Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES0UETEK1 AZ MSZIVH« B0RSOB-AttA'CfflMfP©T15! Bt20TPSAG.4NAR LAPJA XXXV évfolyam, 299. szám Ara: 1.20 forint Szombat. 19:9. december 23. fiz országgyűlés elfogadta a lm évi költségvetés tervezetét Pénteken a jövő esztendei állami költségvetés terveze­tének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vettek Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta:, az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollárelszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jo­gos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mér­legünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul. Dol­lárelszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt. be­hozatalunk az előző évi szin­tet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folya- maital. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — kö­rülbelül 44 százalékát — ki­tevő anyag- és félkész jelle­gű termékek kivitele növe­kedett a leggyorsabb ütem­ben. üti százalékkal. Emellett több mint .,24 százalékkal emelkedett a gépipari ter­mékek exportja is, de ez to­vábbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százaié­itól képvisel az összes dol­lárelszámolásé kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, el­lentmondásos nemzetközi po­litikai é.s gazdasági körül­mények közepette kell meg­oldanunk — mondotta Ve­ress Péter. A fejlett tőkés és a fellődd országok többségét lassú termelésnövekedés jel­lemzi. Az Egyesült Államok­ban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folya­mán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció á'landó- sult, s jelentős zavarok for­rásává vált a világgazdasá­a tanácskozáson Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke is. Az elnöki megnyitót követően a hozzászólások következte’.. gi — különösen a nemzetkö­zi pénzügyi — kapcsolatok­ban és az egyes államok bel­ső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerépet: lát­szott az energiaellátás Telté­teleinek rosszabbodása, az energiahordozók, mindenek­előtt az olaj árának az elő­rejelzéseket is meghaladó és tovább folytatódó emelkedé­se. A világgazdaság kedvezőt­len változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását: az. egy­más közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növeke­désének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fo­kozására törekszenek. Ennél­fogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállí­tási követelmények. Erősöd­nek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egvre jobban előtérbe kerül mm- dentitt a magas színvonalú, korszerű termékek iráwti igény. Hazánk nemzetközi meg­ítélése — problémáink elle­nére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízható­nak ítélik külföldön. A ma­gyar vállalatok évente mint­egy 50—70 kooperációs szer­ződést kötnek a fejlett tő­kés országok cégeivel, első­sorban a gépipar területén, de jelentősek a konfekció- ipar és az utóbbi időben a gyógyszert és műanyagipar szerződései is. Lén reges, hogy a megkötött szerződések több mint eevbarmada tartalmaz­za a közös fejlesztési, szel­lemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minő­ségi elemeket. Legszilárdabb kereskedel­mi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Leg­jelentősebb energia-, nyers­anyag-. gép- és berendezés-, és nem utolsósorban fo­gyasztási cikk szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szo­cialista integrációra támasz­kodunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsere-for­galmi megállapodások létre­hozására irányuló tárgyalá­sok még folynak. Jövőre a szocialista országokkal kö­rülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körül­ményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vá­sárlással — keli alkalmaz­kodnia a magyar gazdaság­nak. Tervünk szerint jelen­tősen kell növelnünk kivite­lünket a tőkés országokba, feldolgozott gazdaságos ter­mékeink arányának növelé­sére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok to­vábbi szélesítésére töreked­ve. A terv exportelóirány- zataraak teljesítése- igen je­lentős erőfeszítéseket kíván a termelő- és a kereskedői- mi múnka minden terűleién. A lehetőségek szerint tovább fejlesztjük gazdasági kapcso­latainkat a fejlődő országok­kal is. Egyik legfontosabb feteda- tamk a — többségében im­portból származó — energia- és a nyersanyag-fel használás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 száza­lékos csökkentése a mai ara­kon. mintegy 200 millió dol­lárral javítaná külkereske­delmi mérlegünket. A mi­niszter aláhúzta: minden ri- swcmylatban erősödő követel­mény a jó minőség, bőveb­ben értelmezve a szállítási (Folytatás a 2. oldalon.) A külkereskedelmi miniszter hozzászólása telő s szovjet-angolai kapcsolatokra Pénteken délelőtt a Kreml­ben tolytalódtak a szovjet— angolai tárgyalások. A megbeszélésen szovjet részről Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Dmitrij ■ Jszíyiiiov, az SZKP KB Po- .itikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere vesz részt. Az an­golai tárgyaló küldöttséget Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, az An­golai Népi Köztársaság ál­lamfője vezeti. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány pénte­ken a nagy Kreml-palotá- ban villásreggeiit adott az angolai párt- és állami kül­döttség tiszteletére. A villfrsreggelin szovjet részről jelen1 volt Andrei Gromiko, Andrej Kirilenko, Arvid Pelse, Mihail Szuszdov, Aiyvkolaj Tyihonrm, Dmétrvj Usztyinov. Kon-ssiantin Cser- nyenko, Pjotr Gycmicsev, V aszilij Kuznyecov, Borisz Ponomarjov, Mihail Szolo- mencev, Ivan Kapitonov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökhelyettesei, a Mi­nisztertanács más tagjai, kor­mánybizottságok képviselői és más hivatalos személyek. A villásreggelin Andrej Gromiko mondott pohárkö­szön löt. „Leonyid Brezsnycv meg­bízott, hogy — mivel meg­hűlése miatt nem lehet je­len — adjam át üdvözletét az angolai párt- és állami küldöttség tagjainak.” Brezsnyev üzenetét tolmá­csolva Gromiko leszögezte: a mostani tárgyalásokon a két küldöttség eredményesen te­kintette át az eddigi együtt­működés fejlődését, és a most kötött megállapodások jó alapot teremtenek a kap­csolatok további bővülésé­hez. . ffri'omiko méltatta az angolai forradalom eredmé- itpete. Wtatt: *r*a, Hogy vsá­nak olyan erők. amelyek meg akarják akadályozni a népek felszabadító harcát, el akarják odázni a döntésre érett problémák megoldását Afrika déli részén. Minden­nek érdekében pedig meg­próbálják elválasztani az af­rikai felszabadítást küzdelem harcosait megbízható bará­taiktól. a szocializmus or­szágaitól. Az angolai nép — mondotta Gromiko — saját tapasztalatai alapján győző­dött meg arról, hogy a Szov­jetunió és a szocialista kö­zösség többi országa mindig azoknak a népeknek, orszá­goknak az oldalán állt, ame­lyek a fügsellenségért és a társadalmi haladásért küz­denek. — Angola és a Szovjet­unió népeit a nemzeti fel­szabadító harcunk legnehe­zebb próbáit is kiállt barát­ság egyesíti — mondotta vá­laszában - Eduardo dos San­to«, az MPLA-Munkapárt fiF aiytoAm « 2. gidaion.) Vasárnap a kombiná't acélműnél Feszül a kötél. Próbaemelés/... Eddig a kombinált acélműből 10 700 tonna vasszerkezetet építettek be. (Riport a 3. oldalon) évi gazdálkodása Ütést tartott a városi tanács tartott tegnap Miskolc város Tanácsa. Első napiren­di pontként az 1980. évi költ­ségvetési es fejlesztési terv javaslatát vitatták meg. M>iá«í, s hogyan gazdálko­dik jövőre a megyesaérkhely; jelenlegi gazdasági helyze- tttok hogyan hat célkitűzé­setekre, terveinkre? Az egész várost én ntő, fontos célkitű­zések írásbeli anyagához Szé­kely László tanácselnök-he­lyettes szóbeli kiegészítőjé­ben hozzáfűzte, hogy az 197 ti­es költségvetési és fejleszt é- s» terv megvalósul. M* Tar­ható jövőre? A város költ­ségvetését tekintve, a köz­ponté intézkedéseknek meg­felelően, a* 1*960. éri eáó- in-ányzat 34 írntttó forinttal csökken, így a tervezett fel­adatok ellátására mintegy 1.4 milliárd forintot lehet íomöí- tani. A visszafogott növeke­dési ütem ellenére sramen kell tartani a társadalompo­litikai szempontból elsődle­ges feladatok — kórházak fenntartása, jaróbeteg-ettáteás, anya- és eseesemővédeiem, általános iskolai ofctaiás, szo­ciális gondoskodás — színvo­nalon tartását, ám csökkente­ni keli aa. aäapeüärta« leitete- kávai eső területek pémaKgyi támogatását. Ezéken a he­lyeken fokozottan kefl töre­ked™ az ésszerű gazdálko­dásra. a költségek körülte- ktetöbb felhasználására, .lö­vőre a kommunális és vá- rosüaeme!teljési feladatok el­látására 209,-5 millió forintot fordítanak, melynek nagy ré­szét útfelújításokra használ-? ják fel. Az egészségügyi és szociá­lis feladatok ellátására 309 millió forint áll rendelkezés­re, amelyből az ellátási szín­vonal tartásán túl. mennyi­ségi fejlesztések is végrehajt­hatók. hiszen ötvennel nö­vekszik a kórházi ágyak szá­ma, két általános és egy gvermekkörzel kerül kialakí­tásra. valamint emelkedik a szakorvosi és iskolai rende­lések óraszáma is. A szűkös pénzügyi lehetőségek mellett mintegy 7 millió forinttal növelik az idős emberek és az alacsony jövedelműek tá­mogatását, segélyezését. 584 millió forintot fordítanak az oktatási, közművelődési és sportfeladatok ellátására a jövő évben Miskolcon. A fej­lesztések után várhatóan csökken az óvodák zsúfolt­sága. javul az iskolai nap­közis ellátás. A legfontosabi ágazatok helyzetét tekintve megállapítható, hogy a költ­ségvetési pénzeszközök jövő­re. az előző időszakhoz ké­pest. nem az ellátási színvo­nal emelkedését, hanem an­nak megtartását, erősítését teszik lehetővé. A fejlesztés területen te hasonló a helyzet. 1980-ban a városi tanács hozzávetőle­gesen 1.5 milliard forint be­ruházást tervez. A lakásépí­tés terén az 1980. évi terv­ben meghatározott 19S4 cél- csoportos lakás helyett,, az év vegéig, csak 1478 készül eí Tegnap tütest tartott a me­gyei környezet- és termé- ssetvédelmi bizottság. Az öles elfogadta az albizottsá­gok szervezeti és működési szabályzatát, a bizottságnak, valamint az albizottságoknak 1080. évi munka tervéi. Jelentés szerepelt az ötés efcött a • nagyüzemüeg nem \ előreláthatólag. Az elmara­dás mellett azonban az Avas­deli lakótelepen több gyer­mek- és kereskedelmi intéz­mény munkálatai fejeződnek: be. A tanácsötes * toteóhónk­ban jeleli test ha II gátőrt me* Miskolc sportéletének helyze­téről és a sport területe* szükséges további tenniva­lók rút, valamint a közérde­kű bejelentések, panaszok és javaslatok intézésérői. hasznosíClKítti íWhiefc tavítis használatba adásának kérdé- sérőL A megyei környeae*- és természetvédelmi bizott­ság hosszas vita atán állást foglalt a kérdésből, javasla­tukat a megyei tanács vég-' rehajtó bizottsága elé ter­jesztik. Az OKGT Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Magyar- szentmiklós határában kutatófúrást végez. A fúrást véqzö Fekete Arany szocialista brigád tagjai vállalták a konqresi- szus tiszteletére: az év végéig elérik a négyezerötszáz métert. & környezet- és természetvédelmi bizfiisás ülése BUS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents