Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

1979, oíctótier 14., vasárnap ÉSZAKIM AG YAPvORSZAG 5 Nyilvánvalóim sqkan tudják, de akik elöli nem i.:merete.s, hadd mondjuk el, • hogy az eddig szóba kerüli kis községek az edelényi járásban lalálhalók. Nem any- nyi található, mint amennyit itt most be­mutattunk, hanem jóval több. Azért ne mondjunk számol, meri az ennyi lakosnál több, annyinál kevesebb megjelölés kate­gorizál ugyan, de nem ez a lényeg. Nem a kategória. Sokkal inkább az, hogy létez­nek kis községek és egyikünknek sem lehet közömbös, hogy ezeknek romantikus szép­ségű környezetén, életmódján (?) túl ho­gyan. miképpen alakul a sorsuk. Kérdez­zük hát róluk az edelényi járási hivatal elnökét, dr. Vodila Barnát. Az eléggéhosz- szan tartó — gyakorlatilag már évek óta tartó — nem is mindig nyugodt hangvéte­lű beszélgetésből hadd álljanak itt az aláb­biak. Mindenekelőtt tudnivaló, hogy a járás Vezetői valamennyiünknél jobban szeret­nék, ha ezekről a kis falukról nem mint el halókról' (már a kifejezés is hátborzon­gató), hanem mint gyarapodókról esne szó. Ehhez persze az szükséges —lenne —. hogy ezekből a falukból ne költözzenek el, ha­nem valóban gyarapodjanak, fejlődjenek. A mai igényeknek, szükségleteknek meg­felelően. Mit: tud ennek érdekében tenni a járás, az állami vezetés? Elég sokat. Például: az edelényi járás kis, községeiben a következő tanácsválasz­tások után mindenütt lesz tanácselnök-he­lyettes. Nem is olyan kevés ez, mint első hallásén-olvasásra gondolnék. Ismeretes, hogy ezek a kis települések közigazgatási­lag már valamely nagyobb községhez tar­toznak. Élesen így is fogalmazhatnánk: a kis településeken a tanács megszűnt. Per­sze tíz iskola is, meg más állami intéz­mény. Mai'adl az egyház. Sok helvült leg­alább keltő. A kirendeltségvezelő is ma­radt, ugyan, de a tanácselnök-helyettesnek mégis többnek kell, lennie. Az ózdi járás­ban már eléggé jól bevált ez a rendszer, nyilván beválik iil is. Nézzünk más tényekei. Az utak. az alap­ellátás biztosítása elsődleges. Az edelényi járási hjvatal ezekre különös gondot for­dít. Nem könnyen, mivel szétszórt telepü­lésekről. hegyek közölt kanyargó, gyorsan kopó utakról van szó. A lehetőségekhez képest viszbnl'a közlekedés, a buszhálózat mégiscsak adótl', megvan. Az ellátás biz­tosítása főként az áíészek feladata. Teszik, amit tudnak, de majd ennél valamivel több is kell. Szükséges például a boltháló­zat teljes felújítása, ennek nagyjából a terve Is elkészült. Nem mutatós áruházak­ra. ABC-kre gondolva persze, hanem olcsó épületekre, esetleg gyorsan felépíthető fa­házakra. (Miskolcon is sokfelé láthatjuk ezeket, bár még többel láthatnánk!) Még valamit azjmént mar említett közlekedés­ről. Az ulaslélszám általában — és érthe­tően — kevés. Nem lenne szükség a nagy buszokra. Elképzelhető lenne i.tt-olt akár mikrobusz is. Sőt! Főként ezek lennének elképzelhetők! Az üres hazak. Mit mondjunk az elha­gyott, üres házaki"'1, a gyepesedül gazverte udvarokról, melyeknél szomorúbb látvány alig akad egy faluban? Mit mondjunk ró­luk? Például annyit mondhatnánk, hogy a faluban csupán néhány évvel ezeltilt ol­dották' fel az építési Liláimat, Most már' szabad építkezni. De egy ideig nem volt szabad. Aki építkezni akart, mit lelt? El­ment oda. ahol építkezhetett. Lehet: nem szívesen ment el. A munkahely. Általában termelőszövet­kezetekben — vagy 'éppen magánlolde- ken —. erdőgazdaságban, vagy a távoli ipari üzemekben dolgoznak ezek az embe­rek. Az ingázás nem tartozik a jó mulat­ságok közé. de a háztájival együtt mégis tisztes megélhetést biztosít az erejükön fe­lül dolgozók számára. Míg erővel bírják. Az o vállukról is levenne valamit, ha a közelben dolgozhatnának, vagy ha legalább a feleség pénzt kereshetne. Tehát a kis­üzemek. A közeljövőben Tornászéuljaka- bon, majd Rakucaszenden létesítenek kis­üzemet. elsősorban az asszonyok foglal­koztatására. A járásban már másutt is, több helyen is megvan valamilyen kis­üzem. ügynnn.virn. hogy a szentjakabi. il- lelve a rakacaszendi üzem elkészültével tíz kilométeres körzetben minden asszony ta­lálhat magának munkát. Többet nem is igen lehelne építeni, létesíteni, mivel, a munkaerő véges. Az üzem, az út, a bolt. — konkrétum. Kézzel fogható, tapintható valóság, mely­nek eredménye elöbb-ulóbb megmutatkoz­hat. Azért csak feltételes módban, mert a kis települések fogyatkozásának nyilván­valóan sokféle oka van még. És követke­zésképpen az elköltözés megállításának — nemzeti értékeink hasznosításának — módjai is sokfélék lehelnek. A fent ismer­tetlek bizonyára hasznos részesei ennek. Többször is leírtuk: s/ep környezetben találhatók ezek a falucskák. Űgyannyjra szépben, hogy bizonyos tervek több tele­pülési mint leendő üdülőfalut vesznek fi­gyelembe. Ez is megoldás lehet. Addig egynéhány változásnak szintén be kell kö­vetkeznie. Például: .jogszabályaink értel­mében még egy lakóházat nem vásárolhat meg. akinek már van saját tulajdonú há­za. Üdülőként ugyan megvásárolhatná, ha ezek a /faluk üdülőterületté nyilvánít lat­nának. Egyelőre még nem azok. De üdü­lőként is csak akkor vehetné meg, ha má­sutt nem lenne üdülője. Lehetséges: ezek­re a községekre a házak adásvételét ille­tően valami más Jogszabályt, valami ki­egészítést kell majd alkotni. Ha! Hadd utaljunk mégegyszer rá: azon túl. hogy látványnak is elszomorító egy ppríadozó, málladozó épület, ez egyben nemzeti va­gyonunk pusztulása is. Mindazok ellenére is, akik törvényszerű­ségre hivatkoznál:: jó lenne valami mód menteni, újjáéleszteni ezeket, a gyönyörű kis falukat. Miként fogyatkozásuk okainak teljessége, talán újraélesztésük mikéntjé­nek sokasága sem ismeretes a maga egé­szében. Belső dolgok is léteznek, létezhet­nek, azokon túl is, mit urbanizációnak, életmódváltozásnak nevezünk. Például: az egyik faluban, ah ,1 katolikusok, reforpiá- tusok is Iáknál^, még ma sem ülő össze­házasodniuk a különböző felekezetüeknek. A választófal még mindig úgy él közöttük, mintha emitt Rómeók, amott Júliák lenné­nek. Vagy: a közös tanácsok kialakításá­nak idején — pár éve — az egyik falut a legközelebbivei, a hozzá 3—4 kilométerre lévővel kívánták társközséggé szervezni. De nem lehetett! A falu a gyűlésen kije­lentette. hogy ahhoz aztán soha! Ugyanis az ántivilágban az egyik búcsú alkalmá­val irgalmatlan verekedés robbant ki. Hogy mi volt az oka, ki volt a hibás, az már lé­gen nem tudott, nem is érdekel senkit. De hogy nem csatlakoznak, oda nem. az biz­tos! Ha mégis ezt akarják, akkor aztán megnézhetik, mert majd így, majd úgy... Mit lehelnek ilyenkor a járás felelős ve­zetői? Megkérdezik, hogy hát akkor mégis melyik faluhoz gondolják a társulási. Nya­kas emberek, kemény, szikár termetüek élnek ezen a részen, szívósak, erősek, ami­lyenre a sok munkát kívánó hegyek for­málták őket. Ök aztán megmondták, hogy melyik falut gondolják. Mert olt ren­des emberek élnek. Ha már muszáj. le­gyen a társuk az a falu! Jó! Rendben. Sok kilométerrel arréb van ugyan, de talán éppen ez a jó. Így alakult aztán, hogy tanácsilag ide, termelőszövetkezetileg amoda, postailag megint csak egy harmadik faluba tartoz­nak, es jó, ha a körzeti orvos, meg az is­kola nem a negyedikben, ötödikben lt»'irt­ható. Deltát mindezeket is figyelembe kell ugye venni amikor azt. mondjuk: emberek­ről van szó, mivel az emberek érzékenyek. Fontosabbak persze mégis a cikk egyéb részeiben említett, létesítmények. L'tak, boltok slb. Különösen fontos: hogy manap­ság az ország minden részében egyre in­kább figyelnek ezekre. Pár hónappal ez­előtt Tihanyban, újságírók előtt érdekes előadássorozat részeként a tanácsi mun­káról is sok minden elhangzott, Dr. Papp Lijjos államtitkár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke egyebek között megemlítette: a költségvetésnek csaknem »0 százaléka a városoknak jut, míg az egyéb településeken élő többségnek hozzá­vetőlegesen tíz százaléka. Változtatni keli rajta. Bizony, változtatni. Lrva.v Györgyi Priska Tibor A fővárosban és nyolc me­gyében a piacokat vizsgálták. Az átfogó ellenőrzés tapasz­talata il összegezve aj: Orszá­gos Kereskedelmi Felügyelő­ség megállapította, hogy ked­vezőtlenek az értékesítési kö­rülmények a piacokon, mind a kereskedelem más terüle­tén. A 72 ellenőrzött piacon például az üzleteknek mind­össze 57 százaléka ledéit, ezek /többsége is zsúfolt, és főleg' a zöldség-gyümölcs nagy részét nyílod piacokon, pultról árusítják Az ellenőr­zött helyek 53 százalékánál találtak hiányosságokat. Hal- száznegyven próbavásárlás közül 154 alkalommal állapí­tottak meg átlagosan 5 forint többletszámolást, vagy hamis mérést. Az árak feltüntetése az üzletek 13 százalékában hiányzott. A megvizsgált élel­miszerek. italok 80 százaléka kifogástalan voll, több eset­ben azonban a fogyasztható­sági ideje lejárt. A zöldség, a gyümölcs minőségi osztályát csak ritkán tüntették fel. Az. árusítóhelyek higiéniája meg­felelő. A bizonylati fegyelmet a boltokban meg kell javíta­ni. Néhol laza a belső ellen­őrzés. Kétszáz felelősségre vonási alkalmaztak az előírá­sok ellen vétőknél. Ízzé ki eivet?!... Betonból, üvegből, vasból épül Miskolc új színfoltja: a húsáruház. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 2fi millió forintos beruházását, a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat építi rendkívüli gyor­sasággal. Ez évben kezdődött el a kivitelezés, a tervezett határidő 1081. június 80. Az építők mindent megtesznek, hogy korábban üzembe lép­hessen az új üzle’központ. A nehéz építési körülmé­nyeket legyőzve, a forgalom akadályozása, a gyalogos for­gatom lényeges zavarása nél­kül emelkedett ki a palán- kok mögül az épület. Fotó: Szabados Nem tudom, mi a nevük azoknak a már ilyen fiatal­korukban is tetszetős, de ha megnőnek, valószínűleg igen csinos kis növényeknek, amelyeket u közelmúltban ül­tettek ki a kertészeti vállalat dolgozói, az. Avas-déli lakó­telepen. Ezek a valószínűleg örökzöld serdülő bokroeskák igencsak nagy népszerűség­nek örvendenek. Olyannyim, hogy meglett családapák, há­ziasszonyok muslrálgatják a beültetett placcot, s ahogy a félmondatokból kiveszem, azon tanakodnak, miképpen lehetne egy-egy ilyen kis kó­cos bokrot kiásni, s kipró­bálni. hogy otthon a lakás­ban is továbbfejlödik-e. Ko­rántsem mondható a hely­zet derűsnek akkor, ha uta­lunk arra hogy ezeket a bokrokat azért ültették ide ki. hogy egyszer valamiféle üde színfoltot vigyenek be a betontömbök közé. Ha arra gondolunk, hogy ez a lakótelep nagyságát te­kintve, már most kisebb vá- rosnyi.' s ha figyelembe vesz- sztik azt. hogy Miskolcon ta­lán egyetlen olyan lakótelep sincs, amely ilyen kevés zöld­területtel rendelkezik, máris jobb lenne más szemmel néz­ni ezeket a cserjéket. Nem érdemes hát kihúzni egyet sem. Hiszen jó helyen vannak azok ott. ahova ültet­tek. — pusztal'alvi — Új vonások a táppénzhelyzet területén A társadalombiztosítás — mini intézményes' szociális gondoskodás — kiemelkedő helyet foglal el szocialista vívmányaink között. Óriási szerepe a biztonságban jűt kifejezésre. Az ország lakos­ságának Üti százaléka —eset­leges betegség, rokkantság esetén es idős korában is — szociális biztonságban élhet. A közelmúltban Nagy Ká- rolyné dr. a SZOT Társada- 1 ont bi zt os ít ási Föigágá lóság főigazgató-helyettese tartott kitűnő vitaindító előadást Leninvárosban. Ennek során több .érdekes témát, villan­tott fel és ez a tájékoztató indíttatást is adott egyben e terület néhány részének me­gyei áttekintéséhez. A társadalombiztosítás kapcsán több dolog is eszünk­be juthat. Például, milyen jó hogy van ... Azután az is, hogy az anyasági segélyt és az öregségi nyugdíj! kivéve lehetőleg ne legyen rá szük­ségünk. KIUGRÓ CSÚCS UTÁN ... Cseh Lajossal, a megyei társadalombiztosítási igazga­tóság igazgatóhelyettesével közösen vizsgáljuk a jellem­ző számokat, az összefoglaló adatokat és a társadalombiz­tosítás különböző területének alakulását, ábrázoló grafiko­nokul. A SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság Bor­sod megyei Igazgatóságának elmúlt é\ i munkájáról szóló jelentésben egyebek közölt ezt olvashatjuk: „Megyénk­ben a t áppénzf egy elem meg­szilárdítása érdekében ho­zott kormányhatározat vég­rehajtása eredményesén fo­lyik". Nézzük a grafikont... Va- ■ lóban, egy kiugró 1975-ös csúcs után viszonylag mere­dek csökkenés tapasztalható, majd 1978-ban is az l!)77-e.s évi érték állandósulása fi­gyelheti meg. Eközben Bán­hegyi Béláné statisztikus új adatokkal is szolgál. Az ’el­múlt év első fél évében a táppénzesek aránya 6,4 szá­zalékkal volt — influenzajár­vány miatt — a „megszokott­nál" magasabb, ám ez év el­ső felében ez. a szám újra 6 százalékra csökkent. A GYAKORLAT „VÁMSZEDÖI” Figyelembe véve a megye nehézipari jellegét és az eb­ből adódó lényegesen nehe­zebb, fárasztóbb, talán meg­kockáztat haló, „egészségtele­nebb'’ munkakörülményeket, az. országos számadathoz (5.9 százalék) viszonyított elma­radásuk nem is túl jelentős. Elmaradás ... Nem is he­lyes ez a kifejezés, mert a beteg embertől társadalmunk nem „sajnálja" a gyógyító ellátást, és u gyógyító pihe­nést. Nemcsak azért, mert ez. egyezik szocialista társadal­munk emberközpontú elvei­vel és gyakorlatával, hanem azért is, mert egyszerűen be­látható: mindannyiunk ja­vát szolgálja, mindannyiunk gyarapodásai segíti elő— a megfelelő feltételek biztosí­tása esetén — az orvosi ke­zelés. pihenés, üdülés, stb. — gyorsan meggyógyuló és így hamarosan munkába allo em­berek. E helyes elképzelésnek és gyakorlatnak azért megvan- 'nak — sajnos — a maguk vámszedői. Ebben az esetben azok az emberek, akik a társadalombiztosítástól, vég­ső soron az államtól kapott jogukkal nem élnek, hanem visszaélnek. BETEGEBB GYEREKEK? Fihtal mama kopogtat a gyermekorvosi rendelő ajta­ján. — Doktor úr, még van négy napon a gyermekápolá­si táppénzből. 'Tessék engem kiírni... Es u doktor űr. az esetek számottevő részében kiírja a fiatal mamát méltányosság­ból. vagy a fárasztó, idegesí­tő vitákat elkerülendő. Sok­szor még a diagnózist is el­felejti a táppénzes papíron feltüntetni, azaz azt. a ..be­tegséget”. amiben a gyerek állítólag szenved. Új jelenség ez. Üj is és ká­ros is! A gyermek betegsége esetén valóban helyes, cél­szerű és jogos, ha a mama otthon marad, vigyáz gyer­mekére és ápolja. De ebben az esetben is csak betegség esetén jogos a táppénz. Nem azért, mert még van a -ma­mának tiz vagy négy napja a gyermekápolási táppénzes napokból, amit még „nem vett ki”. Alig kell külön mondani, ez a lehetőség, ez a jog nem egyesek szabadságának ki­egészítésére szolgál. És hogy sokan mégis annak tekintik, azt plasztikusan érzékeltetik a számok, amelyek szerint a gyermekápolási táppénzes na­pok száma a megyében 1974- hez képest 21 százalékkal emelkedett. Másképpen meg­fogalmazva, naponta átlag 220 fővel nőtt azon anyák szánta, akik beteg gyerme­kük ápolása miatt táppénzes állományba kerültek. Hát ennyivel azért talán nem betegebbek a mai gye­rekek, mint 4—5 évvel ez­előtt! KIHEZ KERÜLJÖN A PÉNZ? Maradjon otthon a mama, ha akar és ha van lehető­sége — mondhatják most egyesek. Maradjon otthon — mondom én is — de csak akkor, ha nem „lehetősége”, hanem nyomós oka. azaz jo­ga van otthon maradni beteg gyermeke mellett. Minden fölöslegesen kia­dott forint állami hozzájá­rulást is igényel a társada­lombiztosítási kiadásokhoz. Es jól tudjuk; minden fo­rintnak az állam kasszájá­ban, a költségvetésben —; csakúgy, mint otthonunkban,' — ezer helye van. Kerüljön inkább ez a pénz a valóban rászorultakhoz; a betegek­hez, a rokkantakhoz és az alacsony nyugdíjasokhoz. Buciiért Miklós I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents