Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

ÉSZttK-M AOYÄffORS ZAG 4 1979. december 22 „ szombat A feladatok jó értésével December végi feljegyzések a bányász közművelődésről Véget ér egy esztendő és kezdődik egy új, — számve­tés készül a közművelődési intézményekben, a közmű­velődést irányító szerveknéL is. A minden hazai intéz­ményre, szervre kötelező gaz­daságosabb életvitel a köz- művelődésben is racionáli­sabb tervezést és munka­végrehajtást kíván, az erők összefogását, ésszerűbb, jobb felhasználását követeli. Ilyen megközelítésben érdemes visz- szatekinlení a Borsodi Szén­bányák Vállalat szakszerve­zeti bizottságának irányítá­sa alá tartozó tizenkét mű­velődési intézmény munkájá­ra. A tizenkét borsodi bányász művelődési intézmény közül több működik már olyan ke­retek között, amelyek a gaz­daságosabb, racionálisabb munkavégzést célozzák. Pél­dául a putnoki és királdi bányász művelődési intézmé­nyek már három éve össze­vontan dolgoznak, és 1978 ta­vaszától hasonlóan összevon­tan működik az edelényi, al- berttelepi és rudolftelepi bá­nyász művelődési intézmény is. Néhány éve a sajószent- péteri művelődési központ pedig több helyi szerv, kö­zös fenntartásával végzi munkáját, de bányász irá­nyítás alatt. Az összevoná­sok és a közös fenntartás jó gazdasági eredményekkel jár­tak, de a tartalmi munkát is segítette ez a szervezet. Pél­dául Putnok és Királd ese­tében jelentősen feljavította az együttes munka a helyi közművelődés szintjét, a Mákvölgyi Bányaüzemnél, tehát Edelény, Alberttelep, Rudolftelep esetében ez még kiforratlanabb, az eredmé­nyek egyenetlenebbek, de például Alberttelepen kiváló közművelődési munkáról be­szélhetünk. A tizenkét bányász műve­lődési intézmény munkájá­ban a fejlődés töretlen. Az elmúlt év tapasztalatait te­kintve megállapíthatjuk: nincsenek rosszértelmű kam­pányok, nem végeznek sem­mit „tűzoltómunkában”, ha­nem figyelemmel a folyama­tosan végbemenő életmód- váltásra, a művelődés sajá­tos eszközeivel segítik a bá­nyászokat és a területen élő más embereket ebben a lé- pésbe’n. Megerősödött az üzem és a, művelődési intéz­mény kapcsolata, jóllehet ez már korábban is egyik jó jellemzője volt a bányász kulturális munkának, mind markánsabban érezhető a munkahely és a művelődési ház egymásrautaltsága. Pél­dául az összes művelődési in­tézményben fellelhetők a ter­meléssel kapcsolatos tájé­koztatások, a brigádvállalá- sok — nem kulturális! — teljesítése, a különböző ver­senyek népszerűsítése. Álta­lában a szakmai kultúra mellett egyéb termelési vo­natkozások is teret kaptak a művelődési házakban, ugyan­akkor az üzem szervező munkával, egyebekkel segíti a művelődési házak munká­ját. Ennek tudható be, hogy a borsodi , szénbányáknál a folyamatos művelődési mun­ka nyomán érzékelhető a sze­mélyiségváltozás. azaz szinte üzemről üzemre, aknáról ak­nára lemérhető az embere­ken az ott végzett közműve­lődési munka hatása. Ez pe­dig csak a művelődési ház és az üzem jó, kölcsönös kap­csolatával volt elérhető. Az új esztendő munkájá­nak tervezésénél továbbra is három irányú kisugárzással számolnak: az intézmények, a munkahelyek és a bejáró dolgozók "lakóhelye a köz- művelődési munka fő terü­letei. Amennyire lehet, fo­kozzák a bejáró dolgozók la­kóhelyein végzendő kulturá­lis