Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG A 1979, október 6,, szombat Két hangverseny után A Miskolci Szimfonikus Zenekar Csehszlovákiában ' Négy. élményekben gazdag nap. két sikeres hangverseny után mondott búcsút a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar Csehországijuk és a [óváros­nak. Miközben ezeket a soro­kat írom. már előállt a há- roiife nagy autóbusz. hogy Lo­soncra szállítsa az együttest. Vasárnap késő éjszaka érkez­tünk Prágába: a hosszú uta­zás után bizony eléggé fárad­tan. A fáradalmakért azon­ban bőven kárpótolt bennün­ket a következő napokban a történelmi város, amely leg­szebb arcát mutatta. Ragyo­gó őszi napsütésben nézhet­tük végig a száztornyú Prá­gában a legjelentősebb mű­emlékekéi. A hasznos időtöl­tés közepette is éreztem azon­ban némi izgalmat a zenekar tagjain, hiszen Csehországot Közép-Európa konzervatóriu­mának nevezik, mert a zene­kultúrának rendkívül nagy hagyományai vannak. Sok a hangverseny,' fejlett a zenei, élet. így hat jelentős erőpró­bának számíthat az itteni be­mutatkozás. Erre fejieg észa­kon. az NDK határához csak néhány kilométerre levő Tep- lícében került sor. ahol a mü- . veszeti hetek hangverseny- sorozatának második koncert­jét adták a miskolciak. A hatalmas — mintegy 730 személyes — színházteremben csak fél ház fogadta az együt­test. mely némi elfogódott­sággal kezdte a hangversenyt. Első számként Beethoven Vili. szimfóniája hangzott el, majd Liszt F-dúr zongoraver­senye, és végül Liszt Les pre- ludes-e. Már a zongoraver­seny közben felforrósodott a hangulat, utána hosszan tar­tó taps köszöntötte Baranyai László zongoraművészt és az együttest. Ihleteden szolalt mega má­sodik részben-a Les preludes is. ugyan nyír a., hogy utána ráadást is követelt a közön­A harsonások cert Berber4 Aduggiójávul kez­dődött. majd Láng István xilofonkoncertje következeit Kálmánczy Zoltán közremű­ködésével. Már az első két mű is nagy érdeklődést kel­tett, így felfokozott várako­zás előzte meg Bartók Béla harmadik zongoraversenyét. Ennek előadása olyan egyön­tetű lelkesedést váltott ki, hogy Baranyai László ráadás­ként eljátszotta Liszt VI. rap­szódiáját. A kitűnő megjele­nésű és hallatlan virtuozitás­sal játszott fiatal pianistát — akinek azt hiszem egyre gyak­rabban fogjuk a nevét halla­ni — hosszan ünnepelte a közönség. De ugyanilyen ováció kö­szöntötte Mura Péter kay- mestert is. a hangverseny második részében, miután el­hangzóit Bariók Concertója. Ez a mű a mostani koncertül4 legnagyobb erőpróbát4 kívánó darabja. A zenekar4 35 percen át végig4 nagy koncentráció­va! játszott, a jelenlevő szakemberek szerint a legki­sebb kívánnivalót sem ha­gyott maga után az előadás. Ezek után természetes, hogy nem lehetett befejezni a hangversenyt. Ráadásként Smetana: Eladóit menyasszo­nyából .játszott részletet a ze­nekai'. kedves gesztusként, s miután az ünneplés tovább tartott Ceské Budejovicében is felhangzott Kodály Háry Jánosának Intend ezzója. Hangverseny után' a Prágáig tartó 15Q km-es utat igen jó hangulatban tettük meg a fű­tött autóbuszokon. Ma a szo­kásosnál korábban ébredt az együttes a prágai Averon- szálló kényelmes szobáiban. Tíz órakor indulunk Losonc­ra. a mai napon 700 kilomé­teres út áll előttünk, ezt kö­vetően pedig . losonci, kassai és rozsnyói hangverseny. (Prága, 1979. október 6.) Gyarmati Béla Fülcp Ferenc Miskolcon sog. Teplicétöl Kodály Háry Jánosának Intermezzo javai búcsúztak s'zimtonikusaink. Az igézi nagy síkért azon­ban csütörtökön este a dói - csehországi Ceské Budejovi­cében aratta a zenekar. Bár próbára csak közvetlenül a hangverseny előtt került al­kalom. az együttes a IcgjoDb formáját mutatta ezen az es­tén. A njodqrn kullúrpalo'a- ban a hangversenyek színházi törzsközönsége fogadta a mis­kolci szimfonikusokat. A koh­A múzeumi hétfők soroza­tának kiemelkedő eseménye lesz az október 8-ra. hétfőre,, a miskolci Herman Ottó Mú­zeum .Szabadság téri épületé­nek emeleti dísztermébe hír-, delelt előadás, amelyen dr. Fü lep Ferenc, a Magyar Nem­zeti Muzeurn főigazgatója tart előadást a múzeumbaráti kör tagjainak és más érdeklődők­nek a Pécset! végzett római kori városi, ásatásokról. Az előadás este fi órakor kezdő­dik. Kérdezték, megkérdeztük Amit nyerünk a réven... v Kétségtelen, hogy mostaná­ban érzékenyebbek vagyunk a forintokra. Azért az, óvo­dák. napközik, kollégiumok térítési díjának' módosítását meglehetősen fegyelmezetten vettük tudomásul. Az értet­lenség. vagy mundjuk inkább az elégedetlenség iíésöbb kö­vetkezett be... Amikor már nemcsak azt tudtuk, hogy mennyit, de azt is. hogy ho­gyan kell fizetnünk. Megmagyaráznám: Szeptemberben — hol előbb, hol pedig később, leginkább az első szülői értekezleteken 1 — tudatták a szülőkkel a munkaügyi, az oktatásügyi es az egészségügyi miniszter kö­zös rendeletét, miszerint ..Ha a gyermek az intézményi el­látást betegség vagy más in­dok miatt nem veszi igénybe, a távolmaradás okát legké­sőbb 49 órán belül az inté­zetnél be kell jelenteni. A be­jelentést- követő harmadik naptól, középiskolai kollégi­umban a hatodik naptól, a kötelezett mentesül a térítési díj fizetése a lói.” A gyakorlatra átfordítva: ha egy gyerek megbetegszik kedden (délutáni rendelésen veszi táppénzre a mamát az orvos) szerda reggel bejelen­ti. de csak a péntek az első nap, amikor már nem kell fi­zetnie. Ugyanez játszódik lp. ha újra óvodába megy (mond­juk) a gyerek: akii kedd dél­után nyilvánít gyógyultnak az orvos, leghamarabb pén­teken mellet óvodába . . . Hál ez bizony sokkai szi­gorúbb. mint az eddigi (bár korántsem egységes) gyakor­lat. amikor általában egy nap voll a le-, illetve visjizajelen- tes átfutási ideje I A szigorúságnak persze oka van. Bizony meglehetősen magas volt az egy-egy napos hiányzások aránya. A kony­háknak pedig előre keli ren­delniük — a váratlanul tá­volmaradóknak is megrende­lik az ebédel. uzsonnát, tiz- prait. Költségét valakinek fi­zetnie kell. A pluszadagokat repetában elfogyasztják a töb­biek. Az óvoda nem nyer az ..üzleten” ... S a többi intéz­mény sem. Ámbár — úgy velem —. ez nem vigasztalja azt.' aki naponta húsz forint körüli összeget fizet a , gyerekért. Jó. jó: alaposabban meggon­dolja. hogy'engedjen-e a gye­rek- szeszélyének. Ha az meg­makacsolja magát, s bőg. ri- mánkodik. ne kelljen men­nie... De a megbetegedés ki­vedheletlen. A gyógyulás idő­tartamát pedig előre megítél­ni — s esetleg még az orvos véleménye előtt visszajelen­teni — kockázatos vállalko­zás. S ez utó.bbi felvet egy másik gondolatot is. A már egészséges gyermekkel is egy­két napot táppénzen kell még maradnia a szülőnek. Pénz­tárcába' nyúló dolog ez is — s nemcsak a családi kasszát rövidíti meg. S hu újra kiír­ják dolgozni a mamát — ko­rábban. mini a gyerek a kö­zösségbe visszatérhet — ki gondoskodik felügyeletről? Tanulmányok és emléke­zések... 'Nu és színház... Ennek is, annak is megvan a maga aktualitása. Ez utóbbi­nak például az. hógy új évad elé nézünk nti nézők, s remélhetőleg valóban meg­újuló évad elé a színház emberei. Ez uz apropója (s részben címe is: Új évad, megújuló színház?) Papp La­jos beszélgetésének Csiszár Imrével, a Miskolci Nemzeti Szinligz művészeti vezetőjé­vel. s ez ad jelen idős tanul­ságokat Gyarmati Béla ..Já­ték. tér: játéktér” eszmefut­tatása na):.4 . Emlékezésiek4 — keltő is van belőlük. Az egyik Tau- sz.ig Mária visszaemlékezése Móricz Zsigmónddal való barátságára. A Móricz-cen- tenárium jegyében született meg a visszaemlékezés (nem az első és' nem az utolsó, va­lószínűleg). s azt. hiszem, jó, hogy megszüietetl ... Az emberről szól, az író-ember sokszor egészen hétköznapi pillanatairól... Arról, ami mindig kimarad.