Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

T979. novem-ber 28-, szerda ÉSZAK 3 Tsz a nagyváros kapujában — Mint a szófogadó gyer­mek — támad bennem A ha­sonlat a íelsőzsolcai Lenin Tsz .jó egy évtizedes „törté­netét” hallgatva. A mostani elnök. Deres István és a mos­tani főmezőgazdász, Juhos Jó­zsef tényei nyomán nekem úgy tűnt — annak ellenére, hogy ők ezt így nem mondták ki — ez a gazdaság a korábbi években a hasonlatban emlí­tett gyermek mintájára egy kicsit mindig beállt a sorba, s ami országos elvárás volt, azt szó fogadó módon mindig meg is valósította. Hogy nem mindig a legjob­ban? Hogy nem mindig a szö­vetkezet hasznára? Hogy a megvalósítások során nem mindig számoltak az úgyne­vezett egyéb körülmények­kel? Erre bizonyságul szol­gálnak a szövetkezet éves eredményei, amelyek különö­sen a hetvenes évek első le­iében korántsem voltak po­zitívak. Következésképp tény az is, hogy a „szófogadó gyer­mek”. évről évre inkább szi­dást, mint dicséretet kapott. Pedig Juhos József azt mondta: ennek a 4300 hektá­ros gazdaságnak a háromne­gyed részben szántó művelési ágba eső területe 23 arany­korona értékű. Bel- és árvíz- veszély nemigen fenyegeti őket Aki a sikeres mezőgazda- sági termelés alapjának egye­dül csak a földet tekinti, most csodálkozhat: hogyan lehet ilyen adottságok mellett veszteségesen gazdálkodni? A magyarázat rövid: az ered­ményes gazdálkodásnak nem egyesegyed üli tényezője a jó főid. Csupán egy a sok kö­zül . De térjünk vissza a szófo­gadó gyermek hasonlatához. Azokban az években, amikor a gyümölcsösök telepítésének koncepciója országosan lé­nyegesen nagyobb hangsúlyt kapott, mint ma, ók szót fo­gadtak: telepítettek gyümöl­csöst, almát, körtét, kajszit, meggyet, cseresznyét, szőlőt. Amikor beindult a zöldség- program, mint ipari város melleli gazdaság, újra gya­korlatban érteitek egyet az elvárásokkal, s lett zöldséges ágazat. Kérdezheti valaki: mi eb­ben a rossz? Így elméletben semmi. Hiszen logikus elkép­zelésnek látszik: közel a vá­roshoz, a piachoz, termeljük meg a zöldséget, a gyümöl­csöt, kevés a szállítási költ­ség, az áru friss marad. Mindez így logikus, de... Mivel ez már a tsz mai gondja, mondják el maguk a vezetők: — A „de” nagyon lényeges, dolog. Mind a gyümölcsös, mind a zöldségtermelés rend­kívül kézimunka-igényes ága­zat. Magyarul: sok embert kíván. Márpedig egy nagy­ipari város közelében ebből van a legkevesebb ... Az okok közismertek, úgy szoktuk ezt fogalmazni: az ipar elszívó hatása. Magya­rán: az iparban többet keres, s ahogy néhány kalapját- vevő dolgozó fogalmazta: lé­nyegesen elegánsabb körül­mények között. Való tény: egy üzemcsarnokban sem túl hideg, sem túl meleg, sár pe­dig egyáltalán nincs. Zsolcán 19 forint a legma­gasabb órabér. A gépműhely­ben a szakmunkásoknak. Ez­zel, illetve ennél kevesebb összeggel nemigen tudnak visszacsalogatni embereket. Más... Deres István, a zöldséggel ka'pcsoialban így fogalmazott: — A termelési ráfordítások nem jönnek visz- sza a termelői árakban. Bólogatnunk kellett rá. Juhos József, a gyümölcs­termesztéssel összefüggésben I belső ellenőrzésről A fogyasztási szövetkeze­tek belső ellenőrzését és a MESZÖV-ök ellenőrzési iro­dáinak munkáját vitatta meg keddi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. Megállapították, hogy a belső ellenőri szervezet fo­kozódó figyelemmel kíséri és segíti a jogszabályok és a belső szabályzatok érvényesí­tését, de a jövőben az eddi­ginél nagyobb gondot, kell fordítaniuk a szövetkezeti hálózat — boltok, vendéglá­tóegységek, különféle telepek és üzemek — szakmai mun­kájának és a fogyasztók ér­dekvédelmének ellenőrzésére. Ezt erősíthetik az előre megtervezett vizsgálatok, amelyekre