Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

W79. mwMwwfaiSf 28., »neki E&ZMíMAúíABQiSíAti 5 Sok a vevő, kevés az eladó a halpiacon Mar korábban megkezdő­dött es meg hetekig tart az őszi lehalászás a legnagyobb észak-magyarországi állóvi­zeken. Amikor már jégcsipke szegélyezi a halastavak párt­jait, az ivadék, az egynyaras halak és a törzsállomány már a telelőben lesz mindenütt. A többi, az idei őszre beérett termés, a kiló alatti, kiló fe­letti pontyok a boltokba, a piacra kerülnek, olykor száz kilométert lesznek meg a nagy vizestartályokban. A miskolci halüzletben, a Bajcsy-Zsilinszky utcában konzerveket, csontkemény tonhalat, hütött, panírozott, előkészített halakat kínálnak. Élő hal nincs. Másnap az akvárium vizében egyetlen hatalmas busa úszkál le és föl: átlagos létszámú család­nak ,sok, egy vendéglőnek ke­vés. Hol a hal? Megyénk folyó- és állóvi­zekben gazdag' területe az országnak, de a természetes vizek szinte egyetlen halul sem adnak a piacnak, part­jaikon legfeljebb a horgász- szerencsének örülhetnek né­hány,an, mert a Tiszából, a Hernádból, a mályi és a nyé­ki tavakból nem hoznak ha­lat a piacra, a boltokba. An­na] inkább a megye határa­in túlról, a Hortobágy vizei­ből. BiharugráróJ. pontyot, olykor a Balatonról ínyencek­nek való es nem éppen olcsó süllőt., fogast. Nem elve, mert ez a fajta nem bírja a szállí­tást: a miskolci bolt is csak hűlve kaphat süllőt. A halpiacon sok a vevő, kevés az, eladó. Énnek egyik oka, hogy az utóbbi években több, nagyobb víztükörrel rendelkező halastó elmocsa- rasodott. eliszaposodott, és ez a kihalászóU; ..termés" ízén, szagán is érződik. Másrészt, ahogy Farkas Pál. a 1-lalérté- kesilö Vállalat miskolci ki- rendeltségének vezetője mondja, az idén olyan mér­tékű ivadékpusztulást tapasz­tallak a tenyésztők, ami még 1932-ig is érezteti hatását. A pusztulást egyébként nem környezetszennyezés okozta és sok halgazdaságot érintett. Ezekben a napokban telexen, telefonon kérik a halérléke- silö kirendeltségének dolgozói, hogy most már lehetőleg fo­lyamatosan legyen élőhal az elkövetkező hetekben és az ünnepek előtt, Mert innen" viszik el „részüket” a húsbol­tok és a megyei szaküzletek, a vendéglátó vállalatok is. A mályi, a nyéki tavak, a rakacai tó a horgászoké,, de van néhány öntözőrendszeri tápláló vízzáró völgy, mely­nek vizében evek óta ered­ményes haltenyésztést folytat­nak. A Bükk lába felöl sie­tő Kacs patak keskeny csík­ja köti össze, táplálja és duz­zasztja a sokfelé elvadult, nádas szigetekbe szélesedő lapályokat és az egyetlen nyílt víztükörrel rendelkező tavat, szomszédságában az aprócska telelletőkkel, az iszapfogó tó­val. Itt őszön te a zsilip a ha­lász. Megeresztik a vizet és a Megkezdték az őszi BNV-n dijat nyert védőruházati mű­bőrcsalád nagyüzemi gyártá­sai a győri Graboplast Pa- mutszövő és Műbőrgyárban. Az új termékcsaládot a gyár fejlesztői a SZOT Munkavé­delmi Kutatóintézettel közö­sen dolgozták ki. Az új mii- bőríajta előállításával lökés import válik feleslegessé. Há­rom változatban gvártjék. Az olajiparban. ,az élelmiszer- iparban. a közutakon dolgo­zók részére az olajálló mű­bőrből varrt védőruha meg­akadályozza. hogy / a bőrt roncsoló vegyianyag érintkez­őn az emberi testtel. A ma­terjedelmes tófenéken ka­nyargó, Összefüggő, egymásba torkolló árkokat ilyenkor a zsilip felé tóduló halak ver­deső, csillogó tömege tölti ki. Lassabban úsznak, mint a viz sodrása, a még hátrama­radt, iszapos, sáros tófenéken haladnak a hálók felé. Térdig, sárosán, szakokkal, emelőhá­lókkal felszerelten várják a vontatottan úszó zsákmányt a sályi tsz dolgozói. Ami egész évben csak egy ember­nek, a hal őrnek adott mun­kát. most egy-két hétig kora reggeltől késő estig tíz-tizen- két alkalmi halásztól követel erőfeszítéseket. Ahogy meg­lódult a nagy viz, azzal együtt menekültek a hálókba a für­ge kárászok, a tónak a vad­vizekből érkezett, megtűrt vendégei. A válogatópadón vékaszám hullanak át és az iszapfogóban növekedhetnek még egy évig. A válogató­asztalnál dolgozók, Korcsog Gyuláné. Szucsko Jánosné. Szabó Sándorné minden ősz­szel részt vesznek ebben a nehéz munkábán. amit csak gumicsizmában, nylon-, mű­anyag kötényben és nagyon meleg öltözékben lehet vé­gezni. Mert állni kell egész nap és nemcsak a völgy le­heleté hideg, de a víz, a hal is. — A munkát ellátjuk, ahogy kell. két hétig igazán nincs megállás, csak a késő este vet haza bennünket — szipogja náthásán Szabóné — és halat csak akkor eszünk, ha valaki megsüti nekünk. Amikor a tó kiürül, Horvát Bertalan, a halász készíti el a közös halászlét. — Csakhogy az még mesz- sze van — így a halász —, mert az esőzések miatt vnog- megioöiiT a' vízzel ä temér­dek hal, kicsik és nagyok. Mindig résen kell állni. A zsilip mögötti hálóknál a tiz- kilós körüli, nagy anyahala­kat merítik ki legelőbb., vi­szik a leleltetöbe. Mélyen ka­paszkodnak a haJastartályo- kat szállító gépek kerekei, gyorsan lelnek a tartályok, az asszonyok a válogatónál alig győzik. Teherkocsi áll meg az út mentén, kelten kikászálódnak az ülésről, és mintha nem látnák a sietős kapkodást, a sürgető tempójú munkát, a halakra alkudoznak. Az asszonyok haragja az­tán magukhoz téríti őket, el­kullognak, de az egyik visz- szaszól: — Almát szállítunk, nem ingyen kértük volna. Mondta volna tovább is. de az egyik válogató belefojtot­ta a szót: — Az se a maguké, ez se csak a mienk, a máséból meg nem ajándékozunk! A völgyzáróban még tart a megúliásnyi szünetet sem engedélyező őszi halászat, Diósi Ábel főkönyvelő sze­rint. körülbelül negyven má­zsa háromnyaras, kilós, két- kiló.s pontyot adnak el a na­pokban. Nagy József műbőrből sík típusból védőkötények ké­szíthetők a tejipari és a hús­ipari dolgozók részére. A fluoreszkáló pigmenteket tar­talmazó műbőr pedig a köz­utakon dolgozók biztonságai szavatolja, ugyanis a belőle készített öltözék messziről is jól látható. A közlekedésbiz­tonsági tanács javaslatára a gyerekek sportdzseki jepek vállára és karjára is varrnak diszcsikokat ebből a fluoresz­káló anyagból. A gyerekek biztonságos közlekedését se­gítő öltözékek rövidesen meg­jelennek a Graboplast min­taboltjaiban.. Egy garanciális javítás álügyén Laboratóriumban A PHYLAXIA Oltóanyag­es Tápszertermelő Vállalatnál mintegy , nyolcszázmillió forint értékű felújítpmunka fejeződött be. Ennek során új épülelszárnyba került a vak­cina- é.s oltóanyagtermelő la­boratórium is. Itt készítik az állatok, vírusos betegségei el­len használatos oltóanyago­kat. összesen, mintegy negy­venfélét. Itt gyártják a kö­telező oltásokhoz, az eselle­A MÁV Miskolci Járműja­vító Üzem szakszervezeti bi­zottsága a közelmúltban ér­tékelte az üzem újitómozgal- mának helyzetét, az eltelt tíz hónap újítási eredményeit. A lobbi között megállapították: az idén rendezett két ötlet- nap sikeresnek bizonyult, mi­vel a 130 javaslat, közel egy­negyedét a gyakorlatban is hasznosították. Általában el­mondható továbbá, hogy a benyújtott javaslatok az ed­diginél átgöndoltabbak, kidol­gozottabbak voltak, s ennek következtében javult az elfo­gadott és a bevezetett újítá­sok aránya. A tárgyalt időszak során hasznosított ötletek gazdasá­gi eredménye csaknem eléri az egymillió forintot. Jelen­tős részük elősegíti a bizton­ságosabb munkavégzést, s a hatékonyság fokozására irá­nyuló újítások tízezer óra élő­munka-megtakarítást jelen­teitek az üzemnek. Az újítási feladatterv elsősorban a vas­úti tehergépkocsik korsze­rűbb. takarékosabb javítását ges járványok leküzdéséhez, illetve- az ajánlott oltási igé­nyekhez szükséges oltóanya­gokat. A laboratórium 120— 130 millió forint értékben gyárt, különböző vakcinákat, melyekből a hazai igények kielégítése mellett Franciaor­szágba, az NSZK-ba. Spanyol- országba, Belgiumba és a KGST országaiba is expor­tálnak. célozta, s főleg az újabb tí­pusú vagonok karbantartásá­nál alkalmazták az. elgondo­lásokat. Az újítások hasznos­ságát bizonyítja egyébként, hogy az. elmúlt esztendőhöz viszonyítva jelentősen növe­kedett: az. újítók díjazására fordított pénzösszeg is. A továbblépés fontos fetté­teleként jelölte meg a szak- szervezeti bizottság az, újítá­sok elbírálására fordítandó idő csökkentését. Ehhez a ko­rábbiaknál alaposabb szakvé­leményezésre, mega la poz.ot­tabb gazdasági számításokra van szükség. Hatékonyabb propagandát is kell a jövőben alkalmazni, hogy minél több dolgozót nyerjenek meg a ne­mes ügynek, s szélesebb kör­ben váljanak ismertté az újí­tásban élen járók. A decemberben rendezendő újítási ankéton újból felmérik majd a mozgalom eredmé­nyeit, s értékelik a meghir­detett éves versenyt. Ugyan­ekkor adják át a versenyka­tegóriák győzteseinek és he­lyezettjeinek jaró dijakat is. „Ötvenegy évet dolgoztam le egyhuzamban. Életemben nem kértem senkitől semmit, restellem, hogy most mégis magukhoz kell fordulnom . ..” A bevezetés. Miskolcon, az Avas-dél egyik, másfél szo­bás lakásában hangzik el. A lakás tulajdonosa. Kiss Ká­roly hatvanhét éves. Nyugdí­jas. Januárban költöztek eb­be a Sályi utcai, első emeleti lakásba. Nincs még egy éve. ám ez a tizenegy hónap in­kább bosszúságban. mint örömben bővelkedett. Az öreg. aki „a bányától" ment nyugdíjba, egyenes, bár né­ha úgy érzem, szemérmes, visszafogott mondatokkal pro- bálja kálváriáját sorolni. — Tudja, a kádnál kezdő­dött minden — kezdi el fél- szegen. — Akkor, . amikor megkaptuk ezt a szövetkeze­ti lakást, örültünk. Én éppen beteg voltam, a költözködés­nél szinte semmit nem tud­tam segíteni. Már akkor, ja­nuár 17-én láttam, hogy a lakásban nagyon sok olyan hiba van, aminek nem lenne szabad lennie. A fürdőkád alatt volt egy nagy halom be­ton. Törött volt a mosdó is. A feleségem hiába járt utá­na. nem jöttek ki a szövet­kezettől. Hímeztek-hámoztak, hogy majd lesz valami,' de nem történt semmi. Én meg nem tudtam a dolgok után járni, mert ágyhoz voltam kötve. Írtam a szövetkezet el­nökének, hogy kérek egy mentőautót, s én megyek e! hozzájuk személyesen, ha már ők nem tudnak eljönni. Az elnök — becsületére váljék — azonnal jött, s intézkedett. Kikotorták a kád alól a be­tont. kicserélték a mosdott Az az ember takarította el a betont, aki még az elnök lá­togatása előtt itt járt. s ter­mészetesnek találta, hogy bil­leg a fürdőkád .. . — Azután a radiátorok. A lakásunkba beépített radiáto­rok össze-vissza vannak töre­dezve. s amikor kértem, hogy cseréljék ki. egy BÁEV-es művezető, vágj' brigádvezető így válaszolt: ..Ha keres egy jo keresztapát, kicseréljük, ha nem. akkor nem cseréljük ki ...” Én — teszi hozzá az öreg — azóta keresek ke­resztapát ... A közelmúltban írt egy le­velet a Miskolci Beruházási Vállalathoz, s ebben a levél­ben — keresztapa híján — ö kérte a radiátorok cseré­jét. A Beruházási Vállalat il­letékese azonnal válaszolt, s megígérte, hogy rövid határ­időn belül végrehajtják a cse­rei. Ez az egy dolog vigasz­talja most a hatvanhét éve» idős embert. De csakis ez az egy. hiszen a november 13-i éves, garanciális javítási mun­kálatokra még ma is szé­gyenkezve emlékezik. De nem csak ő szégyenkezik. Felesége is könnyezve sorolja az akkori eseményeket. — Beállítottak ide hozzánk —- kezdi az asszony. — Volt velük egy magas, barna mű­vezető-féle. Mutattuk neki a lakásban levő hibákat, de szinte mindig azt válaszolta: „nem”. Végigvezet a lakáson. A fürdőszobában repedezett a festés, az egyik sarkon jó há­rom milliméterre elválik egy­mástól a csempesor. Az elő­szobában a fürdőszoba ajia.ia mellett, mintha agyagból len­ne tapasztva a fal, olyan rücs­kös. A kisebbik szoba ajtajá­nál levő sarok is töredezett. A konyha fala repedezett, pár darab k éttenyérnyi rücskös folt éktelenkedik a hosszab­bik falon. Már így került be­építésre az elem. A falat bo­rító csempézés itt is „hatod- osztályú". Á mellékhelyiség­ben a víztartály csöve szivá­rog. — Nos. azt mondtam sr előbb, szégyenkeztünk... A garanciális javítás során eb­ben a lépcsőházban szinte mindenütt festettek. Amikor ránk került a sor. az az em­ber. aki láthatóan a brigá­dok vezetője volt. kijelentette, hogy' ebben a lakásban nin­csen különösebb munka. A festő — egy idősebb ember — papírt mutatott, hogy itt nem leltet festeni: később, del fele feljött hozzánk az a ve­zető-féle ember, és azt mond­ta. esetleg a konyhában levő foltokat kijavítják. Természe­tesen nem engedtem elcsúfí­tani a konyhát, hiszen amúgy is foltos már... Ja. még a konyhában csempéztek is. Másfél csempét ragasztottak fel. * Ülünk a szobában, s az idő» asszony könnyezik. Férje, a volt bányász, kemény ember. Szája vékony, mini a kés éle. A 233 ezer forintos lakás gazdája sok mindent látott már életében. Különösen az elmúlt harminc évben, ami­kor napról napra a föld me­lyébe szállt le kenyeret ke­resni. És ott, leni tanulta meg a tisztességet, a becsületet, amely dolgok felett — itt fent, úgy látszik — most nem tud eligazodni. Pusztafalvi Tivadar Ilii H Bar mar szerencsére túl vagyunk i azon a korszakon, amikor az asszony 1 azért akarta ..mindenáron” megtar­tani á férjét, mert nem dolgozott, s i a házasság anyagi biztonságot is nyújtott — de azért e téma nem i évült el. Sőt. Még aktuálisabb, mivel { az asszonyok nagy százaléka dolgo­i zik. így az anyagi kérdések nem a 1 legdöntőbbek . ebben a kényes téma­i körben. Annál mélyrehatóbbak a lel­i ki motívumok, amelyek a családi j elet érzelmi alapjait körvonalazzák, i Talán úgy is fogalmazhatnám: a csa­ládi tűzhely melege, amelynek őrző- 1 je. női mivoltából fakadóan, a . fele­i, ség. i: Az anyagilag és érzelmileg ren­[' dezelt családi élet — a társadalmi i érdekeken túlmenően — a legmaga­[ sabb szintű egyéni érdekek közé lar­i' tpzik. i A megtartás művészete a házas­J ’ ságbati mindkét felet érintő kérdés. ■ mégis, a féleségnek vannak ebben J árnyaltabb feladatai. Egy példát ki­i ragadva: vannak asszonyok, akik a [ házassági közösségben az egyenjogú­i súg megvalósítását úgy értelmezik. ' hogy levetkőzik egyik legnagyobb J asszony! vonzerejüket — a nőiessé i \ güket. Az egyenjogúság téves érlel- J 1 mezesével úgy vélik, elhanyagolható a nő: kedvesség, a férj megtartasara irányuló apró asszonyi „fortélyok” gyakorlása. Elmúlik a hódítani aka­rás vágya, és a férjüket ..csak” férj­es nem férfiszámba veszik! Az elfá- sultság, az. illúziók megfakulása — megöli az érzelmeket, a szerelmet. Pedig milyen sokszor láthatjuk, hogy mások szemében szinte csúnyának tűnő asszonyt mennyi szeretettel és tisztelettel veszi körül a férje, és mi­lyen irigylésre méltó jó házassági kapcsolatban élnek. Es akkor felme­rül az örök női kérdés: hogyan tud­ja megtartani a férjét, milyen mód­szerrel tudja ébren tartani szerel­met ? A téma • kimeríthetetlen, mert az evek folyamán állandóan ott lebeg a házasság fölött az eltávolodás ve­szélye. Az egyik leglényegesebb ok: sok asszony esik abba a hibába, hogy azt hiszi, ha megfőzi az ebé­det. ellátja a családot, elvégzi a ház­tartással járó ezernyi teendőt, akkor kiváló feleség, és mindent megtett a jó házasságért. Pedig ez nem. elég Legyen az asszony igazi nő. Minden­nap szakítson arra időt. hogy férjé­vel 'meghitt hangulatban kettesben legyen. Itt nemcsak a szexuális együttletre gondolok, hanem őszinte beszélgetésekre, egymás dolgainak, problémáinak megtárgyalására, lelki kincseinek kicserélésére. Így kristá­lyosodik ki a házassági kapcsolat in­tellektuális, érzelmi, szellemi. * testi értékké, amely két embert nemcsak jogi alapion, hanem tartalmilag is ér­tékes szálakkal fűz össze. Így tud a házasfelek egész személyisége a há­zasságban teljesen feloldódni és ide­ális irányban fejlődni. Az érzelmi ragaszkodás egymáshoz — amelyben a szexuális kapcsolat is kellően magas szinten van. az együvé tartozás biztonságát adja. ál­landó boldogságot biztosító élményt jelent. Ezt füti a közösen átélt sike­rek emléke. így válnak egymás öröm- forrásaivá. Így lesz nemes és értékes a házasságból származó gyermekek emberré formálásának alkotó mun­kája. S így válik közös érdekké a kitűzött célok megvalósítására való törekvés. Ezek mind biztosítékok arra. hogy az egymás kezét fotó két ember nem szakad el 'egymástól. Hogyan lehet megtartani a tériét? Erre biztos recept nincs. De... Egy általános érvényű mégis van: a csa­ládtagok bevonásával szervezzük meg úgy a háztartási munkát, hogy több idő jusson a férjre, és-többet törőd­jünk saját magunkkal, a szépség- és testápolással. Így máris elindultunk azon az úton. amely a férj megtar­tásának művészetéhez vezet... Fási Katalin I

Next

/
Thumbnails
Contents