Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-03 / 258. szám
1979. november 3., szómból ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 \ K. József keserves hónapokat, sok álmatlan éjszakát élt át, s a vele történt igazságtalanság nemcsak idegileg. hanem anyagilag is megviselte. Mindez ok nélkül történt vele. Másfél évtizede dolgozik a miskolci hütőházban. Tisztakezű, becsületes ember, mindig többet tesz, mint amennyit kötelessége megkíván. Négy éve ő a Szamuely brigád vezetője. A közösség évről évre nagyobb eredménnyel dolgozik, az elmúlt évi munkájával már kiérdemelte a brigádkitüntetés ezüst,fokozatát. A higgadt, igazságszerető embert társai becsülik. Ezért választották meg a szakszervezeti tanács tagjának: Gyakran fordulnak hozzá vélt, vagy jogos panaszokkal, sérelmekkel, s ö ennek szellemében mondja el észrevételeit. Funkciójából adódóan olykor határozottan mondja ki a népszerűtlen: nem-et. így például ez történt akkor is, amikor R. Lajost — érdemes megjegyezni a nevet — kizárták a brigádból, a jutalmazásból, mivel nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Ezek ismeretében furcsán hatott; hogy 1979. július 2-i hatállyal K. Józsefet fegyelmivel elbocsátották a vállalattól, mivel: „július 15-én (?!) az indokolás szerint tettestársi minőségben lopásban vett részt.” A gépkocsivezetőnek három gyermeke van, ezek közül kettő gimnáziumba, egy az általános iskolába jár. K. J. nem dolgozhatott, így nemcsak a keresettől, hanem a családi pótléktól is elesett. Felesége bedolgozóként havi ezer forintot keres, ebből tengődött több hónapon keresztül az öttagú család. A gépkocsivezető panaszával a megyei pártbizottsághoz fordult. Az intézkedés eredményeképpen dr. Szabó Jenő. az SZMT jogsegélyszolgálatának vezetője vállalta K. József jogi képviseletét. A törvényesség legmesszebbmenő biztosítása érdekében az SZMT jogsegélyszolgálata pedig a megyei főügyészség fellépését kérte. Lapunk képviselője pedig folyamatosan figyelemmel kisérte a túlbonyolított ügy tisztázását. A jogi képviseletre, a főügyészség fellépésére szükség is volt. Kiderült, hogy a hűtőházban nemcsak a dátum elírásánál voltak felületesek, hanem a fegyelmi, majd a vállalati döntőbizottság törvénysértést. szabálytalanságokat is elkövetett. Említettük, hogy a gépkocsivezető a szakszervezeti tanács tagja. Ennek ellenére a szakszervezeti bizottság, illetve a tanács összehívása, a megbízatás visszavonása nélkül tárgyalták K. J. fegyelmi ügyét. Nem biztosították számára a védekezési lehetőséget, nem hallgatták meg az általa megnevezett tanúkat. A Miskolci Munkaügyi Bíróság így hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot. Ezután a fegyelmi jogkör gyakorlója újból fegyelmi eljárást rendelt el. Az szb (ekkor se tárgyalta meg K. .1. ügyét), „nagyvonalúan” a^-. illetékGs megyebizottságtól kérte a fegyelmi eljárás megindításához a hozzájárulást. 'A döntés változatlanul: elbocsátás volt. Az érdekelt és jogi képviselője a büntetés hatályon kívül helyezését kérte, de a vállalati döntőbizottság makacsul ragaszkodott a már egyszer megfogal- Tnazűtt határozathoz. Az ügy — hosszú vajúdás után — így került Ismét a Miskolci Munkaügyi Bíróság •le. A tárgyalás bővelkedett izgalmakban, szembesítésekben. A tanúk gyakran keveredtek ellentmondásokba, a tanács vezetője többször volt kénytelen a tanúkat az igaz- mondási kötelezettségre, az ügyészség képviselője pedig a hamis tanúzás következményeire figyelmeztetni. A bajok okozója, a tmk volt vezetője a legnagyobb őszinteséggel mondta el az eset körülményeit: — Az utolsó napot töltöttem a vállalatnál. Tudtam, hogy a kocsi a VASVILL-hez megy, ahol rendszerint több órát töltenek. Megkérdeztem a vezetőt: Jóska, van pár személyes holmim, kivin- néd-e? Azt válaszolta, hogy tegyem le a portánál, elviszi. Másként történt. A kocsi bal oldali tükre rossz volt, ki kellett cserélni. így a kocsit vezetője a garázshoz tolatta. A tmk volt vezetője — ahogy ö mondta — sebtiben összeszedte azt, amit az új vállalatnál hasznosítani tud. Ö rakta be a kocsiba, amelynél nem volt jelen senki. Nem volt ideje ezt elmondani a gépkocsivezetőnek, mert öt a főmérnök elhívta az új létesítménnyel kapcsolatos gond megbeszélése végett. Mire visszatért, a kocsin felfedezték. onnan le is szedték az általa berakott szerszámokat, alkatrészeket. A brigádból kizárt koronatanú, R. Lajos a munkaügyi bírósági tárgyaláson azzal kezdte, hogy neki egyik kollégája szólt, hogy a tmk volt vezetője most viszi ki a cuc- cát. Ezt ő úgy értette; hogy lopott holmit visz ki. Akire hivatkozom, az. megcáfolta; nem is tudott i'óla. hogy a tmk vezetője leszámolt. R. Lajos valójában következtetéseket mondott tények beívelt: véleménye szerint a gépkocsivezetőnek látnia kelleti, hogy a tmk volt vezetője berakta a kocsi hátsó terébe az általa összeszedett anyagól. Egy újabb tanú megcáfolja: K. József vele együtt szaladgált üzemanyagért, aztán az anyagbeszerzővel — aki késésben volt — sürgősen útba kellett indulnia, így ő vette ki helyette az üzemanyagot. R. Lajos egyet ismert el: az induló gépkocsi vezetőjével közölte: — Menjél csak. Gallai (a förendész — szerk.) a kapunál már vár! És hényavetien hozzáteszi, hogy: ö csak viccelt. A Miskolci Munkaügyi Bíróság mélyreható. - alapos elemzés, minden részlet tisztázása után 4 és fél órás, tárgyalás alapján hirdetett ítéletet. Megváltoztatta a döntőbizottság — és a fegyelmi bizottság határozatát. így K. József másnap, október 13-án munkába léphetett. A vállalat köteles megtéríteni a gépkocsivezető több hónapos munkabérét, az elmaradt. családi pótlék összegét, s egyben a jogsegélyszolgálat költségeit. Nem derült azonban arra fény. hogy mi késztetett embereket valótlan tanúvallomásokra. mi rejlik a háttérben. miért, akartai; tönkretenni. megbélyegezni egy gépkocsivezetőt, akinek csuk egy hibát róhatnak fel: nem »ellenőrizte indulás előtt gépkocsiját. hogy nincs-e benne elrejtve lopott anyag. De hát becsületes ember gondol-e ilyenre? Az ügynek még nincs vége. A tmk volt vezetője ellen a büntetőeljárás folyamatban van. Lehet, hogy a bírósági tárgyaláson kapjuk meg mindezekre a választ? Csorba Barnabás Kelöcsabai cement reuiiíötér-építésliez Különleges, az országban eddig még sehol sem gyártott cementet készítettek a HCM- ben, a bővítésre, felújításra kerülő Ferihegyi Nemzetközi Repülőtől' kifutó- és leszállópályáinak építéséhez. Szeptember végéig elküldték a több. mint 560 tonna jó minőségű (szakmai, műszaki jellemzői alapján 350 20 KSPC elnevezésű) cementet a 3-as ÉPFU közreműködésével. A legyártott anyagot még további kísérleteknek vetik alá és a most elkészült mennyiség többszörösét rendeli majd a betonozásokhoz a budapesti Betonútépítő Vállalat. A műszaki jellemzők részletesebben: egy négyzetcentimé- ter 'beton, ami ebből az anyagból készül, 350 kiló terhelést bír el. a cement 20 százalék salakot tartalmaz, lévén kohósalak portlandce- ment. Ennek a rövidítése a KSPC. A hejőcsabai gyár főmérnökétől, Váradi Istvántól tudtuk meg, hogy a legyártott cementtel végzett kiserietek biztatóak. Uráli gépek A kazahsztáni külszíni fejtéseken az Uralmasban gyártott exkavátorokat alkalmazzák A szovjet nehéziparnak nincs olyan területe, ahol ne alkalmaznák az uráli nehézipari gépgyár termékeit. A gyár története akkor kezdődőit, amikor a Szovjetunióban hozzáfogtak az ország népgazdaságának gyökeres átalakításához. 192ÍI nyarán rakták le Szverdlovszkbán a nehézipari gépgyár alapjait, öt év múlva pedig az Ural- mas megkezdte termeléséi. Első termékeik nagyolvasz- lók voltak. A második világháborút megelőző években sok gyár innen vette ál a magas termelékenységet eredményező technológiát. Ili tervezték az első hazai nehézprésgépet. Ez jelentős lépés volt a műszaki haladás útján. A gyár termékei közölt egyre újabbal; tűntek lel, a lobbi között folyamatos öntőgépek, exkavátorok. A gyár munkásai, mérnökei es tervezői önfeláldo- zóan dolgoztak a háború éveiben. Nehéz harckocsik páncélzatát, majd T—34-es harckocsikat és önjáró tüzérségi lövegeket állítottak elő, amelyek fontos szerepet játszottak a hitlerista hadsereg szétverésében. A háború utáni ötéves tervei; idején a gyár jelentősen bővült. Az Uralmas Termelői Egyesülés jelenleg az iparág vezető szervezete. Ut gyártják a legnagyobb teljesítményű lépegető exkavátorokat, fúróberendezésekei, présgépeket és más berendezéseket. A gyár számos külföldi eég szállítója. Termelési sikereikért tiz alkalommal kaptak magas kitüntetést. Csak szólni nem elég — Takarékoskodni? Spórolni? Ja, kérem, azt már mi alig ismerjük. Nézzen csak bele egyszer a bérházak kukáiba! Mi mindent dobnak szemétre! Cipői, ruhát, táskát. Pedig sokaji még évekig viselnék, kis reparálás után. No. meg ott van az a sok kenyér és más élelmiszer is. Pedig a mai árak mellett igazán meggondolandó, kidobjuk-e a tegnapról maradt ételt! — Sokan az idejükkel sem tudnak helyesen gazdálkodni. Nem tudják beosztani. Így aztán gyakran a legfontosabbak maradnak háttérben. Nézzen csak körül az utcán. Például Miskolcon, a villanyrendőrnél. Mennyi ráérő ember ácsorog. őgyeleg ott nap mint nap. Vagy nézzen körül egyes munkahelyeken. Gyakran fél napokat is elbeszélgetnek semmitmondó dolgokról. Pedig van egy igaz mondás, miszerint: „A beszéd kincs, de a fölösleges beszéd bűn!” Sokkal hasznosabban is el lehet tölteni ezeket a lyukasórákat, kinek-kinel; igénye és lehetősége szerint. — Pazaroljuk az időnket, az energiánkat sok fölösleges dologra családon belül és családon kívül az életben, a mindennapokban, lit van néhány szakember munkája. Nálunk a közelmúltban háromszor jött ki egy „mester”, megjavítani elromlott hűtő- szekrényünket. Egyszer nem volt nála megfelelő alkatrész, máskor meg azért jött, mert a beszerelt szerkentyű néhány óra alatt újra elromlott. Nem pazarlás ez az idővel, az energiával?... És sorolhatnám még tovább. Házunk előtt az aszfaltot kél hónap alatt háromszor bontották fel a dübörgő gépekkel. Avatatlan, laikus létemre, ma sem tudom miért. Az viszont meggyőződésem, hogy a javítást, vagy a csőszerelést egyszeri útfelbontással is elvégezhették volna, ha a rliunkát irányítók egyeztetik feladataikat. Pazarlásnak tartom azt is, sőt elfecsérelt időnek, amikor a lakótelepeken a kertészeti vállalat dolgozói megjelennek másodszor, harmadszor elvégezni ugyanazt a fásítást, bokrosítást, amelyet a felelőtlen emberek nemtörődömsége, a parkrongálók miatt kénytelenek megismételni. — Nem keli sokáig gondolkodnunk, ha példákat akarunk felsorolni a pazarlás különböző formáira. Előfordul nap mint nap. lépten-nyo- mon. Fölöslegesen égetjük a villanyokat, gazdaságtalanul használjuk fel drága kincsünket, az ivóvizet mosáshoz, mosogatáshoz, locsoláshoz és autómosáshoz, milliókat füstölünk el az egyre bővülő választékú cigarettákkal, kétszer végezzük el munkánkat, feladatainkat hanyagságból, nemtörődömségből. órákat, napokat töltünk el ügyeink intézésével a munkafolyamatok szervezetlensége miatt, fölösleges munkaerőt alkalmazunk és bérezünk ésszerűtlen gazdálkodás miatt, hibákat halmozunk megfelelő, alapos ellenőrzés hiányában, költekezünk kicsiben és nagyban meggondolatlanul. Mindezek csupán részletek, csupán kiragadott példák egv egészből, amelyet egy szóval; pazarlásnak nevezünk. De szólnunk kell róla. és lennünk kell ellene, hiszen a szó önmagában nem elég. Szólnunk kell róla. hogy figyel-“ meztessül; egymást, hogy figyelmeztessük önmagunkat, különösen ma. amikor világszerte a figyelem középpontjába került az ésszerű takarékosság. Monos Márta Jogászunk válaszol MENNYI LEHET A SZEMÉLYI FÖLDTULAJDON? Domonkos Viktor sárospataki olvasónk szeretné a tulajdonában lévő fél holdnyi zártkerti szőlőterületét eladni, mert nem tudja művelni. Vevője volna, de az. a probléma, hogy a vevők nem kapnak engedélyt a tulajdonszerzésre. Levélírónk kifogásolja ezt az eljárást, mert indoka szerint az átírási illeték az állami bevételt növelné, és a szőlőterület is meg lenne művelve. Olvasónk arra kér választ, hogy törvényes-e a tulajdonszerzési korlátozás? Máris azt a választ adhatjuk, hogy a földtörvény és a végrehajtási rendeletéi szerint a személyi tulajdon gya- rapitása korlátozva van. 1968. január 1-től hatályos jogszabályok azt az alapvető politikai célt szolgálják, hogy a személyi tulajdon nem lehet alapja idegen munka elsajátításánál;, csal; személyi szükségletek kielégítésére szolgáló javakra terjedhet ki. Éppen ezért a törvény kimondja, hogy az állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1668 n. öl területig lehetnek személyi tulajdonban. A zártkertben a szőlő és gyümölcsös, valamint a szuiöés gyümölcstermesztésre kijelölt zártkerti terület — a művelési ágtól függetlenül v— legfeljebb 834 n. öl. az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1668 n. öl-ig van személyi tulajdonban. Ez azt jelenti. hogy ha valaki földet akar vásárolni, vagy. örököl, akkor belterületen és a zárlkertben fekvő földek felületét a személyi földtulajdon mértékénél; megállapítása szempontjából össze keli adni. Az állampolgárok — az öröklés esetét kivéve — csal; az előbbi mértékű föld személyi tulajdonát szerezhetik meg. A személyi földtulajdon a közös háztartásban előkel is személy szerint illeti meg. Az egy háztartáshoz tartozók összes személyi földtulajdona viszont a belterületen nem haladhatja meg — a meglevő belterületi földtulajdonnak, valamint beépítetlen, vagy beépített lakó-, illetve üdülő- leiek-tulajdonok beszámításával — legfeljebb a 417 n. öl területű földtulajdont. A megszerezhető terület legfeljebb 556 n. öl-ig terjedhet, ha a földrészlet megosztásával olyan új földrészlet keletkezne. amelyen gazdaságos termelés nem folytatható. A jogszabály előírja, hogy a személyi földtulajdon megszerzéséi engedélyezni kell. Az ingatlant szerző állampolgár a lakóhelye szerinti tanács pénzügyi szakigazgatási szervénél „nyilatkozatot” köteles aláírni, amelyben nyilatkoznia kell a közös háztartáshoz tartozók jelenlegi ingatlantulajdonáról, lakás- és üdülőtelkéről. Abban a kérdésben, hogy a megszerezni kívánt földrészlet beépíthető építési telek-e. vagy nem. a helyi tanács, vagy a járási hivatal építési hatósága dönt. A járási (városi) földhivatal pedig megvizsgálja, hogy milyen és mennyi földingatlan van a szerző és családtagja tulajdonában, tartós használatában: a szerző tsz- tag. alkalmazott, állami gazdaság dolgozója, vagy sem; és a jogszabály kivételes- rendelkezéseinek betartását slb. Mivel a tulajdonkorlátozásba ütköző szerződé“' semmis, ezért azt ajánljuk hogy mielőtt valaki földingatlant Kíván szerezni, előnyös. ha előbb tájékozódik az illetékes hatóságoknál. AZ ITTAS SZEMÉLYEK kmózanitAsa 11)79. augusztus 1-én lépett hatályba a belügyminiszter é- az egészségügyi miniszte’ együttes rendeleté, nmek szabályozza az ittas személyek kijózanító állomásra történő szállítását. A jogszabály szerint a nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen ittas személyt kijózanító állomásra lehet szállítani.' A nyilvános helyen botrányt okozó ittas személy kijózanító állomásra szállításáról a rendőrség gondoskodik. A jogszabályból válaszi kapunk arra a kérdésre. hogy mi tekinthető nyilvános helynek ? Nyilvános az a hely. ahová azonos feltételek mellett bárkinek szabad bemenetele van. illetve bárkinek a rendelkezésére áll; így különösen az utca, a park, a sportpálya, a strand, a kemping, a vendéglátó üzem és egyéb elárusító üzlet, a mozi, a középület. a kórház, az orvosi rendelő, a lakóház udvara, a lépcsőfeljárója, a folyosója, a tömegközlekedési jármű (vonat, busz, villamos) és oá- lyaudvura. A beszállítóit személyt kijózanodásáig, de legfeljebb 24 órai időtartamra lehet a kijózanító állomáson visszatartani. Ha a beszállított személv a szállítás, vaev az ott-tartózkodés alatt a környezetében ,levői; egészségét. vaev tesli éoségét veszélyezteti. vele szemben eaészségü'ívi ker>vsze,-! 'Méz- kedések l'oaanatos'tó'Mők. A kijózanító állomásra beszállított személv ánolásáról. vaev elbocsátásáról a vezető orvos dönt. A beszállított személv a beszállításánál ellátásával felmerülő költséget köteles megfizetni. Beszállítási költségként az érvpnvhon levő •axivRelrlilnt ha ' ’árművet a szállítás során h^sze’m'-.'v. *e. tisztítási goU ■. 1- íz „ * Ft-at. kezelési k”H "t 500 forintot tartóz’1' "Uegl,- zetni. Dr. hass Tibor E| gépkocsivezető imája
