Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
1979, december 19., szerda ÉSZAK'MAGYARORSZAG 5 Belső ellenőrök : A pásztorok gyerekei egyik kedvencükkel. Kazahsztánban nagy múltja van a tevetenyésztésnek. Régen a sivatagi homokon keresztül ez volt az egyetlen közlekedési eszköz. Napjaink, ban o tevéket — húsukért, szőrükért es tejükért —, mint haszonállatokat tenyésztik. A köztársaságnak több mint 1?0 ezer tevéje van. A fö cél a gyógyító hatású tevetej előállítása. A fejés gépesítésével jelentősen nö e munka termelékenysége és emelkedik n tejhozam. Géppel fejik a tevéket. Ovoiíai kiziekeSési parkok Jegyietek • Alkoholmentes klub • Lemaradt utasok Vannak foglalkozások, amelyek eleve mélabúval töltik el művelőiket; aligha hihető, hogy tevékenysége ■közben derű sugározhat, mondjuk a temetkezési vállalat alkalmazottjáról, vagy az éppen foglalni készülő végrehajtóról. Ezúttal azonban egy olyan -foglalkozást próbálunk hozzávetőlegesen körvonalazni, amelynek a méla-bú nem szükségszerű szakmai feltétele, mégis: a munka velejárója. A. vállalatok belső ellenőreiről van szó. A mélabú azonban nem e munka természetéből ered, még akkor sem, ha az ellenőrzés általában nem kelt különösebb örömöt az érintet- '“tekben. Ezúttal azonban inkább arról az okról — úgy is mondhatnánk: társadalmi okról — érdemes szólni, amely ezt a széles körben megfigyelhető, szomorúságra hajló magatartást kiváltja. A belső ellenőröket, amint utaltunk rá, az ellenőrzöttek nem fogadják örömmel, s megbízóik sem kedvelik őket különösebben. Pontosabban: a vállalati belső ellenőrzés helye, presztízse, a gazdálkodási folyamatban betöltött helye az. ámj ezt a borongást kiváltja. A lényeg persze korántsem e foglalkozási kör pszichológiai állapota — ennél sokkal fontosabb a társadalmi, gazdasági hátrány, amely abból származik, hogy sok helyütt, sőt. túlnyomórészt, a belső ellenőrt egyfajta fizetett kritikusnak — már-már fizetett ellenfélnek — tekintik a vállalatoknál. Két minisztertanácsi határozat is rögzíti, hogy a vállalat belső ellenőrzését közvetlenül a vezetőnek, az. igazgatónak kell irányítania, de sok helyütt' a vezető nem tart igényt erre. amit az is tükröz, hogv az ellenőr nem az ö irányításával működik. Másrészt-.- ha jól meggondoljuk. a belső eílenőr tevé- ! yiységébö! eleve következik. hogy — ha jól dolgozik — feltárja a belső zavarokat. az előírások, a szaba- Ivok, megsértését, esetleg a jogszabályok be nem tartására. visszaé'ésekre is fényt ch-ithet. (Bár a félreértések moe'-'lőzé-éért legyezzük meg: f>* tevékenysége nem ez. a V""*->'!)ti ellenőr néni nvoEredményes, de nehéz évet zár az MHSZ városi-járási vezetősége Mezőkövesden. Az eredményességet bizonyítja a kiképzésben, a minőségi és tömegsportban, a beruházásokban és a lakosság honvédelmi nevelése területén elért kiemelkedő eredmények. A vezetőség munkáját bonyolultabbá tette az a körülmény. hogy az év közepén júniusban az addig külön ter vákenvkedő városi és járási vezetőség összevonásra került. Az összevonás azonban nem a munka színvonalának visszaeséséhez, vagy stagnálásához vezetett, hanem a kedvezőbb és koncentráltabb személyi, tárgyi feltételek hatására dinamikus fejlődés következett be A vezetőség Irányításával működő közel 50 MHSZ-klub dönlö többsége eredményesen járult hozzá a lakosság honvédelmi szemléletének formálásához, az „Edzett ifjúságért” mozgalom honvédelmi programjának végrehajtásához. 