás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt marad. Ezen belül a felhalmozódás csökken. áruforgalom egyenlegének javítását és a további javulás biztonságos megalapozását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az élet- színvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Az 1980. évi népgazdaság terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messzemenő takarékossággal, a belföldi fel- használás további mérsékléA behozatal' mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is — tovább csökken a behozatali többlet A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciáltan növekedhet. A termelés növekedésének döntő rész-' ben a gazdaságos -kivitel bővítését kell szolgálnia. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítási szerkezet ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. Az 1930, évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzasével érhető el. tai az 1979. év százalékában: Nemzeti jövedelem 103,0 — 1-03,5 Belföldi felhasználás 99.(1 Ipari termelés 103,5 — 104.0 Országos építési-szerelési teljesítmény 97.8 — 97-5 Mezőgazdasági termékek termelése 105,0 — , 105.5 A szocialista szektor beruházásai 95,0 — íMi,n Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 Lakossági fogyasztás 101.0 — 101.5 Ipar Az ipari termelésben erősíteni kell a fejlődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy els sorban a néni rubel viszonylaté gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan: az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubel viszonylatit kivitel és a belföldi keresletet jobban lehessen kielégíteni. Ennek megfelelően a termelés növekedése differenciált lesz. A nehezedő feltételek közöt! azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termékösszetételük. gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsítését. javítják termékeik minőségét és munkájuk szervezettségét, fejlesztik kooperációs kapcsolataikat és kereskedelmi tevékenységüket; termelőkapacitásaikat és azok kihasználását rugalmasabban hozzák összhangba a változó kereslettel és más gazdasági feltételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó szabályozórendszert is tekintetbe véve — irányozzák elő termelési szerkezetük több évre szóló fejlesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetbén lévő, alacsony hatékonyságú vállalatoknál program készül a tevékenység lényeges megjavítását eredményező gazdasági, szerkezeti, szükség esetén szervezeti változtatásokra, ideértve a munkaerő átcsoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező tevékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hh- ányzó részegységek, alkatrészek. fél termékek és késztermékek gazdaságos előállításának megszervezését, illetve bővítését, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, a szerződéses fegyelem erősítését, a készletgazdálkodás ésszerűsítését. Az ipari ágazatok kökül a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén- és a kőolajtermelés ugyancsak az ideihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsékelten. ezen belül az alumíniumkohászaté gyorsabban emelkedik. A gépipari termelés az. ipari átlagot meghaladóan nő: különösen a vegyipari és vákuumtechnikái gépek és berendezések, az autóbuszok, a villamos forgógépek, a félvezető eszközök, a fényforrások, elektroncsövek, az ügyviteltechnikai eszközök gyártása nő dinamikusan. Az építőanyag-iparon belül a cement, a csempe, háztartási finom öblösüveg és díszműporce- lan termékek termelése fokozódik. Az ipar legdinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marad; elsősorban a tehergépkocsi- és traktor abroncsköpeny-, a pvc-, a gyógyszer- és a nö- vényvédőszer-termelés bővüL A könnyűipar mérsékelt termelésbővülése elsősorban — a lakosság fogyasztásának kielégítése mellett — a gazdaságos kivitel növelését szolgálja. Az élelmiszeripar termelése az ipart átlagúé meghaladóan emelkedik. Figyelembevéve az állóeszköz-állomány emelkedését és korszerűsödését, feltételezve a jobb munkaszervezést, az iparban a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. Így a foglalkoztatottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csökkenhet. A termelés anyagrá- íordilásainak alakulását, aa eszközök hatékonyabb kihasználását, valamint a munkatermelékenység növekedését figyelembevéve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növekedését meghaladóan emelkedhet. Építőipar Az építőiparnak — a beruházások tervezett színvonalával összhangban — a fizetőképes keresletet az eddiginél jobban kell kielégítenie. Gyorsítani kell a folyamatban levő termelő beruházások befejező munkáit, javítani szükséges a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az építés-szerelesi feladatokon belül a beruházási építés aránya csökken, a fenntartási-karbantartási jellegű építési feladatoké pedig, nő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni az épít- tési kapacitások es a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a növénytermelés jelentős növelése es az állattenyésztés elért termelési szintjének tartása a feladat. A terv — az idei kedvezőtlen kalászos gabonatermés után — a növénytermesztés 10—11 százalékos növeléséi irányozza elő. Ennek érdekében 100 ezer hektárral emelkedik a gabonafélék vetésterülete. Növelni szükséges a fehérjékben gazdag hüvelyesek vetésterületét is. A magas hozamokat adó fajták bővülő körű felhasználásával növelni kell a terméshozamokat: javítani kell a rét- és legeíögazdálSzállítás Az áruszállítási teljesítmények 1980-ban — főként a mezőgazdasági termelés növekedése következtében — az ez évinél gyorsabban emelkednek. A személyszállítási teljesítmény is nő. A vasúti közlekedés terve- ett fejlesztése eredményeképpen a hálózat teljesítőképessége és a forgalom biztonsága tovább javul. A korszerű vontatás aránya eléri a 95 százalékot, A közúti közlekedés számára 1900 autóbuszt és 19 ezer tehergépkocsit szereznek be. A személygépkocsi-állomány több kodást, valamint a mellekter- mékek hasznosítását. Az eszközök jobb, különösen pedig a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, fehérjetakarmányok takarékosabb és , gazdaságosabb felhasználásával javul a termelés hatékonysága, emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelem termeléséhez. Az élelmiszertermelés növekedése főként a kivitel tokozását szolgálja. Ennek megfelelően kell változtatni a termelés összetételét, növelni kell a gazdaságosan exportálható feldolgozott termékek arányát. és hírközlés mint 100 ezerrel nő. Korszerűsödik a városi tömegközlekedés járműállománya. A fővárosban átadják a felújított Petőfi-hidat és az észak —déli metróvonal Kőbánya— Kispest vasútállomás—Nagyvárad _ tér közötti szakaszát, Megindulhat a forgalom az M3-as autópálya Gödöllő— Hatvan közötti szakaszán. Bővül a távbeszélő-hálózat, javulnak a televízió vételi lehetőségei. (Folytatás a 3. oldalon)Emlékezés Vslyi Péterre Szombaton ' a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi panteonjában koszorúzási ünnepséget tartottak Vály: Péter, a magyar politikai és gazdasági élet kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Somogyi Sándor és Párdi Imre, a KB lagjai helyeztek el koszorút. A Minisztertanács nevében Szekér G3’ula. a Minisztertanács el- hö'khelyetlese és Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, az Országos Tervhivatal részéről Helényi István államtitkár j és Ozsvald László, az OT pártbizottságának titkára ko- szorúzoít. A hozzátartozók és a Pénzügyminisztérium dolgozói -is elhelyezték a síron a megemlékezés és a kegyelet virágait. Pénteken éjfélkor Rhodesiában életbe lépett a londoni megállapodás rendelke- :ése. hogy tilos katonai erőknek átlépni bármely irányba az ország határát. Ez azt jelenti, hogy a tűzszünet ideje alatt a Hazafias Fronthoz tartozó ZAPU és ZANU zambiai. illetve mozambiki táborokban tartózkodó harcosai nem mehetnek át Rhodesiába, a volt Salisbury! kormányzat hadserege pedig nem indíthat újabb támadásokat a szomszédos országok ellen. A londoni megállapodás rendelkezései értelmében december Z8-án kezdődik meg a kéthónapos választási kampány. A Tera Vek szerint február végén március elején tartanák meg a választásokat az „egy ember, egy szavazat’' elve alapján. (Vagy«] is a fehér kisebbség nem élvez többé előjogokat.) Mesiában eleik lépett a tűzszünet
