Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
í~h]fa{ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖÜETEKI Al MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLÉN MEG TEJ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 300. szám Ára: 1,20 forint Vasárnap, 1979. december S3. A népgazdaság 1980. éW terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazA Minisztertanács megállapította, hogy bár az 1979. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a fő gazdaságpoir: ai célt sikerült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyre- állításának folyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságban terméskiesést okozott, a külkereskedelmi cserearányok számítottnál nagyobb romlása pedig jelentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelembe véve a nehéz külső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gazdasági munka iránti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás xmég nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamatok nagyobbrészt a tervezetthez közelálló- an alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket és intézkedéseket, a gazdaság- irányító szervek szemlélete és gyakorlati tevékenysége jelentősen fejlődött, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók eredményes munkát végeztek a célolc elérése érdekében. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése. a ráfordítások csökkentése, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a hatékonyság. a minőség és a unka termelékeny ség javítása. Ennek megfelelően a terv a belföldi leihasználásnak az 1978. évihez hasonló színvonalát. ezen belül a fogyasztás szerény növekedését és a felhalmozás mérséklését: a kivitel gyors, a behozatal igen kismértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya és az elosztási arányok alapjában megfelelnek a tervezettnek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkentse miatt. A nemzett jövedelem belföldi fölhasználása elmarad az 1978. évi és a tervezett színvonaltól is. Ezen belül a lakosság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évinél. A terv előirányzatainak megfelelően a .kivitel dinamikusan, nő. a behozatal csökken. Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására a daság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. tervezettnél lassúbb. A tavalyihoz képest különösen a villamosenet'gia-iparban. a gépiparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi értékesítése — a kereslet alakulásával összefüggésben — nem. vagy alig nő, néhány esetben azonban előfordult. hogy az igényeket nem elégítették ki. A rubel elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubel elszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubel -elszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs kapcsolatok fejlődése tovább.a sem kielégítő, az anyag- és alkatrészellátási nehézségek esetenként fennakadást okoztak a termelésben. Azanyag- és energiatakarékosság növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló intézkedések végrehajtása vontatottan halad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gazdálkodás nem kielégítő javítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a nehezebb gazdasági feltételeket jobban közvetítő szabályozás következtében. E vállalatok fokozták erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második fél évben a növekedési ütem ' fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfelelt. A visz- szautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél. az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az állattenyésztés termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a kemény tél és a belvizek miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz végi. kora nyári aszály további terméskiesést okozott. Kenyérgabonából, rizsből, burgonyából és a zöldség-gyümölcsfélékből a tervezettnél kevesebb termett. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómarha-termelés a tervezett körül alakul: a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállománv több vágósertés termelését tette lehetővé és megalaoozza a termelés további növelését is. Az áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az. előző . évinél lassabban nőnek. A vasúti áruszállítás teljesítménye mérsékelten, a közúti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A személy- szállítási teljesítmények növekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 km-en végezték el az útburkolat megerősítését. A munkaerőforrás — elsősorban demográfiai okok miatt — tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — a gyermekgondozási segélyen levők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerő-kereslete mérséklődött. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött. Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jövedeleinkiegészitéssel együtt — jelentősen növekednek, a fogyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csökken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő, mivel jövedelmeinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk, bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik; az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül a Tiszai Hőerőmű 1. üteme, a Magyar Ootikai Művek számítástechnikai fejlesztése, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fejlesztése. a Borsodi Vegvikom- binát polipropiléngyára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülöcsapágy Művek (Folytatás * 2. oldalonj A népgazdaság 1979. évi fejlődése 5 El (4. oldal) rí«« / M oldal) (4 oldal) mm a pari (5. oldal) acé'iűíi Puskás István, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat vas- szerkezeti lakatosa szerint félelemérzetén mindig úrrá lesz azáltal, hogy a munkára összpontosít. (Riport a 3. oldalon.) A A MÉSZÖV küldöttgyűlése Százharminc küldött részvételével tegnap megtartotta Miskolcon küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szövetsége. A résztvevőket Szúnyogh János, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte, majd a napirendi pontok sorában a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a MÉSZÖV alapszabályának módosítására tett javaslatot. Az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről és a további feladatokról szólva, Tóth Bálint, a MÉSZÖV elnökhelyettese szóbeli kiegészítésében utalt a korábban megtartott választmányi ülések széles körű vitájában elhangzottakra. A szövetkezetek eddigi eredményei között mindenekelőtt említést érdemel, hogy az áfészek árbevétele az eltelt négy év alatt 41,5 százalékkal növekedett, a takarékszövetkezetek betétállománya megduplázódott, a lakásszövetkezetek tevékenysége a szocialista elveknek megfelelően fejlődött. A lakosság áruellátásában megyénk szövetkezeti kereskedelme dinamikusan növelte forgalmát. Legerőteljesebben az alapellátás fejlődött; az éielmiszer-focgalom négy év alatt több, mint 57 százalékkal nőtt, jelentősen meghaladva a tervelőirányzatot. Az áfészek fontos feladata a háztáji- és kisegítő gazdaságok termelésének támogatása, és áruik biztonságos értékesítése. Az eltelt tervidőszakban 40 új mezőgazdásági szakcsoport alakult. a tagok száma megközelíti a 22 ezret. Közös értékesítésük eléri a 235 millió forintot. A szakcsoportok előrehaladását sokoldalúan segítik az áfészek napjainkban is; a lakosság áruellátása mellett ez főképp a* exportképes cikkek termelésében jelent nagy előnyt. A kisgazdaságokból származó szövetkezeti felvásárlás gyakorlatának tökéletesítése azt eredményezte, hogy a legfontosabb termékekből megszűntek a korábbi években tapasztalt, visszatérő ellátási problémák. A szövetkezeti tagságnak is az a véleménye, hogy a jövőben tovább kell emelni a szerződéses kapcsolatok rangját: a biztonságos szerződések nemcsak megyénk, de egész népgazdaságunk érdekeit is szolgálják. ’ A takarékszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti, fejlődése zökkenőmentes volt: a tagok száma mintegy 22 ezerrel, a részjegyalap 3,1 millió forinttal növekedett az eltelt négy év (Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Vagon- és Gépgyár Szombathelyi Futóműgyárának tizenötezer négyzetméteres gyártócsarnokában az év végéig befejezik a futómügyártó sorok betelepítését. Az új évtől a szombathelyi gyárban már csak futómfíveket, azok alkatrészei! és a Rába-MAN-moto- rok dugattyúit készítik a mezőgazdasági eszközök helyett.
