Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

1979, okfóber 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 • * Üzemek a tsz-ekben Kell-e nekünk a tsz-ek melléküzemága?. Kell! És hadd tegyük azt is hozzá hangsúlyozva: nekünk kell! És nem az ügyeskedőknek, a könnyen, munka nélkül gaz­dagodóknak. Arról a bizo­nyos melléküzemági tevé­kenységről van szó, melyet a termelőszövetkezetek mű­velnek, vagy szeretnének művelni. Arról a témakör­ről, mely a megyéi tanács végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén igen izgalmas­sá kerekedett. Nézzük egy kicsit részletesebben. Kedvezőtlen adottságúak A kifejezés, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek fogalma, el­terjedt. A mi megyénkben - különösen elterjedt, mivél tsz-einknek csaknem a fele ■— -1-1 százaléka —* kedvezőt­len termőhelyi adottságú. Hegyes-dombos yidékek, ár­terek, talajvizek, stb. miatti Ismeretes, hogy ezeket átsz­eled az állam támogatja. Nem csáván erkölcsilen, ha­nem' pénzzel és nem is ke­véssel. Rendszeresen, követ­kezetesen minden évben. Fő­ként ezeknek a „tsz-eknek a megerősítését, gazdasági ^fel- lendítését szolgálnák az úgy­nevezett melléküzemágak, melyek persze nem is any- nyira mellékesek. Nagyon is fontosak, vagy fontosak len­nének. Az alaptevékenysé­gen túl. Sok tsz foglalkozik már ilyesmivel. A mi megyénk­ben mellékesként gyártanak ■például futball-labdát, tölte­nek tűzoltókészülékeket, fu­varoznak, árkot ásnak erre- arra, televízióantennát sze­relnek Budapesten, takaríta­nak ugyancsak székesfőváro­sunkban, itt-ott működtetnek halászcsárdát, elkészítenek valamicskét; azokból az ipari szerelvényekből, amiket az ipar nem készít el és igen sokáig tartana felsorolni, mi mindennel foglalkoznak még. Az alaptevékenységen kívül. Szükség van minderre, mert csupán az alaptevékenység­ből nem képes minden tsz megélni. A cél most éppen az, hogy elsősorban a ked­vezőtlen adottságú szövetke­zetek bátrabban próbálkoz­zanak a melléküzemágakkal. A sikeres, a tisztességeit mel­léküzemági tevékenység az ö hasznukra és valamennyi­ünk hasznára is válna. Pro és kontra Mégsem annyira egyszerű ez az egész, ahogyan eddig leírtuk. A -végrehajtó bizott­ság említett ülésén érdeke­sen sorakoztak fel az érvek és ellenérvek. A vb egyik tagja (a megyei pártbizott­ság titkára) egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a kérdésben mindenekelőtt rkndet, tűn­ve ny ességet kell teremteni. Eleddig ^.képtelenség például a Budapestén ilyen-olyan niellék tevékenységet megfele­lően ellenőrizni. .4 bizonylati fegyelem' gyenge: a belső el­lenőrzés sok esetben fiktív, a .tsz-ek alapszabálya, nem tük­rözi a ■melléküzemági tevé­kenységet, a bérgazdálkodás rendezetlen. Elmondta: a he­lyénvaló az lenne, ha az ipari tevékenységet az. ipar végezné, de tudomásul kell Vennünk a tényeket —, mert a lények ugye makacs; dol­gok — és ezek szerint a tsz- eknek is. helyénvaló ipkri munkát végezniük.' De nem úgy, mint eddig, hanem ren­dezetten, felelősséggel. Egy másik felszólaló (a megye főügyésze) minderre konkrétumokkal fejelt rá. Elmondotta például, hogy 1965 és 1970 i között 95 tsz- élnök ellen indult eljárás, főként a melléküzemági te­vékenység miatt. A mellék­üzemági tevékenység során előforduló törvénysértések, szabálytalanságok miatt: A főügyész véleményére min-' deliképp figyelni kell. A melléküzemági tevé­kenység fejlesztését nagy- nagy óvatossággal, sőt. in­kább ellenzéssel fogadó vb- tag éppen tsz-elnök. El­mondta: attól tart. hogy az összes, jó vezető a mellék­üzemághoz csapódik, ahol például sem eső, sem fagy, sem( szárazság, sem jégverés nem befolyásolja az ered­ményt,, nem úgy, mini, az alaptevékenységnél'. Attól tart, hogy igenis az alapte­vékenység látja majd kárát. Meg attól, hogy ezeket az üzemeket egyébként is csak a gazdaságilag erős tsz-ek tudják megépíteni és éppen nem a gyengék. ■ Az egyik vb-tag (megyénk országgyűlési képviselőcso­portjának vezetője) elmond­ta, hogy nagyon szükségesek a melléküzemági tevékeny­ségek. Az ártti világban, ami­kor még nem ‘ voltak tsz-ek, a hegyes-dombos vidékeken —. melyek ugyanúgy kedve­zőtlen adottságúak voltak, akárcsak ma — a gazdák szintén foglalkoztak mással is,1 a földművelésen kívül. Már aki tehette. Fuvaroztuk’, erdei munkát végezlek.’ és minden ■mellékeset, amit tudtak. Még annyit a fel­szólalásból: különböző alkal­makkor a. pénzügyminiszter gyakorta sürgeti a mellék­üzemági tevékenység fejlesz­tését. Egy másik felszólaló (a megyei tanács elnökhelyette- .se) elmondotta, héPgy a tsz- ek feladata': hússal, tejjel, vajjal, gabonával. borral, szóval mezőgazdasági iermé- kejckel ellátni a megyét. Egyébként a melléküzemág -után is adót kell fizetniük. Óvatosságot, megfontoltságot kíván hát az egész téVna. Ugyancsak a. megyei ta­nácselnök-helyettes a szemé­lyi ellátottság kérdését, fejte­gette. Ezzel a témával nem­régiben ' foglalkozott a vb,.és bizony a tsz-ek szakember- ellátottságáról. káderhelyze- téről nem valami - megnyug­tató a kép. Ennek a hátrá­nya pedig a melléküzemági tevékenységnél is erősen ér­ződik. Azzal is. hogy a je­lenlegi lehetőségeket sem hasznosítják. Jellemző, hogy például Hajdú megyében —, ahol pedig ugye más a föld — jóval magasabb színtű, több eredményt hozó a mel­lék üzemág tevékenysége, mint nálunk. És a hozzáér­tésen kívül felszerelés is kel­lene. Például a kavicsbá­nyákhoz; mfegfelelő gépek, mert jelenleg a tsz-ek in­kább csak összeturkálják a kavicséia földet, de a mélyből nem tudják kibá­nyászni. —... ic------Nézzen • 'I az ablakon! Ez azonban mar egyénei - nővé telte véleményét. Jgyanis a fülke ablakait sú- •ün végigszánlotta a ki tudja mióta lecsorgó fekete folya­dék. Hát igen! Sajnos jelentős munkaerőgondokkal küzdUnk ' területen is — próbáltam menteni a menthetőt. Hiszen az köztudott, hogv éppenség­gel nem a takarítói állás az. amely felé óriási volna az áramlás. Ezer és egy kedve­zőbb munkahely-van még ma is betöltetlen. Bár mindezek­ben egyetértettünk, válaszom mégsem váltotta ki a teljes egvetcrtésl. Van ahol már mindezt gé­pesítették és ezzel hosszú lat ra megoldották a külső mosás lehetőségeit — érvelt tovább úti társam. Való igaz. Ez azonban beruházást igé­nyel t— próbáltam érveim mellett kitartani. Nekünk vi­Szükség van a mellék­üzemági tevékenységre — közölte a bank képviselője. A melléküzemág ugyanis pénzt hoz. a konyhára és eb­ből a , pénzből az ala ptevé­kenységet is fejleszthetik. Csakhogy ezt a tevékenysé­get. az eddiginél sokkal ha- Hásosabban szükséges ellen­őrizni. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kép­viselője felszólalásában el­mondotta. hogy a mellék­üzemági tevékenységgel fog­lalkozó jogszabályokat a kö­zeljövőben felülvizsgálják. Megnézik, melyik hátráltat­ja, melyik segíti ezt a tevé­kenységet, Reméli, hogy en­nek lesz .majd eredménye, és próbálkoznak a Budapesten dolgozó részlegeit kellő el­lenőrzésével is, mivel innen távolról ezt elvégezni kellő alapossággal valóban nehéz. Rendet, fegyelmet! A gondosan kimunkált írá­sos anyag a melléküzemági tevékenység fejlesztését szor­galmazza. Emellett foglalt állást a megyei tanács elnö­ke is. Figyelembe véve per­sze mindazt, ami az ülésen 1 elhangzott. A Miniszterta,- ■ nács vonatkozó határozatát is, mely ugyancsak ezt a te­vékenységet szorgalmazza. . Persze, hogy nem egyszerű ez a kérdés sem! Elsősön* ban a kedvezőtlen adottságú tsz-ek gazdasági erősítése a cél — a tsz-ek és mindany- nyiunk érdekében —, de ak­ként, hogy ne az ügyeske­dők, ne a szélhámosok gaz­dagodjanak! Igenis kellenek az üzemágak! Létezik mel­léktevékenység, mely szoro­san összefügg a mezőgazda­sági termékekkel, azok fel­dolgozásával, elsősorban eze­ket kell gyárapítanunk. De lehet mást is, hiszen a mi megyénkben az adottságok az ipari tevékenységű ez, sok r kai nagyobbak, mint ameny- nyit eddig hasznosítottunk. Ezen a területen nem csu­pán az or szágos átlaghoz ké­pest maradtunk el, hanem a saját lehetőségeinkhez ké­pest is. De mindenekelőtt: rendet, fegyelmet! Mert a megfog­hatatlan, ellenőrizhetetlen ügyködések kárt okoznak. A rendhez, a fegyelemhez tar­tózd-; annak tudomásulvétele, is, hogy az elsődleges fel­adat: az alaptevékenység. Megfelelő körültekintéssel — megfelelő ellenőrzéssel — Syilván összhangba hozható a 'keltő. Priska Tibor Huoe.ii tasoKKai ouo/.nu i\- a i vasútnak. Bizonyságként rá- 1 mutattam. a lóbb helyen agyonsloppoll műbőr üléshu­zatra. az erőszakkal lecsavart hamu tarlócsonkokra. Néhány másodperces kínos hallgatás után másra terelődött a be­szélgetés. Talán már úti társaim el is feledték mindazt, ami történt, én mégsem tudtam egészen napirendre térni fölötte. Ma is Ú2,v érzem, hogy bár mind­az a felsorolás, amit. ott el­mondtam igaz. de mégsem lehetett perdöntő a vitát el­indító kérdésben. Egy kicsit még most is ■ szégyenkezem. Mert. ha már víz nincs is a gyorsvonat ínnsdótarló.iában. ha' papírtörülköző nélkül ár­válkodik az p rendeltetést szolgáló berendezés. lé°,alább az ablakok legyenek tiszták. Kobv zavartalanul gyönyör­ködhessünk a szép őszi táj­ban. Y M. Az Avas-délen Idén 1980 lakássol gazdagodik Miskolc új lakótelepe, a* Avasi- lakótelep. A lakások jelentékeny része kétszobás és egy plusz két félszobás. Az Avas-ll. ütemterv alapján 1176 család költözhetett eddig be régen várt lakásába. Fotó: Laczó József Milliók szervezésre Az KVM épitö és. építő­anyag-ipari vállalatai több mini ezer különböző munka- és üzemszervezési feladatot oldották meg az utóbbi há­rom évben. Az ehhez szük­séges feltételek megteremté­sére 457 millió forintot köl­töttek. s a számokban is ki­fejezhető szervezési eredmé­nyek értéke csaknem másfél milliárd forint. Ebbgn az idő­szakban teljes mértékben a termelékenység növelésével alapozták meg a termelés bő­vítését és a kivitelezés fheg- gyorsítását. Így a múlt évben már átlagosan negyven nap­pal kevesebb ideig tartott az átadott új létesítmények épí­tése. mint az előző évben. Ezeknek a szervezésfejleszté­si munkáknak a tapasztala­tait összegezte és elemezte pénteken az építőipari válla­latok vezetőinek országos munkaszervezés^ tanácskozá­sa. MtiÉanap-fényképezés az LKM-ben A gyár olyan, mint a .„me­sebeli óriás: füstöt, lángot fúj, ereiben tűz altering, kar­jai örökké pörölyszerüen dol­goznak, elaggott’ testrészei, helyett újak, a régitől erő­sebbek nőnek. Ez a hasonlat jutott eszembe a diósgyőri kohászatban, ahol több mint 36 ezer kéz .munkálkodik a kohóknál, a kemencéknél, a, hengerlő, kovácsoló és egyéb gépeknél, a szállításnál, a különféle vezetői posztokon. Hihetetlenül sok függ attól, hogy minden munkaterüle­ten annyi ember legyen, amennyire valóban szükség van, s ne az ember várjon a. . munkára.- hanem a munka a dolgozóra. .Virágh Antal, a munkaügyi főosztály vezető­je így összegezi az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat: — Jelenleg 18 048-an dol­gozunk az LKM-ben, mind­össze ltíl-gyel kevesebben, mint 1967-ben. A létszám te­hát lényegében változatlan. Mi ugyanis árra töreked­tünk. törekszünk, hogy a dolgozók minél célszerűb­ben, hatékonyabban gvümöl- csöztethessék szakmai tudásu­kat. A jó munkaerő-gazdál­kodás -bizonyítékaként, hadd mondjam el, hogy jelenleg az egy személyre vetített ha­vi kiszállított árumennyiség 5,65 tonna, 28 százalékkal több, mint 1967-ben volt. — A másik bizonyíték: az elmúlt években egy sor új üzem kezdte meg a terme- > lést, mint például az új eleklroacélmü, a csiszolómű, a nemesacél-hengermű. Ezek üzemeltetéséhez mintegy 1000 emberrel többre volt szük­ség. Nem vettünk, fel új em­bereket, hanem a gyárban levő dolgozók átképzésével, átcsoportosításával biztosí­tottuk az új üzemekhez szük­séges létszámot. Ez a ten­dencia most is érvényes. A kombinált acélmű építésének elősegítése végett létrehoz­tunk egy vasszerkezeti üze­met. A múlt évben 50 laka­tos, hegesztő került oda, az idén újabb 100 dolgozó megy át más munkaterületről. Az idén, s főleg a következő kél -három évben a kombi­nált. acélmű üzembe helyezé­séhez van szükségünk 600— 800 emberre. Ez azért is gond. mert az új mű mel­lett pár évig még az SM- acélnui is fog dolgozni. Kül­ső erőre nem számíthatunk, saját erőből kell megolda­nunk. Ebből következően minden eddigitől nagyobb erőt, figyelmei; kell fordíta­nunk a belső erőforrások, tartalékok feltárására. Sötét Károly gazdasági igazgató ezt mondja a mun­kaerő-gazdálkodásról. a szer­vezésről: a nagy váltás idő­szakának 1978—79. évet. tar­tom. A bel- és a külgazda­sági helyzet, a termékszerke­zet-váltás, az anyag-, és energiaárak növekedése, a világpiaci kihatások, min­den korábbinál hatékonyabb megoldásokat, intézkedése­ket teltek szükségessé. En­nek eredményeként szemlé­letbeli változás következett be: a munkaerő-gazdálkodás a vállalatvezetés legfelsőbb szintjétől a főművezetőig — beleértve egy sor szocialista brigádot is — közüggyé vált. Korábban a részlegvezetők az értekezleteken sorra je­lentették be igényüket: eny- n.vi és ‘ ennyi emberre van szükségem. Most olyan han­gok hallatszanak: van elég emberem, de jó lenne, ha tíz helyett másik tizei, és olyat kapnék, aki jobban szeret és tud is dolgozni. Valójában a gyárban még nagy a tartalék. Az LKM-ben dolgozik 20v íqs munkanap-tény képező csoport. A különböző gyár­egységekben végzett vizsgá­lódásának anyaga több száz oldalas tanulmány. Belela­pozgatok. Nincs benne sem­mi kirívó, szenzációs megál­lapítás. Elgondolkoztató azon­ban. hogy 7850 fizikai dolgo­Honvédelmi nap Mezőkét Mezőkövesden az MHSZ és a KISZ városi-járási ve­zetősége, illetve bizottsága honvédelmi napol rendezett. Megemlékezték fegyveres erőink és testületeink tevé­kenységéről. amit jól ..il­lusztrált'’ a honvédelmi szö­vetség kiállításának anyaga. Az LKM modellezőinek be­mutatója is gazdagította a programot. A rendezvényen — az ..Ed­zett ifjúságén’’ mozgalom céljait szolgálva .— hal hon­védelmi sportágban mintegy 300 résztvevővel versenyt is lebonyolítottak. A pisztoiyos lövészek köpött néphadsere­günk egyik alakulata is kep­v isolierte tnagat. s a csapata, valamint egyénileg Simon hl vau meg is nyerte a ver­senyt. A pisztoiyos párbajlö­vészetben a mezőkövesdi tar­talékosok együttese győzött, az összetett honvédelmi ver­senyen pedig a mézőkeresz- lesi MHSZ-klub tagjai dia­dalmaskodtak. Mind a férfi, mind a női csapatversenyt ' megnyerték, s az egyéni győz­tesek — Fekete Lajos, illetve Palo ties Agnes — is a sora­ikból kerültek ki. A légfegy­veresek párbajlövészetének győztes csapatai: a mezőke­resztes! áfész női és a Mező­kövesdi Kenyérgyár férfiver­senyzői. A kismolöt'osok zó termelését, munkáját „fényképezték” le. A vfeszte- ségidő a munkaidő 23,1 szá­zaléka. s ebben a vállalat­tól.- az üzemtől függő kiesé­si idő 7,5 százalék. Ez a kü­lönböző gyáregységekben na­gyon szétszóródik! Találkoz­tam sok gyári" dolgozóval, aki müszakkezdés elölt fél órával már a munkahelyén volt. Érdeklődött, van-e ele­gendő anyag, nines-e hiba a gépi berendezésben. Az úgy­nevezett kiemelt üzemekben pedig — kohóknál, kemen­céknél, héngerdékben -— „melegváltás” van. Akad üzem, ahol koránt­sem ilyen jó a kép. hiszen olykor még alvó embereket ij találnak. Sokan vannak, akik később kezdenek a munkához, korábban fejezik azt be, sok időt .elvesz a te- refere. Bizonyos vonatko­zásban ez érvényes a nem fizikai dolgozókra is. Nem akarom lebecsülni a munkanap-fényképezés je­lentőségéi. de ez önmagában nem sokat érne.- Így hát- be­széltem gyáregységvezetők ­kel, átböngésztem az üze­mekből beérkező válaszokat, az intézkedésekről szóló jel­zéseket. Igaz van, ahol a munkafényképezést szüksé­ges rossznak tartják. Abban igazuk van, hogy pár napos megfigyelés nem tud hű ké­pet adni egy üzem, egy cso­port, egy ember munkájá­ról. Általában azonban a vizsgálódást segítségnek te­kintik. hasznosítják a ta­pasztalatokat. Az acélöntő­dében például prémium adá­sánál figyelembe veszik, hogy a csoportvezető bizto- sítoila-e a zavartalan mun­ka feltételeit. A csavar- és húzod áru-gyáregységben dif­ferenciált bérezéssel akar­nak ösztönözni a két, vagy több géppel való munkálko­dásra. Sok időt elvesz az emberektől a különböző iga­zolások beszerzése — példá­ul táppénzpapír leadása. Olyan javaslat szüleien, ho'gv ezt a dolgozó helyett intézze el az adott egység, műhely adminisztrátora. Gyakori panasz, hogy nincs elég anyag, szerszám, hiába igénylik, nem kapiálc meg. Itt villanymotor hiá­nyában állnak, ott van. de nem tudnak róla. Töpreng­ek elvan njegoldáson: jA .-tenne központi tmk-műhel'u: ' létrehozni, ez hatékonyabbá elf Igenné az üzemzavar meg­szüntetéséi. Előfordul, hogy gép. tar- se4onca azért áll. mert nem lejött be a kezelője, nincs veiozzáérlö. Megoldásként szov- o.aalmazzák a két szakma el­sajátítását. A dolgozók 62 hátzázaléka teljesítmény-' es 20 Pet zúza léka prémiutnos bér­Vj rendszerben dolgozik. Ezek /íz emberek anyagilag is ér- 'dekeltek. hogy a szerszám, át.'tz anyag rendelkezésükre k álljon, ne vesszen kárba egyetlen- perc sem. Ez. a szo­rító erő alulról hal tölteléy Csorba Bavnabá» ot ■ l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents