Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

T979. november 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Jelentéktelen mulasztás — jelentős ráfizetés Emlékeztetőül: a XI. párt­kongresszus és még számos fórum részlvevöi foglalkoztak •— többek között — a ház­táji kisegítő gazdaságok sze­repével, fontosságával, meg­jelölve azt a feladatot, kogy támogatásuk elsőrendű, mun­kájuk nélkülözhetetlen. Ezt fölösleges részletezni, ismer­tetjük inkább a tényeket, pontosabban a panaszt, amely szorosan kapcsolódik a fent említettekhez: A panaszos a felsővadászi ír. Rákóczi Termelőszövetke­zet. A panasz tárgya: a ház­táji tej, helyesebben a tej hűtését biztosító berendezés hibája. E termelőszövetkezet — a többihez hasonlóan — ter­mékfelvásárlási szerződést köt évente a helybeli lakosokkal bizonyos mennyiségű háztáji tej átvételére. Ugyanakkor •szerződése van a tejipari vál­lalattal is, amelynek feladata az összegyűjtött, megfelelő minőségű tej elszállítása. A megállapodás értelmében évente közel 1 200 ÜOU liter háztáji tej begyűjtésével fog­lalkozik a- termelőszövetkezet. A minőségre nagy gondot fordítanak, ezt bizonyítja, hogy a megye 74 termelőszö­vetkezete közül általában a 15. helyen vannak a tej mi­nőségét illetően. A tej úgynevezett tűrési, vagy állási ideje hat óra. Ez azt jelenti, hogy hűtés nélkül ennyi idő alatt a lej nem sa- vanyodik meg, azaz még jó minőségű. A begyűjtés és a szállítás idejét, ezt figyelem­be véve kell összehangolni, ami bizony gyakran nehézsé­gekbe ütközik. Éppen ezért a tejipari vállalat és a megye termelőszövetkezetei — így a cikkünkben szereplő 11. Rá­kóczi Termelőszövetkezet — közölt van egy másik szerző­dés is, mivelhogy a tej mi­nőségének megóvása közös gondjuk és feladatuk. A tej­ipari vállalat bérbe .ad a szö­vetkezeteknek különböző mé­retű tejhütő berendezéseket. Van közöttük 300, 000, 1000 és 2500 literes is. A vállalat a hűtőgépeket a jászberényi Lehel Hűtőgyártó] vásárolta meg. A szövetkezetek, bérle­mény fejében csupán az amortizáció összegét fizetik be. A szerződéshez tartozik, ha a gép elromlik,'a nagyobb, generáljavilásokat a tejipari vállalat, a kisebb hibákat, zavarokat a bérlő termelőszö­vetkezet fizeti ki. A javítást a kereskedelmi építő-szolgál­tatóipari vállalat végzi. E hosszú bevezető után el­érkeztünk a konkrét panasz­hoz. A cikkben szereplő ter­melőszövetkezet hat hűtőgé­pei bérel. Közülük kettő 800 literes, ezek tavasszal elrom­lottak. Az egyiket valahogy sikerült megjavítani, a másik azonban márciustól kihasz­nálatlanul állt Abaújlakon. Használhalatlaó a konipresz­szor. Levelek jöttek, mentek, melyekben a termelőszövet­kezet kérte a javítást vállaló szolgáltatóipari vállalatot és a tejipari vállalatot, hogy cseréljék ki a kompresszort. Annál is inkább, mert az egy­éves garanciális idő még nem leli le. Végül kiderült: a ja­vítást: nem tudják elvégezni, nincs hozzá megfelelő alkat­rész. A Miskolci Tejipari Válla­latnál megtudtuk, nem egye­di panaszról van szó. A me­gyében körülbelül 20 darab ilyen típusú 800 literes tej- hűtőgép van. Ma egy-két ki­vételtől eltekintve, mindegyik kompresszorhiba miatt áll. A felelősség tehát — ezek sze­rint — a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárat terheli. Meg­tudtuk azt is, hogy ebben az évben már történt intézkedés. Olaszországból importálunk — komoly összegért — 600 literes hűtőgéphez szükséges kompresszort. A beszállítás már megkezdődött. Megyénk­ben is sikerült egy-két gépet ismét üzembe helyezni az új kompresszor beszerelésem tán. A II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezet abaújlaki tejbegyűjtöjébe a hűtőgép el­romlása után is hordták a háztáji tejet, hiszen erre szer­ződésük van. A tavasz óta működésképtelen hűtő miatt, eddig 20 000 forint kára van a termel őszövet kezet nek. Rész­ben amiatt, hogy a felesle­gesen ott álló hűtőgép bérle­ményét változatlanul fizet­niük kell, részben pedig azért, mert megfelelő hűtés hiányá­ban több ezer liter tej sava- nyodott meg, mire a szállí­tók megérkeztek. Ök viszont csak minőségileg kifogástalan tejet kötelesek elszállítani. Bár előfordult többször, hogy a napi egyszeri helyett két­szer szállították el a tejet, mégis a jelek szerint ez nem volt kielégítő. A leírlak csupán egy ter­melőszövetkezet, egyetlen tej- begyűjtő állomásának kárá­ról, anyagi ráfizetéséről szól­nak. Pedig az utánajárás so­rán megtudtuk, minden olyan szövetkezetnél hasonló gondok vannak, .ahol az a bizonyos 600 literes hűtőgép működik. Nyilvánvaló, káruk is ha­sonló nagyságrendű. Pana­szuk jogos. Ki a felelős? Ki fizeti meg a termelőszövet­kezetnek azt a pénzt, amely nem saját felelőtlenségük, hanyagságuk következménye? A választ annak az értekez­letnek a résztvevőitől várják, akik — mint megtudtuk — ez ügyben ülnek össze tanács­kozni novemberben Egerben. A résztvevők a legilletéke- sebbek köréből kerülnek ki: a Lehel Hűtőgépgyár, a me­gyei tejipari vállalatok és a javítást végző szolgáltatóipari vállalatok képviselőiből. Monos Márta Korszerűsödik a termékszerkezet A nemrég befejeződött be­ruházások, rekonstrukciók, vagy éppen az új követelmé­nyekhez alkalmazkodó veze­tői koncepciók eredménye­ként több vállalatnál fontos lépéseket tettek a termék- szerkezet korszerűsítésére, s a kevéssé gazdaságos cikkek­nek mind nagyobb részét váltják fel jól értékesíthető termékek gyártásával. A Magyar Kábel Művek az utóbbi három évben 45 000- ről 6000-re csökkentette ter­mékeinek szárnál, vagyis ab­bahagyta azoknak a gazda­ságtalan cikkeknek a gyár­tásai! amelyekből csupán aoró tételekre van szükség, egyben gondoskodott arról, hogy import útján — főként a svnoijii isi a országokból — C'CTie/ 'nyibbra is hozzá­jussanak a vállalatok. A nagy termelékenységű automaták kihasználásával most már nélkülözhetik a régi, elavult gépek nagy részét. A leninvárosi Tiszai Ve- gyikombinát festékgyárában kicserélődött a termékek szá­mottevő része, újdonságaik, köztük a Tisza-festékcsalád, vagyis a Tiszakorr, a Tisza- malt és a Tiszalux színezék nagy sikert arattak, mert a korábbiaknál célszerűbben használhatók fémre és fára egyaránt. Ezek a cikkek tel­jes egészében pótolják koráb­bi termékeik, mint például a Durol- és a Pavoni-festéket, amit fokozatosan kivonnak a forgalomból. A termékszerke­zet korszerűsítése folytatódik: főként szintetikus alapanyagú festékek gyártását vezetik be, ezzel importot helyettesíte­nek. Tokaj-Hegyalja újabb kincsei a természetes zeolitok Jó minőségben... Borsod megyében a tejipari vállalaton belül egyedül a sátoralja­újhelyi üzem gyárt sajtot. A gyár fo profilja a trappista sajt ké­szítése. Naponta 1800-2000 darab sajtot készítenek. Az évi ter­vük: 75 vagon jó minőségű trappista sajt készítése. Termelési sikerek r Ozdon Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói sikerrel teljesítik vállalásaikat Az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott munkaversenyben két termelőüzem példamutató eredményt ért el. November 11-én a nagyolvasztómű ko­hászai, 12-én pedig az acél­műi szocialista brigádok túl­teljesítették vállalásaikat A nagyolvasztóműben dol­gozók a napi 2700 tonnás tervet 3147 tonnára teljesí­tették. Ez egyben termelési csúcsnak is számit, hiszen ilyen magas értéket csak egy évvel ezelőtt közelítettek meg, amikor 3009 tonna nyersvasat állítottak elő egy nap alatt. A másik csúcs is otyrwt üzemben született, amelynek munkája meghatározó a vál­lalat össztevékenységére. Az acélműi martinászok jól szer­vezett munkával 4594 teona acélt csapoltak le a kemen­cékből november 12-én, «ma­kor is a terv 4200 tonna acél előállítását határozta meg. Ez a többlet 43 adagnak felel meg. Az eredmények önmagu­kért, beszélnek, s bizonyítják, hogy az Ózdi Kohászati Üte­mekben kibontakozott szoci­alista munkaverseny sikeres, eredményes. A dolgozók » technológiai fegyelem betar­tásával, szervezett munkával segítik a népgazdasági célok sikeres megvalósítását, amely­nek egyik elengedhetetlen feltétele a minőségi-mennyi­ségi acélgyártás. Tisztelet, elismerés illeti a kohászokat a példamutató munkáért Ritkán tapasztalható - igen nagy érdeklődés mellett, az ország minden részéből érke­zett tudósok, kutatók, ipari, mezőgazdasági, vízügyi, kör­nyezel védelmi szakemberek részvételével a természetes zeolitok felhasználási lehető­ségeivel kapcsolatos, a sze­rencsi Rakóezi-vár színház- termében rendezett szimpó­ziumon a Tokaji-hegység egy újabb ásványi kincse indult ei ..hódító'’' útjára. Cseppet sem túlzás nyers­anyagokban nem túlságosan bővelkedő hazánkban a nép­gazdaság szániára kincset érő. ígéretes ásványi vagyonnak nevezni a hegyaljai termé­szetes zeolilokat. Hiszen már a felhasználási lehetőségek első lépéseinek megtétele után nemcsak a lelkes kutatók, a bányászok és az előkészítők, hanem az első hasznosítók, a felhasználás bátor ..felderí- töi” állították — tényekkel is bizonyítva — a szerencsi ta­nácskozáson. hogy számos te­rületen milyen óriási lehető­ségeket ígér népgazdaságunk 6zámára a zeolit. Bevezetőjében <ir. Gagyi Pálffy András, az Országos Ere- és Ásványbányák igaz­gatója. majd dr. Mátyás Ernő, a földtudományok kandidátu­sa. az OÉÁ Hegyaljai Művei­nek főgeológusa, a zeolitkuta- tás és az ásványelőkészítés kollektívájának irányítója, rendkívül érdekes előadásá­ban ismertette a zeolittaríal- mú kőzetek előfordulási, bá­nyásza l i. ásva nyelőkészítési lehetőségeit és az eddig elő­állított. immár 19 termék mezőgazdasági és ipari szem­pontból hasznos tulajdonsá­gait, népgazdasági értékét. Hosszú lenne felsorolni a felhasználás összes lehetősé­gét. említsük csak a legfon­tosabbakat, így az álla ti akar­nia nvozást, a víztisztítást, a talajjavítást, a füstgáztisztí­tást és gázszűrést, a radio­aktív szennyezések megszün­tetését. az egészségügyi alkal­mazást. a szoláris energia ki­nyerését. Nem véletlen, hogy világszerte rohamosan nő a természetes zeolitok iránti érdeklődés. Dr. Fülöp József akadémikus mondta el. hogy 1977-ben a zeolitok világter­melése már meghaladta a 300 ezer tonnát. És itt érde­mes megemlíteni, hogy a hegyaljai zeolitvagyon világ­méretekben is milyen jelen­tős. A geológusok által eddig leikutatott nyolc természetes hegyaljai zeolitelöfordulás 107 millió tonna zeolittartalmú kőzettel rendelkezik. Ez év januárjában a kuta­tási partnerek, az első kísér­leti jellegű felhasználók zeo- litigénve 3 tonna volt, októ­berben már 250 tonnára volt igény, az 1980-ra szóló már eddigi megrendelés pedig 15 ezer tonna. A kutatási part­nerek. a felhasználók igé­nyeinek és szamának szinte láncreakciószerü növekedése az elért eredményekkel ma­gyarázható. Amint azzal la­punk hasábjain nemrégiben is foglalkoztunk, különösen a mezőgazdaság felhasználási lehetőségei ígéretesek. Igv például a füzesgyarmali Vö­rös Csillag és a hajdúnánási U.i Élet Tsz szakvezetői mondták el a szimpóziumon, hogy több százezer pecsenye- csirke takarmányába adagol­tak kísérletképpen természe­tes zeoliikészííményt. A ki­sebb elhullás, a jobb emész­tés. az ólak jobb. „szagtalan” levegője mellett a legszámot­tevőbb eredmény az, hogy minden kiló csirkehús takar- mán.vköltsége 60 fillérrel, de esetenként 1 forinttal is csök­kent. Azt is megemlítették, hogy a zeolit készítményekkel hatalmas abralctakarmány- termö területek mentesíthe­tők. „Házi” számításaik sze­rint: országosan, csak a ba­romfiágazatban mintegy 10« millió forintos költségmegta­karítást hozhat a zeolit! A hajdúnánási tsz jövőre már 1000 tonna zeolitkészíí- ményt rendelt a hegyaljai művektől. Lapunkban nem­iég még azt írtuk, hogy a hegyaljai zeolit pont megyénk mezőgazdaságában talál a legnehezebben kísérletező „partnerre”, felhasználóra. Annál nagyobb örömmel ír­juk most le, hogy nemcsak a baromfi, de más állatfajták vonatkozásában is, a sáros­pataki Kossuth Tsz, a mono­ki Kossuth Tsz és a mezőkö­vesdi Matyó Tsz ugyancsak hasznosítja mór Hegyalja ás­ványi kincsét. És az 1980-ra igényelt 5500 tonnájával a Matyó Tsz az ország legna­gyobb zeolitkészítmény-fel- használója lesz. h>. J-) Műszaki úihságÉka! a inÉkenérl A tervidőszak egyik mot­tója a termelékenység javí­tása. Nincs is olyan vállalat, amely ne tudna íelsorakoz- tatni néhány jó intézkedést. A Magyar Villamos Müvek Tröszt áramszolgáltató vál­lalatai is kiemelt fejadatuk­nak tekintik a gazdaságo­sabb, termelékenyebb mun­kát. Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy ezeknek a felada­toknak a végrehajtásában élen jár az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­lat. Bizonyítja ezt, hogy a múlt év tavaszán és a közel­múltban is az ÉMÁSZ ren­dezte azokat a szemináriu­mokat, tanácskozásokat, ame­lyeknek a célja az volt. hogy átadják tapasztalataikat a társvállalatoknak. A rendez­vényekből természetesen az ÉMÁSZ is profitál, hiszen jó ötletekkel, jó megoldásokkal érkeztek a vendégek is. A közelmúltban lezajlott há­rom napos szem i n á ri umra meghívták például a Drezdai Eneraiakombinátot. a Kelet- és Közép-szlovákiai Áram- szolgáltató Vállalatokat is. A meghívásokban ez állt: kér- . jíik, ismertessék velünk azo­kat az újszerű megoldásokat, amelvek Önöknél a hálózat- szerelés és üzemeltetés ter­meiében vségének javulását szolgálják. A vendégek eleget teltek a kívánságnak. A drezdaiak ismertették például a villa­mos hálózaton alkalmazott . egységes üzemi mérési rend­szert, amelynek egyes ele­meit, már alkalmazza ugyan az EMASZ is, de a számító­gép kapacitásának kihaszná­lása érdekében célszerűnek tartják a mérési rendszer bővítését. Igen jó ötletet hoz­tak a kassai szakemberek is. Egy olyan jelzőberendezést mutattak be, amely a sza­badvezetékek kritikus szeny- nyeződésének mértékét az üzemzavar előtt két—három órával jelzi. Ily módon ha­tékonyan csökkenthető az üzemzavarok száma. A be­rendezés egyszerű, rövidesen alkalmazza az ÉMÁSZ és a többi áramszolgáltató válla­lat is. Sok jó műszaki megoldás­sal szolgáltak a miskolciak. Az üzemviteli főosztály ve­zetője az üzemeltetés terme­lékenységét boncolgató elő­adásában elmondta, hogy célszerű mindazokat az alkat­részeket kiküszöbölni a há­lózatból. amelyek a legtöbb zavart okozzák az energiael­látásban. A megállapítás ön­magában sematikus volna, de mindezt példákkal, kipróbált módszerekkel tudták illuszt­rálni. Észak-Magyarországon már préselt kötéseket alkal­maznak. Nem használják a sok hibát okozó KD oszlop­biztosítókat. A műszaki fej­lesztési főosztály vezetője beszámolt arról, hogy mind­ez úgy lehetséges, hogy a ha­gyományos síktartós hálózat helyeit már szigetelt, térköz- tartós, illetőleg függőleges elhelyezésű hálózatokat sze­relnek. Ezek a módszerek nem igénylik a KD biztosí­tókat, A térköztartós hálózat a győri áramszolgáltató vál­lalat négy szakemberének szolgálati szabadalma, tehát ismert már az országban, csupán a kivitelezésre, a sze­relésre nem alakult ki egy­séges, jó módszer. Az ÉMÁSZ szerelői Tófalu térségében bemutatták a szeminárium résztvevőinek az eddigi leg­jobb megoldást. A termelékenység javítása szorosan összefügg a taka­rékossággal és adott esetben az üzembiztonsággal. Egy jó példa erre: az ÉMÁSZ terü­letén 240 voltos izzókat al­kalmaznak a közvilágításban, s ézek a 220 voltos feszültsé­gen sokkal ritkábban égnek ki. Száműzték a vasoszlopo­kat is, amelyek festése igen sok munkát igényelt. Min­den új hálózatnál vasbeton oszlopokat alkalmaznak, amely olcsóbb, karbantarta­ni sem kell, továbbá a típu­sai mindenütt . alkalmaz­hatóak. Már minden áramszolgál­tató vállalatnál működik számítógép, ezek hatékony al­kalmazására azonban igen sok jó példával tud szolgál­ni az ÉMÁSZ, amély az el­sők között hozta létre a szá­mítástechnikai főosztályt. A hálózatokat eddig meghatá­rozott ciklusonként ellen­őrizték, amely igen sok időt és élőmunkát vett igénybe A számítóközpont jóvoltából a közelmúltban bevezették az úgynevezett sorolóprogramos ellenőrzést Ennek lényege, hogy csak ott ellenőriznek, ahol szükséges, azt a háló­zatszakaszt vizsgálják meg, amelyet a számítógép — a hibák száma és a beruházás dátuma szerint — „javasol”. De még ezen belül is rang­sorol a gép: megállapítja, hogy a szakasz rekonstruk­cióra, avagy csuoán javítás­ra szorul. A sorolóprogram ugyan­olyan tetszést váltott ki a sze­mináriumon, mint a Decem­ber 4. Drótmüvek új és ki­tűnő sodronytípusának alkal­mazása. Ennek a korrózió­álló, kedvező villamos- és szilárdsági jellemzőjű sod­ronynak a tulajdonságairól a hazaiak mellett a külföldi résztvevők is meggyőződhet­tek. Egy-egy ilyen tanácsko­záson kiderül, hogy a regio­nálisnak hitt „előnyök” álta­lánosíthatók. Az NDK-ból „importálta” a földkábelek műanyag szalagos és mű­anyag elemes ágyazásának öt­letét. Hamar kiderült aztán, hogy a magyar műanyagipar is tud hasonló cikkeket gyár­tani. Az ÉMÁSZ — még csak kísérleti jelleggel — de már­is Sikerrel alkalmazza a mű­anyagos földkábel-fektetést. A hozzá szükséges anyago­kat a BVK és a TVK gyárt­ja. Tehát három borsodi vál­lalat újdonságait mutatták be a magyar villamosener- gia-ipar képviselőinek, sami igen fontos, ezek a termékek — ésszerű alkalmazásukkal — a termelékenységet szol­gálják. L. (jjr. !

Next

/
Thumbnails
Contents