Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. november 28,, szerda A „könyvpárbaj alapjai B^ókeU's a szakszervezeti könvvfárakról Az „Olvasó munkásért" pá­lyázaton túlnyomórészt a szakszervezeti könyvtárakból pályáztak. A részvétel — az egyéni eredményektől füg­getlenül is — minőségi vál­tozásokat eredményezhetett. Erről beszélgetünk André Miklóssal, a SZOT kulturális, agitáeiós és propagandaosz­tályának politikai munkatár­sával. — A művelődést, önműve­lést elösegilö-ösztönző moz­galmak — mondja André Miklós — a könyvtárüggyel kapcsolatos szemléletváltási folyamatot is gyorsítják. így volt ez az „Olvasó munká­sért" pályázattal is. Hatása azonban nem minden eset­ben l'ejezhétő ki számokkal. S ne feled jük, „csak” egy ál­lomása a szakszervezeti könyvtárak folyamatos fejlő­désének. A SZOT elnöksé­gének a szakszervezeti könyvtárak távlati tervezé­sének alapelveiről és köve­telményeiről kiadott állás- foglalása óta javultak a mű­ködési körülmények. Az ön­álló helyiséggel rendelkező könyvtárak száma ma már Hál. A könyvállomány nö­vekedése is nagyarányú, a, könyvbeszerzésre fordított összeg megduplázódott. 268- eal több a főfoglalkozású könyvtáros. Az olvasók ösz- szetélelében is jelentős a változás. Nőtt a fizikai dol­gozók aranya: 45,1 százalék­ról 55,2 százalékra. — Mindezek általános képet mulatnak a szakszer­vezeti könyvtárak jelenlegi helyzetéről. De nem min­denhol egyértelmű a fej­lődés. — Valóban. Az összesített adatok közül sem mindegyik mutat növekedést. Sajnos elég sok helyen nem kap még kellő anyagi és erkölcsi támogatást a könyvtár. Ahol baj van a gazdálkodással, ott a könyvtál- támogatása hát­térbe szorul. Másrészt szem­léleti problémák is hátráltat­ják egyes könyvtárak fejlő­dését. — Nem tekintik sok he­lyen partnernek a könyv­tárost? — Előfordul, hogy példá­ul a létszámba nem fért be­le, mert több -képviselőt vá­lasztottak a szocialista bri­gádokból ,.. Egy-egy műve­lődési bizpttság vezetője sokszor úgy gondolja, a munkatervüket úgyis meg­I séget kapnak, összeadják a könyvbeszerzési keretet, és minden más anyagi dologban összefognak. Így főfoglalko­zású, szakképzett könyvtá­rost is alkalmazhatnak! Bor­sod, Csongrád, Vas és Veszp­rém megyékben élnek ezzel a lehetőséggel. — Hogyan alalcul a könyvtárak és a szocialis­ta brigádok kapcsolata? Formaság-e még sok he­lyen a könyvtári tagság? — Pontos adatunk van er­ről. 1970-ben a könyvtári ta­goknak 80,1 százaléka volt brigádtag. 1978-ban már 52,7 százalék ez az arány. Egyre inkább háttérbe szorul, hogy' valaki csak a pontszerzés miatt iratkozzon be a könyv­tárba. Nagyon sok szocialista brigádtag él a többféle for­rásból beszerezhető ismere­tek, a műveltség gyarapítá­sának különféle lehetőségei­vel. Legyen a brigádoknak több közös kulturális prog­ramjuk, de az egyén műve­lődését, önművelését is érté­kelni kell. Hiszen egy jól működő szocialista brigádon belül ki kell cserélődniük a kulturális élményeknek, ta­pasztalatoknak. Ezért kell tá­mogatni, elősegíteni az egyén­re szabott kulturális válla­lásokat. A könyvtár sajátos szolgáltatásaival segíti a szo­cialista brigádokat a kultu­rális vállalásaik teljesítésé­ben. A brigádok pedig társa­dalmi munkával viszonozzák: a könyvtárak helyiségéinek kialakítását, felújítását, be­rendezéseinek korszerűsíté­sét. — Hirdetnek-e újabb ,,Olvasó munkásért” pá­lyázatot?/ — Az „Olvasd népért” mozgalom folyamatosan több akciósorozatból épül fel. Egyik kiemelt törekvése a munkások rendszeres olvasó­vá nevelése. Ez év novem­ber közepétől csaknem egy éven keresztül „Könyvpár- baj” címmel nyilvános vetél­kedőt hallhatunk a Kossuth adón. A tizenhárom forduló­ból álló vetélkedösorozaton szocialista brigádok mérik össze tudásukat. A műsorve­zető Rapcsányi László. A ve­télkedő célja a kortárs iro­dalom legjobbjainak, a szoci­alista országok életének, kul­túrájának megismerése, nép­szerűsítése. Nem a lex.ikális tudás a fő, hanem az össze­függések keresése, megtalá­■ • " -1-, a 1 u r. H-‘i s A szocialista országok fej­lődő országokkal folytatott külkereskedelmének 40 szá­zaléka esik Afrikára. Ennek a forgalomnak 80 százaléka azonban az észak-(arab)afri- kai országokkal bonyolódik. Ennek oka egyrészt Eszak- Afrika közelsége, a kereske­delmi hagyományok, a széle­sebb és rugalmasabb piac, másrészt a fekete-afrikai or­szágok nagyobb kötöttsége az egykori anyaországhoz és a tőkés pénzügyi szervezetek­hez. a piac viszonylag szűk volta, s a piaci ismeretek hi­ánya. Ennek ellenére ma még Afrika jelentősebb felvevő piac a szocialista országok számára, mint beszerzési te­rület, ugyanis az összes szo­cialista export 4,7 százaléka irányul Afrikába, de az im­portnak csupán 1.8 százaléka származik erről a földrészről. Az Afrikával folytatott kül­kereskedelemben igen eltérő az. egyes szocialista országok részaránya. A Szovjetunió . mellett: (a kereskedelem 50 százalékát bonyolítja) az NDK, Lengyelország és Ma­gyarország szerepe jelent ős. Kőszobrászok A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrász műtermében. A szegedi Móra Ferenc Múzeumot díszítő két szobrot rekonst­ruálják. Papp Lajos szerzői estjén A Miskolci városi Könyv­tár őszi könyvheti szerzői estjeinek sorában, november 26-án este rendezték meg Miskolcon, a József Attila Könyvtárban Papp Lajos költői estjét. (Ördögh Szil­veszter és Ladányi Mihály estjei után ezzel zárult a so­rozat.) A rendezési elképzelés az volt. hogy az előadók — a költő és Zoltán Sára. a Mis­kolci Nemzeti Színház tagja — részéről az est során egyetlen szó sem hangzik el prózában, minden mondandót közvetítsenek Papp Lajos versei. Egy apró incidens mégis szükségessé tette a nagyonis prózai beavatkozást. A városi könyvtár igazgatója rövidke szünetet kért. s mintegy a műsor egynegye­de után arra kérte a jelen­levő kisiskolásokat, menje­nek haza. mivel jelenlétük tévedésen alapszik, a műsor nem hozzájuk szól. Valóban meglepő volt a nagyszámú kisiskolás jelenléte. Bizonyá­ra pedagógusi túlbuzgóság, vagy éppen valami mecha­nikus ügyintézés tette, hogy két tucatnyi gyerek, nevelő nélkül megjelent a nem ne­kik szánt rendezvényen, s a'&TőíISÜ..yls.£Ütodésuk késztet­nek a kohászatra, a színes­fémkohászatra, az elektromos- energia-termelésre, a szénbá­nyászatra és az olajbányá­szatra. így például, nyersolaj-, bői — a gázkondenzátumot is beleértve — az idei terme­lés 585 millió tonna. 94 mil­lió tonnával több. mint 1975- ben volt. Gyorsan fejlődik a földgáz kitermelése: ugyan­ebben az időszakban ezmint- egy 40 százalékkal növekszik, és meghaladja a 400 milliárd köbmétert. A villamos ener­gia termelése 20 százalékkal emelkedik, és eléri az 1245 milliárd kilowattórát. Az ipari termelés szerke­zetét úgy korszerűsítették, hogy ezen belül gyorsabban fejlődtek azok az ágazatok, amelyek meghatározzál: a műszaki fejlődést. Míg az ipa­ri termelés volumene 1975- höz képest 1979-re 20 száza­lékkal nőtt. a gépgyártásban ■és a fémmegmunkálásban a növekedés 40. a vegyiparban és a petrolkémiában 25 szá­zalék. Megnövekedett a közszük­ségleti cikkek termelése, kö­vetkezetesen megvalósul a párt mezőgazdasági politiká­ja is. amelynek alapját a gé­pesítés. a kemizálás és a ta­lajjavítás jelenti, A gabonatermés évi átla­ga az elmúlt négy évben 209 millió tonna volt. ami csak­nem 27 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervidő­szak átlagát. Még az idei, Papp Lajos felváltva mond­ták el a verseket, illetve Ki­sebb ciklusokat, s az egyórás versfolyam, amelyben több­ségben a költő újabb, vágj' legalábbis nyomtatásban még nem olvasott művei szerepel­tek. minden külön összekötő- szöveg, kommentár nélkül vallott arról, hol él az ide. a vaskohók árnyékába jött költő, meditativ vallomásokat hallottunk vállait szerepéről, környezetlátásáról, világké­péről. lírai telítettségű gon­dolatokat a szülőkről, a társ mellett megtalált boldogság­ról. a gyermekeiben folytató­dó élet igenléséről. Valóban nem gyermekekhez szóló ver­seket hallottunk, a mély gon­dolatok gondolkodó felnőtt hallgatót kívántak. De annak maradandó élményt adtak. (hm) Könyv és ifjúság megyei döntő Tíz csapat részvételével bonyolították le vasárnap a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyv. ■ ban a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Kulturális Mini ■v.óri Ui".! és a Magyar Rádió állal meghirdetett Könyv és ifjúság, műveltségi . vetélkedő megyei döntőjét. Ez a verseny jól példázta azt az igyekezetei, amely a fiatalság körében él a mű­veltségűk. kulturális és iro­dalmi ismereteik bővítésére. Ezt a tudást mérhette le a zsűri, melynek elnöke az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának oszlályvezető- helj'etlese, Kövér Árpád volt. Színvonalas, a versenyzők ismereteit jól felmérő fel­adatokat kellett megoldani a tíz csapat" tagjainak. A be­mutatkozások után interjúk hangzottak et. melyeket a városban élő írókkal, költők­kel. képző- és előadóművé­szekkel készítettek a fiatalok. Ezekből megismerhették a többiek is a kiválasztott mű­vész pálj'áját, valamint val­lani kellett az alkotónak az irodalomhoz, a könyvekhez kötődő gondolatairól. Kél feladatot kell kiemel­ni a tíz közül, amelyek leg­inkább próbára tették a ver­senyzők felkészültségét. Min­den csapat kapott égy olyan „verset”, melynek valameny- nyi szakaszát más-más költő alkotásából vették ki. A ver­sek felismerésén túl. azok közül egyet elő is kellett ad­ni. A másik komplex feladat­ban diaképekről kivetített képzőművészeti alkotásokhoz és a közben felhangzó zene- részletekhez kellett stílusban hozzájuk illő irodalmi alko­tást kapcsolni. Természete­sen a vetített képeket és a felhangzó zenemüveket is tel kelleti ismerni. A zsűri nagy elismeréssel állapíthatta meg, hogy a versenyzők többségé okosan, majdnem teljesen pontosan oldotta meg ezt a feladatot. Nem volt hiány jókedvből sem, hiszen számos humoros megoldási kínált a mese dramatizálása, ahol például láthattunk szakállas király­nőt. vásári kikiáltót és sze­rencsés szegénylegényt. A legnagyobb sikere az utolsó feladatnak volt. Egy-egy fel­hangzó táncritmusra kellett improvizálni egy kis bemu­tatót. Dőlt a közönség a ne­vetéstől, amikor a Lenin Ko­hászati Művek öt fiatalem­bere összekapaszkodva be­mutatta a híres párizsi tán­cot; a kán-kánt. A versenyt egyébként a kohászat csapata nyerte meg 145 ponttal, megelőzve az egyetemistákat és a sárospa­taki pedagógusokat. Ezzel jogot nyertek arra. hogy ők öten: Németh Lajos, Török Sándor. Lukács Gyula, Gombkötő László és Nagy György képviseljék megyén­ket a tavasszal sorra kerülő országos döntőn. A Könyv és ifjúság veiéi - kedö megyei versenyei ezzel a végéhez érlek. Elmondha­tó. hogj' ez a verseny nagy érdeklődésre tartott számot, hiszen a megyében több mint ötezrén nevezlek be a vetél­kedésbe és a szervezők, ren­dezők magas színvonalú dön­tőn mérhették le. hogj' kik voltak a legjobbak. — sz—1 — Kilencvenöt újdonság A téli könyvvásáron ki­lencvenöt mű több millió példányban áll az olvasók rendelkezésére. A csaknem száz könyvújdonság közül még csupán kettő nincs a boltokban. A téli könyvvá­sár idejen december 3—8. 'között rendezik meg a máso­dik országos gyermekkönyv­hetet. Az Országos megnyitó­nak ez alkalommal Eger 'ad otthont. Minden szerdán alkatrészbörze az aiitóboolö-tclcpen Irészsk - őre ■» ow ' • százalékos árkedvezmény dasági erőfeszítéseket az olyan kulcsfontosságú terüle­tekre összpontosítja, mint az energetika, a szállítás, a vas­kohászat, a színesfémkohá­szat. A mezőgazdaságnak sok gépet és műtrágyát biztosí­tanak. Jelentős összegeket fordítanak a könnyűiparra é.s az élelmiszeriparra is. Nö­vekszenek az egy lakosra számított reáljövedelmek, to­vábbra is gyors ütemben fej­lődik a lakásépítés. Sok áru­cikkel az eddiginél jobban elégítik ki a lakosság szük­ségleteit. A tervek szerint to­vább szélesítik a külgazdasá­gi kapcsolatokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tagjaival és más orszá­gokkal is. — Mindebből kiindulva az 1980, évi tervet és a költ­ségvetést alapjaiban jóvá le­het hagyni — jelentette tó Leonyid Brezsnyev a KB ülésén elmondott beszédében. A főtitkár rámutatott: a szovjet népgazdaságnak ha­talmas eszközei vannak. Az ország ma már a világ első helyén áll számos fűtanyag és nyersanyag termelése te­rén, a vas- és acélgyártás­ban. a cement, a műtrágya termelésében és számos más területen is. Szüntelenül nö­vekszenek az állóalapok, új és új munkaerő-tartalékokat vonnak be a. munkába. A végeredmény azonban mégis kevesebb a kelleténél, keve-1 sebb annál, mint amire a. lehetőségek módot adnának. ( halo még ezen a börzén . Nysa, Zsák, Taira. Warsza- j wa 203—204-ex. Ford Ex- I corl, Trabant. GAZ. Prága. ], Aro Volga ex Csepel teher- i autó-alkatrész. Ezenkívül e még több általános, más lí- t pusoklioz is'használatos al­katrész is eladásra kerül. A j katalógusban például NSU |. 1200-eshez való szerelvényt is hirdetnek. Ezért érde- .; mes a ritkább tipusú autók 1 gazdáinak is ellátogatni a J telepi'e. ahol most az év vé­géig a kiskereskedelmi ;p­— nál Uü—40 százalékkal ol­csóbban értékesítik az új alkatrészeket. Az új alkatrészek kultu­rált értékesítése érdekében minden szerdán alkatrész­börzét tartanak a Sajó-par- 1 ti telepen. A kiárusítás az év végéig tart. addig bárki megtekintheti azt a kataló­gust. amelyben felsorolták az eladásra váró alkatré­■ szék eikkszámát és árát ■ Mivel megyénkben is sok. autótulajdonos öreg kocsija vár felúiításra számukra feltétlenül ajánljuk, kérés­it sék fel az aulóbontó-tele- a pet. s vásárolják meg a fon­tosabb alkatrészeket! A jö­” vőben ugyanis egyre nehe- * zebb lesz ezekhez ak öreg- autókhoz alkatrészt szerez­ni. Most viszont kedvezmé­nyes áron is megvehetik. Külön felhívjuk a szö­vetkezetek. s vállalatok anyagbeszerzőinek a figyel­mét. az eladásra váró al­katrészkatalógus alapos ta­nulmányozására. Itt ugyan­is most több olyan lefutott régebbi típusú, közhasznú teherautóhoz kínálnak pót­alkatrészt. amelyeknek a szervizellátottsága csak rosszabb lesz. Az alkatrész­börze alkalmával sok egyék új 1 autóalkatrész vár még gazdára a Sajó-parti leír pen. Bontásból származó egyéb személy- és teherautó-al­katrészek korlátlanul vásá­rolhatók » többi nap­i';"’ (X)

Next

/
Thumbnails
Contents