Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

1979. november 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fekete ruhában A pártszervezeti mii mérlegei November 15-én fontos időszak kezdődött pártéle­tünkben. A XII. kongresszus­ra készülődés jegyében, több alapszervezetben megtartot­ták a beszámoló taggyűlést. Nem nagy szavakat haszná­lunk, ha úgy fogalmazunk:a pártélet, a politikai munka mérföldkövei, sorsunkat, a szocializmust építő holnapunk formálódását meghatározó fórumok ezek a néhány hé­ten át tartó tanácskozások. A párttagság, a kommunisták őszinte, elemző mérlegelése az elvégzett munkáról, az eredményekről, és arról, amit nem úgy végeztünk el, ahogy terveztük, ahogy sze­rettük volna. izSpzfeápak iskola komplex esztétikai, zenei, iro- ó tanyasi gyerekeknek. Tóth Istvánná 'an konzultál dr. Kokas Klárával, a íróval. A kép ogy délelőtt megszo­Másfél millió cipő !. ' ti A bőripari gyárímányfej— leszlők sikeres együttmükö-t désének eredményeként 19H0-- ra már mintegy másfél milliói pár lábbelihez elegendő kü­lönleges felsőbőrt adnak a cipőiparnak az újfajta leva- cast fedésű termékből. A Budapesti Bőripari Vállalat ■— licencvásárlás alapján — most vezeti be a levacast- technológiát. Ezzel az eljá­rással a korábban csak bé­lésbőrként használható hasí­ték-bőr felsőbőrként is hasz­nosítható. Mesiíiyiség, minőség, szaktudás.. A párlalapszervezetek be­számoló taggyűléseken min­den esztendő végén megmé­rik: mit végezlek. Most, 11)7!) őszén azonban többről van szó: a XI. pártkongresszus óta eltelt több év politikai munkája kerül mérlegelésre. S a mérlegnek pontosan mutatnia kell; mit sikerült megvalósítani a kongresszu­si ha tafc'oza tokból. Milyen szinten, milyen módszerek­kel sikerült az adott terüle­ten: — üzemben, termelő­szövetkezetben, hivatalban, intézményben, lakóterületi alapszervezetben elvégezni mindabból, amit évekkel ko­rábban a kongresszus szá­mukra megszabott. abból, ami az alapszervezel tervei­ben szerepelt. A feladat nagy, felelősség­teljes. Valós, igaz mérleget készíteni még egyetlen 'em­ber, család, és kisebb cso­port munkájáról, életéről, hi­ányosságairól sem könnyű dolog. A pártalapszervezelek- töl viszont nem kevesebbet követel a szervezeti szabály­zat, a pártkongresszus, a tár­sadalom, mint azt, hogy a gazdaság-, párt- és társada­lompolitikai munka területé­ről egyaránt átfogó, őszinte, az esetleges hiányosságokat fel­táró. a jobb eredmények ér­dekében elörenuitató szám­adást készítsen, véleményt mondjon. S ez bizony nem kevés. Különösen olyan te­rületen, ahol objektív, vagy szubjektív okok miatt a si­ker sikertelenséggel, a pozi­tívum negatívummal páro­sult. A Központi Bizottság, és a kormányvezetés korábbi elemző munkája, újabb ha­tározatai erőteljesen felhív­ták a figyelmet néhány dön­tő hiányosságra, feladatra. Mind a gazdaságpolitikái, mind a termelőmunka, a szervezés, a munkafegyelem, az egyéni, egyszemélyi és kollektív felelősség területén. Pártalapaszervezeteink ter­mészetesen e tények, köve­telmények. központi útmuta­tók ismeretében, időben megkezdték a felkészülést a mérleg, az elemző munka el­készítésére. Az emberekkel történő elbeszélgetések, az alapszervezetek . tagjainak s/érnélvés véleménye, a nárl- csoDortok