Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

0 V979. december 22,, szembaj ÉSZAK:MAGYARORSZAG 5 A PEMÜ Zsámbéki Gyárában fröccsöntéssel és sajtolással külön­böző építőipari és fogyasztási cikkeket gyártanak. Termékeiket elsősorban a belföldi igények kielégítésére gyártják,! de koope­rációban is készítenek különböző épitöipari kiegészítő cikkeket külföldi vállalatnak. Képünkön: készülnek a vödrök automata fröccsöntő géppel. Korai szervezeti Isiié Mérgezések a csecsemő es ! gyermekkorban nem ritkák. 1 Mijg a felnőttkori mérgezé- ! sek1-'ritkán véletlenek, addig i a gyermekkorban a véletlen mérgezések vannak túlsúly- i ban. A gyermekkori mérgezések i zöme elsősorban a kisded - 1 kort érinti. Többsége gon- i dallanságból jön létre. úgy. ' hogy a gyermek a lakúkban é szabadon talált, vagy -köny- nyeri hozzáférhető gyógysze­reket elfogyasztja. A gyógyszermérgezések az f iösszes mérgezéseic 50 százalé­kai teszik ki! Gyermekekre elsősorban a felnőttek állal szívesen fogyasztott ..nyug­tató” tabletták veszélyesek. ' t< Ezek a gyógyszerek élénk, I változatos színűek, (sárgák, ',f narancssárgák, barnák, piro- 'g, sak) formájuk érdekes, be- ^ Vonatuk cukrozott, édes. A , if gyógyszergyárak kereskedel- y mi szempontból törekszenek f erre azért, hogy az áru jt (gyógyszer), amelv a beteg f kezébe kerül, színben is. csomagolásban is tetszetős it legyen, sajnos ez felkelti a j, gyermek kíváncsiságát is. i! . A gyermekkori gyógy­ír szermérgezések elkerülésére l> a, gyógyszergyáraknak szín­telen, de drazsírozolt for­mában kellene a gyógysze- * rekel forgalomba hozniok. Azonkívül a gyógyszer cso­magolásának olyannak kel­lene lenni, hogy egy-egy tab­letta kivétele jelentős mun­kával járjon és evőt kíván-, jen. A celofánba csomagolt tabletta például ilyen. Csupán VT fentiekkel nem „ fékezhetjük meg a gyermek kíváncsiságát. Az is szüksé­ges, hogy megakadályozzuk ' öt abban, hogy hozzájusson 1 a gyógyszerhez." Azzal sem i' oldjuk meg a kérdést, hogy Ír a gyógyszer!) magasra; a !' szekrény tetejére helyezzük, i mert a gyermek találékony r es makacs, és ha valamit meg akar szerezni magának, / székét, zsámolyt vesz elő, az asztalra helyezi, vagy más módszerrel próbálkozik, míg ! el nem éri az előle el tett I gyógyszert vagy mérgei. Több gyermeknek együtt még ! könnyebb a cél*elérése. Miud- J ebből az következik, hogy a <í gyógyszert, jól elzárt helyen f kell tartani: a kulcs ne ma­radjon a zárban, a szekrény ' tetején, vagy egyéb eldugott J helyen, mert a gyermek meg- ' találhatja, A kulcsol tartsa' a felnőtt rnb.gánal. A gyógyszert el­zárni nem gond, ha nem lá- . rólunk bqlöle helytelen üi : sokat. Otílián csak lázcsilla- ’ pilot tartsunk-, hogy addig is, amíg az orvos megvizsgálja a gyermeket, segíthessünk ' rajta. Mas gyógyszer tárolá­sára nincs Szükség! , A győrinek kori mérgezés­hez azonban nem szükséges, hogy valamely anyag színe, ize vagy formája vonzó le­gyen. ffrre utalnak azok a mérgezések, melyek maró-. vágy általában háztartási szerektől, esetleg olyan az iparban használatos anyagtól következnek be, melyek a szülök otthoni munkájához szükségesek. Sok mérgezés származik-. benzintől, petró­leumtól. gázolajtól, különbö­ző savaktól, /ormaimtól síb. Ezek a szerek rossz’ ízűek és szagúak, gyakran undorítók A gyermek valószínűleg azért kóstol bele ezekbe a-z anya­gokba, mert kiváncsi, hogy mi az, ami az ütegben, po­hárban van. .4 gondatlanságból létrejött tnergezés lehetőségét fokoz­za, hogy gyakran nem tart­ják a háztartási anyagokat saját, üvegükben, hanem át- Iqltik olyan csészébe, vagy más célra használatos üveg­be, pohárba, amely a gyer­mek részére könnyen hoz­záférhető. A felnőttek utánzása is le­hel Jorrasa a gyvgyszermer- gezéseknek! Például, amikor a gyermek cigarettacsik­ket vesz a szájába és meg­rágja -agy kortyint egy üvegből. Fontos a háztartási anyagokat mindig saját cso­magolásukban tárolni, hogy a táplálékoktól jól megkü­lönböztethetők- legyenek’. Az is fontos, hogy a háztartási szer ne legyen olyan üvegben, amelyben máskor lej vagy élelmiszer .szokott állni. Min­den háztartási szert jól el kell zárni, mert nem szabad arra számítani, hogy a gyer­mek nem éri el. vagy nem talaija meg. Az a tapasztalat, hogy az cgy-kél eves gyermekek, akik csak másznak, kapaszkodnak, háztartási szerektől, a három -négy ( evesek, akik már mozgékonyabbak. kénesek fiókot, kézitáskát kinyitni, el­sősorban gyógyszerektől -méri gőzödnek. A legtöbb mérge­zés kel-három éves korban fordul elő. Meg kell, említeni a gyer- mekkori alkohol mérgezést is! Az alkohol a gyermek számára méreg. A gyermek semmiféle formában a leg­kisebb mennyiségben sem kaphat belőle! Az alkohol nem javít étvágyat, ahogy azt. sokan hiszik, nem gyó­gyít semmitele betegséget, el­lenkezőleg; bizonyítottan ká­rosan hal a szervezet vé­delmi rendszerére. .4 gombamérgezést köny- nyen elkerülhetjük, ha csak olyan gombát fogyasztunk, amelyről a gombaszakértö megállapította. hogy ehető. Elkészítés után rövid időn belül el kell fogyasztani. A gyermeknek nyers gomba fo­gyasztását nem szabad meg­engedni. Sok virágos növény is — a kertek, diszkerlek virága, levele — mérgezést okozhat! Ne engedjük meg a gyer­mekeknek, hogy lelépett vi­rágok szárát, magva! még­egyék, vagy akar meg is kós­tolják. ,4 nyers gyümölcs közvet­lenül a fáról, leszedve nem alkalmas fogyasztásra, mert -permetezett lehet vagy meg éretlen! A somnak nézett gyümölcs esetleg ebszölöcsu- cspr. amely igen hasonló a somhoz, de mérgező anyagot tartalmaz, ,4 mérgezés megelőzésé szempontjából nem elegendő a gyermek elöl mindent el­zárni. hanem nevelni e.s ta­nítani kell őket! Nem állhatunk állandóan, a gyermek mellett, a termé­szettől sem zárhatjuk el ökel, A gyermekek többsége értel­mes és képes logikusán, gon­dolkozni. Tehát a nevelés ne csak passzív legyen, ne csak tiltsunk! Kisgyermekkorban, már meg lehet magyarázni — megfelelő értelmi fokon —. hogy mi a méreg, amelytől óvakodnia kell. .'.szigorúság­gal. de különösen veressel nevelt gyermek számára az egész csak egy tilalom a sok közül.amely még csak an­nul jobban felkelti kíváncsi­ságát. Dv. Babte- Gizella csrrp.-vez. gyermekgyógyász A tanácsi munka egysze­rűsítésének érdekeben Bor­sod megyében is korszerűbb gazdálkodási szervezeti for­mák bevezetése vált szüksé­gessé, A ' JanácB| iranyilá- sú intézmények gazdálkodá­si ■ feladatainak közös • lebo­nyolítására a gazdasági mű­szaki ellátó .és szolgáltató szervezetek létrehozásával nyílik lehetőség. A szerve­zet célja, hogy megfelelő koordinálással segítse elő a/, intézmények közötti gazda­sági együttműködést, a mun­kaerő és az anyagi eszközök hatékonyabb . felhasználásai. A GAMESZ-en belül Me­zőkövesden — a város már kialakult: intézményhálóza­tát figyelembe véve — az egészségügyi és kommuná­lis, valamint, a közművelő­dési íetadatokát ellátó szer­vezeteket hívnak életre. Az egészségügyi • és kommuná­lis feladatokat ellátó szerve­zet hatáskörébe tartoznak a bölcsődék, óvodák, a kórház, a rendelői mézet es a szü lő­otthon, összesen nyolc in­tézmény 22 millió forintos költségvetesse.1. A művelő­dési és közművelődési fel­adatokat ellátó szervezet, pe­dig az oktatási intézmények, valamint a könyvtár és az úttörőház gazdasági felada­tait latja majd el, ez nyolc intézményt érint, mintegy 24,7 milliós költségvetéssel. A két szervezel tárgyi és személyi feltételeinek bizto­sítása már folyamatban van, igv K)B(I negyedik negyed­évében mar megkezdik mű­ködésüket.. — Miért is jöttem ide? — ismétli elgondolkodva a kér­dést Aranyosi Miklósné. Ilon­ka néni. a tokaji .szociális otthon Kétszázhúsz lakójá­nak egyike —. Azért, mert elfáradtam. Belefáradtam abba. hogy egyik testvérem­től a másikhoz vándoroljak, és végül azt erezzem min­denütt, mindenkinek terhé­re vagyok. A férjem tíz éve meghall. Azóta magányosan elek. 1U minden más. Nem érzem mar a magány nyo­masztóan nehéz terhel. Ma­gam vágytam ide. Örülök, hogy végre sikeVült. Gyak­ran kapok levelet, az uno­kám fia katona. Ma is var­iam tőle híreket, de nem ér­kezett semmi. Talán majd holnap ... Burlusk Kálmánná, Anna néni három éve él itt. Vele az egyik, több agyas szobá­ban találkoztunk. Éppen ebédhez készülődött. — Gyerekeim közül egy Peslen. kettő Özdon lakik. Azaz csak laktak. mert egyikük meghalt. Nála el­lem. Halála után költöztem ide. — Kezében levelet szo­rongat. — Ezt most kaptam a pesti lányoméktól. Ritkán, de megírják mi történik ve­lük. hogy megy a soruk. Né­ha még pénzt is küldenek. Levelekről beszélgetünk. Arról. ki. mit vár a postás­tól. A postástól,, aki ha na­ponta- többször hozna kül­deményt, az is kevésnek bi­zonyulna. Hiszen a ritka személyes találkozáson kívül csupán ez a néhány oldal­nyi iromány köti össze a családokat. Anna néni egyik szobatársa Zsidó Erzsébet. Általában unokatestvérétől kap híreket, aki Rakoshe- gyen el. Összegyűjtött levél­kéi közül az egvik különö­sen kedves számara. — Négyéves koromtól bé­na vagyok. Agyvérzést kap­tam. lebénult a -fél oldalam. Pesten egy professzor ope­rait meg 1950-ben. A műtét után már annyira tudtam mozgatni az ujjaimat es a kezemet, hogy azóta kézi­munkázhatok is. Akkor le­vőiben köszöntem meg az orvosnak, hogy ..csodát” tett velem. Rövidesen válaszolt is — mutat a bátorító sza­vakat és egyben köszönetét tartalmazó írásra. — Anyám halála után nővéremhez ke­rültem. Kel év múlva pedig ide, Tokajba. Unokafiverem­től csomagokat is kapok ün­nepekkor. Néha meglátogat és néha én. is elmegyek hoz­zá. Máskor meg levelezünk. Ö es az otthon gondozói nar) gyón jók hozzám ... Váci Gyula bácsi 91 éves. Alig másfél eye kérte felvé­telei. —' Saját otthonomban nem volt olyan jo dolgom, mint itt — mondja a megkesere­dett ember. — Három fele­ségem volt. Kettő meghalt, a harmadiktól elváltam. Pe­dig közel húsz evet éhünk lé. Jól megvoltunk, de az­tán a pénz mindent elron­tott. Pedig én dolgoztam hajnaltól napestig. Volt is összegyűjtött tartalékunk. Aztán valahogy megromlott a viszonyunk. Nem is jó er­ről beszélni. Olyan mint egy rossz álom. A sok gyötre­lem és civakodás után dön­töttem. Inkább mindent ott-! hagyok, csak nyugodtan el-' hessek. Hát így kerültem ént ide és mondtam, nem bán­tam meg. Vilma néni, Kriksz Gyulá- né fél éve költözött be az otthonba, — Alsó-Kékeden laktunk fivéremmel, a szüleim luka­sában. Kél hétig voltam asszony, ezután egyedül él­tem. Viseltem a testvérem gondját. Halála után ma­gamra maradtam, két) éve. Először féltem az ott­hontól. hiszen hetvenhét évig a magam ura voltam, nem keilen alkalmazkodnom jó­formán senkihez sem. Felel­mem azonban csak addig tartott, amíg megismertein az ittenieket, akik igazán szerető gondoskodással vesz­nek körül. A tokaji szociális otthon „legfrissebb” lakója Eódi Mi- halyné, Borika néni. — Alig egy hete kerültem be. a szakszervezet segítsé­gével. Tizenegy ágyas szo­bában vagyok, úgy érzem, jól megleszünk egymással. Ven- csellön laktam a fiaméknóL Azelőtt Pesten, a Budalakk Festékgyárban töltöttem le a nyugdíjhoz szükséges éve­ket. Albérletben laktam. Vencsellpre 1974-ben men­tem vissza. A fiam halála után nem találtam ott töb­bé a helyem. Átköltöztem Sárospatakra, a kereszt lá- nyomékhoz. Onnan segítettek be az otthonba. Most, egy kicsit úgy érzem, nekem is van otthonom. Hetvenhét éves vagyok. Rám fér mar a pihenés annyi évi vándor­lás es albérlet után. Megta­láltam azt. amire vágytam. Szereletet, nyugodj öregkort. Monos Marta A bunkóval nagyon • megütötte a bokáját, de nem ordított tói, mert tudta, hogy a hang, a maga hollété­nek jelzése veszélyes. Akkor botlott i bele a bunkóba — mit már sokszor megírtak, de mindig is megírnak majd, míg lesz. ki fölemeli — ami­kor a. barlang biztonságos sötétjét elhagyva, a vízhez próbált lopakodni. Surranva, óvatosan, mert a kardfogú tigris még nem pihent le, rácsaphat.. Persze, nem tudta, hogy ezt. a csí­kos szörnyűségei majd sok-sók idő. mérhetetlen idő múltán kardfogú tigrisnek nevezik, még akkor is, mi­kor 'már nem lesz. Mast nagyon is van és lecsaphat. És a másik szörny is lecsaphat. mely ha­talmas . bőrszárnyakkal a levegő­ben úszik és erősebbek a fogai a kő­nél. Meg mennyi más rosszal talál­kozhat. míg a vízhez ér! A bunkót, a göcsörtös ágat a nagy fáról szedhette le• éjjel a szél. Most belebotlott. Ijedten meglapuH, de , nem hallatszott nesz, hál . fölvette, hogy eldobja megszokott, minden nap használt útvonalából. Majdnem föl­dig lógó. hatalmas kezével megfog­ta. fölemelte, bozontos feje fölött megforgatta, az ág göcsörtös vége pedig a saját bokájához csapódott, de nem ordított, föl. Lekushadl. .vá­rakozott. majd szemlélgette. szagol­gatta a bunkót. Isikét, fölemelte, megforgatta és egy csenevész zsur­lóiéhoz csapta, mi megrázkódott., az ütés helyén nedvet engedett. Újabb ütésre rostok szakadlak 'ki belőle, majd a zsúrlofa ledőlt, a barlangi ember pedig úgy ugrott, vissza a sziklák közé, mintha a csíkos ször­nyet látná. Később, -mikor ismét elő­merészkedett. a zsúi'lói'át és a bun­kót .tapogatva ugyancsak ordítani szeretett volna, de már nem úgy, miként az előbb, nem a félelemtől, hanem az örömtől. Fölvette a bunkót; Azzal indult a vízhez. Később már nem járt annyira a földhöz kushad- va. kiegyénésedeil. A bunkót is job­ban tudta forgatni, suhogtatni. Ta­pasztalta. hogy nemcsak ö fél’ már. haiiem tőle is félnek. Mozognak, víz­hez járnak, kövek köze bújnak vala- mik-valakik. tóle félve, előle mene­külve. Forgatta hal. suhogtatta a bunkót. Forgatták, suhogtatták. És építették gyarapították. veszélyeseb­bé, erősebbé formálták. Csillogó bronzból került rá .nehezék, mit ha mégélezlek. szúrt, vágott is. sokkal jobban, miként ama igöcsörtös fa. mit annak ideien az éjjeli szél tört le. Meg vasból is Sikeredett rá ne­hezék, mi még jobb. hatásosabb volt emennél is. De tovább formálta a bunkót. Csöve formálta, mibe meg- gyujlhaló pórt. szórt, a csőből pedig hatalmas dörrenéssé!, tűzzel messzi­re .repült, a golyó. Ezzel a bunkóval mar távolra is lehetett ütni. Kőfa­lak is összedőltek tőle, várak omlot­tak .le. Hát. még akkor, amikor az egyko­ri. börszárnyü, éles fogú szörnyeteg­nél is félelmetesebbé formálódott a bunkó! Meg a földön kúszó, csíkos tigrishez ■ hasonlóvá formálódott! Erősebbé, kegyetlenebbé minden egy­kori szörnynél! Es formálódott, ala­kult eddig soha el nem képzelhető szörnyűséggé. Most már egész váro­sokat tudott, egyetlen csapással meg­semmisíteni. porrá-hamuvá égetni. És -sokasodik, gyarapszik, erősödik a bunkó. Már lát is. figyel is. szá­molni tud, pontosabban, gyorsabban, mint az egykori' barlangi ember utódja, ki döbbenten, az ősi fele­lemmel nézi. miként válik önálló lénnyé a bunkó. Műholdak röpköd­nek. hogy villámgyorsan juttassák a szükséges adatokat a bunkó elektro­nikus agyába a minél biztosabb cél- baéréshez. Tengerek mélyéről buk­kanhat fel az acéltestű szörnyeteg., csillagok közül suhanhat le. hegy­völgyek között bujkálva érkezhet, repülök szárnya alól indulhat, föld- hőt ugorhat elő... hogy. . . hogy mi­ért is? Hogy mi maradjon utána? Hogy maradjon még valami utána? A barlangi ember pedig kióvako­dott á sziklák közül és elindult a vízhez. Belebotlott egy göcsörtös faágba. Óvatosan körüljárta, majd lehajolt érte, hogy fölvegye. tót) Leipliii svndori intézéséi ÉS KíjiZÉSiiS Hm iöiiön a postás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents