Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

T979. december 23., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 A népgazdaság 1980. évi terve Beruházások, készletalakulás Vasárnap a kombinált acélműnél (2.) A húsleves illata A beruházások volumené­nek csökkenése — a külgaz­dasági egyensúlyra való ked­vező hatás mellett — előse­gíti a beruházási javak ke­reslete és kínálata közötti összhang javítását, a folya­matban levő fejlesztések gyorsabb megvalósítását és üzembe helyezéséi. A termelő ágazatokban a fejlesztési eszközöket első­sorban a befejezéshez közel álló, a külgazdasági egyen­súly javításét szolgáló beru­házásokra kell összpontosíta­ni. A többi beruházás a ren­delkezésre álló pénzügyi és kivitelezési lehetőségek sze­rint folytatható; egyes indo­kolt esetekben — a piaci fel­tételek vagy a finanszírozási lehetőségek megváltozása mi­att — sor kerülhet a íejlesz­A munkaerő teljes foglal­koztatása mellett a termelési szerkezet gyorsabb és haté­konyabb változása fokozza a munkaerő szakmai rugalmas­sága és mobilizálása iránti igényt. A termelő ágazatok­ban a munkaerő-kereslet — a termelés mérsékelt ütemű növekedésének és a változó szabályozórendszernek a ha­tására — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csök­ken. A mezőgazdaságban dol­gozók száma — az ipari te­vékenység bővülését is, te­kintetbe véve — várhatóan nem változik. A nem terme­lő ágazatokban a létszám mérsékelten nő. Ezek a vál­tozások együttesen jelentősen enyhítik — kedvező esetben sok helyen megszüntetik — a munkaerőhiányt. Az egy főre jutó reáljö­vedelem 1980-ban az 1979. évivel azonos szinten marad. Az 1979. júliusi ár- és jö­vedelemintézkedések 1980- ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalma­zottak átlagkeresete 4,5 szá­zalékkal, a fogyasztói árszín­vonal — a központi árintéz­kedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979 második feléhez viszo­nyítva a reálbér, illetve a re­álkereset országos átlagban — átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A nominálkeresetek növeke­dése jobban igazodik a gaz­dasági eredményekhez. Fokozni kel] a jövedel­meknek a végzett munka sze­rinti differenciálását. Az ed­diginél rugalmasabb fogyasz­A népgazdasági terv elő­írja. hogy a gazdaságirányí­tás központi és helyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató, egységes irányító tevékenységet foly­tassanak. Következetesen hajtsák végre a tervben hozott köz­ponti döntéseket, folyamato­san kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatok alaku­lását, szükség esetén kezde­ményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló továb­bi intézkedéseket. Az 1900. évi népgazdasági terv megvalósítását kormány­zati intézkedések széles köre támasztja alá. A terv fő gaz­daságpolitikai céljainak meg­valósulását szolgálja a gaz­dasági szabályozórendszer módosítása. A változtatások olyan gazdálkodási feltétele­ket hoznak létre, amelyek a vállalatokat a termelés szer­kezetének erőteljesebb, a nemzetközi értékítélet szerint hatékony, fejlesztésére, a gaz­daságos kivitel bővítésére, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra és a minőség követelményének fokozottabb érvényesítésére késztetik. A módosítások elősegítik a gazdaságirányítási rendszer tések átütemezésére vagy a beruházási tervek módosítá­sára is. Állami beruházásokra az ideinél kevesebb fordítható. Kilenc nagyberuházás fejező­dik be. Ezek közül legjelen­tősebb a Bélapátfalvi Ce­mentgyár beruházása, a recs­ki bányászati kutatás, vala­mint a Tiszai Kőolafinomító beruházása. Üj nagyberuhá­zás nem kezdhető. A válla­lati beruházások állami tá­mogatása az ez évinél ki­sebb lesz és csökken a be­ruházási hitelkeret is. Elő kell segíteni a konvertálha­tó export árualapot bővítő és importot megtakarító gaz­daságos fejlesztések tervsze­rű megvalósítását, az ilyen célú új beruházások alapos gazdasági és műszaki élőké­től árváltozások elősegítik az áraknak a ráfordításokhoz va­ló közelítését, a kereslet és a kínálat jobb összhangjának megteremtését. A terv kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Bő­vül az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a szolgáltatóhálózat. A lakosság infrastrukturális ellátása, különösen pedig a gyógyintézeti és gyermekin­tézmény-hálózat 1980-ban is tovább fejlődik. Mintegy 82 ezer lakás — ezen belül 25 ezer állami lakás — épül. Javul az új lakónegyedek alapfokú intézményellátott­sága. Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak számá­nak növelésével 1980. végére a tízezer lakosra jutó kór­házi ágyak száma 91 lesz. A rubel elszámolású vi­szonylatokban a behozatal legalább 5—6 százalékkal; a kivitel hasonló ütemben bő­vül. Nem rubel elszámolású viszonylatokban a cél az, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya tovább csökkenjen. Ezért a kivitel dinamiku­san, több mint 10 százalék­kal nő, a behozatal volume­ne valamivel az 1979. évi szint alatt marad. A termelő és a külkeres­kedelmi vállalatok együtt­működésének javításával el kell érni a piaci lehetőségek és követel;.lények jobb meg­ismerését, az egyensúlyi céloknak, valamint a terme­alapelveinek teljesebb és kö­vetkezetesebb érvényre jut­tatását: erőteljesebben ösz­tönöznek a gazdasági haté­konyság növelésére és a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítására, az eddigi­nél jobban teret engednek a vállalati és személyi jövedel­mek — teljesítményektől függő — differenciálódásának. Az 1980. január 1-én be­vezetésre kerülő' új termelői árrendszer nlapelveit folya­matosan érvényesítik. Ameny-. nyiben egyes területeken a termelői árak az árrendezés alapelveitöl lényegesen elté­rően alakulnak, módosító in­tézkedésekre kerül sor; a ter­melői árak az eddiginél ru­galmasabban követik a vi­lágpiaci árarányok változá­sát. Az árhatóságok az árellen- őrzés megszigorításával, a jogszabályok által lehetővé tett szankciók következetes alkalmazásával — többek között gazdasági bírság ki­szabásának kezdeményezésé­vel is — érvényt szereznek az árképzési előírások követ­kezetes betartásának. Az 1980. évi népgazdásági tervben foglalt, célok teljesí­tése sokrétű, összetett tevé­kenységet igényel a gazdál­szítését, a jól előkészített be­ruházások megkezdését. A nem termelő célcsopor­tos és egyéb állami beruhá­zások körében is elsősorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére kell összpontosítani; ugyan­akkor reális ütemezéssel meg kell teremteni az 1980. utáni fejlesztési tevékenység meg­alapozásához szükséges fel­tételeket is. A készletgazdálkodás terü­letén a minőségi követelmé­nyek kerülnek előtérbe. A terv számol azzal, hogy a vállalatoknál gyorsul az anyag- és készletgazdálkodás rendszerének. szervezetének korszerűsítése, a felesleges, elfekvő készletek értékesíté­se. Az ellátást javítja a kere- pestarcsai kórház 580 ággyal történő bővítése. A járóbe­teg-ellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bő­vül. Jelentősen nő a szociá­lis otthoni helyek száma is. Az óvodai helyek számának gyarapodásával az óvodás korú gyermekek 86 százalé­kának elhelyezése biztosítha­tó. Az általános iskolai tan­termek számának növelésével tovább csökken az egy osz­tályteremre jutó tanulók szá­ma. A szakmunkásképzés kö­rülményei 100 új osztályte­rem és 1600 otthoni férőhely átadásával tovább javulnak. Az egyetemek és főiskolák nappal; tagozatára 16 300 új első éves hallgató vehétő lel. Befejeződik a budapesti Vö­rösmarty téri kulturális köz­pont építése. lő, illetve felhasználó vál­lalatok gazdasági érdekeinek következetesebb érvényesíté­sét. Törekedni kell a piacok megtartására és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan el­érhető növelésére, az eladá­sok és vásárlások jó időzíté­sével a konjunkturális válto­zásokból fakadó előnyök ki­használására. A termelő és külkereske­delmi vállalatok érdekeik összehangoláséval törekedje­nek a kivitel jövedelmézősé- gének javítására, és a kapa­citások gazdaságos exportra való átállítására. kodás minden szintjén. Az. előirányzott és esetleges ké­sőbbi intézkedések eredmé­nyes végrehajtásával, az ál­lami gazdaságirányító szer­vek, a vállalatok és szövet­kezetek hatékony gazdasági munkájával azonban a cé­lok elérhetők. A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a nép- gazdasági terv megvalósítá­sát a munkaverseny-mozga- lom is előmozdítsa. A terv­célokat a vállalati kollektí­vák, a szocialista brigádok munka verseny-felajánlásai akkor szolgálják a leghaté­konyabban, ha a vállalások elsősorban a termelés haté­konyságának. gazdaságossá­gának javítására, az. ésszerű anyag- és energiatakarékos­ságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságosan értéke­síthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs és szerződéses fegyelem erősíté­sére irányulnak. A Minisz­tertanács felhívja dolgozó népünket, hogy a terv cél­jait megértve aktívan ve­gyen részt az azok eléréséért foljté amttkábML Gerincet mutatok a porral száguldozó szélnek. aztán szembefordulok vele. Itt, a Lenin Kohászati Müvek épülő kombinált acélművé­nek vasszerkezetei alatt fur­csán fölsejlik egy illat: anyánk asztalán fehér abrosz, fehér tányérok, alumínium evőeszközök, s betölti a konyhát a húsleves illata. Vasárnap van. Együtt a csa­lád a pihenésben. Most ez a vasárnap más, mint a régi, olyan, mint a többi munka­nap, mégis valamiféleképpen jelen van a húsleves illata. Bármerre nézek, egységes ez a táj, egységes a munkálko­dásban. Lent és fönt között acélos összetartó erő. — Fogom a szerszámot, a villáskulcsot, ráillesztem a csavarra, ellent tartok, s meghúzom. Nem félek a ma­gasságtól, csak a munkával törődöm. Egyébként, is raj­tam van a biztonsági öv, az erős kötél. Fölnézek Puskás Istvánra, a 31. számú Állami Építő­ipari Vállalat lakatosára. Zu- hantátó magasból válaszol fölkiálló kérdéseimre. Nevét és vállalatát csoportvezetőjé­től. Juhász Lászlótól tudom. Most egy darupálya szerelé­sén dolgoznak. A megközeli­A korábbi évek tapaszta­latai alapján tréfásan úgy le­het fogalmazni: a felsőzsol- caiaknak az a „peehük”, hogy szántóföldjeik zömében a forgalmas utak mellett fek­szenek. Persze ez egyedül csak akkor kellemetlen, ha az időszerű mezőgazdasági munkákkal elkésnek, ugyan­is ezek a szem elölt levő táb­lák „árulkodnak” a gazdá­ról, országnak-világnak. Az elmúlt esztendőkben emiatt „érte is szó a ház elejét”. Olykor még a sajtó sem ke­gyelmezett, de a szemrehá­nyás. az ’ironikus hangvétel legtöbb esetben kijárt főleg' ilyenkor a téli hónapokban, amikor a szántaikul táblák még őrizték- az őszi termés nyomait. De úgy , látszik, mindez ma már a múlté! Idén ugyanis már hetek óta szántott ba­rázdák fekete sorai jelzik, hogy nem szemrehányás, ellenkező­leg, dicséret illeti a Lenin Tsz tagjait. Juhos József, a szövetkezet fömezögazdásza mondja: — Ezen az őszön valamennyi munkát időben és jó minőségben végeztünk el. A korábbi években min­dig a szomszédok segítsége kellett, vagy például az őszi szántásokat már csak lavasz- szal tudluk megcsinálni. Most erről szó sem volt, sőt, a szántáskor mi adtunk segít­séget a bekecsieknek. Hogy mi a változás oka? Én a ked­vező ősszel, a korábbinál sok­kal hatékonyabb munkaszer­vezéssel és a javuló mun­ka fegyelem mel ma gyd rá zom. A zsnlcaiaknak az idei őszön végzett jó munkáját alátámasztják a mennyiségi számok is. Időben betakarí­tottak 4*T Motár Mprafoe­tően 5ü tonnás szerkezetet két daru emelte magasba. Nézzek csak előre, s amer­re ellátok, az mind az ő munkaterületük, itt lesz az úgynevezett alapcsarnok. — Nálunk, a mi vállala­tunknál gyakori a hét végi munka. Egy hónapban 20 túlóra engedélyezett, de van, amikor több is. Nem is tu­dom. az ember sisakban, pu- iajkában, nagy böhöm kesz­tyűben, valahogy szívesebben fogja meg a villáskulcsot, mint a csirkecombot. Szerin­tem, mindent a maga ide­jében. Amikor ott az ünnep, hát én bizony megtáncolta­tom magam, úgy magyaro­san. Persze, aki teheti, még vasárnap délután is haza­szalad a „tiszta alsóért” ... Dömperek, teherautók szán­totta utak. ívfényvillanások. A körkeverö beállványozva. — Nehéz hozzáférni — mondja Kurucz Balázs, a Kohászati Gyárépítő Válla­lat kirendeltségvezetője. — Más állványozást kell alkal­mazni a hengeres felület mi­att, Sokan vagyunk egy mű­szakra. Kicsi a hely, bár­mennyire igyekeznek az em­berek. csak gátolják egymást. Épp ezért akarunk áttérni a kél műszakra, csak még a gól. 692 hektár kukoricát, el­vetettele 110 hektáron őszi káposztarepcét, 1148 hektá­ron őszi búzát és a tavaszi vetések alá felszántottak 1700 hektár szántót. A káposzta- repcéjük szép. a búzájuk — hála az elmúlt hetek tava- szias időjárásának — re­ményteljes, bár Juhos József s a többi szakvezető nem bánná, ha mielőbbi tartós hó­takaró, tavaszig tovább erő­sítené ezt a reményt. Min­denesetre. most ősszel, hogy az idei nyár gyenge aratá­sa ne ismétlődjék meg. a fajta ősszel étel bői kihagyták (Folytatás az 1. oldalról) alatt. A jövő év feladatai­nak teljesítését a betétszer- vezés eddig kialakult jó mód­szereinek alkalmazásával, a munkaverseny szélesítésével segíthetik legfőképp. A lakásszövetkezetek tevé­kenységét értékelve, a vá­lasztmányi ülésen is kifeje­zésre jutott, hogy tökélete­síteni kell a tanácsi tervek­hez való illeszkedést. A ga­ranciális és szavatossági igé­nyek maradéktalan rendezé­se az egyik legfőbb feladat a jövőben. A MÉSZÖV küldöttgyűlése az idei ötéves terv időará­nyos teljesítéséről szóló elő­terjesztés mellett, elfogadta az Ellenőrzési Iroda kétéves munkatervének teljesítésé­ről, valamint az állami és szövetkezeti ellenőrzések ta­pasztalatairól szóló anyagot, is. A küldöttközgyűlés fel­világítással vannak gondja­ink. A vasárnap? Nálunk szerintem, keményebb, mint másutt. Nemcsak azért, mert gyakoribbak az ellenőrzé­sek .... nem. nem a fegyel­met hiányoljuk, a munka menete szervezettebb, feszi­tettebb, hiszen kevesebben vannak ugyanolyan feladatra, mint hétközben. — Na, kapnánk is a töb­biektől — veszi át a szót Bacsó András leszerelő —, amikor hétfőn bejönnek, s nincs látszatja a munkánk­nak. — Olyan mutatós melóért rimánkodunk mindig — szól közbe szerényen Tomcsák György hegesztő —. de itt, mint látja, alig akad látvá­nyosság. Bebújik az ember egy lyukba, meghúzza a var­ratot, azt már más meg nem látja, hacsak nem gyömöszö­li be magát oda. Higgye el, éntőlem távol áll a panasz­kodás. Nekem ez a dolgom, ezt kell csinálnom. Az em­ber napról napra látja, ho­gyan telítődik itt a vázak alatt minden, s jó érzés, hogy az én munkám is ben­ne van. Még nem vagyok nős. de ha később lesz egy fiam, neki megmutatom; na, fiam. nézz szét, ezt itt a munkások csinálták, s köz­tük volt az apád is. Tóth Cá bor, csoportvezető naponta jár be Kazincbarci­káról. Fét ötkor kel. olyan a munkarend, hogy mire ha­zaér. kicsi gyermeke már alszik. Csák vasárnaponként lehetne igazán vele. Mégis vállalja időnként, a hét végi munkát az „előrehaladásért”. Letelt a műszak. Az embe­rek szedelőzködnek, lassan megindulnak az öltözők felé. Ez a vasárnap is olyan volt, mint a többi munkanap. A szél elölt, nem szaladozik a porral. Tisztán érezhető egy régi illat. Bármerre nézek, egységes a táj, egységes a munka utáni nyugalomban. Lent és fönt között acélos összetartó erő. Karost Imre Fotó: Szabados György a fagyérzékeny Libellula faj­tái, s helyette az MV-fajták arányát növelték meg. Mert hát ki tudja előre, mit hoz a tél? Hóval, faggyal ho­gyan gazdálkodik? Az elvég­zett és jól végrehajtott em­beri munka mindenesetre joggal növeli a zsolcai gaz­dálkodók optimizmusát, már ami a jövő évet illeti. Mert a remény, az optimizmus csak ott indokolt, ahol a realizá­lásáért teltek is valamit. A zsolcaiak hátára most, decem­berben igazolja ezeket az emberi tetteket. (Ha) szólalóinak sorában Theisz Imre, a Tokaj és Vidéke Ta­karékszövetkezet. küldötte a célvizsgálatok szélesebb kör­ben való végzését javasolta, s a belső ellenőrzés szerve­zettségének erősítését tartot­ta fontosnak. Amrlskó Gusz­táv, a Hazafias - Népfront Borsod megyei Bizottságá­nak titkára a kistermelés és felvásárlás jövőbeli teendői­re. a szövetkezeti tágok po­litikai felelősségére hívta fel többek között, a figyelmet, Kolláth Sándor, a Miskolc városi Pártbizottság titkára felszólalásában elsősorban a lakásszövetkezetek munkáját értékelte, s a szövetkezeti belső ellenőrzés hatékonyab­bá léteiét, hangsúlyozta. A MÉSZÖV küldőtígyűlé­se a- továbbiakban elfogadta a felügyelő bizottság jelen­tését és jóváhagyta az 1971. évi mérleget. A körteverő mór fedél alatt van. Szerelésén a Kohásrati Gyár- építő Vállalat munkásai két műszakra akarnak áttérni, ha a bal­eseti előírásoknak megfelelő bevilágitást teremtenek. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtását szo'gáló intézkedések ígéretes a zsolcai határ A MÉSZÖV küitföltnyíilése

Next

/
Thumbnails
Contents