- s mindig is kimaradt a tankönyvekből, a nagy ívű. életművet áifogo tanulmányokból . ., De ami ugyanúgy hozzá tartozik , egy teljesebb, igazabb portréhoz, mint maguk az írások, ame­lyekben közöttünk él tovább .. . Szerényebb (terjedelmé­ben) a más:!: emlékezés, az „Utolsó csokor”. Barátbú­A rendelet az rendelet. A’ gyermekintézményeknek. a napköziknek és a kollégiu­moknak egyelőre e szerint kell eljárniuk. Azt mondják: az egynapos hiányzások már­is érezhetően megcsappantak. De. azért tisztelettel megkér­dezzük: a „vámon” nem vesztünk? Tálán érdemes lenne át­gondolni. hogy legalább a visszajelentésnél hogyan le­het csökkenteni az időt! Ügy, hogy az a családoknak, s az intézményeknek is jó legyen. (esulorás) telges egy közöltünk élt. ér­tünk is élt, de a hétközna­pokban is mindig tisztessé­gesnek megmaradt becsüle­tes ember elölt... Brackó István írása. Tanulmányok. recenziók. Tverdota György József At­tila szerelmes verseiről .ír „Klárisok” címmel. Szívesen olvastam — talán azért is, mert közben az motoszkált a fejemben, hogy milyen „ne­héz dolog is” manapság, iro­dalomtanításunkban a vers­elemzés. a versek, elemzése ■.. Odaadnám ezt az írást — mondjuk — az érettségire készülő diákok kezébe... S ha már itt tartunk: Fekete Gyula ..Egy korty tengcr"-é az iskoláról is szól. A szelle­mi szülőkről. Azokról es azoknak, akik adni tudnak az ifjúságnak. A továbbiakban már in­kább csak távirati stílusú fel­idézésre futja: Pomogáts Bé­la Yorick bolyongásai címmel irt Kormos István verseiről (érdekes, de a líra kiemelke­dik önmagában és a tanul­mányokban is e szambán), Tarján. Tamás pedig Nagy Lajosról ir egyik újraólvasolt regénye: A tanítvány kap­csán. A szépprózával most mostohán bániunk —. de Pelle János Fizetett ellensé­gét azért niég megemlítjük. cs. a. Az októberi Napjaink csú’zlató? Talán inkább tisz­Múzeumi kiállításon, töprengve Mint h'irt adtunk róla, a múzeumi hónap nyitásával egyidejűleg vált láthatóvá Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai főépü­letének földszintjén a múze­um új időszakos kiállítása, amely ..... azoic a gyerekeik” címmel es Képele a század­elői Mezőkövesd gyermekei­nek éleiéből alcímmel ,75 ev­vel viszi vissza a látogatót-a híres matyó település életé­ben. Nagyméretű, kinagyí­tott fotókon áll előliünk a század első éveinek Mező­kövesdje. Kőris Kálmán 19U4- ben készítette Mezőköves­den az itt látható képe­ket. illetve nemcsak eze­ket. hanem mintegy 30U0 da­rabol. A kis üvegnegatívok-' bó! fényképeztek ki, nagyi tolták fel a múzeum munka társai a tárlati anyagot. Első sorban dr. Kuni Ernő nép rajzkutató-muzeológus mun kajáért jár elismerés a kiül. iitás anyagának elrendezésé ért. válogatásáért nein utol sósorban a katalógusban ol vásható tanulmány értékű is mertetéséért, amelyet külöi is a látogatók figyelmébe kel ajánlani. A technikai mun­káért Kamarás Jenő és Va­lent Ede dicsérendő. Erről a kiállításról — jel­legénél fogva — nehéz lenne kritikai Írni. Járja az ember a termeket és megfogja a nyomasztó múlt. És meri is­meri a mai Mezőkövesdéi, a „...azok a gyerekek” Képek a századelői Mezőkövesd gyermekeinek életéből matyó gyerekek mai eleiét, vas» .-»»»■,——- a*, ot az J Sla­vs Haynaulól az 1919—20-as Horthyig. Százharminc évvel ezelőtt, azonban meg a proletártól4- radalom messze volt. A Kom­munista ' Kiáltvány ugyan már megjelent, de a magyar szabadságharc katonái, szer- . vezői. irányítói, az 1848-as forradalom ltjai, a harcosok és a politikusok még nem követték, nem is követhették annak tanításait. A szabad­ságharc bukásának okait százharminc esztendeje leu­talja a történelemtudomány, vallatja az időket az iroda­lom. a művészet, Kossuth és Görgey ellentétei örök vita­iéinál jelentenek-ma is.Gyö- ' ziiMÍ'az ellenforradalmi túl­erő. mert segítségül hívta és kupin az orosz cár legyőzhe­tetlen seregét. A magyar szabadságharcot gyakorlatilag nem a.otc vertéle le, akik el­len a harc irányult­Világos — ennek a telepü- ' lésnek a neve nemzeti létünk nagy sírjrfieinek egyike. Gö*>­bi zon vps: va la men n v i ti k nek gey Artur itt tette le leitetet nélkül a fegyvert 1849. au­gusztus 18-án, majd sorba lehullt a zászló mindenfele. Utoljára Komáromban Klap­ka György adta meg magát 1849. október 5-én; s másnap bekövetkezett a bosszúszom­jas osztják megtorlás, ami; addig — éppen a vórtelen megadások csalétekjeként — felfüggesztettek. Ma százhar­minc esztendeje, hogy Pesten, a Neugebaude nevű óriási kaszárnyában —a helyén ma a Szabadság tér és a Ma­gyar Televízió található —, kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első magyar mi­niszterelnököt, s vele egyidö- ben Aradon, a várbörtön ud­varán a magyar honvédsereg 13 hős tábornokát: Aulich La­jost, Damjanich Jánost. Vés- sewffy Arisztidet, Kiss E-pnőt. • Knézich Károlyt, Lázár Vil­most, Lahner Györgyöt, gróf -Le iningen-Weste r bu rg Ká­rolyt, fo’agy-Sándor Józsefet, Pöltcnbcrg Ernőt, Schweidel József et, Torok Ignácot es gróf szállt rossz értelmű etnográ­fiai érdekesség, valamiféle (egzotikum lenni. Amikör igen nagy 'tisztelet­tel kell emlékeznünk Kőris Kálmánra, e képek készítőjé­re. aki 2tí évesként járt Me­zőkövesden. és 14 hónapot ' töltött az ottani élet, elsősor­ban a gyermekek életének t'o- tugráíikus-szociográi'ikus fel­mérésével, hálásak vagyunk neki, mert e kiállítás fényé­ben, illetve ennek ariiyaival összevetve, még érzékletesebb az a fejlődés, amit Mezökö- i ees'ey K'arui'yi.'. i'ái '.r,.mzui később kivégeztél: a tizenne­gyedik tábornokot is: Kazin­czy Lajosi és több polgári po­litikust. összesen közel l”0. ítélet alapján kivégezettröl tudnak a történelmi források, s igen sokat felkoncollak íté­let nélkül; 1200 elitéi let vit­tek várbörtönbe, és mintegy 40—50 ezer honvédet kény­szersorozottként idegen föl­dekre. A tizenhárom aradi vérta­nú neve ma már jelkép: az abszolutizmus, az önkény- uralom fájdalmas, de egyben kemény elhatározásokra sar­kalló szimbóluma. A tizenhá­rom között volt magyar főúr és szerb közember, osztrák katona; volt magas rangú császári tisztből a szabadság katonájává vált hős és volt. aki ebben a hadseregben ta­nulta még a parancsnoklást; spk volt közöltük az ellentét is, a megtorló halál egyesí­tette őket. Döbbenetes jelkép, MD it Nemeskürly István ir Az IBUSZ utazási alán tata 3 napos -ulazas személygépkocsival a Lengyelország—Magyarország öil * yj í). Ilit It»«. . . . . ; . ■ •, ­. , . srlftezo cl ólat la n, modorú cs repute kánus. volt császári és királyi százados holttestéhez, letér­delt es kezel csókolt a ha­tottnak”. Harmincötödik éve béké­ben élünk. A mi szabadsá­gunkat azoic a katonák és fi­aik hozták el, akik hatvan­két évvel ezelőtt elűzték a labdarúgó-mérkőzésre őllopenz -|- Uzeman 13. ya cárt. a magyal4 szabadság- harcot' letipró. a másik zsar­noknak segítő abszolút ■mo­narchia egész világát és újat teremtetlek annak, helyén. Ebben az új világban, illet­ve annak építése közben élünk ma mi is. Élünlc. dol­gozunk. vigyázzuk békénket és a v.ilág békéjét, és kegye­lettel emlékezünk mindazok­ra, akik százharminc éve életüket áldozták'saz akkori önkény ellen, közvetve a mi szabad jelenünkért is. ZÖVETKEZET hirdet söpört vezetői elve KGM okleveles ár- ves szakmai gyakorlattal) Partizán u. 7. sz

Next

/
Thumbnails
Contents