összefogottabb. szintetizált állásfoglalása, a nárlvezetüség kollektív állás- noiitia egyaránt ott sűrűsödik a pari vezetőségek által meg­tárgyalt és átdolgozott be­számolókban. A széles „me­A mezőgazdasági üzemek jövő évi gépei látására ala­posan felkészültek az AGRO- TRÖSZT vállalatai, az előző évekénél _ nagyobb készletet tárolnak " — hangsúlyozták Mezőtúron a csütörtökön vé­get ért kétnapos, országos gépkereskedelmi és szolgál­tatási tanácskozáson. Mint dr. Barlos Lajos, az AGRO- TRÖSZT kereskedelmi igaz­gatója elmondotta, elsősor­ban arrai törekszenek, hogy a hagyományos gépek mel­lett olyan új gépeket is for­galomba hozzanak, amelyek eddig a hiánycikkek listáján rítési" alap, a minél bősége­sebb forrás elkerüiheieLen követelmény. Hiszen a beszá­moló taggyűlésnek nemcsak és nem elsősorban a végzett termelőmunka, az adott üzem, vállalat, iskola mun­kaeredményeit kell elemez­nie, hanem azt, hogy a po­litikai munka, a partmunka módszereivel, hogyan és mi­lyen mértékben sikerült fe­gyelmezettebbé, műveltebbé, magasabb követelmények el­látására alkalmasabbá vál­toztatnia környezetét. Párt­tagokat és pártonkivülieket egyaránt. Hogy sikerült, vagy miérL nem sikerült megvaló­sítani azt, amit kudarcként könyvelhetnek el. S az ilyen elemzéshez nemcsak megfe­lelő hozzáértésre, hanem őszinte, egyenesen kimondott véleményre, személyre szóló dicséretre vagy elmaraszta­lásra van szükség. Hiszen a beszámoló taggyűlések mint­egy előkészítői a következő lépésnek, a pártvezetőségek újjávaiasztasának is. Tehát alaposan tudni, ismerni kell, ki mit ért és ér. Megyénkben a beszámolási szakasz első napján 22 alap­szervezet kommunistái vitat­ták meg a pártvezetőségek által előterjesztett beszámo­lót. A tapasztalatok szeri-nt nyílt, őszinte légkör jellemez­te a taggyűléseket. A meg­jelenési arány 90 és 100 szá­zalék között mozgott, s a párttagok 30—*6.3 százaléka mondott véleményt. Ezek a számadatok megfelelő akti­vitásról tanúskodnak. S ezt lehet mondani az elhangzott véleményekről, a javasolt feladatokról is. Sehol nem hiányzott az önkritika, a kri­tika. A beszámolók, s az el­fogadott határozatok általá­ban azt állapíthatták meg, hogy a XI. kongresszus ha­tározatainak megfelelően ja­vult a fegyelem, a szervezeti élet, nőtt a párttagok fele­lősségérzete, a feladatok szá­monkérése. Azonban — s néhány hiányosság, sikerte­lenség okaként elsősorban ezt jelölték meg —, a sze­mélyes agitaciós tevékenység, a pártmegbízatások konkrét­sága és a végrehajtás ellen­őrzése területén még sok a rej­tett tartalék, amelyet első­sorban az alapszervezetek, a kommunisták tevékenységé­ben kell gyümölcsöztetni a még jobb eredményekhez. A párlalapszervezetek e napokban tanácskozó fóru­mait nagy érdeklődés kíséri, s a további eredményeket, útmutatást, példamutatást várnak a pártonkívüliek százezrei. Éppen ezért igen fontos feladatj hogy a tag­gyűléseken sok szó essen ar­ról, mi a teendő, a hátralevő időszakban. Az elmúlt évék hű elemzése mellett ezek végrehajtására kell a párt­tagságnak felkészülnie, s az egész társadalmat buzdítania, serkentenie. S tudjuk mind­annyian:! van, lesz mire ser­kenteni, miben példát mu­tatni. Jó, eredményes munkát kívánunk a pártalapszerve- zetek beszámoló taggyűlései­nek. Őszinte, kritikus lég­kört, és eredményes vitát. Barcsa Sándor szerepellek. A Szovjetunió­ból megérkezett az új önjá­ró • kukorica-betakarítógép mintapéldánya, amelyet a Lajta—hansági Állami Gaz­daságban próbálnak ki. Ugyancsak próbának vetik alá a nagy teljesítményű szovjet hengeres bálázót. A KGST szakosítási program keretében fokozódik a kom­bájnok és zöldtakarmány- betakarító gépele importja az NDK-ból és Lengyel ország­ból, lekerül a hiánycikkek listájáról a T—150 és a K— 701 nagy teljesítményű trak­tor. A szocialista állam egyik legfontosabb kötelessége, a dolgozók életszínvonalának .szüntelen emelése. A fejlő­dés velejárója azonban, hogy vannak olyan idősza­kok, amikor az életkörülmé­nyek erőltetett, további ja­vítása u biztonságos, jövő­beni fejlődést tenné kérdé­sessé. Ilyen időszakban élünk most, amikor nem csupán a világgazdasági átalakulások nehézségeit kell leküzde- nünk, hanem ezzel összefüg­gésben a termelékenység, a gazdaságosság,1 a verseny- képesség terén is számos le­maradást kell felszámol­nunk. Ezek a feladatok — egye­bek mellett — a vásárlóerő tervszerű mérséklésével, a jövedelmek munka szerinti differenciálásával, a kollek­tív és a személyes érdekelt­ség egyidejű és teljesebb megvalósulásával teljesíthe­tők. A közelmúltban aít SZMT nő- és ifjúságvédel­mi bizoitsága, valamint köz- gazdasági bizottsága 10 nagyvállalatnál végzett cél- vizsgálatot a társadalmi ré­tegek kereseti és jövedelmi viszonyairól. A vizsgálat cél­ja a központi célkitűzések teljesítésének lemérése, i!-' lelve a további szakszerveze­ti teendők meghatározása volt. A vizsgálat első tapasztala­ta: a tervidőszak első há­rom évében az átlagbérek 22,2 százalékkal v nőttek. 1979-ben a vállalatok viszont már csak szerényebb, mint­egy 5 százalékos bérki­áramlást terveztek. A bér­alakulás és a visszafogott termelés, a szabályozóválto­zás, valamint a vállalati nyereség alacsonyabb ütemű növekedése közötti összefüg­gés nyilvánvaló és természe­tes. Ágazatonként vizsgálva megállapítható, hogy az iparban és az építőiparban a bérek növekedése elma­radt a többi ágazatban ta- pasztalh atókt ól. összességé­ben nézve: az 1979. évi vál­lalati bérpolitikát • óvatos, megfontolt, biztonságra irá­nyuló törekvés jellemzi. A teljesítmény követel menyek kiterjesztése is általánosabbá vált: az elmúlt évi 75,7 szá­zalékról 00 százalékra emel­kedett a teljesítménybérben foglalkoztatottak aránya. Megyei siker (és talán eredményként is értékelhe­tő), hogy az országos átlag­nál lényegesen kedvezőbben alakult a termelékenység, ami azonban nem annyira a vállalati munkaszervezési előrehaladással, hanem a hatékonyabb — vegyipari és energiaipari — beruházások üzembe lépésével függ ösz- sz.e. Pozitív jelenség, hogy az ágazatok zömében a fizikai dolgozók keresete a nem fi­zikai dolgozókénál, éves át­A hatalmas udvaron tyú­kok. csirkék, kakasok sün­dörögtek a sötét ruhás, fej­kendős asszony körül. Kezé­ben aprócska kosár, abból szórta a szükségest az álla­toknak. Közben csendesen biztatta őket a jó étvágyra, amelyre azok kapkodó csipe- getéssel „válaszoltak”. Be­szélt hozzájuk. Megszokásból. Mint ahogy lassan már csak megszokásból csinálja mind­azt a munkál is. amelyet fi­atalasszony korától kezdve a mindennapokért, gyermeké­ért. anyjáért telt. mert kel­lett tennie. Hetente megjelent a város­ban. végigjárta portékájával az ismerős házakat, hogy az­tán délutánig túladjon raj­tuk. Fekete ruhában volt mindig, hátán nagy fehér batyuval. Az alaposan meg­pakolt kosarat hatalmas, fe­hér kendőbe bugyolálta. Két kezében kosár, tejföl, tojás, túró, kis dió. meg néhány kiló gyümölcs volt a rako­mány. — Régen találkoztunk bi­zony — mondja, miközben pakol, rámol, rakosgat a pat­togó tűzhely körül. A hal­vány zöldre festett kredenc- ről lassan eltűnnek a tá­nyérok. a csuprok. Az asz­talra. visszakerül a gondosan vasalt, sűrűn hímzett terítő, rá az ősrégi, még a Rákóczi időből származó, díszes ha­mutartóval. — Nemigen já­rok már abba az utcába. A házak nagy részéi lebontot­ták. Ma már inkább csak a piacra megyek árulni. Az idős asszonynak, aki anyja halála óta egyedül el — öt éve —. három tehene. 25 tyúkja. 10 libája meg ka­csája és 2 disznaja van. A jószágok mellett néhány négyszögöl terület megműve­lése is rá vár. Jórészt krump­li. zöldség meg kukorica van rajta, de akad jó pár gyü­mölcsfa is. amelynek a fele ugyan már megérett a kivá­gásra. .— Korán kelek, későn fek­szem. Hosszú ideje így van. Nem tudok tétlenül ülni so­ha. Van rádióm meg televí­zióm. de biz’ ritkán jutok elé­jük. Ha meg néha mégis a képernyő elé vonz a kíván­parapfus? lúgban 2—3 százalékkal gyorsabban nőtt. Az a tény viszont, hogy a fizikai dolgozók bére nem eléggé differenciált és nem tükrözi a végzett munka kvalifikáltságát, arra utal. hogy a vállalati bérpolitika nem minden esetben tükrözi a szakma becsületét. Erre lehet következtetni abból is — bár több más magyará­zat is található rá —, hogy a vállalatok többségénél az alacsonyabb szakszámú (ala­csonyabb végzettségei igény­lő) munkások bérbeállása el­éri a maximumot, míg a magasabb végzettségűeké nem sokkal haladja meg a minimumot. Kedvező tapasztalat, hogy javultak a nők bérarányai. A fizikai munkaköröknél az. átlagbérben tapasztalható különbséget jórészt az indo­kolja. hogy a nődolgozók a családban elfoglalt helyzetük­nél fogva érthetően keve­sebbet túlóráznak, s nehe­zebben vállalnak több mű­szakos munkát. Nem magya­rázható viszont ugyanezzel az a tapasztalat, hogy a nem fizikai munkakörökben foglalkoztatott nők bérbeál­lása általában kedvezőtle­nebb, mint a vállalati ■, nem fizikai átlagbérbeállás. A kü­lönbség sokszor eléri a íi százalékot is, ami a „régi”, beidegzett és helytelen férfi­munka megkülönböztetésére csiság, megtörténik, hogy né­hány porc múlva már csu­kott szemmel nézem a mű­sort. Aztán csak a sistergés­re ébredek, hogy vege az adasnak. A hosszú évek során az asszony hetenként bepakolt kosárkáiba, felszállt a vonat­ra. — Húsz-huszonöt liter tej­fölt. huszonöt—harminc kiló túrói szoktam eladni. Tojás­ból hol ötven. hol meg száz került melléjük. Mikor, mennyit tojtak a tyúkok. Ezért aztán jól kell etetnem őket mindig. Ezzel nincs is különösebb bajom, de a fejes, az már nehezebben megy. Górcsői az ujjam. Valami izületi nyavalya lehel ben­ne. Azelőtt nem volt vele so­ha ilyen. Hiába, elhasználó­dik lassan az ember szerve­zete. Kopik, mint a csizma talpa, lis ha egyszer kilyu­kad, akkor egy darabig tol- dozzák-foldozzák, de mar megszámláltak a napjai. Elöbb-utöbb hasznavehetet­lenné lesz, eldobják. Most még bírom. Segítem a lányo- mékat. Most építenek uj ha­zat. Két gyerekük, a kisuno- káim már iskolába járnak. Sokfelé kell a pénzt beoszta­ni, jól jön nekik a támoga­tás. Nekem már úgysem kell semmire. ’ Lányát születésétől fogva egyedül nevelte. Férje korán Kihagyta őket. Sírja ott van a faluban. Most is friss vi­rág van rajta, mint mikor eltemették. Korán rászakadt a bánat, a gond. a nehézség. Keményen viselte. Gyászát máig nem heverte ki. Örö­mét igazán unokáiban talál­ta meg, akik ragaszkodnak az idős asszonyhoz, gyakran vannak nálg. — Mindig mondják, a lá­nyom is meg a vejem is. ad­jam el a házat, költözzek hozzájuk. Ha települ az új, ott igazan kényelmesen el- lakhatunk, hiszen három csalad is elfér majd benne. Én meg nemet mondok ál­landóan. Amíg erőm adja, dolgozok. Szeretném, ha az a bizonyos toldozás-íoldozás minél később következne be ... Monos Márta gátasát más áru vásárlásától nem szabad függővé lenni. (Tilos az árukapcsolás!) A kiszolgálás általában a vásárlók érkezésének sor­rendjében történjék. A ter­hes nőkét, (a kisgyermekes anvak;l1 __és a rokkantakat u tal. A fiatalok bérhelyzete — a viszgálat tapasztalatai szerint — az V. ötéves terv­időszakban javult, bár még mindig nem éri el a kívánt szintet. Kedvezőtlen az a tapaszta­lat, amely szerint a válla­latok tekintélyes részénél nem léptek előre a végzett munka szerinti, differenciált bérezés kialakításában. A bérviták tekintélyes részét ezért az okozza, bogy a nem normázott munkaterü­leteken az egyéni teljesítmé­nyek lemérése „a pontozás” — a pi in őség. a mennyiség, a szaktudás, a felelősség, a munkafegyelem stb. — érté­kelése elmarad, ami szubjek­tivizmushoz vezethet. E meg­ítélési mód azért is célsze­rű. mert így a dolgozók fej­lődése időről időre lemérhe­tő. Bonyolult és feszített gaz­dasági helyzetünkben, vala­mennyi tartalék kiaknázására szükség van. Nélkülözhetet­len hogy a vállalatok fel­adataik teljesítése érdekében az anyagi és erkölcsi ösz­tönzés egész rendszerét is kihasználják. Csak helyesel­ni lehet, ha a bérpolitika szerves része az a törekvés, amely szerint a legkvalifi­káltabb rétegek sem veszí­tik el érdekeltségüket a jobb minőségű, hatékonyabb, ak­tívabb munkavégzésben. Az ösztönzőrendszer során arra kell törekedni hogy a mun­ka szerinti differenciálásnak „kézzel fogható”, mérhető, reális alapja legyen. Buchcrl Mikló« A jövő évi jjépelláiásrél Az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Hegyaljai Müveinek több ásványa is „szolgálja” a mező­gazdaságot. Az Erdöbénye lia-i tárában bányászott, s itt kalci- nált kovaföld zsákolva utazik a hazai és külföldi mezőgazdasá­gi felhasználókhoz. oritokengyelek tétlemez közé műanyagot he­lyeznek el, amelyet már a kö töte lepi felszerelésnél — az elmozdulás megakadályozása végett — az alátétlemezhez ragasztanak. Az építési főnökség a fő­vonalon. közel 4ü kilométer hosszúságban rugalmas szo­rítókengyelekkel rögzítette a síneket a betonaljhoz. A vé­lemények szerint az SKL—li­as típusú kengyel az előzőnél építési szempontból a jobb, a megbízhatóbb. A csavarok meghúzásához nyomatékmé­rővel felszerelt, megbízható, gyorsesavarozó-gépekre van szükségük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents