Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-03 / 258. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. november 3., szombat Bőséges a kínálat rr ff l> | • ioqi • • Ünnepség Fehér tiszta pamuttextil 20 Ft/kg Színes tiszta pamuttextil 10 Ft/kg Fehér mosatlan pamuttextil 10 Ft/kg Színes mosatlan pamuttextil 5 Ft/kg Szovjet filmek fesztiválja A hetvenedik életévéhez közeledő író számot vet eddigi életével. Új regényének hőséül egy írót választ, aki hetvenedik életévéhez közeledve számot vet életével. Az írót a valóságban Nemes Györgynek, a regényben Szemes Gyulának hívják, s mint az egyik fejezetben megmagyarázza, az azonosságot teljes egészében vállalja. Nemes György a felszaba- duláslcor volt 35 esztendős. Eddigi életének erről az „első félidejéről” szól A fél múlt című új regénye. . Az író sokoldalú közéleti ember. Az Élet és Irodalom főszerkesztőjeként ment nyugdíjba, életpályáját közgazdasági újságíróként kezdte, verseket is írt, a hatvanas évek elejétől több regénye, novellás- kötete jelent meg. A felszabadulást követően többféle közéleti tisztséget is betöltött. s mind e megbízatások, mind szerkesztői tevékenysége késleltette írói kibontakozását. Ezt tudjuk műveiből, azok megjelenéséből, munkásságának ismeretéből, valamint a most megjelent regényében olvasható önvallomásából. A fél múlt nemcsak az író életének fél múltja, hanem mivel éppen az 1910-től 1945 januárjáig terjedő időszakot íveli át, a magyar történelem egy igen jelentős, két világháborúval is terhelt időszakának története is, és nem kevés jellemző vonása kortársai ezreinek, vagy tízezreinek élettörténetébe azonosítható be. Éppen ennél a vonásánál fogva, hogy a hajdanvolt szellemi proletariátus egy tagjának 35 esztendején keresztül ennek a kevésszer emlegetett társadalmi rétegnek igen sok tagját, széles tömegeit érezzük Szemes Gyula históriája mögött, túlemelkedik ez a mű az egyszerű életíráson, öregedő írók elkerülhetetlen visszatekintésén. Amikor Nemes György számvetést készít önmaga fél múltjáról, egyben korosztályának számvetését is elkészíti, megmutatja, miként él ez az első világháború előéveiben született és a Horthy-Magyar- országon felnevelkedett, de abból gyakorlatilag kitaszított társadalmi réteg, milyen küzdelmek árán biztosította nem felemelkedését, hanem egyszerűen puszta létét. Az író Debrecenben született. Jóllehet családi köre, származása nem éppen a későbbi meghatározás szerinti fajtiszta magyarsághoz kötötte, de Debrecen levegőjét szívta magába elsőként, Debrecen kultúrája, a debreceni környezet, egykori tanárai határozták meg egész életét, további sorsát. Budapestre kerülve megismerkedett a numerus clausus sújtotta egyetemi hallgatók csupa nehézség életével, majd szellemi ínségmunkás lett, köz- gazdasági egyetemi végzettségét arra kellett pazarolnia, hogy zuglapok szerkesztőinek közgazdasági információkat szállítson. Filléres gondok között élt, mindvégig, amíg a II. világháború idején a legelső büntetőszázadok egyikével a Don mellé nem került. Végigélte a frontáttörést, sok hetes gyalogos bolyongás után jutott vissza Magyarországra és rendkívül sok küzdelem között érte meg a felszabadulást. Sok gonddal teli életét egy szép szerelem színesítette meg, amely — immár negyvenéves — házassággal folytatódott és a felszabadulást már harmadmagával érhette meg. A regényt olvasva a kortárs olvasó lépten-nyomon azon kapja magát, hogy ismerős dolgokkal találkozik újra. Ismerős olyan értelemben, hogy a mai hatvanéveseknek, vagy ötvenegynéhány éveseknek ez a korszak már jól ismerős. És akik hasonló szegényen küszködtek Horthy világában — akiket, ha nem is sújtott annyira az üldöztetés, mint az írót, de nem üvöltöttek együtt az üldözőkkel —, ha pontosan npm is, de tartalmilag azonos módon élték át az ábrázolt évtizedeket. Nemes György regényének nagy erénye, hogy az egyéni életutat jóllehet nagyon is szubjektíve ábrázolja, egy kor történetévé tudja emelni, s az olvasó az ismerős fordulatok ellenére is feszüli izgalommal várja a regény hősének további sorsát. Ukrajna hómezöinek katasztrófáiról igen sokat olvastunk. s az olvasók néni kis hányada szenvedő tanúként igazolhatja a leírások hitelességét. Nemes György hómezei bolyongása mégis újnak hatott, , az egész ukrajnai megpróbáltatását érdeklődő figyelemmel olvastuk. csakúgy, mint előző éveinek számvetését. Átsütött az íráson a személyes élmény és a nagy tehetségű író-szerkesztő tálentuma, amely a nehéz időkről szóló, egyáltalán nem derűs, vaskos, 500 oldalas regényt lenyűgöző olvasmánnyá tette. Egyéni életírás Nemes György A fél múlt című regénye, de olyan egyéni vallomás, amelyben az országnak egy egész korszaka tükröződik. Hihetőleg, nem pontosan első félideje az itt tárgyalt harmincöt esztendő Nemes György életének. Ügy tűnik sűrűn megjelenő publikációinak ismeretében, hogy igen sok mondanivalója van. Nagyobb lélegzetű regényei mellett jegyzetekre, gyors hírlapi reagálásokra, míves novellákra is futja erejéből, tehetségéből. Üj regényének a címe — A fél múlt — legyen inkább írói szerénység, de ne valóban az élet fele. Mert az 1945 óta eltelt időből is érdekes lenne megismerni a regénybeli Szemes Gyula író-hírlapíró, volt fő- szerkesztő további évtizedeit. Benedek Miklós Mezőcsáton (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet film ünnepén megtisztelő kötelességünk említést tenni arról is. hogy a szovjet filmművészet az elmúlt évtizedekben felbecsülhetetlen értékű eszmei és művészi segítséget nyújtott a magyar filmművészet kibontakoztatásához ... Hazánkban évenként negy- ven-ötven új szovjet filmet tekinthet meg mozikedvelő közönségünk. A szovjet filmek látogatottsága az utóbbi öt évben 7,5 millióról II millióra emelkedett. Megyénkben a nézőszám meghaladja az évi háromnegyed' milliót. A szovjet filmek fesztiváljának idei bemutatóit a köny- nyedebb hangvétel és az emberközelség jellemzi... Az új filmek mellett megyénk mozit kedvelő közönsége több régebbi nagy sikerű alkotást is megtekinthet a közeli hetekben. Ezek közé tartozik a mai ünnepi megnyitón bemutatásra kerülő Viharos alkonyat, című film. Joszif Hej- fic kétszeres állami díjas rendező alkotása. A film 1936-ban készült, cselekménye 1917 novemberében játszódik. A film főhősét Pola- zsájev professzort az 1966- ban elhunyt világhírű művész, Nyikolaj Cserkaszov játssza. Tisztelettel és elismeréssel adózunk a nagy forradalom egyik szülöttének, a már 60. születésnapját is megért szovjet filmnek, a tiszta, emberséges, szocialista filmművészetnek. Az ünnepi beszédet követően díszelőadásként mutatták be a mezőcsáti Dózsa Filmszínházban a Viharos alkonyat című szovjet filmet. Három szerzői est A Miskolci városi Könyvtár az őszi könyvhetek rendezvényeként november 9-én. este 6 órakor a József Attila Könyvtárban Ördögit Szilveszter szerzői estjét rendezi meg. Az írót Papp Lajos költő, a Napjaink főszerkesztője mutatja be. November 12-én Ladányi Mihály költői estjére várják az olvasókat délután 5 órakor a perecesi fiúkollégiumba, este | 7 órára pedig a diósgyőri j Petőfi Sándor Fiókkönyvtárba (Blaha Lujza utca 32.). Közreműködik Blaskó Péter színművész. Végül november 26-án, este 6 órai kezdettel a I József Attila Könyvtárban Papp Lajos költői estjét rendezik meg, ezen Zoltán Sára színművész rfiűködi'k közre. Fölöslegessé vált pamuttextil alapanyagú, elhasznált ruhadarabokat, magas ártérítés mellett megvásárolják a MÉH-telepek és -átvevőhelyek Hagyományosan visszatérő szép őszi művészeti ünnepünk, a szovjet filmek fesztiválja az idén is nagy bőségben kínálja a szovjet filmművészet legújabb és korábbi években készült remekeit. Olvasóink közül bizonyára igen sokan látták már a csütörtök óta pergő műveket. Az alábbiakban néhány, a szovjet filmek fesztiválja alkalmából látható műre hívjuk fel — egy-egy kép segítségével a figyelmet. A képen: Az Auróra cirkáló, Jurij Vi- sinszkij alkotása — mint címéből sejthető — világ- történelmi jelentőségű eseményt idéz. A szovjet film hőskorából származó alkotás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híres ágyúlövését, a fegyveres felkelésre jelt adó Auróra- ágyú tüzének napjait idézi meg a mai mozik vásznára. Egy hős asszonyról szóló igaz. történet a Születésnap, Jurij lljenko alkotása. Ez az asszony a forradalom és a második világháború közötti évtizedekben 48 különböző nemzetiségű gyermeket nevelt fel. lihail Jersov rendezte a nagyszabású filmeposzt, amely i .aningrád 90C napos ostroma hőseinek állít emléket. A ko- , rábbi Blokád című film folytatása a most látható kétrészes, ■ A blokád íolytatása című film. ■ Az ú! szovjet filmművészet egyik legkimagaslóbb egyénisége, Grigorij Csuhraj éppen húsz éve fogalmazta filmre néhány kisember sorsának alakulását a második világháború front mögötti életében. A Ballada a katonáról azóta nz egyetemes filmművészet egyik legkimagaslóbb értéke.