1A széles körű mozgósítás eredményeként a városi-járási vezetőség versenyzői, csapatai megyei versenyeken 'több dobogós helyezést szereztek és többen eredményesen képviselték a ■megyét az országos bajnokságokon. mozó, ' hanem a munkát segítő. az ügymenet zavarait elhárító támasza a vezetésnek.) A gazdaságirányítás módosításakor, 1968-ban alakult ki a vállalati-szövetkeze ti belső ellenőrzés mai rendszere, abból az ésszerű meggondolásból kiindulva, hogy az önállóság, a felelős helyi döntés méltán feltételezi a folyamatos — és ugyancsak önálló — ellenőrzést. amire a vezető mintegy saját munkája kontrolljaként is alapozhat. A gyakorlat azonban sok helyütt arra mutat, hogy ha ez. a kontroll hibákat tár fel —- márpedig éppenséggel nem az ellenőr feladata, hogy folyamatosan jutalmazási javaslatokhoz gyűjtsön anyagot —. akkor munkájára nem tartanák különösebben igényt. Az esetek nagy hányadában ezt nem közük a belső ellenőrrel, mindössze: nem kedvelik. Ami — a vállalati szervezés sajátos nyelvezetén kifejezve — azt jelenti, hogy irányítását szé- pen-lassan átengedik, mondjuk a főkönyvelőnek, később a pénzügyi osztályvezetőnek: a fizetésemeléskor .sem rá gondolnak elsőként — miért is. hiszen legutóbb is ..kiteregette azt a csúnya ügyet”. Az 1980-ban érvénybe lépő szabályozórendszer alighanem minden intelemnél erőteljesebben figyelmezteti majd a vállalatokat a belső ellenőrzés nélkülözhetetlen szerepkörére. Az új árképzési módszerek, a tisztességtelen haszon módosított szabályai. a vállalati jövedelem,szabályozás feszesebb gazdálkodásra késztető paragrafusai és egész sor más változás arra intenek, hogy most még inkább hasznos, sőt eJkerülehetellen lesz a belső lehetőségek teljesebb feltárása. egyszersmind a belső zavarok elhárítása, a szabálytalanságok megelőzése. S jóllehet. a bonyolultabb gazdasági feltételek nem éppen alkalmasak a derűsebb élet- szemlélet emlegetésére, ahhoz mégis nagv közérdek fűződik, hogy oldódjék a belső ellenőrök már-már szakmai ártalomnak tűnő borús hangulata. T. A. A korábbi évek egyenletes és gyors ütemű fejlődése jellemezte a Matyó HISZ „A” típusú rádióklubot, mely a megye egyik legjobban működő rádióklubja. Eredményességüket jelzi, hogy öt versenyző bekerült a megyét képviselő csapatba, amely az egri országos bajnokságon vett részt A mezőkövesdi rádiósok az országos bajnokcsapat címet is megszerezték a kiosztott 18-ból. Rádió több: usai ifi egyéniben Cseh Rudolf, a klub 16 éves versenyzőié gvőzött. és a köves- diekből álló ifi-csapat is OB-1 nyert. A klub továbbfejlődését szolgálták a beruházások terén elért eredmények. A mái1 eddig is szinte minden tárgyi feüéellel rendelkező klub versenyzői társadalmi munkában százezer forint értékben elvan antennaoszlopot építettek, mely hosszú távon megoldja a klub antenna- problémáit. és több sávon lehetőséget biztosít az RH és URH amatőrmunka magas '••'iptű végzéséhez. , Eredményesen dolgozott a vezetőség gépjármű kirendeltsége. Korszerűsítésre került a gépjármű szaktanterem és a hibaelhárítási tanterem. Eddig köze! 850 fő szerzett ebben az, évben jogosítványt. A rádió adásaiból, az újságokból nap mint nap értesülünk megdöbbentő közlekedési balesetekről. Ezek szenvedői között — különösen szünidőben — sok a gyermek. Legféltettebb kincseink ma még nem tudnak biztonságosan közlekedni, pedig az utcákon egyre több a jármű, sűrűsödnek a jelzőlámpák, zsúfoltak a járdák. A helyes közlekedés megtanulását ugyanúgy, mint a zene- vagy úszástanulást, nem lehel elég korán megkezdeni. Már az óvodáskor is kiválóan alkalmas erre. Ezért határoztunk úgy egy évvel ezelőtt a Miskolci városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi ülésén, hogy megteremtjük a közlekedési ismeretek oktatásának, nevelésének eddigieknél jobb feltételeit, s a Számuk az év végéig 400 fö fölé emelkedik. Egyenletes fejlődés jellemezte a két mo- dellezöklubot is. melyek közül a mezőkövesdi klub új helyiségekéi kapott. Ez jobb feltételeket biztosit az. eredményes munka végzéséhez. Rendszeresek voltak a honvédelmi előadások, filmvetítések. szellemi vetélkedők, melyeken a Varsói Szerződés 25 évét. a KGST 80 évét dol- goz’ák fel az MHSZ-klubok. Az év folyamán átalakításra és átadásra került a városi-járási lőtéren egy komfortos gondnoki lakás, valamint jelentős társadalmi összefogással átalakították a vezetőség bázisát is. Az elért eredményekben jelentősen közrejátszottak a KMP megalakulásának 60. és az MHSZ megalakulásának 80. évfordulójára tett vállalások. A mezőkövesdi vezetőség és klubok ezt a korábban megkezdett nagyszerű akciói tovább viszik, most készülnek a párt XII. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 85. évfordulójára. A klubok több mint 90 százaléka megtelte vállalásait e jelentős évfordulókra. nemzetközi gyermekév tiszteletére legalább 10 óvodában közlekedési parkot építünk. Az elhatározást tett követte, s a szeles körű társadalmi összefogás nyomán a 10 helyett lett 14 óvodai és 3 iskolai közlekedési parkunk, melyek átadásáról az Észak-Magyar- országban is olvashattunk. Valamennyi park tervét a városi és járási Közlekedés- biztonsági Tanács szakemberei készítették. Felkeresték óvodáinkat, s a helyi adottságoknak legmegfelelőbb közlekedési pályákat tervezték meg. A helyi tanácsok, az óvodákat patronáló üzemek. vállalatok, szocialista brigádok, a szülök pedig megvalósították a terveket. A felszereléshez a Közlekedésbiztonsági Tanács 5 kisautót, a járási hivatal pedig 10 ezer forintot biztosított parkonként. Ezek a közlekedési objektumok nemcsak hasznosak — az óvodásokon kívül az iskolák alsó tagozatos tanulói is használhatják —. hanem esztétikusak, szemet gyönyör- ködletőek is. A közlekedési parképítő akció a társadalmi összefogás igen szép megnyilvánulása volt. Azt hiszem, nyugodtan tekinthetjük ezt a gyermekek neveléséért érzett nem csupán oktatási intézményi, hanem az ennél szélesebb körű társadalmi felelősség egyik szép megnyilvánulási formájának is. A hatást látva meggyőződtünk arról, hogy a KRESZ-par- kokkaj hasznos és szép ajándékot sikerült választanunk gyermekeink számára, s igazi örömöt Szereztünk nekik. Óvodáinkban a közlekedésre nevelés a jövőben sem lesz időszakos feladat, hanem át fogja hatni az egész óvodai nevelő-oktató, munkát, hogy az. iskolába lépésig az óvodások megszerezzék az önálló biztonságos közlekedéshez szükséges tájékozottságot. Hogy ez mennyire sikerül', azt bebizonyítják majd a gyerekek Szí rmabeseny őn 1980 májusában megrendezésre kerülő óvodai KRESZ- bemutatón. ahol az óvodások 4—4 fős ,csapatai az óvó nénik vezetésével bemutatják, hogyan sajátították el a közlekedési ismereteket. Reméljük, hogy a jövőben 'sok óvodában követik az eddigi példát. Or. Biro György, a Miskolci járási Hivatal elnökhelyettese Ujsoghir: Satoraljaújhe lyen alkoholellenes klub működik, amelynek a helyi művelődési köipont pdoti otthont. Minden kedden összejövetelt tartanak, amelynek célja a gyógyulás elősegítése, a lehetőségek szerinti megelőzés, a tartalmas szabad idő eltöltése. Aki ismeri, netán sajal bőrén tapasztalta az alkohol kegyetlenül tragikus következményeit, csak üdvözölni tudja az ilyen kezdeményezéseket. Ha jól belegondolunk és mintegy 10—15 evre visszamenőleg fellapozzuk az alkoholizmus elleni küzdelem Borsod megyei krónikáját, tapasztalhatjuk, hogy hasonló kezdeményezés már akkor is útjára indult. Megtette első lépéseit, aztan a közömbösség útvesztőiben zátonyra futott. Abban az időben a Bugát Pálról elnevezett alkoholmentes klubnak a Vöröskereszt miskolci szervezete volt a patrónusa. Jól indult minden. Közös rendezvények, segítő szándékú intézkedésék, a rehabilitációval összefüggő sok-sok tény tanúsítja: helyes volt az indulás. Tartott is ez az út vagy három évig. aztán véget ért. Véget ért, mert az illetékes szervek és intézmények az ígéretnél tovább soha nem jutottak. Kellő anyagi támogatás, egy aprócska helyiség nélkül a tagság szétszéledt. S közülük sokon, olyanok is. akik — kellő segítséggel — tál őrá állhatták volna, újra kezdték ott. ahol az elvonókúra ideién abbahagyták. Elenyésző sajnos, azoknak a száma, akik talpon maradtak és élik a masuk rendbelett. kiegyensúlyozott éleiét. Olyanok, mint S. T.. akiről már szülei isazl hitték, végleg a leitőn marad. De nem!? ... Ma a Borsodi Vesvikomhináthán többszörös kiváló dolgozó, csoportvezető. A gyártól lakást kapott, nvueodtan. í^pslm- rineös kitérők nélkül él R« mindezt úgv érte el. hogv az italt végleg félretette, félre akarta tenni. S ezen van a hangsuiy. tiokat tudna erről beszélni T. J. is, aki a tejiparban dolgozik, felelős beosztásban,- s azóta nyugodtan, a önmaga lelkiismerete előtt is magabiztosan formálja sorsát, mert — mintegy 15 eve — szakított az itallal. Ellen tudott állni a kísértésnek. Ök és még néhányon lelkes aktivistái voltak a miskolci alkoholmentes klubnak, amelyre ma is van igény. S ha újra alakulna ez a klub, annál több lenne a gyógyult, újra önmagára talált ember, akiknek ez a szervezeti forma. az utókezelés, hihetetlenül nagy segítség lenne. Csak el kellene kezdeni, de minél előbb... Alinak az utasok a megállóban. Tipegnek-lopognak, fázósan figyelik az utat! jön-e már az autóbusz?... Az autóbusz meg is érkezik. A várakozók mintegy tízen — köztük egy házaspár karonülő kisgyerekkel — lépnének fel a kocsira, amikor a kalauz rájuk kérdez: — Hová? A válasz: — Miskolcra. ■ S ekkor jön a meglepetés. —- Akkor tessenek megvárni a következő járatot — volt az ellentmondást nem tűrő „utasítás”. A következő pillanatban az ajtó becsukódott, az utasok pedig nemcsak a hidegtől dermedtem az út szélén maradtak, mert a kocsira nem engedték fel őket. Hogy mi volt ebben a logika, vagv netán milyen rendelkezés tiltja a gyorsiáraton való utazásból az ilvmódon történő kizárást — egyelőre — nem tudni. Az 'autóbusz Ózdié közlekedik. tehát áthalad Miskolcon. Érthetetlen, hogy miért nem vesz fel utasokat a közbeeső. a menetrend szerinti szabályos megállóban. Pedig hely is volt az utastérben. És még valami volt itt: durva önkényeskedés, ami semmiképpen sem válik a Volán 3 számú Vállalat tavára Történt pp'hg mindé» 1970, december lfi-án. vasárnap délután háromnegyed öt óra körül Nyékládházán. A kocsi rendszánna: GC 68—66. EreÉf«s honvédelmi neveli munka a mezikövesdi pislán
