Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

1979. november 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A XII. kongresszus politikai és szerve­zni előkészítésének fontos szakaszához ér­keztünk: folynak a pártcsoport-értekezle- lek, amelyek előkészítik az 1979. november 15. és december 15. közötti beszámoló tag­gyűléseket. S ezek fontosságát az idén több tényező is aláhúzza. Mindenekelőtt az, hogy nem egy — hanem lényegében öt esztendő munkáját kell értékelni, a XI. kongresszus óta eltelt időszakról kell beszámolni. 'A beszámolási időszak alatt lényegesen változtak azok a külső és belső körülmé­nyek, amelyek közepette hazánk fejlődött. A megfelelő, új és korszerű gondolkodás- mód és cselekvés elsődlegesen a párton be­lül indokolt. Nem közömbös tehát a köve­telményekkel az alapszervezet munkájának eredményességét összevetni. Egyben az is cél, hogy a taggyűlések mozgósító .erejűek legyenek a párt előtt álló feladatok meg­valósításában. Nem csupán belső páríüfjy A további munka megalapozásáról van tehát szó. Ez pedig önmagában is igényli, hogy e fórum megfelelő tartalmi és szer­vezeti előkészítésére mind az alapsaerveze- ti vezetőségek, mind az irányító pártszer- ■ vek kiemelt figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy alapszervezeteink szem előtt tartsák; a párt kongresszusa nem csupán belső pártügy, hanem egész fejlődésünkre kiható, a társa­dalom széles rétegeit érintő esemény. A be­számoló és az azt követő vita funkciója te­hát kettős,. egyrészt az alapszervezet, a ve­zetőség munkájáról szóló belső számadás; más oldalról e munkának az alapszervezet működési területére, az ott dolgozó párton kívüliekre gyakorolt hatásáról adott érté­kelés. Ez utóbbira az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A felkészülés és a taggyűlések lebonyo­lítása során minden párttagnak módjában áll kifejteni véleményét, és kívánatos is, hogy erre sor kerüljön. így a vezetőségek beszámolója valóban kollektív munkával készülhet el. Hasznos lenne, ha a beszá­moló megfelelő részkérdéseiben ismertté válnának a pártonkívüliek véleményei is. Azon a néhány helyen, ahol a tagkönyv- csere során türelmi időt kapott párttagok ügyére nem, vagy csuk részben tértek vissza, ugyancsak pótolható az elmaradás.. A beszámoló elkészítése nem igényli az álápszervezeti vezetőségektől, hogy a kü­lönféle területeken elemzéseket végezzenek. (Vhol az alapvető dokumentumok (emlé­keztetők, korábbi beszámoló taggyűlések anyagai stb.) előírásszerűén rendelkezésre állnak, elegendő ezek megfelelő csoporto­sítása és a szükséges következtetések levo­Előlérbcn a gazdaságpolitika A végzett munka minősítésének alapját az érvényben lévő határozatok* végrehaj­tásának állapota, színvonala adja meg. A XI, kongresszus határozatain . túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a Központi Bizottság 1978 áprilisi határozatára, a ter­mékszerkezet korszerűsítéséről szóló, vala­mint — az alapszervezetek jellegétől füg­gően — a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, valamint az építő-, építőanyagipar to­vábbfejlesztésével foglalkozó határozatok­nak. A felsorolásból is érezhető, hogy a gazdaságpolitikai kérdések állnak előtér­ben. Erről a munkáról az alapszervezeti vezetőségeknek sokoldalú képet kell adni, világosan megfogalmazni a "termelési fel­adatokkal összefüggő új követelményeket, a munka erkölcsi és .anyagi elismerésének jövőbeni tendenciáit. A növekvő minőségi elvárások, ti hatékonyabb'munkaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyelmet követel a pártalapszervezelektől, ék minden eddigi­nél jelentősebb felelősséget ró rájuk. A pártalapszervezetek sokat tehetnek azért is, hogy a vezető és a beosztott part­nerként működjön együtt, hogy a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek sorsa ne az enyészet legyen, hogy a vezető gondjaiból és felelősségéből a munkahelyi kollektíva is vállaljon át annyit, amennyi saját pozí­ciója alapján joggal megilleti. A számadás során az alapszervezeti vezetőségeknek ilyen megközelítésben is kell foglalkoznia a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. Élenjáró helytállás A szocialista gondolkodásmód, életvitel, a munkához való viszony és inas hasonló kérdésben is sok a tennivalónk. Ezek meg­oldásában mindennemű tézisszerűség és erkölcsi szólamok hangoztatása céltalan. Döntő fontosságú viszont a kommunisták példamutató helytállása. Ennek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszerve­zetben dolgozó párttagok munkáját, maga­tartását, hiszen a párt tömegekkel kiala­kított kapcsolatának fontos tényezőjéről van szó. Lényeges,' hogy miként foglalkozik a ve­zetőség beszámolója a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájával. Ennek során ala­posan, önkritikusan kell elbírálni a párt- irányítás elveinek, módszereinek érvénye­sülését, az irányító munka hatékonyságá- ' nak visszatükröződését az említett szervek eredményeiben. Az a korábban említett igény, hogy a felkészülés ne jelentsen be feléfordulást, nincs elleptmondásban az alapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló el­mélyült Önértékelés követelményével. Az ehhez szükséges segédanyagok részben már' rendelkezésre állnak, részben az irá­nyító pártszerveken keresztül rövidesen el­jutnak az alapszervezetekhez. Abban a jövőformáló nagy munkában tehát, amelyet az MSZMP XII. kongresz- szusa elvégez, felelősségteljes, és a továb­biak szempontjából fontos részt vállalnak a pártalapszervezetek. Kiss Zoltán Gyáravatás Nyírbátorban A Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori fúrógépgyárát a napokban avatták fel. A korszerű üzemben jelenleg a csepeliek ismert exportcikke, a radiálfúró készül gazdaságos technológiával, jó munkakörülmények között. Kiemelkedően fejlődtek Mintegy másfél száz ter­melő-, halászati és szakszö­vetkezet, valamint 50 mező­gazdasági .és mintegy 100 egyéb • ágazatba tartozó, de kizárólag szövetkezeti alapí­tású közös vállalat helyze­tét, képviseletét vitatta meg csütörtöki parlamenti ülésén az országgyűlés mezőgazda- sági Bizottsága, A tanácskozáson egyebek között megállapították: a szövetkezetek kiemelkedően fejlődtek 1977—78-ban. s csaknem 13 százalékkal nö­velték termelési értéküket. A gazdálkodás bonyolultabb és szigorúbb feltételeihez kiválóan alkalmazkodott a szövetkezetek élen járó cso­portja, mintegy 400 közös gazdaság. Termékváltás - külkereskedelem Sajátos helyzet jellemzi Borsod iparát. Ez a sajátos­ság abból fakad, hogy me­gyénk ipara döntően alap­anyagokat és energiahordo­zókat állít elő. Hiányoznak tehát a magasabb feldolgo­zottságul termékek, amelyek­nek aránya a fentiek miatt, nem éri el a kívánt szintet. Ezért az V. ötéves tervben a vállalatok a gazdaságosan előállítható, versenyképes termékek körének bővítését határozták el. Ml valósult meg a célkitűzésekből *! A mesb'e ipari struktúrá­ját alapvetően meghatározó ágazatokban, a tervidőszak során tovább korszerűsödött a termékszerkezet, növeke­dett az exportképes termé­kek aránya. Ugyanakkor lát­nunk kell azt is, hogy az eredmények elérésében dön­tően az utóbbi években meg­valósult nagyberuházások játszottak közre. Az állami nagyberuházások elsősorban a vegyipari ágazatot érintet­ték. .A ■ Közpónli Bizottság határozatának megfelelően, a vegyiparon belül olyan fej­lesztési irányokat szabtak meg, amelyek megfelelő A név nélküli felajánlások Apuikor két évvel ezelőtt Ináncson jártam, nem volt valami rózsás a helyzet. Ezen különösebben nem is lehetett csodálkozni, az ak­kor veszteségesen záruló gaz­dálkodási év után. Rossz hangulat, nehéz- örökség, ta-^. lálgatásokkal párosulva: va-‘ jón hogyan tovább? Az új vezetés megfogalmazta a cé­lokat, megjelölte a kivezető utal, de szíve mélyén min­denki megkérdezte: az előre lépéshez elég lesz-e a fiata­los lendület? Kél esztendő telt el azóta. Ennyi idő elég annak fel­méréséhez, hogy a vezetés tényleg jól jelölte-e meg az utat, vagy csak a közmon­dás érvényesült: új seprű, jól seper?! Ezek után a té­nyeket: az elmúlt esztendő­ben nyereséggel zárta az évét a szövetkezet, s idén is bíznak a kétmillió forintos jövedelemben. Nem érdekte­len kérdés: hogyan értékel? Idén kétmillió forintos nye­reség elérése szerepelt a ter­vekben. A tavaszi fagyok, egymillió forintos kárt okoz­tak a borsóban, s másik mil­liót a búzában. Vagyis kifa­gyott a jövedelem. Egy olyan kis méretű gazdaságban, mint az ináncsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet, ez a tény könnyen jelenthette a ráfi­zetéses gazdálkodást, hiszen a növénytermesztés két leg­fontosabb kultúráját; érték a' károk. Nem is tagadják, kez­detben a reményvesztetlség lett úrrá a vezetésen. Az­után . nekiláttak, újból ter­vezni, s újból megnyerni az embereket az ügynek. A dolgozók meggyőzése volt szerintük a könnyebb. Kétkedés ébredt bennem, mert láttam azt a vaskos dossziét azokkal a fegyelmi vétségekkel, amelyeket bi­zony szigorúan büntettek, A dosszié, vaskossága, a sok fe­gyelmi ügy, bizony kétke­dést ébresztene a meggyő­zés ezen módjáról, ha nem tudnám a*végeredményt. A konkolyt el kell választani a búzátói, hogy a termény tiszta legyen. Sokan mentek el Ináncsról, önként vagy fe­gyelmivel, de a lényeget el­érték, tisztult a helyzet, meg­szilárdult a munkafegyelem. Beszéltem munkással, aki­nek jó barátja követett el ilyen vétséget, nem egyet, nem kettőt, többet. Ma már más helyen dolgozik, s itt maradt barátja mégis azt mondta:'„így jobb, mert ke­vesebb a hajcihö, kevesebb a balhé, s tudom, hogy aki helyére jött, az a dolgát el­végzi”. Ez a fontos, mert an­nak munkájától, .az ő mun­kája is függ. Lehel nyugod­tan dolgozni, s ez a lényeg. Talán ebben a véleményben van a másik lényeg:' hogyan tudták ebben a kis szövet­kezetben egyik évről a má­sikra .kétmillió forinttal nö­velni a termelést. A recept ismert: a hoza­mok növelése — a kárt nem szenvedett kultúráknál, s az önköltség csökkentése. Rög­tön kitűnik: ez az utóbbi a fontosabb, de egyben nehe­zebb is. Hiszen a feladato­kat emberre kell bontani, s annak az embernek azt is meg keli magyarázni, hogy filléres megtakarításokból születnek a milliók. Csak úgy érti meg a lényeget, ha szemléltetjük például ameny- nyiben öt forint kilencven fillér helyett 30 fillérrel ol­csóbban állít elő egy liter te­jet, akkor 150 ezer forint nyereséggel lesz több az ága­zatban. És ehhez a célhoz, ennyi és ennyi abrakot szük­séges megtakarítani. Egyér­telművé vált: a brigádok el­sősorban a takarékosságra alapozták kongresszusi fel­ajánlásaikat is. A háromnegyed éves mér­leg szerint 1,8 millió forin­tos nyereség már biztos. Si­kerűibe); a kétmillió forint is, ha költségmegtakarítás­ban elérik a 900 ezer forin­tot. s eredménytöbbletben az 1.1 milliót. Erre minden re­mény megvan, meri: a .fel­ajánlásokat eddig teljesítet­ték. A kilenc brigád közül pedig, eddig még csak egy szocialista! Megkérdeztem, miért vállalták? Megmagya­rázlak: a gondok miatt. De volt olyan vélemény is: hogy kíváncsiak voltak’ arra, egy­általán teljesíthetik-e? Meg­próbálták és sikerült. Ami­kor arra voltam kíváncsi: jövőre miért vállaltak el még másfél milliós többletnyere­séget, a válaszokban az fo­galmazódott meg, hogy fel­ismerték saját erejüket. A szövetkezet helyzetén — mondjuk ki, elég sanyarú helyzetén*— ezek a név nél­küli, közösen felajánlott többletmunkák segítettek. Ezeknek köszönhetik, hogy a kipusztulások ellenére a bú­za megtermelése ugyanany- nyiba került, mint amennyit terveztek! Vagy, hogy az el­múlt évhez képest, gyengébb kukoricahozamot mázsánként 40 forinttal olcsóbban ter­melték meg! Nos, ezek azok a tényezők, aminek összeg­zése nem nehéz: a tsz ve­zetése, a szövetkezet tagsá­ga jó úton jár. — kármán — arányt biztosítottak az or­szág alapanyag-ellátását je­lentő gyártási ágak és a nagy hatékonyságú közben­ső és késztermékeket előál­lító ágazatok között. Széles körben ismert, hogy Borsod vegyiparának fej­lesztése a szocialista nem­zetközi ■ munkamegosztásra épül. Ezt a célt szolgálta a magyar—szovjet olefinegyez- rnény, majd a Lengyel Nép- köztársasággal kötött poli­meregyezmény. így a petrol­kémiai központi fejlesztési program részeként megépült a TVK olefingyára, ezt kö­vetően elkészült a BVK PVC—III. üzemé,1* majd egy újabb lépcsőben a Tiszai Vegyi kombinát pol i propilén - gyára. Az alapanyag-termelő kapacitások létrejötte után lehetőség nyílt további ter­melési, feldolgozó vertiku­mok kialakítására. , A vegyipar termékszerke­zetének kedvező irányú vál­tozása népgazdasági szinten is érzékelhető. Amíg az elő­ző ötéves tervekben jobbára a nitrogén-műtrágyagyártás, valamint szintetikus alap­anyagú festékgyártás, illetve növény védőszer-gvártás volt túlsúlyban, a Leninvárosban megépült olefingyár üzembe helyezésével új termékstruk­túra, az etilén- és propilén- gyártás jött létre. A termékszerkezet korsze­rűsítésében tudatos 'fejlesztő- tevékenységet főként két vegy­ipari üzem, a BVK és a TVK 'folytat. A Leninvárosban és Kazincbarcikán végrehajtott és folyamatban levő fejlesz­tések megegyeznek a világ- gazdaságban végbemenő fej­lesztések irányával. Mindkét vállalat évről évre. újabb­nál újabb termékekkel jele­nik meg a piacokon, s ezek az áruk nemcsak minőség­ben veszik fel a versenyt a külföld* termékekkel, hanem igen jól lehet őket értéke­síteni. Így hát nem vélet­len, hogy a megye vegyipa­rának tőkés kivitele az idén meghaladja a 100 millió dol­lárt, amely döntően hozzá­járul ahhoz, hogy 1979-ben a dollár elszámolású export , nagyarányú emelkedésével számolhatunk megyénkben. Az elmúlt évek során a bank különhitelekkel támo­gatta a termékszerkezet kor­szerűsítését, a konvertálható exportárualapok növelését célzó vállalati elképzelések megvalósítását. Ennek kö­szönhető, hogy az utóbbi négy esztendőben a megye vállalatai, szövetkezetei 1.8 milliárd forint hitelt vették igénybe. Az összeg nagy ré­szé a vegyiparba került (a TVK-ban pirolizis benzin­feldolgozó üzemet létesítet­tek, a BVK-ban műanyag- feldolgozó üzem épült), de jelentős támogatásban része­sült több élelmiszeripari és mezőgazdasági üzem is. Az új termelőkapacitások je­lentősen növelték a dollár elszámolású exportot, bár az egyes üzemek között, e té­ren is nagy eltérések mu­tatkoznak. A tervek szerint reálisan számolhatunk azzal, ha a folyamatban levő be­ruházások befejeződnek, úgy évente mintegy 30 millió dollárral nő Borsod tőkés kivitele, amely az idén vár­hatóan megközelíti a 350— 400 millió dollárt A termékszerkezet korsze­rűsítésében elért eredmé­nyek több területen biztató­ak, helyes irányú változást mutatnak. Ez a tendencia azonban korántsem jellemző az ipar minden ágazatára.. Például a kohászatban vég­rehajtott fejlesztések re­konstrukciós jellegüknél fog­va. csak a nemzetközi szinl- •töl való elmaradás fékezé­sét szolgállak. Nem történt számottevő előrehaladás a gépipari gyártmányok kor­szerűsítésében sem. A me­gye könnyűipari vállalatai­nál és szövetkezeteiben a termék.szerkezei átalakításá­hoz szükséges feltételek dön­tően pénzhiány miatt, csak korlátozott mértékben állnak jelenleg is rendelkezésre. Nagyobb mértékben csak a ruházati iparnak sikerült ex­portpiacát bővíteni., ezt is fő­ként bérmunkuvállalással ér­ték el. A termékszerkezet helyes irányú változtatásának egy­részt. a szűk pénzügyi lehe­tőségek szabnak határt. A fejlesztési lehetőségek pénz­ügyi forrásai ugyanis az üze­mek jelentős részénél csak a dinamikus szintentartást fe­dezték, sót vannak olyan vállalatok is (főként a kohá­szatban, bányászatban, épí­tőiparban stb.), melyek ese­tében az üzemekben képző­dő amortizációs és nyereség­ági fejlesztési forrás még élthez sem elegendő. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy szá­mos helyen a termékszerke­zet korszerűsítésével kapcso­latos tevékenység, jobbára a technológia korszerűsítésére, a termékek minőségének ja­vítására, s a fajlagos költsé­gek csökkentésére korlátozó­dik. A jövőben tehát olyan sze­lektív gazdaságpolitika foly­tatására lesz szükség, amely még a korlátozott lehetősé­gek figyelembevételével is, lehetővé, teszi a termékkor­szerűsítés folyamatának fel­gyorsítását. L. L­fiz ereÉiény: kétmilliós nyereség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents