Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

fc^ÄK-MA^YARÜrtbZAG 4 1979. november 17., szombat Az SZKP KB lektora elutazott megyénkből A november 14-e óta Bor­sodban tartózkodó szovjet pártmunkás, V. A. Janvar- jov, az SZKP Központi Bi­zottsága propagandaosztályá­nak lektora pénteken dél­előtt Özdra látogatott. A vendéget a városi pártbi­zottság székházában Vajda István, az Ózdi városi Párt- bizottság első titkára és Tóth János, a városi pártbizottság titkára fogadta. A pártbi­zottság vezetőivel folytatott eszmecsere után V. A. Jan- varjov, az ÓKÜ és több más vállalat vezetőivel találko­zott, majd előadást tartott a szovjet gazdaságirányítási rendszer időszerű kérdései­ről. A szovjet pártmunkás a délutáni órákban borsodi lá­togatását befejezve elutazott megyénkből. Az állandó munkacsoport Miskolcon 1979. november 15—17. között tartotta 21. ülését, melyen a magyar küldöttséget Urbán Bajos, közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár, a szovjet küldött­séget I. A. Jemec közleke­désügyi miniszterhelyettes vezette. A két ország közlekedési együttműködése keretébe tartozó üzemi, tudományos es műszaki-fejlesztési kér­dések közös megoldására irá­nyuló számos feladatot ha­tároztak meg. A növekvő szállítási fel­adatok megoldása mellett, külön hangsúlyt kaptak a különböző közlekedési ágak közötti munkamegosztás to­vábbfejlesztése, valamint a korszerű szállítási módsze­rek gyors ütemű és széles körű alkalmazásának kérdé­sei. Az értekezlet munkájában részt vettek a két ország vas­útjai, autóközlekedése, folya­mi és tengerhajózási, vala­mint külkereskedelmi szak­emberei is. Katonák vetélkedője Néphadseregünk magasabb egysegének .parancsnoksága es a különböző honvédségi alakulatok KISZ-sze rvezetei Miskolcon, a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban vetélke­dőt rendezlek a katonai szol­gálatot teljesítők képviselői­nek részvételével. A témáját tekintve ilyen jellegű szel­lemi mérkőzésre először ke­rült sor megyénk székhe­lyén: a részvevőknek első­sorban az állambiztonsággal kapcsolatos ismereteikről kellett számot adniuk. Részét képezte a vetélkedőnek az is, hogy a háromtagú csapatok egy-egy katonai témát kap­tak (..A gyakorlat”, „Az es­kütétel”, „Az ünnepélyes bú­csúztató” stb.), amelyekről röYjd,, tftrá'iVoezís olyan szint­jén is képesek tolmácsolásá­ra, amely lehetővé teszi, hogy a költemények el is jussanak az igényes francia közönség szívéhez. Az emlí­tett Moreaun kívül magyar költők fordításaival tűnt ki Gaucheron, Rousselot, Guille- vic, Seghers, Clancier, a PEN elnöke és sok francia poéta. Nélkülük nem jelenhettek volna meg az irodalmi folyó­iratok magyar különszámai. nem hangozhattak volna el a rádióműsorok, nem adhat­ták volha ki költészetünk antológiáit. Sikeres hangversenyek Az irodalmi kapcsolatok­ban jeleskedő „költő-nagykö­veteken” kívül talán a leg- • jelentősebbek azok az elő­adóművészek, zeneszerzők, A fiatal katonák a kérdé­sek megvalaszolasával ör­vendetes módon bizonyítot­ták felkészültségüket, ötletes , ,rádi őri port j aikkal” pedig annak is bizonyságát adták, hogy alakulataiknál sokrétű nevelésben részesülnek. A nagyon jól sikerült ve­télkedő két főhadnagyból, egy-egy századosból, illetve őrnagyból, két alezredesből, s egy polgári alkalmazottból álló zsűrije az 1—3. helye­zett csapatok mindegyikét oklevéllel és emléktárggyal jutalmazta, s a tagjaiknak 200, 100, 60 forint értékű könyvvásárlási utalványt adott. A többi részvevő is s. • • egy-eey legutóbb a párizsi Bobino Színházban. A bábszínház fellépett Be Havre kikötő­városban is. A párizsi Magyar Intézet arra törekszik, hogy megis­mertesse hazánk művészeiét, s hogy tükrözze a • honi va­lóságot, amelyet Franciaor­szágban nem ismernek elég­gé. Meg kell küzdenie azzal az aránytalansággal is, arrti az oktatási rendszerek, a könyvkiadás, a kulturális politika eltérő irányzatainak következménye és amely nem mindig mozdítja elő azt a kölcsönösséget, amelyre törekszünk. Az intézet alap­vető feladatának tartja a jobb kapcsolatok előmozdí­tását, a kölcsönös érdekű közeledést a két ország kö­zött kulturális téren is — vagyis azt szolgálja, amit Európában „Helsinki szelle­meként” szokás emlegetni. Uudnyánszky István --------i-------------------------------------­M agyar-finn film Kiválasztották az első magyar—finn koprodukciós filmalkotás kél finn fősze­replőjét. Ez a legfontosabb eredménye annak a tíznapos utazásnak, amelyről most ér­kezett haza Zsombolyai Já­nos rendező és három mun­katársa. A leendő főszerep­lőket a Hamlet egyik ottani előadásai látva szemelte ki a rendező. Asko Sarkola a svéd nyelvű Kis Színházmű­vészeti vezetője es vezető színésze, - valamint Tom Wenzel, a helsinki Svéd Szín­ház tagja egyaránt megnyer­te Zsombolyai János tetszé­sét. Az elvi megállapodás értelmében ők játsszák majd a finnországi nemzetközi la­kodalom — fordulatokban gazdag — eseményeit nyo­mon követő film férfi fősze­repeit. Partnereik Esztergá­lyos Cecília, Kiss Mari és Margiltay Ági lesznek. Tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) BVK politikai, gazdasági ve­zetőit dr. Veres Lajos, a Ka­zincbarcikai városi Tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd megnyitotta a tanács­kozást. A megnyitót követően Ka­szai Sándor, a BVK személy­zeti és szociális igazgatója, a művelődési bizottság elnöke a kombinát sok irányú fej­lődéséről, gazdagodásáról, a szocialista brigád mozgalom jelentőségéről tartott elő­adást. Utalt rá, hogy a kom­binát gazdasági munkájának sikereit alapvetően meghatá­rozza a szocialista brigádok munkája. Háromszáztíz szo­cialista brigádban több mint négyezer dolgozó tevékeny­kedik a vállalati célok ma­radéktalan megvalósításáért. Az igazgatóhelyettes beszélt a szociális és kommunális ellátás feladatairól, a tanu­lás. a művelődés, a szakmai továbbképzés lehetőségeiről. A tanácskozás további ré­szében Maróti László, a Szakszervezetek Országos Tanácsa kulturális osztályá­nak helyettes vezetője. A művelődés szerepe a szocia­lista brigádmozgalomban j.i két igazgató már a jövő évi femekről beszélget Xövesdi diákok h; Ki kapott levelet Szabados György felvételei k( el bi m re A kollégium hétköznapjai (Folytatás az l. oldalról) állomásait, méltatta a meg­emlékezés jelentőségét. Ezt követően kitüntetéseket ad­tak ^t azoknak a kollektí­váknak és dolgozóknak, akik a község fejlesztése érdeké­ben az elmúlt időszakban kiemelkedő munkát végeztek. Az üdvözlő beszédek után a vendégek megtekintették az új KRESZ-parkot és kézi- labdapályát, amelyet az if­júság azonnal birtokába vett. Ezután az évforduló tiszte­letére elkészült napközi ott­hont látogatták meg. Alig egy éve adták át rendelteté­sének Nvékládházán az új, ujem például elsősorban a htiezőkövesdi ön kormányzat tardekel, magyarán az, hogy leiiként válhat őszinte légkö- cifl családdá egy-egy ilyen v<özösség. b< Ami első pillanatban kide- v«ül, az, hogy a kollégiumnak lines úgynevezett „kincstári” endje. Nem tudom az elő- :sarnok kis harangja milyen Í ilkalmakkor szólal meg nyilván ünnepen), de ottlé- emkor nem hallottam esen- ;öszót, nem láttam sorako- tiiót és figyelmeztető tanári inzavak sem hangzottak el. sylz nem is szükséges, hiszen mz önkormányzat emberei Tulajdonképpen mindenütt E?tt vannak. A könyvtárban islppen úgy, mint a tanuló- nezobákban. a hálókban; a ta­nulmányi felkészülés közben bts akkor is. .ha fizikai mun- mát végeznek. ős Az előcsarnokban — ami* okúmén tu maival tulajdon- fo-éppen intézmény történeti Bűállításnak is felfogható — Mnegakad a szemem egy nagy raabíón, mely a szervezeti elépítést szemlélteti. Az in- ssézmény élén diáktanács áll. szíttól lefelé helyezkednek el íz évfolyamfelelősök, majd évfolyam reszortfelelősök és a tanulmányi csoportvezetők. Miskolc városi (Folytatás az 1. oldalról.) igen sok tervet készítettek már a város rendezéséről, és ezek a tervek szinte változtat - hatallunul merevvé tették a városközpont részletes ren- Mindez’ xáiai'i , Tűügiéizsítí- bombasztikusan hangzik, pe­dig hát igaz. Hogy mennyire igaz. azt a mezőkövesdi kol­légium egész légköre bizo­nyítja. Hát még ha belenéz az ember az 1960-ban kez­dett írásos krónikába, s ha megtekinti a legjellemzőbb dokumentumokat. De hát nem az a dolgunk, hogy min­dent számba vegyünk. En­♦ ♦ Az igazgató természetes­nek tartja, hogy az elsősök iránt érdeklődöm, hiszen az ő magatartásukon lehet leg­inkább lemérni, hogy akár néhány hónap alatt is, mit változik egy serdülő. A jó diákízléssel berendezett szo­bák közül (természetesen mindenütt ott találhatók a tinédzserek ízlését tükröző plakátok; magnószalagok, s a kabala állatfigurák egész lé­giója) bekopogunk az egyik­be, ahol nyolc-kilenc kislány van együtt. A szobák agyar, hatszemélyesek, de hát há­zon belül mindig nagy a vendégjárás. Ülőhely ugyan nem jut mindenkinek, úgy­hogy a gyerekek felkapasz­kodnak az emeletes ágyak­ra, s nagyon tetszik, hogy a mi kedvünkért sem jönnek le onnan, Kíváncsi vagyok, hogy a jelenlevők közül ki honnan jött? (A kollégium egyéb­ként mintegy hatvan telepü­lésről fogadja növendékeit.) Nos, ennek a szobának az elsősei Méra. Szihalom, Szo- molya, Tibolddaróc, Tiszado- rogma, Tiszavalk és még né­hány községet jelölnek meg lakhelyükül. Mindenkit más iskola bocsátott útjára, más összetételű, más jellegű csa­lád nevelt, erről azonban legfeljebb csak a kiejtésük árulkodik. Szó, ami szó, anyanyelvű versenyen még aligha vehetnének részt, de már mernek beszélni. S ez nagyon nagy dolog. Minde­nekelőtt azt bizonyítja, hogy a kollégiumban eleven ,és iz­galmas kommunikáció folyik; s kiváncsiak az elsősök véle­ményére is. é Kiderül,, hogy a kövesdi gimnázium nem könnyű is­kola, sokkal többet követel­nek itt, mint az általánosok­ban, más az értékelés és az osztályozás is, de a kislá­nyoknak ez nem szegi ked­vét. Tanulják az angolt, né­metet, a latint, küszködnek az idegen szavakkal és a magyar nyelvtannal. De nin­csenek magukra hagyva. — Ha valamit nem értünk, szí­vesen segítenek a nagyok — mondják egyöntetűen. Ezt az osztályt a harmadikosok pat- . ronálják nagy szeretettel, és szigorral. Itt-ott látom a ta­nulószobákban, hogy bizony még pótstúdiumot is kiírnak azok részére, akik gyengéb­ben szerepelnek. — Szükség van erre — mondják a gye­rekek. mert egyelőre nem tudjuk az időnket eléggé hasznosan beosztani. De nemcsak pótstúdium van itt. hanem van szabad idő is. Akik a saját képességüknek megfelelő eredményt tudnak produkálni, azok később kezdhetik a tanulást. Saját képességüknek meg­felelő eredmény. Ez rendkí­vül fontos alapelv a kollé­giumban. A többi között azt jelzi, hogy az elvárás nem ' mechanikus. Ennélfogva a tisztességesen tanuló közepe­sek is éppen olyan*megbe- csült emberek, mint a jeles tanulók. Meginfcsak témát kell vál­tani. Azt hiszem a gyerekek­nek a nemrég lezajlott is­merkedési est a legkedve­sebb beszédtéma. Az igazga­tó szerint azért van szükség erre a nyilvános bemutat­kozásra. mert leginkább ilyen alkalmakkor derülnek ki, a tanulók rejlett képessé­gei; készségei. A felnőttek szerint nagyon jól sikerült az idei bemutatkozás. A gye­rekek nem egészen így vé­lekednek. — Sok mindent jobban is csinálhattunk vol­na — térnek vissza a témá­ra többször is, s magyaráz­zák nekem, hogy miben és mit vétetlek. Ök elsősorban a kinnlakó osztálytársaknak akartak produkálni. A kin­tieknek, akik ugyancsak sű­rű vendégek a kollégium­ban, mint ahogy a kollégis­ták is rendszeresen látogat­ják diáktársaikat. Egyszóval nemcsak a kollégium lesz otthonukká, hanem egyre inkább Mezőkövesd is. Me­zőkövesd, ami ugyan nincs olyan híres iskolaváros, mint Sárospatak, de a kövesdi diákok nem kevésbé büsz­kék a maguk iskolájára, kol­légiumukra, mint a pata­kiak. Az a falon látható szerve­zeti séma csak egy rajz. A valódi kapcsolatok a hét­köznapokon , születnek, s olyan erősek, hogy a régi kövesdi diákok még évek múlva is mindig visszajár­nak. (gyarmati) Ma kezdődik Virág!) Endre orgonaestje A miskolci Művészeti és Propaganda Iroda november 20-án, kedden este hét órai kezdettel rendezi meg a( mis­kolci Bartók-teremben (Bar­tók tér 1.) a Városunk mű­vészei című sorozatának ke­retében Virágú Endre orgo­naművész hangversenyét, a művész pályájának negyed­százados jubileuma alkalmá­ból. A koncerten Németh Zsuzsa énekművész működik közre, a műsorban pedig Bach három műve.— G-dúr prelúdium és fúga, h-moll mise — Qui (Sedes... — ária, Kanonikus variációk —, továbbá Koloss István Magyar karácsonya és C. Francától a Panis Angelicus és Grande piece sympho- nique szerepel. A Világszínház a Magyar Rádió dramaturgiájának több évre szóló vállalkozása, amely az érdeklődő hallgátót vé­gigviszi a drámaírás két és fél ezer éves történetén. Ma a Kossuth-adón jelentkező adás — Percy Bysshe Shel­ley A Cenci-liáz című mű­vének magyarországi bemu­tatója — a Világszinház ti­zedik sorozatának a nyitánya is egyben. Ezzel az adással kezdődik és december végéig tart a romantika ciklusának első l'ele, amelynek kereté­ben hét művet mutatnak be e korszakból. Tekintettel azonban a romantika korá­nak gazdagságára, a jövő év tavaszán még egy ciklusl szentelnek e témakörnek. A ciklus első adásának • hetében közvetítik Hegedűs Géza és dr. Székely György beszélgetését a romantika dráma írásáról, színházművé­szetéről. történelméről és kultúrájáról. Székely György írja: „Lázadás papíron. Ez a furcsa meghatározás alakul ki az emberben, ha az úgy­nevezett .nagyromantika’ második korszakának drámai alkotásaival kezd el megis­merkedni. Azokkal a mű­vekkel. amelyek a rádió Vi- lágszínhúz-sorozatának tize­dik. s ekképpen bizonyos mér­tékig jubileumi ciklusában szólalna le majd meg.” A ro­mantika első korszaka a né­met irodalomból voll, a má­sodikat az angolok indítják, hozzájuk csatlakozik Közép­es Kelet-Európa. Az első­nek jó néhány művel a múlt felé való borongós visszate­kintés jellemezte, a második eszmevilága hatalmas erejű támadás a feudális múlt új­jáélesztése ellen — írja a továbbiakban dr. Székely György. Évszázados, évezre­des tilalmak őrzik a vallás világát és a morált? Bázad- ni kell ellenük. Ennek le­gyében. született lítl 9-ben Shelley a XVI. század végét megidéző A Cenci-ház című műve, amely mint említet­tük. ma este hallható a Kos- sulh-adó műsorában, Eörsi István fordításában, Kőt dry Katalin rendezésében. Egy hét múlva, november 24-én Puskin Borisz Godli- nov-ja. december 1-én Byron Kttin-.ia (magyarországi be­mutató). december It-án Krasinski istentelen. sr - fé/c-ja (bemutató); dec 15-én Büchner Danton lia.u- la című műve. december 22- én Vörösmarty Mihály Cson­gor és TUndé-je. véiiiil de­cember 29-én Kisfalud'1 Ká­roly Kérők-je szerepel a programban. Valamennyi adást másnap a harmadik műsorban megismétlik. fl magyar-szovjet vasúti együltmíiködési általi munkacsoport 21. ülése

Next

/
Thumbnails
Contents