nevelő munkát, a hivatá­sos művészek, valamint ama­tőr művészeti csoportok fel­lépésein és ismeretterjesztő komplex előadások biztosítá­sán kívül újabban már ki­helyezett oktatási fórumokat is létesítettek egyes helye­ken a felnőttoktatás segíté­sére. Egyébként a bányász művelődési intézmények a ta­nulást mindenhol segítik; a korszerű felkészítésben, a szemléltetőeszközök biztosí­tásában is jeleskednek. Nem érdektelen azt sem megem­líteni, hogy például a Min­denki iskolája mozgalom­ban, amely - a kezdeti nagy lendület után eléggé lelany­hult, a bányászoknál szinte törés sincsen és a megyében alighanem egyedül náluk él­nek folyamatosan ennek a ta­nulásnak a lehetőségeivel: évente 80—100 bányász tesz vizsgát, és igen nagy szám­ban vesznek részt az isme­retfelújító jellegű konzultá­ciókon, amelyekhez ugyan­csak a művelődési intézmé­nyek biztosítanak szaktaná­rokat. Lehet, hogy sokan hiányol­ják a látványosabb, tetsze­tősebb, csillogó rendezvénye­ket. Tagadhatatlanul keve­sebb van ezekből, kicsit hát­térbe is szorultak, de he­lyükbe a tartalmasabb, el­mélyültebb, embercentriku- sabb nevelő munka lépett. A most záruló évben például igen jelentős rendezvények voltak a nemzetközi gyer­mekévhez kapcsolódva, ze­nei, irodalmi programok, nagy sikerű gyermekrajzpá- lyázat; a szakkörök, művé­szeti csoportok száma ugyan érdemben nem emelkedett, de a tartalmi munka szín­vonala annál inkább; válto­zatlanul nagy erőssége a bá­nyász kultúrmun'kának a fúvószenekarok működése. Külön említést érdemel a hosszú-hosszú évek óta egyen­letesen emelkedő szintű könyvtári munka, az akna­könyvtárak igen jól bevált rendszerének szélesítése. A napokban nyílik Kurityán- ban egy új könyvtár, amely a vállalat legszebb üzemi könyvtára lesz. Egyébként itt említendő, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalat az épü­letek fenntartására is igen sokat fordít és a kultúra tá­mogatására évi 6—7 milliót szán, természetesen ebben az épületkarbantartások is ben­ne vannak. A bányász kulturális hete­ket ebben az évben nem központi rendszerrel szer­vezték, hanem minden in­tézmény maga tervezte meg a három hónap munkáját. Jellemző, hogy számszerűleg kevesebb volt a rfendezvény, kevesebb volt a csillogás, de a már említett embercent- rikusabb munka elmélj'ült és így a háromhónapos so­rozat jól sikerült mindenütt Igen sok bányász szereti a színházat. A miskolci szín­házba sokan váltottak bérle­tet, busszal is járnak be. Más kérdés, hogy nem min­dig jókedvűen mennek visz- sza. Ez külön elemzést kí­vánna. Feltétlenül szólni kell az 1980-as év kezdete előtt ar­ról. hogy a tervezésben a szí n len tartásra törekszenek. Furcsán hangzik, hogy na­gyobb előrelépést nem ter­veznek. de annak ellenére, hogy az eddigi támogatást összegszerűen megkapják, az ármozgások következtében e támogatás értéke csökken. A teendő tehát az, hogy a tar­talmi munka racionálisabb szervezésével ellensúlyozva a gazdasági nehézségeket, tart­sák a közművelődési mun­kát a most zárult év szint­jén vagy, ahol mód nyílik, emeljék annak szintjét. Eh­hez a vállalat anyagi támo­gatása és a vállalati szak- szervezeti bizottság igen nagy gyakorlatra építő irányító munkája, amely az eddigi si­kereknek is egyik forrása volt, biztosítéknak mutatko­zik. A racionálisabb munka- szervezésnek viszont biztosí­téka az is, hogy folyamato­san ügyelnek az üzemi mű­velődési bizottságok munká­jára, a vállalati művelődési bizottságot pedig menetköz­ben a kívánalmaknak jobban megfelelő módon — személyi hiúságra való tekintet nélkül — átszervezték. Nehéznek ígérkezik az 1980-as munka, de nagy bizakodással és a feladatok jó értésével fognak hozzá. (benedek) Tájház A mezőkövesdi Matyó Házi ipari Szövetkezet szentistván részlege 250 varró-hímző lány nyal, asszonnyal dolgozik. Ve zetőjük Simon Istvánné nép művész — képünkön balra — rajzolja meg általában előre a mintákat, segít a munká­ban, tanítja a fiatalokat. A szentistváni részlegnek van egy szép eredeti falusi háza is, amelynek az egyik részé­ben szentistváni emlékeket, bútorokat gyűjtöttek össze. Ennek a kis „múzeumnál­igen sok látogatója volt már ez ideig is. De nemcsak ezért rendezték be tájháznak, ha­nem azért is, hogy megőriz­zék elődeik hagyományait. **• ­Laczó József 'elv. Üj igazgató a miskolci színházban Társulati ülés volt tegnap délelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyen a tár­sulat tagjain kívül részt vet­tek a megyei és a városi párt- és állami vezetés ma­gas beosztású képviselői, a társadalmi szervek vezetői, Heves megye Tanácsának képviselője, valamint Tóth Dezső kulturális miniszterhe­lyettes és Vass Imre, a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetségének főtitkára. Kul­csár Imrének, a színházi pártszervezet titkárának kö­szöntőszavai után Tolnai) Fe­renc, Miskolc megyei város Tanácsa művelődésügyi osz­tályának vezetője bejelentet­te, hogy a tanács végrehajtó bizottsága december 13-án tartott ülésén elfogadta a színházigazgató kinevezésére előterjesztett javaslatot és ennek alapján Gyarmati Bé lát a Miskolci Nemzeti Szín ház igazgatójává kinevezték. Ezzel teljessé vált — a már korábban működött művé­szeti vezető és gazdasági igazgató mellett — a színhá­zi vezetés. Tóth Dezső miniszterire lyebtes a Kulturális Minisz­térium nevében köszöntötte Gyarmati Bélát, majd arról szólt, hogy az új vezetés alatt a színház társulata jó kezdeti eredményeket ért el. Beszélt az eltelt négy hónap eredményes munkájáról, s ar­ról, hogy az új színházi vezet' igyekezett a differenciált kö­zönségigényekhez igazodni, s a populárisabb műfajokban is kezdeményezni. Elmondotta, hogy1 az országos közvéle­mény is felfigyelt az itt je­lentkező kezdeti sikerekre, majd a társulat előtt álló feladatokról szólt, kiemelve a művészi hitel erősítésének fontosságát. Azzal fejezte be felszólalását, hogy a miskol­ci színház megindult azon az. úton, amelyen presztízse helyreállhal. Gyarmati Béla a realitásokhoz igazodó szín-, ház szükségességéről szólt és a közönségkapcsolatok fon­tosságát hangsúlyozta. A színház és a város.kapcsola­tának kölcsönhatását emelle ki, mint a színházi életnek egyik éltető elemét. A Mű­vészeti Szakszetvezetek vétségé nevében Vass írni* köszöntötte az új igazgatót^ helyi pártszervek nevél pedig Drótos László, a váró" si pártbizottság első titkár* aki szintén szólt az évadét)' digi jó tapasztalatairól, s emelte, hogy Gyarmati Be' Iában a korábbi vezetés r partnerre talál az eredtük nyék továbbviteléhez. Gyarmati Béla. a Misiké ei Nemzeti Színház igazg3' lója eddig lapunk kultúrál'* rovatának vezetője volt, Ik1- rabban a Déli Hírlapnál dől gozott. Kitüntetett kórusok Egy felnőtt és egy gyer­mekkórus kapta meg a Bor­sod megyei Tanács által 1978-ban alapított „Kórusdí­jat”. Az erről szóló okleve­let és jutalmat tegnap, de­cember 21-én délután benső­séges kis ünnepségen adta át Bujdós János, a Borsod me­gyei Tanács elnökhelyettese Farbaky Gézánénak, a mis­kolci Egressy Béni Zeneisko­la énekkara karnagyának, és Kiss Bertalannak, a mezőke­resztesi Aranykalász Terme­lőszövetkezet elnökének, a férfikórus tagjának. Az ün­nepségen részt vett Bartha Péter, a zeneiskola igazgató­ja, Puncsák Mihály, a mező* keresztesi kórus karnagya és Engi István, a KŰTA megyei elnökségének tagja, aki sok éven át sikerről sikerre ve­zette a mezőkeresztesi dalo­sokat. A 123 éves mezökeresztesi férfikórus és az 1952-ben alakult gyermekkórus egy­aránt számos hazai és nem­zetközi sikert mondhat ma­gáénak és gyakorta képvise­lik a borsodi kórusmozgal­mat a különböző zenei ese­ményeken. Mindkét együttes eddigi tevékenységével je­lentősen gazdagította a me­gyei kóruskultúra színvona­lát, hírnevét. Megérdemelt kitüntetésükhöz, gratulálunk. Ötperces jubileum a könyvtárban Egy városnyi olvasó Tegnap köszöntötték a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban az idei eszten­dő 17 ezredik olvasóját. A fiatalember, a rásonysápbe- rencsi származású Hegedűs Lajos december 18-án irat­kozott be a könyvtár olva­sói közé, persze korántsem azért, hogy a statisztikát ja­vítsa ... ‘— Hanem? — Barátaim megkértek egy kedves német nyelvű sláger szövegének lefordítá­sára. Csak nemrég tértem haza az NDK-ból — Berlin-, ben dolgoztam lakatosként —, így hát ismerem a nyel­vet, de hát nyers fordítást mégsem adhatok ki a kezem­ből. s ezért bejöttem Halász Előd: Német—magyar szótá­ráért ... — A kétkötetes szótár most is itt van elöltünk az asztalon. — Ez olyan kézikönyv, amit nem szoktak kölcsönöz­ni, de a könyvtár vezetői ne­kem — -kivételesen — meg­engedték. hogy pár napra magammal vigyem. És aján- ” dákul még kaptam egy cso­magot is. de ezt csak otthon bontom ki. Bérces József igazgató: Mi minden olvasónkhoz igyek­szünk figyelmesek lenni a figyelem és szolgálatkés“ ség minden könyvtáros alap' vető tulajdonságává kel“ hogy váljék! — a 17. ezr^ diket azonban a szokásos is nagyobb szeretettel ves^' szűk körül.- Végül is élő, ek' ven bizonyítéka munkául'' nak. — 17 ezer óriási szám, n? hány borsodi városnak 6 összlakossága is kevesek ennél. — Mi is eljátszadozlufl1' ezzel a gondolattal. Urs# Sándor kollégám egyeli®-11 perc alatt kiderítette, hoú Ózd. Kazincbarcika és Me/Á kövesd után — a lélekszá) mot tekintve — közvetlenü mi a „megyei k,önyvtár-vá' ros” következünk. Urszin Sándor: És mái évek óla nincs az országnál’ egyetlen könyvtára sei* .amely ennyi olvasói számlál mint mi. 1975-ben olvasóiul’ száma elérte a bűvös 15 rét; azóta rekorderek vH' gyünk. / — Már a 17 ezer sem pon' fos adat. hiszen például iip is több új olvasó jelenti'£<■’: zetl. — Jönnek még az év.utol' só napján is. Gy— 1980. JANUÁR 2-TÖL MISKOLCON IS VÁSÁROLHATOK itebézv színesfémek, félgyártmányok, műanyagok A METALLOGLOBUS-UNIÖ ÁFÉSZ LERAKATABAN, NÓGRÁDI SÁNDOR U. 10. SZ. ALATT - (A REPÜLŐTÉRNÉL). , ÉRDEKLŐDÉS: A 15-837-ES TELEFONON

Next

/
Thumbnails
Contents