körültekintően fel­készülhetnek az abban részt­vevők. Emberfeletti küzde'em a vízzel, a sárra! Sóiban, gumírozott munkaruhában dolgoznak az edelényi bányá­szok. felvételünkön Kiss Béla vájár látható. Fotó: Kozma István mondta: — Ha nagy; a ter­mésünk. az is baj, mert rend­kívül szigorú az átvétel, a minősítés, alacsony az egy­ségár. Van miből válogatni. Ha kicsi a termésünk, akkor megint nincs sok hasznunk rajta. A gyümölcsösnél ma­gasak a költségek, sok a ki­fizetett munkabér, minimális a nyereség. Nem árt szólni a gyümöl­csös összetételéről sem. A 94 hektár kajszi egy részét, 46 hektárt most ősszel selejtez­niük kell A 30 hektár szőlő fajtaösszetétele (Csabagyön­gye. Glória Hungáriáé) nem a legjobb. A meggyesük, ami zömében Pándv-fajtából áll, ez ideig porzási problémák miatt keveset produkált. Ma­rad a körte és az alma. Idén ezekből sem volt rekordter­més. az alma például 140 mázsával fizetett hektáron­ként. s ez az itteniek szerint 70 százalékos termés. A felismerések, majd a kö­vetkeztetések levonása' után halljuk, hogyan alakult a zöldséges és gyümölcsös sorsa. — A 34 hektáros zöldséges a korábban említett okok miatt 12 hektárra lecsökkent. Továbbra is megmarad a fó­liás kertészet, tehát primőrö­ket termelünk, s emellett a tápkockás palánta előállításá­ra fektetünk nagyobb súlyt. Ezzel a háztáji programot is kívánjuk segíteni. A gyümöl­csösben most elsősorban a meggynél várható előrelépés. Porzófajtának Érdi bőtermőt telepítettünk. Ez a fajta ön- termékenyü-lő, s egyben po­roz is. Míg ennek hatását nem érzékeljük, tovább foly­tatjuk a tavaly eredménye­sen megkezdett giberelin- savas kísérletet. Hogy meny­nyire eredményes, arra szol­gáljon bizonyságul az idei eredmény: az a három hek­tár, ahol a kísérletet végez­ték, a meggy-össztermés felét adta, míg a másik felét 40 hektáron sikerült leszedni. Deres István elnök mon­dotta, hogy a felsorolt és a nem említett nehézségek el­lenére, az elmúlt év végén visszafizették a korábbi évek­ben felvett szanálási hitele­ket. Erre utal címünk első fele: terhektől szabadultán. Az elmondottak viszont a cím másik felét támasztják alá: mégsem gondtalanul. De egyáltalán akad olyan gazdaság, amely az ellenke- .zőjét állíthatja magáról? Hajén Imre Az. edelényi bányákban ős­idők óla embert,próbáiban ne­héz. a termelés. Azzá teszik a mostoha körülmények. A széntelep vastagsága alig ha­ladja meg az egy métert, a frontokon csak térdelve lehet dolgozni. Gyakori vendég a rétegvíz, amely eláztatja a talpkőzetet, s tovább tetézi a bajt a fedőkőzet nagy nyo­mása. És mégis: a mostanihoz ha­sonló küzdelmes időszakra a kenyerét tizenhat éve itt ke­reső aknavezető, Polyakovsz- ki András sem emlékszik. — Huszonkettedik hónapja vagyunk hullámvölgyben — kesereg. — A déli bánya­mező sikló részében létesí­tett frontok sorozatban „él- szerencsétlenednek”. Az idén már kilencszer bénult meg két hétnél hosszabb időre a fejtések munkája. Több al­kalommal nem volt remény sem a termelés folytatására, új szénpásztába kellett átsze­relnünk a gépi berendezése­ket. A szakmabeliek tudják csak igazán, hogy. mit jelent az ilyen kínkeserves munka. He­tekig éjjel-nappal nincs meg­állás, minden lehető erőt mozgósítanak, s mentik, ami menthető. — Egy front fckseerelésekor megközelítően kétszáz tonna vasanyagot kell megmozgatni — mondja Mezei János, az akna gépészeti körletvezető­je. — Az emberek gumírozott ruhát kénytelenek viselni, hi­szen szakad nyakukba a víz. Az egyébként, is szűk mun­kahely ilyenkor a kétharma­dára zsugorodik össze, olyan, mintha asztal alatt csúszna- mászna nyolc órán át valaki. Két évvel ezelőtt a szén­medence egyik legjobbja volt az edelényi akna. A kollek­tíva kiérdemelte a Magyar Szénbányászati Tröszt vezér- igazgatójának dicsérő okleve­lét. Az elmúlt évvel azonban már nem lehet dicsekedni, mert 70 ezer tonna volt az adósság. Az idei esztendő nem lesz ennyire tragikus, a bánya jelenleg „csak” 20 ezer tonnával van lemaradva az időarányos tervteljesítéstől. A mínuszban levő tonnák két­harmada az utóbbi két hó­napban, szeptemberben és ok­tóberben jött össze. — Napjainkban is két, egyenként száz méter hom- lokszélességü front üzemel a fejtés alatt óHó kettes telep­ben — így az aknavezető. — A jöveszlés, a biztosítás, a szállítás egyaránt gépesített, A szén emberi kéz érintése nélkül kerül a külszíni bun­kerba. A korszerű technika előnyeit viszont még nem volt. módunkban teljes mér­télvben kiaknázni. Vannak napok, amikor a teljesítmény nem éri el az egy tonnát sem, holott nyolc-kilenc tonna a norma. Nem a bányászok okolhatók érte. . Csaknem két éve gyűlik tehát az edelényiek adóssága, s év végére valószínűleg el­éri a 100 ezer tonnát. És a terv sem a régi, időközben ugyanis csökkentették. A bá­nyába gyakran lejáró üzem­vezető és főmérnök is kife­jezte már a véleményét, mi­szerint nem a dolgozók hi­báztathatok a huzamosabb ideje tartó kudarcért. A D—- 5-ös fronton termelő Szép László brigádja és a D—-12-tís fejtésre beosztott Károlyi Ist­ván csapata minden tőle telhetőt megtesz az eredmé­nyességért. A közösségekét aikotó, túlnyomórészt távo­labbi településekről bejáró emberekről csak az elisme­rés hangján szólhatunk. Ok zokszó nélkül vívják : harcu­kat az elemekkel, pedig a fi­zetésük is kevesebb, mint a kedvezőbb hónapokban volt. Az üzemvezetőség úgy segít rajtuk, hogy a frontok „el- szerencsétlenedésekor” garan­tált bért fizet számukra. Felesleges volna ámítani ;Vz edelényi bányászokat, hogy a jövő évben jobbra fordul sorsuk. Elhangzik a gépészeti kör- letvezetó részéről néhány jo­gos felvetés, ami viszont megkönnyühetné az edelényi brigádok kemény, küzdelmes munkáját, „■ — A fejtésekről kiszereli MK—!)7 típusú berendezések 80 százalékát rendszerint ki kell javítanunk, mielőtt má­sik fejtésre építenénk be. De­cember 12-én indítanánk a 10-es számú munkahelyet, de még csak húsz egység van kijavítva. Nem folytathatjuk a munkát, mert nincs tofni- tőelem. A mi szenünk kp- vás, naponta egy fronton,üt­vén jövesztőkés megy tönívre. Kisipari módszerrel, felhe- geszléssel segítünk magun­kon, ugyanis nincs tartalék jövesztőkés raktáron. Hiány­cikk a szállítószalagok hosz- szú tartógörgője, emiatt meg­hibásodik, kirojtolódik a drá­ga gumiheveder. A jövő év végén hozzálátunk a déli bányamező ereszke részének leműveléséhez, addig viszont vízteleníteni kellene a felette levő egyes telepet, de nincs öt köbméteres szivattyú. Az aknától C—50-es kisvasúti mozdonnyal szállítjuk a sze­net a kötélpálya feladó állo­másáig. El sem tudom, kép­zelni. mit csinálunk, ha el­romlik valamelyik mozdony, mert nincs tartalék alkatrész, Ez. a jelenlegi helyzet az- edelényi aknánál, ilyenek a kilátások 1980-ra. És mi vár­ható a távolabbi jövőben, a nyolcvanas években? — A déli bányamező erősza­ké részében kedvezőbb felté­telek mellett bányász-kodba- tunk majd — bizakodik Po- lyakovszki András. — Szeret­nénk végre már annyit ter­melni, hogy leterhelhessük a-z új lejtős aknát és a külszíni bunkert. Kolaj László r , riibb. takarékosaDD javuaam ilj szarvasiftarhatelep Seesen r ........----­R ekordidő alatt, 10 hónapi munkával készült el a vasiari Hunyadi Termelőszövetkezet új, 1Ó00 férőhelyes szakosított szarvasmarha- telepe Gecsén. A 40 millió forintos beruházási költséggel, kor­szerű technológiával épült, félig tőidbe. süllyesztett istállókkal ki­alakított telepet a szövetkezet szakemberei maguk építették. Az új telepen 1980-tól évente mintegy 4,5 millió liter tejel fognak termelni. Bár már szerencsére túl vagyunk azon a korszakon, amikor az asszony az.érl akarta ..mindenáron” megtar­tani á férjét, mert nem dolgozott, s a házasság anyagi biztonságot is nyújtott — de azért e téma nem évült el. Sőt. Még aktuálisabb, mivel az. asszonyok nagy százaléka dolgo­zik. így az anyagi kérdések nem a legdöntőbbek , ebben a kényes téma­körben. Annál mélyrehatóbbak a lel­ki motívumok, amelyek a családi elet érzelmi alapjait körvonalazzák. Talán úgy is fogalmazhatnám : a csa­ládi tűzhely melege, amelynek őrző­je. női mivoltából fakadóan, a fele­ség. , . . Az anyagilag és érzelmileg ren­dezett családi élet — a társadalmi érdekeken túlmenően — a legmaga­sabb szintű egyéni érdekek közé tar­tozik. A megtartás művészete a házas­ságban mindkét felet érintő kérdés, mégis, a feleségnek vannak ebben árnyaltabb feladatai. Egy példái ki­ragadva: vannak asszonyok, akik a házassági közösségben az egyenjogú­ság megvalósítását úgy értelmezik, hogy levetkőzik egvik legnagyobb asszony! vonzerejüket — a nőiessé­güket. Az egyenjogúság téves értel­mezésével úgy vélik, elhanyagolható es jaro cnjaKat is." rét. Ez az egy dolog vigasz- Pusztafálvi Tivadar a női kedvesség, a férj megtartassra irányuló apró asszonyt „fortélyok” gyakorlása. Elmúlik a hódítani aka­rás vágya, és a férjüket ..csak” férj­es nem férfiszámba veszik! Az eliá- sultság, az illúziók megfalculása — megöli az érzelmeket, a szerelmet. Pedig milyen sokszor láthatjuk, hogy mások szemében szinte csúnyának tűnő asszonyt mennyi szeretettel és tisztelettel veszi körül a férje, és mi­lyen irigylésre méltó ,ió házassági kapcsolatban élnek. Es akkor felme­rül az örök női kérdés: hogyan tud­ja megtartani a férjét, milyen mód­szerrel tudja ébren tartani szerel­met ? A léma • kimeríthetetlen, mert az evek folyamán állandóan ott lebeg a házasság fölött az eltávolodás ve­szélye. Az. egyik leglényegesebb ok: sok asszony esik abba a hibába, hogy azt hiszi, ha megfőzi az ebé­det. ellátja a családot, elvégzi a ház­tartással járó ezernyi teendőt, akkor kiváló feleség, és mindent megtett a jó házasságért. Pedig ez nem. elég Legyen az asszony igazi nő. Minden­nap szakítson arra időt. hogy férjé­vel meghitt hangulatban kettesben legyen. Itt nemcsak a szexuális együttlétre gondolok, hanem őszinte beszélgetésekre, egymás dolgainak, problémáinak megtárgyalására, lelki kincseinek kicserélésére. Így kristá­lyosodik ki a házassági kapcsolat in­tellektuális. érzelmi, szellemi. ' testi értékké, amely két embert nemcsak jogi alapon, hanem tartalmilag is ér­tékes szálakkal l'üz össze. Így tud a házasfelek egész személyisége a há­zasságban teljesen feloldódni és ide­ális irányban fejlődni. Az, érzelmi ragaszkodás egymáshoz — amelyben a szexuális kapcsolat is kellően magas szinten van. az együvé tartozás biztonságát adja. ál­landó boldogságot biztosító élményt jelent. Ezt füti a közösen átélt sike­rek emléke. így válnak egymás öröm- forrásaivá. Így lesz nemes és értékes a házasságból származó gyermekek emberré formálásának alkotó mun­kája. S így válik közös érdekké a kitűzött célok megvalósítására való törekvés. Ezek mind biztosítékok arra. hogy az egymás kezét fotó két ember nem szakad el egymástól. Hogyan lehet megtartani a tériét? Erre biztos recept nincs. De. . Egy általános érvényű mégis van: a csa­ládtagok bevonásával szervezzük meg úgy a háztartási munkál, hogy több idő jusson a férjre, es-többet törőd­tünk saját magunkkal, a szépség- és testápolással. Így máris elindultunk azon az úton. amely a térj megtar­tásának művészetéhez vezet. ,. Fási Katalin ■ J

Next

/
Thumbnails
Contents